Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-07-19 / 29. szám

Melléklet a „Zemplén“ 29-ik számához. között több újhelyi is van), — az új-tátrafiiredi fürdő vendégeié pedig 954. (Egy jó házból való) szelíd magaviseletü fiú gyakornokul felvétetik Wihs Keresztély cukrász­dájában. T ÜL N ÍJ Gr Y. A málczai izr. isk. vizsgája. E hó elején tartatott meg a málczai izr. elemi iskolában az évzáró vizsgálat, melyen a müveit előkelőség, a többi kö­zött Stépán Gábor és Szentiványi László urak kedves gyermekeikkel, főtiszt. Böszörményi Ká roly és Szerdahelyi János urak, Kantha József dr. körorvos, Dutkay István körjegyző urak, Danká- nyi Béla tanító úr s több előkelő hölgy voltak jelen, akik a még 4 évvel ezelőtt idegen ajkú nö­vendéksereg tiszta és szép hangzású magyar fele­leteit örömmel hallgatták. Az elért szép eredmény és a lankadatlan előretörekvés főtiszt. Böszörmé­nyi Károly úr által szép dicsérő szavakkal lett megkoszorúzva. Stépán Gábor úr pedig, ki a hu­mán törekvést mindig legjobban méltatni és ritka nemeslelküséggel támogatni szokta, most is 10 (tiz) forintot osztatott szét a legjobb tanuló és szegénysorsú gyermekek között. Az iskolaszék, a tanító és az összes növendéksereg nevében a leg- hálásabb köszönetét mondunk a jótevőnek önzet- letlen tettéért. A debreczeni keresk. akadémia. Előttünk fekszik emez intézet jó vaskos kötetet tevő érte­sítője, mely tartalmilag is bizonyítja azon magas színvonalat, melyen ezen szakintézet áll. Az érte­sítő irodalmi részében Vedrödi Viktor dr. tanár ter­jedelmes dolgozatát találjuk, melyben a kereske­delmi akadémián tanított vegyelemzési gyakorla­toknál követett eljárását közli. Az igazgatói jelen­tés az iskola belső és szellemi állapotának tiszta képét adja. Az akadémiának a három évfolyamban 165 tanulója, az alsófoku kereskedelmi iskolának 141 tanulója volt. Az esti szaktanfolyamnak 14 hallgatója volt, köztük 2 nő. Az akadémia növen­dékei, tanáraik vezetése mellett, ez évben is rend­kívül érdekes és tanuságos tanulmányi körutat tettek. A tanári kar a hitoktatókat beleértve 13 tagból áll. A tantervből örvendetesen tűnik ki, hogy az iskola az idegen nyelvek elsajátítására rendkívüli gondot fordít, és az ifjúságnak módjá­ban áll, hogy a kötelező német- és francia nyel­ven kivül még úgy az olasz, mint az angol nyel­vekben, valamint az annyira szükséges gyorsírás­ban is kiképezze magát. Szép szaporodást mutat­nak föl a könyv- és szertárak. Az ifjúság szellemi munkásságának hű tükrét képezik az ifjúsági egyesületek. Az önképző kör, melynek magyar­nyelvi szakosztálya a hazafias érzés ébrentartására és kegyeletes ünnepélyek rendezésével annak is- tápolására szolgál, az idegennyelvi szakosztály pe­dig főkép az idegennyelvek könnyebb elsajátítását mozdítja elő. A kedély képzésére szolgál a dal­egyesület. Nevezetes ujitás az ifjúsági zenekar ala­kítása. Az érettségi vizsgálatokról szóló je'entés azon örvendetes eredményt tünteti föl, hogy a vizsgára bocsátott 39 tanuló közül 7-en jeles eredménynyel tették le a vizsgát, senkit sem uta­sítottak vissza. Kiemeljük még, hogy a kereskedő társulat által létesített ösztöndíj és jutalom alapból a legkiválóbb tanulók 1 - 3 aranyig terjedő juta­lomban részesültek. Végül még megemlítjük, hogy Bayer Ferenc