Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-07-26 / 30. szám

Melléklet a „Zemplén“ 30-ik^számához. natkozó ajánlata elfogadtatott és vele a szerződés megkötésével a főbíró megbizatott. — Városi mér­nök a közös temető területére vonatkozó tagosi tási és kataszteri térképeket bemutatta. Kiadatott a kultúrmérnöki hivatalnak.*) — A képviselő - testület tegnapi ülésén olvastatott íel az ör­vendetes közoktatásügyi ministeri leirat, melyben arról értesittetik a város közönsége, hogy a hat osztályú gimnáziumnak nyolc osztályossá emelé­sét őfelsége megengedte. Ehhez képest, hogy a hetedik osztály a folyó tanév kezdetén megnyit­ható legyen, ideiglenesen a ft. kegyes tanitó- rend házának egyik szobájában elhelyezendő osztály és azonkivül egy tanári szóba át alakítása és berendezésének haladéktalan teljesit- tetése céljából, ft. Ormándy Miklós gimn. igazgató közbenjöttével, Dókus Gyula főszbiró elnöklete alatt bizottság küldetett ki; egyidejűleg pedig a minister hez köszönő felirat intéztetett. — A város főutcáinak kritikánalóli kövezete régóta felszínre hozta azt a kér­dést, hogy az ez idő szerinti állapot tarthatatlan. Ez bírta reá már a vármegyét is, hogy erre az ügyre a város figyelmét felhívja, sőt különösen a váro­son végig vonuló állami ut megfelelő jó karba helyezésére, esetleg a kövezeti vámszedés jogai­nak elvesztése terhe alatt, utasítsa. Ezekből folyó- lag elhatároztatott, hogy a keresk. miniszterhez feliratot intéznek az iránt, hogy a kövezetvám- szedés jogát további húsz évre engedélyezni mél- tóztassék, mert a teljesen vagyontalan város egyébként képtelen lenne, hogy utcáit a kor igényeinek megfelelő állapotba helyeztesse. — A barátszeri kisdedóvónői állásra, a pályázók kö­züli kijelölés, a legközelebbi ülésre halasztatott. (Letört virág.) Egy angyallal kevesebb a földön, de több van egygyel az égben. A kérlel­hetetlen halál az aranyos fiúcskát, ki alig kezdé gyermek játékait, csontos kezével magához ra­gadta s vitte, vitte magával a kiszámíthatatlan messzeségbe. A kis Hönsch Elemér, szülei büszke­sége, szenvedésteljes betegség után, julius hó 21-én, meghalt. Megszomorodott szülői a következő gyászjelentést adták ki: Hönsch Dezső, kir. főmér­nök, neje szül. Karvdzy Ilona mint szülök, Kar- vázy Pál mint nagyapa, valamint a nagyszámú rokonság szomorodott szívvel tudatják, hogy ked­ves és jó gyermekük, illetve unokája Hönsch Ele­mér f. 1891. év julius hó 21 -ik napján, rövid és szenvedésteljes betegség folytán, életének 6-ik évé­ben jobblétre szenderült. A korán elköltözött ked­ves gyermek hült tetemei f. hó 22-én, d. u. 5 órakor fognak az ág. hitv. szertartás szerint a s.-a. újhelyi ev. ref. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke lengjen a kedves ha­lott emléke felett s a megszomorodott szülék, kiknek bánatában a nagyszámú rokonság, jó ba rátok és ismerősök igaz szívvel osztoznak, merít­senek enyhülést az isten végezéséből s leljenek vigasztalást élő gyermekeikben ! Hiszen 6 nem halt meg, csak társai közé távozott, mint e költő mondja : »Égbe vittek angyalok, Anyám, jó éj­szakát 1« A temetésen városunk szine-java na­gyobbrészt ott volt. (Jászai Ujhelyben) Csóka Sándor, színigaz­gató, ki jelenleg társulatának drámai személyzeté­vel magyarországi körúton van s nevezetesebb vá­rosainkban már két-három előadást tartott, f. hó 30. és 31-én nálunk szándékozik két előadást tar­tani, színre hozván az Elektrá t és Meded-t, mind­kettőt Jászai Mari asszony, legkitűnőbb tragikdnk, fellépésével. Mind a két klasszikus darabot Já­szai tette páratlan művészi alakításával nálunk hi- ressé s mi csak örülhetünk, hogy Csóka igazgató városunkat ki nem kerülte kőrútjában; mert így alkalmat nyújtott nekünk arra, hogy két estén gyönyörködhessünk hazánk hires művésznőjének mesteri játékában. Midőn ezen örvendetes tényt konstatáljuk, felhívjuk reá városunk és a vidék műpártoló közönségének becses figyelmét. (A vasárnapi