Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-07-19 / 29. szám

az üzem félbeszakitása lehetetlen vágy a folytonos üzemben tartást a fogyasztó közönség vagy a közforgalom igényei vagy valamely hadászati vagy egyéb közérdek, jelesen ipari indokok feltétlenül megkövetelik, az ipari munka az első szakaszban ihegjelőlt szünnapokon is végezhető lesz; b) azon módozatokat, melyek mellett azok a kis iparosok, kik maguk, segédek és tanoncok igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak, a mun­kaszünet alól felmentendők. E rendeletek megállapításánál a kereskede­lemügyi minister a belügyi és földmiv. ministerrel, Üorvát-Sziavon országokra nézve, a horvát-szlavon dalmátországi bánnal egyetértőleg jár el. A . kereskedelemügyi minister ezen rendele­teket,. valamint az ezeken később eszközölt módo­sításokat utólagosan az országgyűlésnek bemutatni köteles*. Ezen törvényhozási felhatalmazás és egyet­értés alapján tehát az alábbiakban meghatározom azon, ipar nemeket, melyeknél az ipari munka ugyancsak az alább előadott módozatok mellett vasárnapokon, valamint Szt. István király napján is, végezhető lesz és pedig : I. mert az üzem félbeszakitása lehetetlen. 1. az agyag, porcellán, majolika és kőedény iparnál, nemkülönben a mész fősz cément és tégla égető iparnál: kizárólag az égetési munkák. 2. a bőriparnál a kavarási és bőrforgatási ipari munkák, de csak legfeljebb délelőtt p óráig. , n 3. a cukoriparnál a cukorgyártással és fino­mítással járó munkák. 4. az ecetiparnál a feltöltési és az erjedési műveletek közül végzendő iparmunka 5. a fehéritési iparnál a chlórozás és lugzási munkák legfeljebb délelőtti 10 óráig. 6. a kender áztatási iparnál. 7. a keményítő iparnál. ' ' 8. a kőolaj finomító azon ipari munkarésznél, mely a végzendő művelet természeténél fogva .félbeszakítást nem tűr. 9. a légszesz iparnál kizárólag a légszesz előállítására a lámpák meggyújtására és eloltására szükséges ipari munka. 10. a malmoknál az őrlési művelet. 11. a kertészeti iparnál a termeléssel és növe­léssel kapcsolatos félbeszakithatlan és sürgős munka.-------1-2. a papír, papirpép és celulos iparnál a félbeszakitást nem tűrő munka ; 13. a pótkávé és katangszáritó iparban azon ipari munka, mely őszszel a répa vagy gyökér feldol­gozására és szárítására elkerülhetetlenül szükséges. 14. a sajtkészitési iparnál és 15. a szalámi gyártásnál a félbeszakitást nem " tűrő munka. ‘ i6. a selyem iparnál J a) a selyemgubók beváltásának ideje alatt a ’selyémgubók átvétele, továbbítása, fojtása és gon­dozása körüli munkák ; bj a selymérpetekészítés által igényelt munka iy. a serfőző maláta és 18. ' a szeszipar, valamint a szeszfinomitás és élesztő gyártás, nem különben az élesztőnek el­- fuvarozása. 19. a színnyomásnál és kékfestésnél végzendő azon munkák, melyek a folytonos üzem félbe nem szakithatása miatt szükségesek. ! ■ ?* 20. a tésztagyártásnál a szállítással egybe­kötött munka déli 12 óráig. • Öt .-’az üveggyártásnál a mennyiben az regen- dativ fűtő' készülékkel űzetik, a fűtési, az üveg ol- é vásztási és üvegluvási félbAzakitást nem tűrő munkák. * •• V' (Vége köv.) "164. érd. sz. Zemptén-vármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. 