Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-07-26 / 30. szám
CSAJOK, A nőkről. — Irta : Viharos. — Valjuk be, mert ha nem is vallanók be, mégis csak igaz marad, hogy a nő hatalmasabb a férfinél. Az a diplomata, aki mindenben és mindig az asszonyt kereste, rövid mondatában elmondotta az egész világtörténet mechanikáját. Ami történik s ami meg nem történik, ami jó és ami rossz : az inditó oka ha nem is mindig a nő szava, de legalább is a nő képe volt. Adám folyton csak a hiányzó bordája után fut, hogy visszaszerezze. Talán futó bolond, de a bolondsága gyógyíthat lan. Még az a másik hóbort se gyógyíthatja ki belőle, melyet Tolstoi a »Kreutzer sonátában« hirdet : a szent erkölcs sem. Tolstoi túl volt a hatvan esztendőn, mikor hirdetni kezdte, a tanítványainak is túl kel haladniok a hatvan évet, mikor valaha kezdik. A szent erkölcs akármilyen szent is, csak csinált dolog, mig az ösztön, ha még olyan nem szent is: született erő, vagy született gyöngeség. Ha a szent erkölcs valaha meg tudná gyengíteni a nőnek fölöttünk való hatalmát, a nő bajt állana neki és hadat üzenne az uralmát fenyegető morálnak. De nem kell félnie : a férfiak többnyire nem hatvan évesek, ha pedig ilyen idősek, hát eltagadják. Nagyon ritkák azok az emberek, akik hatvanéves korukban születnek, s még ritkábbak azok, akik az erkölcsöt a maguk számára is prédikálják. Mig a vizivás dicső voltát hirdetik, borban keresik nem az igazságot, hanem a maguk igazát; a morál nem gyengítheti meg a nők hatalmát, s a nők a férfiaknál erősebbek maradnak, mint ahogy erősebbek voltak a teremtés óta. Adám nem tudta Évát rábírni, hogy re egyék a tiltott gyümölcsből, Éva rábírta Ádámot, hogy harapjon a tiltott almába. Azóta százezer esztendőnél is több múlott el, és Éva még mindig csábítgat, Adámnak pedig még mindig meg van az étvágya. Ebben az étvágyban rejlik a férfiak gyenge- | ségének és a nők erejének titka, s az étvágy ellen hiába prédikálják az elrontott gyomor borzalmait. A mese tud olyan rókáról, akinek a szőlő savanyu volt, de nem tud olyan isten lényéről, aki az almát keserűnek mondta volna — hatvanadik esztendeje előtt. Hanem ekkor már ez a keserűség amannak a savanyúságnak édes testvére. Nem, a róka, mely még nem ér fel a szőlőfürthöz, s a bárány, melynek már elvásott a foga, nem filozofálhatják agyon sohasem azokat, akik ép foggal és jó étvágygyal lakmároznak a szőlőből is az almából is. Fatalista vagyok; megnyugszom a változ- hatatlanban. A nő az erő, a hatalom, a világ mozgató ereje, jónak és rossznak létesítője. Inkább a rossznak. Természetes is. Hiszen minden hatalom | a vele való visszaélés magvát hordja magában; a | női hatalom is.- Már pedig ennél nem mutatnak utat az elmélkedés és megfontolás józan polgári útjelzői, hanem szabad csapongásra csábítanak az indu- látok és szenvedélyek. A nő meggyengiti a férfi akaratát, erejét s annak ellenkezőjére Írja a mi szándékában volt, hyp- notizált médiummá a'akitja, a melyet hypnotizálva ugyan, de suggestió nélkül küld neki a világnak. Az elaltatott el tud menni az ablak párkányokon is, mert nem szédül, de le is eshetik, ha félre lép. A nőket a poéták csillagoknak mondják. Mért nem holdnak ? Hiszen holdkorossá lesz tőle a férfi és ön- tudatlarságba esik. A nő a társaságban udvariasságot követel, a társaságon kívül szerelmet. Mind a kettő béklyókép nehezedik a cselekvésre. A szerelmet poéták is, filozófusok is az öntudatlanság állapotának mondották. A költő verseket ir róla, a bölcsész értekezéseket; az egyik hódol előtte, a másik boncolja, de mind a kettő elismeri hatalmát. S ezzel a hatalommal a nő él és vissza él; ez a hatalom maga a nő. A közhelyek egyike a ' nőt a teremtés díszének nevezi, a biblia a teremtés remekének tünteti föl. Én a teremtés veszedelmének mondom. Talán már mások is ennek mondották. Sebaj, annál igazabb. A szabadakarat híveit pusztán az is meggyőzhetné hitük lehetetlenségéről, hogy nő is van. A nő az akarat korlátja, azoknak a körülményeknek egyike, melyek az akaratot megkötik. A férfi nem a szabad akarat, de a nő igenis a szabad akaratosság. Bátran nevezhettem a nőt »körülmény«-nek, ha a költő a magyar nő születését »gondolat«-nak, még pedig dicső gondolatnak mondhatta. Hát én