munkaszünetről) alkotott tör­vény ma egy hete lett legelsőben végrehajtva. Városunkról általában elmondhatjuk, hogy a tör­vény paragrafusainak és a ministeri utasítások­nak minden ízéig pontosan és megfelelően eleget tett. Nem dicséretképen, hanem elismerésképen kell, hogy fölemlítsük, hogy kereskedő, iparos, szatócs, korcsmáros stb. készséggel hajtottak fejet a törvény előtt; munkáikban szüneteltek, üzletü­ket zárva tartották, igy természetesen a rendőr­ségnek a kivételes figyelmeztetésen és az egész napon át teljesített szigorú ellenőrzésen kívül, egyéb dolga nem volt. Szokatlin nagy ünnepi ké­pet nyújtott a város élénkebb utcáinak képe a becsukott boltokkal, a pálinka-korhelyektől üres, csendes korcsmákkal, meg a néptelen piaccal; de még néhány vasárnap és megszokjuk ezt is épp úgy, mint a törvény megtartásából folyó kis kényelmetlenkedéseket melyek azelőtt vasárnapokon a napnak minden órájában minden bolti cikket és házi szert olyan könnyen kaphatóvá tettek. A *) A közös temető kérdése hosszú évek sora óta va­júdik, hogy koronként hol reked meg, mely a sürgős ügyet a megvalósulás stádiumába juttatni gátolja, nem tudjuk; csak konstatálni kívánjuk, hogy a csigajárás ezen ügy menetéhez mérten villámvonat. Szerk. törvény és miniszteri utasítás ha valamely részé­ben netalán pótlásokat fogna igényelni, az a ta­pasztalás után mihamar meg fog történni. (Viharok). A ma egy heti viharról és felhő- szakadásról. mely ömlő záporral Ujhely fölött is elvonult, és a Rákóci utcát elöntötte, a slippere- ket fölszaggatta, a zsólyom ai utón több helyt partszakadást idézett elő, azonkivül egy nyári mulatság nagy publikumát bőrig áztatta: — a vármegye több vidékéről kaptunk tudásitást, az okozott nagy károkról, mely kivált vetemé nyékben esett. Legelementárisabban mégis Kolbá- sán tombolt a vihar : hatalmas tölgyeket csavart ! ki a szél ereje; a hegyekből alázuhogó vizár pehelyként hórta széjjel a széna boglyákat; egy ottani pásztor ember ilyen boglya alatt keresett menedéket a vihar elől, azonban vesztére, mert a rohanó ár magával sodorta egész a falu aljáig, hol holttestét kifogták. Fogalmat nyújthat a vihar nagyságáról, mely a közeli erdőségekben dúlt, hogy az áradat két megfult vaddisznó hulláját is lehozta a rétségre. — Általában az esős időjárás nagyban hátráltatta a ma már javában folyó ara­tási munkálatokat is, mely pedig sok helyen a kévébe kötött kalászok magvait rothadás, csírá­zás által megtizedelte. (Megzavart nyári mulatság.) A gyártelepi dalos egyesület ma egy hete, 19 én, tartotta volna a Torzsáson mulatságát, ha az időjárás, mindjárt a kezdeten, a számításon keresztet nem von. Szép, verőfényes nap Ígérkezett. Déli 3 óráig a nyári napok egyik legszebbike volt. A mulatni vágyó közönség egy része, vagy 40 család, már künn volt a Torzsáson; a többiek is már útra készen állottak, amidőn J/s4 tájban egyszerre megeredtek az ég csatornái s ugyancsak bőven öntözték a már unos-untig telitett földünket nedűjükkel. Szakadt az áldás harmadfél órán keresztül. A szabadban lé vők ijedten vonultak a sátor alá várva, hogy az eső eláll; mig az itthon rekedtek hálálkodva re­besgették, hogy mindenütt jó, de legjobb itthon, ' különösen — ilyen időben ! A szakadó záporban kocsi kocsi után hozta meg a Torzsáson levőket bőrig átázva, fülig sárosán. De ez a kis blamázs nem riasztotta vissza a mulatókat ; összegyűltek a Diána nagy termében s ott járták vidáman, bút- bajt, megázást feledve, a hajnali szürkületig. (A magy. orsz. Kárpátegyesület.) közgyű­lése augusztus hó 2-án 7átrafüreden fog megtar­tatni. Minthogy az uj alapszabályok tervezete jut tárgyalás alá: kívánatos volna, hogy a közgyű­lésen minél több tag vegyen részt, hogy a július hó 5-én S.-a.