'i •. Am. kir. erdöőri szakiskolák tanulóinak fel- tvéttíle tárgyában kibocsátott hirdetést tudomás és az érdekelteknek ez értelemben való felvilágosítása végett a jZemplén* lap utján kiadom. S.-A.-Ujhely, 1891. július 4. •. Matolai Etele, alispán. * 26870. számhoz/I. 4. Vi, ' ZFáulyáLzati liird.etés. (erdőóri szakiskolák tanulóinak felvétele tárgyában). A király halmi, vadászerdei és liptóujvári m. . kir. erdőőri szakiskolákba, melyeknek tanfolyama •Icét évre terjed, a f. é. október havában kezdődő .tanfolyamra, részint állami ellátás mellett, részint saját költségen, összesen 51 tanuló fog felvétetni. A felvétetni kívánók igazolni tartoznak, hogy: 1. tizenhét éves életkorukat betöltötték, s illetőleg az intézetbe való belepésök napjáig betöl­tik, s harmincöt évesnél nem korosabbak, 2. ép, erős, egészséges, munkához és az idő1 járás viszontagságához szokott és edzett testalkat­tal, s különösen jó látó , halló- és beszélő képes­séggel bírnak, mely kellékek igazolására kincstári erdészeti orvos, honvédorvos vagy vármegyei orvos bizonyítványa szükséges, megjegyeztetvén, hogy minden az intézetbe, felvett tanuló testi épsége és egészségi’állapota az intézet orvosa által, a jelent­kezés alkál diával szigorúan felülvizsgáltaik, s az, kinek Sáérvezete hiányos, vagy aki valamely ragá­lyos avagy áz intézett foglalkozás mellett könnyen nem gyógyítható betegségben szenved, az inté­zetbe be nem fogadtatik ; 3. az elemi iskolákat elvégezték, illetve folyé­konyan jól írni, jól olvasni s a közönséges négy számmivelet szerint jól számolni tudnak ; 4. erkölcsi magaviseletük jó ; 5. katonai kötelezettségben állnak-e ; igenlői esetben kötelesek ebbeli igazoló könyveiket is bemutatni. Bejelenteni tartoznak továbbá, hogy kérvé­nyükre a válasz mely czim alatt, illetve mely vármegyébe vagy mely hivatal utján és mely posta- állomásra küldendő. Tájékozásúl megjegyeztetik, hogy azon tanu­lók, kik saját költségükre vétetnek fel, az ellátásért és az intézetben való tartózkodás idejére adott ruházatért évi 150 (egyszázötven) irtot, félévi elő- leges részletekben fizetni s ehez képest a fel­veendő tanulók, esetleg azok szülei, gyámjai vagy munkaadói, kir. közjegyző előtt kiállított okmány­nyal igazolni tartoznak, hogy az évi 150 frtnyi eltartási költséget a kitűzött időre pontosan be­fizetik. Az állami eltartás mellett felvett tanulók, illetve azok szülei, gyámjai vagy munkaadói azon esetben, ha a tanuló az erdőőri szakiskolát a tan­folyam teljes bevégzése előtt önként elhagyja, vagy az intézeti szabályzat értelmében elbocsáttatik, a ráfordított költségeket, egy évre 150 fttal szá mitva, az államnak megtéríteni kötelesek s ugyan­erre nézve, hogy ezt az illető szakiskola igazgató­ságának felszólítása után legkésőbb hat hét alatt teljesitik, szintén közjegyző előtt kiállított okmányt tartoznak bemutatni. Minden tanuló tartozik a szakiskolába való belépés alkalmával magával hozni : 6 inget, 6 lábravalót, 6 zsebkendőt, 10 pár kapczát vagy harisnyát, egy pár erdöjárásra alkalmas erős bagaria-csizmát és pedig valamennyit uj állapotban. A fenálló szakiskolai szabályzat értelmében figyelmeztetnek tehát azok, kik az erdőőri szak­iskolába felvétetni óhajtanak, hogy kellően felsze­relt kérvényüket, melyhez az állami ellátás mellett felvétetni óhajtóknál azok szegénységi állapotát igazoló hiteles községi bizonyítvány is melléke­lendő ; azok pedig, kik akár magán, akár állami erdészeti szolgálatban állanak, mindig elöljáró tiszt­jük vagy hatóságuk utján legkésőbb f. évi julius hó végéig a földmívelésügyi ministeriumhoz adják be. Budapest, 1891. junius 12 én. Földmivelésügyi m. kir. Ministerium. 