Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-11-29 / 48. szám
— Szívétől kell jönni boldogságom nak’J mondá azután, megfogva a leány balkezét. Az odaadta neki a zsu-zsut. A gróf a lampion felé fordítva azt, lázas, kutató szemekkel kereste rajta a felírást, 's felhangon, sebesen olvasta le: *ich liebe dich 1« Leona lángbaborult arccal, a grófra hajolva, átkarolta annak nyakát, s egy hosszantartó, égő csók után átadva a másik zsu-zsut, ezt súgta fülébe: Nesze, itt a másik is ! Egy szó volt ezen is: ^Szeretlek /« Metzner Antal. HU M OR. Váljon ? Mértékletességi egyesületben nagy tűzzel szónokolt az orvos, — Hölgyeim és uraim ! — Kérdem, váljon mi visz több embert a sírba, mint a pálinka? Egy uram-bátyám közbe szól : — Az orvosok recipéi. * Kényes kérdés. Párisban e napokban egy fej nélkül való holttestet t-dáltak. Az előhívott rendőr a holttest láttára mély gondolatokba merülve kérdi önmagától: — G>ilkosság, vagy öngyilkosság esete forog-e itt fönn? HIV1T4LOS RÉSZ. 1216/2269. kb. Zemplénvmegye közig, bizottságától. Olvastatott a nmságú kereskedelemügyi mi- nisterium f évi 69,843. számú, az 1886. évi 22,790. sz. a. kelt kormányrendelettel hatósági felügyelet alatt nem állóknak kijelentett 100 liter űrtartalmat meg nem haladó kazánoknak biztonsági szeleppel és manometerrel való ellátása tárgyában kelt körrendeleté. A körrendelet a »Zemplén« hivatalos közlönyben közzététetni rendeltetett. Kelt Zemplén-vármegye közig, bizottságának S.-A. Ujhelyben, 1891. november hó 12-én tartott üléséből. Matolal Etele, alispán. mint a közig. biz. h. elnöke. Másolat. Kereskedelemügyi m. k. minister. 69843/III, szám. — Valamennyi vármegye és önálló törvény- hatósági joggal felruházott város közigazgatási bizottságának. — Valamennyi m. kir. államépitészeti hivatalnak és kirendeltségnek. — A budapesti m. kir. államrendörség főkapitányi hivatalának. — A m. kir. belügyminister, valamint a földm. ipar, és keresked. m. k, minister úrral egyetértőleg, hivatalbeli elődöm által 1886. évben 22790. közi. min. sz. alatt kiadott kazánügyi kormányrendelet 1 sö §-a értelmében azon kazánok, melyek legfeljebb 100 liter űrtartalommal bírnak, s melyek használati nyomása 10 légkört túl eem halad, nem tartoznak hatósági felügyelet és ellenőrzés alá 1 — Miután ily kisebb gőzfejlesztők — az iparfelügyelőség jelentése szerint — többizben baleseteket okoztak, szükségesnek találtam, egyetértőleg a nagyméltóságu belügyminister úrral, a közbiztonság érdekében ezúttal elrendelni, hogy a legfeljebb 100 Lit. űrtartalommal biró s egy légkörnél nagyobb, de 10 atmosph. meg nem haladó feszély- lyel működő gőzkazánok vagy légmentesen elzárt főzókatlanok s általában kisebbméretű gőzfejlesztők csak úgy legyenek üzembe vehetők, ha azok egy a használati nyomásra szerkesztett biztonsági szeleppel és egy manometerrel felszerelvék. •— Ilynemű kazánoknak a kazánügyi kormányrendelet 8. § ában egyéb kazánokra nézve előírt víznyomási próbája ezentúl is elmaradhat; szükséges azonban, hogy az illető gőzfejlesztő készülék első üzembe vétele előtt szemle útján hivatalból megállapittas sék, váljon a jelzett biztonsági felszerelvénynyel el van-e látva a kazán vagy sem. — Jelen rende- letem azonnal lép érvénybe — Budapesten, 1891. október 31-én. — Baross. 1959920550 sz. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. körözvén}. I A goröginye körjegyző irodájából 110898. és 110809. vármegyei számmal ellátott marha járlatok ismeretlen módon elveszvén, ezen járlátok érvényteleneknek nyilváníttatnak, II. Tudatom a tek. főszolgabíró úrral, hogy í. hó 7 én, Peregi János b.-kisfaludi lakos, mint szállásadónál egy teljesen ismeretlen nevű 22—23 évesnek látszó férfi egyén a megejtett orvos rendőri vizsgálat szerint epileptikus betegségben hirtelen elhalt, a nélkül, hogy kiléte megállapítható lett volna. Személyieirása : arca : kerek, szemei: kékek, haja’: veres, orra, szája: rendes, ruházata: egy ócska pásztor szűr, egy kék alsó ing, ócska mellény, gatya, csizma, s volt nálla egy ócska börtarisnya és két kolomp. A hulla r. kát. szertartás szerint B.