szégyenkezés nélkül vallom be, hogy én ettől a »körülménytől« félek; remegek s kezemből kiesik a toll. HUMOR. A szűz imája. Egy fiatal leány férfi-gallért talált az utcán s imigyen sóhajtott fel: »Oh sors 1 add, hogy megtaláljam a hozzá való férjet is.» Az utcán. A. : Nem kölcsönöznél öt forintot ? Megtagadod tőlem, második énedtőlf B. : Hja, kérlek, ismerem magamat. Jót megmondta. Hitoktató: Mondd csak, Pista, hogyan lehet legbiztosabban szert tenni az örök üdvösségre ? Pista; Meg kell halni. aoarooL.A.TOK. A női szív szerelme gyémánt az izzó tűzben ; fel lehet benne találni a világosságot, a tüzet és a halált. ---A szerelem valóságos hideglelés; csakhogy ez hidegséggel kezdődik s forrósággal végződik, mig a szerelemnél ugyanez megfordítva van. Inni anélkül, hogy szomjuhoznánk és szeretni minden időben : e kettő az egyedüli, ami bennünket az állatoktól megkülömböztet. A szerelmes férfi bolond ; a szerelmes nő — angyal. Minden szenvedély bűnre vezet, de a szerelem a legnevetségesebb bűnre. Minden nőbe szerelmesnek lenni nem olyan veszedelmes, mint egybe különösen. HIV4T1LOS KÉSZ. 57,892/VI. sz. Kereskedelmi m. kir. minister. Rendelet. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről. (Folytatás és vége.) 22, Vas és acél-gyárak üzem ágainál mindazon munkák a melyek félbeszakítást nem szenvedhetnek, jelesül a vas és acél olvasztó, kavaró, finomító és csőforrasztó testek, a hengerlő müvek munkái az ezekkel kapcsolatban lévő és üzemük folytonosságához szükséges összes műhelyek a gáz és gőzfejlesztő, szénégető, kokségető, íaaszaló, pörkölő és öntő üzemek, a helyi szállító pályák és egyéb mellékmüveletek valamint berendezések félbeszakítást nem tűrő munkái. 23. a vegyészeti iparnál az üzem azon egyes miveletei, melyek félbenemszakithatók, például az izzó láng és olvasztó kemencéknél ólomkamarák és retortáknál folyó munkák stb. 24 a villamos erőt, illetve áramot előállító telepeknél előforduló ipari munka. 25. a zománcozott vasedény iparnál az olvasztási égetési és ónégetési munkák. II. Mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos üzemben tartást megkövetelik. 1. a borbély és fodrász iparnál nyitott üzleti helyiségben, csak déli 12 óráig s azontúl csak magán lakásokba, színházakba vagy hasonló nyilvános előadások alkalmából, házhoz hiva. 2. a fürdő üzleteknél. 3. a cukrász, sütemény és mézeskalácsos iparnál; 4. a mészárosok, hentesek és a kolbászkészi- tők iparánál az előállítás és elárusitás legfeljebb délelőtti 11 óráig. 5. a vadkereskedők iparánál az elárusitás 11 óráig, 6. kofák üzlete a mennyiben az áruk üdülő és mulató helyeken vagy a városon illetve községen kívül sátrak alatt vagy valamely szokásos módon asztalokon vagy a földön kirakva áru- sittatnak, 7. a pék iparnál a készítés, illetve gyártás, déli 12 óráig, az elárusitás azontúl is. 8. a szódavíz gyártása és elárusitása. 9 szállodák, vendéglők, sör. ■ bor- és kávé mérések és kávéházak. 10. tej, gyümölcs és kenyér elárusitás. 11. természetes virágok árusítása. 12. a nyomda iparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, szinlapok, mű-, sorok, gyászjelentések kiállítására és úgy ezeknek, valamint a hírlapoknak széthordására okvetlenül szükséges munka. 13. a gépiparnál a sürgős és halaszthatatlan javítási munkák legfeljebb délelőtti 10 óráig. 14. a kisiparosoknál sürgősen rendelt javítási munkák bevégzésére szükséges ipari munka délelőtt 10 óráig; lakásoknak sürgős átalakításánál szükséges munkák a hatóságilag szabályozott költözködési időszakot megelőző és követő egy- egy hétben. 15. a fűszer, bor, thea, csemege és liszt kereskedéseknél, valamint szatócsok üzleténél d. e. 11 óráig. 16. minden egyéb kereskedelmi illetve elárusító üzletnél úgyszintén a szolgálat közvetítő üzleteknél legfeljebb délelőtt 10 óráig. 17. kereskedelmi, ipari és gyári alkalmazottak irodai munkája d. e. 10 óráig. 18. ha valamely üzlet állami egyedáruság tárgyát képező cikkek elárusitásával fel van jogosítva, e mellett más cikkek vételével vagy elárusitásával is foglalkozik, vagy a mely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üzletkörre nézve úgy az 1891. XIII. t.-cikknek, mint a jelen rendelet hatálya alatt áll. 19. élelmi szerek előállítása és szállítása már a szünnapokra következőnapon éjjeli 1 órakor megkezdhető. 