10,998. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. A magtári zsizsik ellen foganatosítandó óvin­tézkedések tárgyában a nagyméltóságu földmive­lésügyi ministérium által valamennyi gazdasági egyesülethez intézett leiratának másolatát kellő közhirrététel végett oly fölhívással adom ki T. főszolgabíró urnák, hogy amennyiben valamely magtár zsizsikes volta tudomására jut, azt nekem azonnal jelentse be. S.-a.-Ujhely, 1891. julius i-én. Matolal Etele alispán. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. minister 22845/III — y. szám. Valamennyi gazdasági egyesületnek. Ez év folyamán a m. kir. államvasutak igazgatósága által tudomásomra jutott egy eset, midőn nagy mérv­ben zsizsikes gabna jött a vasúti szállítás folytán közforgalomba. — Tekintettel arra, hogy az ily esetek ismétlődésével a vasúti kocsik és közrak­tárak a zsizsik infectió veszélyeinek vannak kitéve, ami által gabnakereskedelmünk érzékeny károkat szenvedhet, szükségesnek találom, hogy a gazda­közönség saját érdekében a megfelelő előzetes óv­intézkedéseket tegye meg. E czélból fölhívom az egyesületet, kérje föl tagjait, hogy magtáraikat vegyék szoros vizsgálat alá, s amennyiben zsizsik infectiót találnak, a magtárakat a következő módon desinficiálják, — A zsizsikes raktárak gondosan kiseprendők és szellőztetendők, a falak karbolsavas mészszel meszelendők be. A repedések gyönge (1 ooo) sublimát oldattal bekenendők, a farészek ben enyvvel kevert fürészporral, a falrészekben pedig gipszporral tömendők be. Szükséges végül, hogy az ily magtárakba egy ideig a gabona ne raktá- roztassék. — Ezen óvintézkedéseknek szigorú foga­natosítását mindenütt, ahol szükségesek, a gazda­közönségnek annyival is inkább figyelmébe kell ajánlanom, mert ha nagyobb mérvben zsizsikes gabnának közforgalomba hozatala tudomásomra jut, a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértő­leg intézkedni fogok az iránt, hogy az illető mu lasztó birtokos gabnájának vasúti szállítása teljesen eltiltassék. E tilalom, illetve korlátolás esetleg az egész vidékre is kiterjeszthető leend. — Budapest, 1891. junius hó 16-án. Bethlen s. k. 25,667. sz./I. 891. A m. kir. pénzügyigazgatóságtól. Pályázat. A s.-a.-ujhélyi m. k. pénzügyigázgatóságnak alárendelt s. a. újhelyi, n.-mihályi, kir.-helmeczi, homonnai, tokaji és varannói m. k. adóhivatalok­nál egy-egy adóhivatali gyakornoki, esetleg gyakor- , nokjelölti állomás betöltendő. Pályázni szándékozók felhivatnak, miszerint korukat, feddhetlen élőéletöket, nyelvismereteiket és a 8 gymnasium, esetleg ezzel egyenrangú tan­intézet elvégzését és az érettségi vizsga letételét igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvé­nyeiket a rendes szolgálati utotl, illetve a szemé­lyökre nézve illetékes vármegye főispánja utján jelen hirdetmény keltétől számítva 8 hét alatt a s. a.-újhelyi m. kir. pénzügyigazgatóságnál nyújt­sák be. S.