dr. igazgató vezetése alatt f. évi szeptembertől fogva internatus nyílik, mely olcsó­ságánál fogva (300 It évi dij) és a kitűnő vezetés mellett bizonyára igen keresett intézetté válik. volna, a Kárpátok alján, a szőke Tisza partján. Ezt látva, a szőke sem akart elmaradni és ugyancsak vetélkedett társnőjével lába illegetésében. Nem közönséges élvezet volt a ködös Anglia e két kiváló szülöttén k vetélkedését látni, ma­gyar nemzeti táncunk elsajátításában s mondhatom, kitartásra megállanák a sarat legelső csárdás tán­cosnőinkkel. Persze, hogy a mieink is táncra kerekedtek, mit látva a lakadalmas ház gazdája, örömében helyünket nem találta és mindjárt meg­hívta a társaságot egy kis barátságos ozsonára. Misseink a ház belsejében szintén találtak lerajzolni valót, a családi bölcsőben ringó legifjabb sarjat, aki 5 perc alatt eredeti bölcsőjével együtt papírra volt vetve. Szádeczky barátom pedig az ozsonna tar­tama alatt kezébe vette a hegedűt s mesteri játé­kával elragadott mindnyájunkat. Ilyen hangulatban száltunk kocsinkra. Haza­térőben Misseink vissza-vissza tekintgettek Újlakra és rajz könyveikben megörökítették a látogatásuk­kal nevezetessé vált Bodzás Újlakot. Útközben is találtak még megörökíteni valót a K. pusztán nyáját őrző tipikus számadó kondást, akit a höl­gyek kérelmére kellő poszéba állítottunk s rövid időn az öreg papirron volt. Amint az egyik rajz készen volt, megmutattuk neki, mit szól hozzá ; jól van e találva f Hiszen jó volna ... de ki látta már az embert mezítláb lerajzolni, mikor bakkancs van a lábán! Megmutattuk neki aztán a másikat, melyen a bak­HŐZGAZDASÁa. Az évi termést, vármegyénk egész területén, mint azt az aratási kilátások kimutatása tárgyában kiadott főispáni rendeletre beérkezett főszolgabírói jelentések is igazolják, nyugodt lélekkel mondhat­juk közepes termésnek. Igaz ugyan, hogy a foly­tonos esőzések nem egy helyen, mint például a sztropkói és szinnai járásokban, különösen a takar­mánynak és hüvelyes veteményeknek igen nagy kárára voltak, sőt azt nagyrészben tönkretéve, majdnem használhatatlanokká tették, mégis a leg­több járásban, minő az újhelyi, n.-mihályi, tokaji, homonnai, bodrogközi, szerencsi és gálszécsi, az őszi és tavaszi vetések, úgy szintén a kapás növé­nyek közepes termésre nyújtanak kilátást. A leg­több helyen még el nem kezdették az aratást, mert gátolja őket ebben a folytonos esőzés, mely nap-nap mellett, ha rövid időre is, beáll. A cukor­répát, a homonnai járás területén, a pajor-pondró felényire tönkre tette; máshol, különösen a szeren­csi járásban, igen jól áll. (A Mutual életbiztosító társaság) a m. kir. kúria által helybenhagyott cégbejegyzés alapján megkezdette magyarországi tevékenységét. Magyar- ország számára külön igazgatósága van e társa­ságnak, mely töke és forgalom dolgában a világ legnagyobb szabású vállalatai közé tartozik. A »Mutual* kerek félszázad óta áll fenn s jelenlegi pénzalapja nem kevesebb,* mint 367 és nyolctized millió forint, mely összeg nagysága még Ameri­kában, az óriási vállalatok hazájában is, szokatlan, így pl. a világ leggazdagabb bankintézete, az án- golbank összes vagyona körülbelül 150 millió fo­rinttal kisebb a Mutual pénzalapjánál. Newyork államban a biztositó társaságok szigorú állami felügyelet