-Kisfaludon f. hó 9-én eltemettetett. S.-a. Ujhely, 1891. nov. 17. Matolal Etele, alispán. 176/13053. kgy. sz. Zemplénvármegye alispánjától. A nmságu m. kir. Belügyminister 51581/91. számú intézvényével jóváhagyott ebtartási szabály- rendelet a törvényhatósági közgyűlés fentirt határozatával jövő évi január hó 1 - tői életbe léptetni rendeltetvén, minélfogva a vármegye hivatalos lapjában egész terjedelmében közzé tétetik és a járások főszolgabirái és községek elöljáróságai a szabályzatban fogla’t rendelkezések szigorú betartására utasittatnak. S.-a.-Ujhely, 1891. nov. 21. Matolai Etele, alispán. Az 1888. évi VII. törv. c. 72. §-a alapján alkotott törvényhatósági Eltartási Sza’bálsrren.d.elet. /. Az ebadó megállapítása. I. §. Az összeírást megelőző évben világra jött és ennél idősebb minden kutya az alábbi kivételekkel ebadó (dij) alá esik. Ezen ebadó (dij) egy-egy évre következőkben állapittatik meg. 1. Kedvtelésből tartott úgynevezett luxus kutyáért .........................................3 forint. 2. Vadász kutyáért (vizsla- agár kopó.........................................................i lorint. 3. Házőrző vagy mészáros kutyáért 1 forint. Adó nem fizettetik: a) A község (város) területén minden nyáj után egy pásztor kutyáért. b) A község külterületén általában, valamint a belterületen, de a község utcáitól félreeső, külön álló helyen lévő minden udvarhoz egy egy házőrző kutyáért. Az egynél nagyobb számban tartott az a) és b) pontok szerint adómentesnek minősített kutyák után is azonban, a luxus kutyákra megállapított adó fizetendő. II. Az ebadó kivetése, beszedése, kezelése. 2. §. Az ebadó kivetésének alapját az összeírás képezi. Az összeírás évenként július hónapban kis községekben az elöljáróság (körjegyző) nagy községekben az elöljáróság kiküldöttje által történik. Mi végből köteles mindenki az előre közhírré teendő 8 napi határidőben a birtokában levő ebeket azok számának, minőségének (1. 1. §-t.) megjelölése mellett bejelenteni és a bejelentést lakásának pontos jelzése mellett sajátkeziileg aláírni; az ide vonatkozó űrlappal az érdekeltek hivatalból láttatnak el, írni nem tudók a bejelentést élőszóval is megtehetik, mely esetben az űrlapot az ebtulajdonos bemondása szerint a községi jegyző (kiküldött) köteles betölteni. Aki évközben jut kutyának birtokába, taj- tozik 3 nap alatt az előző bekezdésben érintett bejelentést megtenni. Aki az összeírás után egy fél éven belől szerez kutyát az egész, aki fél év letelte után jut kutyának birtokába, az évi dij felét tartozik fizetni, kivévén azon esetet, ha a kutyáért az előbbi tulajdonos ezen időre az adót már kifizette, s az uj tulajdonos azt igazolja. Akinek adó alá felvett kutyája évközben elvész, más kutyát adófizetés nélkül tarthat, hason- lólag az, aki oly kutyát szerez vagy bir, mely után az adó az ország bármely községében már lefizettetett újabb tartózkodási helyén ebadóval meg nem róható; ezen körülmény az alább érintett összeírás »Jegyzet* .rovatában felemlitendö A bejelentési űrlap mintája ./• alatt mellékeltetik. 3. §. Az űrlapok beérkeztével az elöljáróság, nagy községekben a hatósági kiküldött az egyes bejelentések tartalmát az összeirási kimutatásba egyenkint bevezeti az illető rovatban (lásd .