-Ujhelyben tartott közgyűlés határo­zatait érvényre juttatnák. Az indulásnak Ujhelyből az augusztus hó i-én, déli 12 óra és 16 perckor induló vonattal kell megtörténnie (Primitia Szerencsen.) A r. kath. templom­ban jul, 22, Glász Ferenc kegyesrendi áldozópap és gimnáziumi tanár első miséjének bemutatása szerzett nagy örömet az ez alkalomra fényes számban egybegyült híveknek. Manuductora Pasz- lavszky Sándor szerencsi lelkész volt, ki az ünne pies mise evangéliuma után alkalmi sz. beszédet mondott a papi méltóság örömeiről, melyeknek tiszta folyásába olykor a fájdalom csöppei is hulla­nak ; de mind az öröm, mind a fájdalom pillana­taiban nagy vigasztalása a papnak az állhatatosan vallott elvek alapján terjedő igazi műveltség világa, s mint tanárnak az ifjúság vallásos nevelése és buzgó oktatása után fenmaradó hála és hü emlé­kezet. A plébánián tizenkét vendég jó kedve mellett tartott ebéd alatt felköszöntők voltak az ifjú áldozópapra, édes anyjára, Bubics Zsigmond kassai püspök ö méltóságára és nagym. Schuster Konstantin váci püspökre, ki az uj raisést Vácon pappá szentelte ; végül a manuductorra a temp­lomban és a háznál mutatott készségéért. Kisérje az ifjú áldozó papot az óhajtott áldás bősége 1 r. I. (Kettős ünnepély) folyt le folyó hó 19-én Rákóc községben. E napon vezettetett be ünne­pélyesen javadalmába az itt már három év óta működő derék esperes-lelkész, főt. Dudits János ; s ugyancsak e napon áldatott meg, az ő kezde­ményezése s vezetése alatt csinosan felépített uj parochiális lakás. E kettős ünnepies alkalom, fé­nyesen igazolta be, hogy itt az édes magyar szó jó talajra talált; mert a rákóci tót ajkú gör. kath. hívek tiszta magyar kiejtéssel s lelkesedéssel éne­kelték a »Tartsa Istenünk« kezdetű felköszöntő dalt. S ebben a fő érdem Dudits János esperes­lelkészt illeti meg 1 Az egyházi ténykedést kedélyes ebéd követte, mely csak estefelé ért véget, a nap­nak szép s maradandó em'ékével. (Névmagyarosítás) Alter Izidor, király-hel- meci lakos, valamint Ákos, Adél és Aurél nevű gyermekei vezeték nevének, Aczél-ra kért meg- magyarositása a belügyminister által engedélyez­tetett. (Egy jó házból való) szelid magaviseletü fiú gyakornokul felvétetik Wihs Keresztély cukrász­dájában. (Egy Uj türelem játék) foglalkoztatja ismét az egész világot, amint azt az »Intern. Offertenbl.® rövid- és játékáruk: szakközlönyben olvassuk. Ez az úgynevezett »Fejtörő* mely ifjú és véneknek egyaránt nagyon érdekes játékszer, melyből egy dobozkában csupán 7 kőből álló, és mégis 176 különbőz alakú mintát lehet összerakni, mely első pillanatra uagyon köny- nyünek látszik, de minden egyes minta összeállítása sokszor órákat vesz igénybe mig végre sok »fejtőéés* titán előttünk fakszik a lerajzolt minta. Ezen játék még azoknak is igen mulatságos, kik szokva vannak komolyabb dolgokkal foglalkozni. Irodalom. Pálmay Ilka azzal töltötte szabadságidejét, hogy regényt irt a »Magyar Hírlap számára. A »Magyar Hírlap« most folyó számaiban közli a diva érdekfeszitő regényét, melynek eddig megjelent összes folytatásait ingyen bocsátja újonnan belépő elöíizetőinek rendelkezésére. (Kiadóhivatal } Budapest, Gránátos utca 16.) Pálmay Ilka, befejezvén a »Magyar Hírlap*-ban folyó regényének korrektúráját, körútra indul és sorra látogatja Magyarország jelentékenyebb városait, és igy tehát nekünk is van reményünk, hogy városunkban üdvözölhessük Pálmay Ilkát, ezúttal mint bájos regényirónőt. „Ildeiné leánya" a cime az „Egyetemes Regénytár“ legújabb kétkötetés regényének. Eredeti magyar regény, még pedig olyan szerzőtől, akinek névéi eddig az olvasó közönség egészen más téren tanulta megismerni és megbecsülni. Mudrony Soma, a jeles nemzetgazdasági iró, tette meg ezzel első lépé- pését a szépirodalom és regényírás terén, még pedig olyan kiváló sikerrel, mely meglepi és lefegyverzi a szigorú kriti­kát. »Ildeiné leánya® valóban érdekfeszitő és minden tekintet­ben érdekes regény. Először is meséje olyan ügyesen van szőve, hogy egyetlen pillanatig sem engedi lankadni az érdek­lődést. Egy fiatal leány története az, aki a művészi pályára szánta magát, első föllépésével nagy