alatt állanak; külön biztositásiigyi mi- nistériuma van az államnak s ez a főhatóság hite­lesítette a Mutualra vonatkozó, következő adato­kat: A múlt 1890 iki évben, tehát egyetlenegy esztendő lefolyása alatt, a »Matual«-nál 402 és fél millióra rugó uj biztosításokat kötöttek s ezzel együtt a »Mutual« összes biztosítási állománya ez év január 1 én 1595 millió és 567,163 ftot tett ki. A »Mutual« mult évi bevétele 87 és fél millió forint volt. Érthetővé lesz az összegek ily módon való felszaporodása, ha pl. megtudjuk, hogy egyet­len ember, a newyorki osztrák-magyar főkonzul, Havenmeyer A. Tivadar ur, midőn saját magát és családja négy tagját a »Mutual«-nál biztosította, egyszeri dij fejében másfél millió forintot fizetett a »Mutual« pénztárába, ami mindenesetre ez inté­zet teljes biztosságára vall. Különösen megjegy­zendő, hogy a »Mutual« nem részvénytársaság, hanem tisztán a kölcsönösség elvén alapuló válla­lat. Az óriási forgalmi tőkének megfelelelő tekin­télyes nyereség maguk a biztosítottak közt oszta- tik fel, kik ekkép szinte tulajdonostársai a válla­latnak. Ilyeténkép a társaság fennállása óta nem kevesebb, mint 210 millió forintot kaptak a biz­tosított személyek biztosítási összegeiken felül, tisztán üzleti nyereség címén, Az igazgatóság he­lyisége Budapesten, a Bécsi utcában 5. sz. a. van. HUMOR. Részvét-látogatáson. — Mik voltak boldogult férjednek utolsó szavai, édesem ? — Utolsó szavai ? Hiszen tudod, hogy az utolsó szó mindig az — enyém volt. kancs jobban ki volt dolgozva, — mire aztán egész megnyugvással rá mondta: *Em' md' mdsU Hogy újabb vidéket lássanak, a velejtei utón jöttünk visszafelé. Ujhelybe érve, elhatároztuk, hogy másnap rákászni megyünk. Hanem »Ember tervez, Isten végez* mondja a példabeszéd és bár Falb nem jelezte a hétfői napot kritikusnak, még is oly kritikusnak köszön­tött be, hogy a mi tervezett rákászatunk füstbe ment. Annál nagyobb volt azonban a kárpótlás, főszolgabiránk vendégszerető házánál, hol a ráká­szat helyett az egész kiránduló társaság igen kedé­lyesen együtt ebédelt s hol ángol vendégeinket volt alkalmunk még inkább megkedvelni. Mert ne gondolja a tisztelt olvasó, hogy az ángol egészen oly hidegvérű, mint a milyennek mondják. Tud ám az dalolni, zongorázni, táncolni s minden nemesért hevülni 1 ha mindjárt nem is úgy, mint a magyar. Kedélyes zongora és danolás közt tölt el az őszies esős délután mindaddig, mig kocsijok, melyen Puszta faluba, Szádeczky szüleihez, utaztak el, elő nem állott. Olyan is volt bucsuzásunk, mintha rég ös- mert kedves barátainknak mondtunk volna Isten hozzád-ot, s kocsijok azon kölcsönös remény ki­fejezése után, hogy az Izrá-nál még egyszer ta­lálkozunk, háromszoros »Hurráh« mellett robogott át a Gyula-lak dobogóján. T. I». Mai gyermek. Tanító: Ha 3000 forintja van valakinek és 10000 frtos házat akar építeni, mondd csak, fiam, mire van szüksége ? Fiú : Gazdag — Jeleségre. Gyors felelet. Egy fiatal ember azt kérdezte egy leánytól, hogy miért van az, hogy manap a leányok a há­zasságkötésnél leginkább a pénzre tekintenek ? — Azért, felelte gyorsan a leány, mert a mai fiatal embereknél ritkán találni egyéb becsülni valót. A kis bölos. N ívelő: Mondd csak Palika, miért hívják »szegény bünös*-nek azt, akit halálra ítélnek? Palika: Mert a gazdag bűnösöket nem szok­ták felakasztani. GONDOLATOK. Gyöngéd női kezek sok sebet begyógyítot­tak, de még több sebet ütöttek. Hllarlui. A férfiak megcsodálják azt, amit szeretnek; a nők megszeretik azt, amit megcsodálnak. Saphir. Az asszony utálja azt a tükröt, mely az ő fogyatkozásait leplezetlenül mutatja ; azért gyűlöli egyik nő a másikat. W. A férfi két nő közül közönségesen azt sze­reti jobban, amelyik kevésbé érdemes a szeretetre. Wohl. Egy szép asszony a szemeknek paradicsoma, pokla a léleknek és tisztítótüze a — pénztárcának. FonteneUo. A leány-barátság hasonló a holdhoz; elhal­ványul, ha a szerelem napja feljő. Schönthan. HÍV ITALOS RÉSZ. 11,624. sz. Zemplénvdrmegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. A nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi Minister urnák az ipari munka vasárnapi szüne­telése tárgyában alkotott s 37,892/Vl. szám alatt kiadott rendeletét, ezen rendelet végrehajtására vonatkozó, s ugyan ezen szám alatt kelt intéz- vényével együtt minden rendelkezésre álló törvé­nyes eszközzel leendő szigorú keresztülvitel és alkalmazkodás végett másolatban kiadom. S.-a.-Ujhely, 1891, julius 8. Matolal Etele, alispán. Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. Minister 37,892/VI. szám. Valamennyi magyarországi törvényhatóság­nak. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t. c. 3. §-ában foglalt fel­hatalmazás alapján általam rendeleti utón meg­határozható kivételek tárgyában kiadott rendelé- temet midőn •/. alatt tudomás és megfelelő további eljárás végett leküldeném, elvárom a törvény- hatóságtól, hogy a vasárnapi munkaszünetnek ezen rendeletemmel engedélyezett kivételek korlátái közt való szigorú keresztülvitelét minden rendel­kezésére álló törvényes eszközzel előmozditandja. Lehet, hogy ezen törvénynek életbe léptetése a hazai, ipari, kereskedelmi és forgalmi viszonyokat némileg módosítani, sőt átmenetileg talán itt ott hátrányosan érinteni fogja; az is lehet továbbá, hogy különösen a kezdett nehézségei is némely körben ellen szenvet fognak ébreszteni. Meg vagyok azonban győződve, hogy a hivatott közegeknek tapintatos és a viszonyokhoz mért eljárásának, valamint magának a nagy közönség érdeklődé­sének és a törvényhozás által követett nagy célra irányzott figyelmének sikerülni fog a törvény­üdvös intentióinak a keletkező nehézségek elhári tásával érvényt szerezni. Ezt annyival inkább reményiem, mert a törvényhozás által adott fel­hatalmazás alapján az érdekelt szakkörök és tes­tületek meghallgatásával alapos megfontolás után kibocsátott jelen rendeletemnek az iparos és keres­kedői osztálynak, valamint a fogyasztó közönség nek a törvény szellemével összeegyesztethető min­den méltányos igényét a lehetőségig kielégíteni igyekeztem. A tapasztalás, melyet gonddal fogok megfigyelni, fogja mutatni, hogy a jövőben mily további intézkedés lesz esetleg szükséges. Buda­pest, 1891. julius hó 1 én. Baross s. k. 57,892/VI. sz. Kereskedelmi m. kir. minister. Rendelet. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-c. 3. § a következőleg szól: »A kereskedelemügyi minister felhatalmaz- tatik, hogy saját hatáskörében rendeleti utón határozza meg: a) azon iparnemekét, melyeknél azért, mert

Next

/
Thumbnails
Contents