20. a törvényes munka szüneti napra eső országos vásárokon az elárusitás a jelen rendelettel korlátolva nincsen és ezen napon az országos vásár helyén létező kereskedői és ipari elárusitás is korlátlanul gyakorolható. A törvényes munkaszüneti napra eső hetivásáron az elárusitás délelőtti 10 óráig tarthat. Önként értetik, hogy ezzel az egyes országos vásárok tekintetében fennáló törvények és szabályrendeletek nem érintetnek és hogy jelesen az 1868. évi Lili. t. c. 19. § a szem előtt lesz tartandó. III. Mert a közforgalom, valamely hadászati vagy egyéb közérdek a folytonos üzemtartást feltétlenül követeli. 1. a vasúti és a hajózási üzemek, valamint a posta-távirda és táv-beszélő üzemeknél előforduló ipari munka. 2. hadászati szempontból sürgős építkezési, felszerelési vagy szállítási ipari munkák. 3. árvíz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltávolítására vagy orvoslására elkerülhetetlenül szükséges munkák. 4. oly ipari munka, mely a nyilvános közlekedés és közbiztonság érdekéből halasztást nem szenvedhet. 5. ünnepélyeknél bármily díszítési munka. 6. a társas és bérkocsi ipar. 7. a hordár és targoncás ipar. 8. a temetkezési vállalatok. IV. Az idézett törvény 3. §. b. pontja szerint ipari munkát végezhetnek a mondott napokon azon önálló kis iparosok, kik maguk és pedig segédeik és tanoncaik, valamint más segédmunkások igénybevétele nélkül, lakásukon dolgoznak, V. A jelen rendeletben az egyes munkákra illetve műveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon munkásokra és segédszemélyzetre vonatkozik, mely az illető munkánál illetve műveletnél tényleg alkalmazva van. VI. Azon iparnemeknél, melyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon is végezhető lesz, köteles az illető iparüzö az ezen munkánál alkalmazott munkások olyatén felváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek. VII. A jelen rendelet az 1891. évi XIII. t.-cikkel egyidejűleg 1891. évi julius hó 15-én lép életbe. Budapest, 1891. julius hó i-én. Baross s. k. 12453. sz- Zemplénvármegye alispánjától. Körözés és eredmény bejelentése végett kiadom. S.-a.-Ujhely 1891 julius 18-án. Matolai Etele, alispán. Másolat. Győr szab. kir. város tanácsától 4123/1891. tan. szám. A tekintetes alispáni hivatalnak. S.-a.- Ujhely. Van szerencsénk a tekintetes társhatóságot hivatalos tisztelettel megkeresni, hogy Szabó Ferenczné született Potoczky Máriát, kinek bővebb személy leírását nem adhatjuk, hatósága területén nyomoztatni, feltalálása esetén kiskorú Gyula gyermekének hozzászállitása végett nekünk értesítést adni szíveskednék. — Győrött, 1891 julius hó 3-án, Kiss Ferencz s. k. polgármester. 12637. sz- Zemplénvármegye alispánjától. Közhírré tétel végett kiadatik. alispán helyett : Horváth József t. b, főjegyző. Másolat. Bellusi Baross Gábor kereskedelemügyi m. k. minister ur Ő Nagyméltósága védnöksége alatt álló ,1891. évi délmagyarországi ipar- és mező- gazdasági kiállítás« Temesvárott 3133. sz. Zemplén vármegye tekintetes közönségének S.-a. Ujhely. Van szerencsénk becses tudomására hozni, hogy kiállításunk folyó hó 19 én megnyittatott, és folyó évi szeptember 30-ával ér befejezést. Az 1891. évi temesvári kiállítás az eddigi összes vidéki kiállításokat nagy mértékben túlszárnyalja, jelentősége nem csak a délvidékre, de az egész országra nézve kétségbe vonhatlan. A midőn annak látogatására meghívni van szerencsénk, egyúttal kérjük, hogy úgy a meghívás elfogadása, valamint a látogatásra tágabb körben való buzdítás által is kiállításunk sikerét elő mozdítani szíveskedjék. Kiváltó tisztelettel : Kelt Temesvárott, 1891 évi julius hó 9 én. A kiállítási nagy bizottság nevében: Molnár Viktor főispán, elnök. Pelikán Achill alispán, a végrehajtó bizottság elnöke. Albin Károly, kir. tanácsos, polgár- mester, a nagybizottság elnöke. Strauz Albert, kiáll, titkár. 22766. sz./II 91. Am. kir. pénzügyigazgatóságtól. Körrendelet. Valamennyi községi és körjegyzőnek Zemplénvármegye területén. A miskolci m. kir. pénzügyigazgatóság f. évi 17404/891 sz. a. átirata szerint 1864. évi születésű Székely János hadmentességi dij köteles cseléd Tardról bejelentés nélkül ismeretlen helyre