-aUjhelyt, 1891. julius 13. M. K. Pénzügylgazgatóság. Nyílt-tér*) Legerősebb natrontartalmú savanyúvíz. (84 r. ketted szénsavas natron 10,000 r. vízben), túlságos gyomor- savképződés, gyomorégés és a gyomor számos egyéb bajai ellen. Kizárólagos szállítók MATTON! és WILLE, BUDAPEST. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. .A. szerkesztő póstája. K. J. urnák — N.-Dobra. Tudósításait jövőre is. kérjük. Schn. J. urnák — Gleichenberg. Levelét megkaptuk. Ami az első dolgot illeti, sajna, nem teljesíthetjük ; mert a közlés által hazai fürdőinknek, a melyeknek nehánya kiállja a versenyt a külfolddiekkel, tennénk rossz szolgálatot. Ezt pe­dig nem akarjuk. A második kérést illetőleg tessék a kiadóhi­vatalhoz fordulni. Nem a szerkesztőséghez tartozik. Talán akad ott más téma. Azt szívesen. Sz. K. urnák — löke-Terebes. A tudósitó nevét csak az ő beleegyezésével mondhatnők meg; — ha kapunk rá tőle feljogosítást : tudatjuk ; külömben pedig hallgatunk vele. Sz. G. urnák — 7elesvén. Régen legjobb tudósítóink közé soroljuk. TŐke-Terebesre. Levelét megkaptuk. Sajnálattal kon­statáljuk belőle, hogy ifj. Hajtinger János ur orginistája el­küldhető volna egy kis magyar nyelvi potlótanfolyamra. P. M. urnák — 8zobrincz. A jövő számra kérjük. Üdvözlet. T. L. urnák — Helyben. Terünk szűk volta miatt kellett igy rövidítve adnunk. H. C. urnák — Rakód. Elkésve kaptuk. Alkalom adtán. Felelős szerkesztő : DONGÓ GTST. GÉZA. Főmunkatárs: KAPÁS AURÉL. Kiadótulajdonos : ÖZV. BOBUTH ELEMÉRNÉ. BIKSZADI égvényes konyhasós savanyuviz. Kitűnő hatású gyomor-, bél- és egyéb huru­toknál. BV* Borral vegyítve kellemes üdítő ital. g-—io Főraktár : Glósz Béla rorkereskedőnél, Budapest, V., mérleg- I Raktár S. a.-Ujhelyen: Szentgyürgyi Vilmos urnái. E gy fiú, ki 3-4 gymnásiumot végzett, tanulóul felvétetik, Malártsik György fűszer és vegyes kereskedésében. 3072, 3158. SZ./1891. Ungvármegye árvaszékétó'l. Árverési hirdetmény. Ungvármegye árvaszéke mint gyámhatóság által közhírré tétetik, miszerint a néhai Szabó Borbála s első férje Gortvay György hagyatékához tartozó és kiskorú Gortvay AP dar nevén álló in­gatlanokból 17 belsőség, azon lévő épületek y db szőlő 1891. évi augusztus hó 3-ik s 4-ik napjain, a fennmaradó ingatlanság, mely áll mtntegy 593 katasztrális hold 1391 Q öl nagyobbrészhen szán­tóföld, rét. legelő, erdő, 3 db szőlő és 6 belsőségből azon lévő lak- és gazdasági épületekből folyó évi augusztus hó 5-ik napján s végül az ezen ingat­lanokon lévő tavaszi és eszi termények széna s egyéb takarmánynemüek toyábbá 2 ló, 2 ökör megfelelő szerszám, szekér, eke, borona s egy< b ingóságok folyó évi augusztus hó 6-ik napján nyil­vános árverésen örök áron el fognak adatni, illetve az ingatlanok haszonbérbe ki fognak adatni. Miről árverelni szándékozók tudomás és mi­heztartás végett oly megjegyzés és figyelmeztetés­sel értesittetnek, hogy az ingatlanok bérbeadására vonatkozó árverési feltételeket az árvaszék hiva­talos helyiségében megtekinthetik, esetleg Isépy István s.-a.-ujhelyi lakostól, mint a kiskorú Gortvay Aladár gondnokától felvilágosítást szerezhetnek. Kelt Ungyárt, Ungvármegye árvaszékének 1891. évi julius hó 11 ik napján tartott üléséből. Buday, árvaszéki elnök, < X

Next

/
Thumbnails
Contents