sikert arat, de ugyan - akkor már elvesztette szivét s a boldog, aki azt magtalálja, egy ifjú és nagytehetségü hírlapíró. A bonyodalom és a kon­fliktus onnan származnak, hogy a leány egy önfeledt pillanat­ban hallgat a gazdagság csábjára és nőül megy egy dúsgazdag földbirtokoshoz, mert azt hiszi, hogy kedvese megveti és hűtlen hozzá. Később megtudja a valót és nagyon boldogtalan. Évek múlva ismét találkoznak, az elfojtott érzés kitör belőlük és most már törvény és világi szokás ellenében egyesülnek. A férj boszujában kihívja párbajra a kedvest és lelövi ; a sze­gény nő pedig ezután gyermekének él. Ezen egyszerűnek lát­szó mese olyan ügyesen és érdékfeszitően van boiiyölitva, a jellemzés annyira élethü és a váltakozó jelenetek hol humor­ral fűszerezve, hol pedig megrázó drámaisággal megírva, any- nyira megkapók, hogy Mudrony ezen első regényének szép sikert merünk jósolni. A két, vászonba kötött kötet ára együtt 1 frt. Uj szaklap »Magyar Szabadalmi Közlöny« cim alatt f. hó 15-én uj technológiai szaklap indult meg Bergl Sándor mérnök, az »Első budapesti szabadalmi és műszaki iroda« tulajdonosa szakavatott szerkesztésében. Az uj szaklap bizo­nyára ki fogja magának vívni e téren az öt méltán megillető helyet. Előfizetési ára egész évre 8 ft. Melegen ajántjuk a műszaki és iparos-közönség pártfogásába. TANÚGY. Értesítő. A homonnai államilag segélyezett polgári iskolával kapcsolatos közép kereskedelmi iskola értesítőjét, a most bevégzett tanévről, vettük. Gerecz Lajos igazgató vezetése mellett a tanítói kar, beleértve a hitoktatókat, 12 tagból állott. A beirt tanulók száma a polgári és kereskedelmi osztályokban együtt 161 et tett.*) A csinosan ki­állított füzet a «Zemplén« nyomdájában készült. A n.-szőllősi m. kir. állami polgári iskola igazgatósága közhírré teszi, miszerint a nagy mélt. vallás- és közokt. m. kir. minister ur 1889. évi 34087. sz. a. kelt magas rendeletével a helybeli polg. iskola ipartanmühelyében négy — öt 20—50 ftos államsegélyes helyet létesített. Ezen helyekre pályázhatnak az ipartanmühelybe beiratkozó oly szegénysorsu és jó magaviseletü tanulók, kik a közép tanoda, polgári avagy a felső népiskola III. osztályát jó sikerrel elvégezték, a szünidőt vala­mely asztalos műhelyében töltötték s az említett előfeltételekről bironyitványt mutatnak fel. Felső népiskolából jövő tanulók a németnyelvből fel­vételi vizsgálatra köteleztetnek. Müasztalossági ipartanmühelyünk három évfolyamát s egyúttal a polgári iskola 6 osztályát jó sikerrel végzett növen­dékek asztalos segédekké képesittetnek. A szabály­szerűen felszerelt kérvények a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úrhoz címezve, f. é. augnsztus hó 25-ig, Baranyai Gyula igazgató­hoz benyújtandók. Meghívó. A zemplénmegyei tanitó-egye- sűlet f. év aug. 4-én, d e. 8 órakor, Tó'ke Tere- besen, az állami iskolában, közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai tisztelettel meghivatnak. Tár gyak: 1. Jelentés a járási körökről. 2. A magyar- orsz. tanítók orsz. bizottsága által a Szent István napi gyűlésre kitűzött tételek tárgyalása. 3. Irány­elvek a tanitó-egyesületek működéséről, Vitt József úrtól. Kéretnek a t. tagok, hogy közebédre s > szállásra való igényüket aug. 2-ig Kurucz Vazul áll. isk. ig.-nál bejelenteni szíveskedjenek. I A »Magyar Zeneiskola* budapesti zeneinté­zet, az 1890/91 évi értesítőjét küldöttebe hozzánk. ' A Weszely Ödön titkár, szerkesztésében megjelent értesítő tanúságot tesz, hogy ezen intézet egyike a legjobb e nemű szakiskoláknak. Az értesítő be­vezetésében id. Ábrányi Kornél, kiváló zene-irónk, értekezik a »Zene és zenészeti nevelés« címen. A 4 tanszaknak 147 növendéke volt, akiket Nikolics igazgató vezetése mellett 10 tanár oktatott. *)Az iskolai ünnepségek közül a január hóban tartott volt az öröm-ünnepség, ekkor mutatták be az iskolát a nagy- közönségnek. Jelen volt vármegyénk alispánja is.

Next

/
Thumbnails
Contents