//• a. mintát) a kivetendő dij összegét is javaslatba hozza. Az összeírás előre közzé teendő 3 napon át a község házánál közszemlére teendő, mely idő alatt beérkező netáni felszólalásokhoz képest az összeírás helyesbítendő, lezárandó, aláírandó és 8 nap alatt a bejelentési lapok visszatartása mellett a járási főszolgabíró utján a törvényhatósághoz 3 példányban felterjesztendő. Az összeírás után szerzett és a tulajdonos által a 4. § értelmében 3 nap alatt bejelentett kutyára vonatkozólag az elöljáróság az összeírást esetről esetre pótlólag készíti el és terjeszti fel a fentebbi módon a központhoz. Ha valamely ebtulajdonos ellen alapos gyanú merül fel aziránt, hogy adó alá be nem mondott kutyát rejteget, joga van az elöljáróságnak a dolog mibenlétének megállapitása végett helyszíni szemlét tartani. A vármegyei föszámvevö az összeírást átvizsgálván, a kivetés helyességét az alispán megái lapítja ás az összeírást egy példányban visszatartván 2 példányban a járási fűszolgabirához vissza küldi, ki azokat az összeírás egyik példányá nak megtartása mellett a községi elöljáróságnak kézbesíti. Az elöljáróság a kivetett adót augusztus hó 31-ig az útólagos összeírás alapján a megállapított adót pedig a megállapítástól számított 30 nap alatt beszedi. Az ebadó beszedése, behajtása és ellenőrzésére nézve az 1883 évi 371,69 számú pénzkezelési szabályzat irányadó. Az ebadó befizetéséről a .///• szerinti elismervény állittandó ki; s szabályrendelet végrehajtása után első Ízben kiadott elismervények a szabályrendelet azon szakaszainak, melyek az ebek tartása, valamint a kihágások és azok megbüntetése körüli eljárásra vonatkoznak, lenyomatával látandók el. III. Ebtartási szabályok. 4. §. Minden ebtulajdonos a pléhből készült az összeírás folyó számát és évét feltüntető bár- cával látandók el, ki azt az ebnek nyakszijára, vagy kötőjére illeszteni köteles. A vadász kutyákról a vadászaton való használat alkalmával a bár- cák levehetők, de kérelemre felmutatandók. A szükséges bárcákat, melyek alakját az alispán állapítja meg és mely évről-évre változtatandó, az alispán az előző § ban érintett kivetéssel együtt küldi ki, az elöljáróság pedig a régieket az ujak- nák kiszolgáltatása mellett 48 óra alatt beszedni és a központba felterjeszteni köteles. Aki időközben szerez kutyát, vagy akinek kutyájáról a bárca elveszett, addig mig a bárca ki nem küldetik, a bejelentésről elismervényt kap és erről egyúttal a felügyelő közegek és a gyepmester értesitendők. Akinek kutyájáról a bárca elveszett a bárca érvénytelenítése mellett újat kap, de a bárca költségét megtéríteni tartozik. Vadász kutya csak azon esetben nyerhet ebtartási bárcát, ha a tulajdonos vadász jegygyei van ellátva, melynek számára az összeírás .Jegyzet« rovatában hivatkozás teendő. Vadász jegygyei nem bírók vadász ebei a fényűzési kutyákkal azonos adóztatás alá esnek. Ha valamely kutya bárca nélkül nyilvános helyen találtatik, a 20. 21. §§-ban körülirt eljárásnak van helye. 5. §. Minden ebtulajdonos kutyáját kellően etetni, itatni, azt ápolni és reá felügyelni köteles. 6. §. Nagy községekben mészáros, döggé és hasonló nagyobbfájtáju kutyák a tulajdonos által szájkosárral látandók el, valamint általában a harapós természetű kutyák. Nagy községekben a hatóság a szájkosárkényszert mindennemű kutyára nézve elrendelheti, mely esetben az utcán és nyilvános helyeken a kutyák csakis szájkosárral ellátva járhatnak Ezen tilalom nem vonatkozik a pórázon vezetett kutyákra. A harapós természetű közveszélyes kutyák, a menynyiben szájkosárral nem láttatnak el, kiir- tandók. Nagy községekben a gyepmester a rendőr- kapitány (elöljáróság) felhívására időnként az utcákon és tereken váratlanul porrtyázást (razziát) tart, mely alkalommal a bárcával illetőleg a fentebbi értelemben szájkosárral el nem látott és a gazdátlan kutyák össze fogdosandók. Az ebtulajdonos a 20. 21 és 22. §§ okban foglaltakhoz képest megbüntettetvén, 8 napi megfigyelés után kutyái visszaadandók, addig ha csak azokat önmaga kiirtani nem kívánja, költségén élelmeztetnek. A gazdátlan ebek feltétlenül kiirtandók. Az ebtulajdonos felelős a kutyája által okozott károkért, ha mindazáltal a kutya ingerlés következtében okoz kárt, azért az ingerlő felelős. 8. §. A kutyák kinozása tilos, 9. §. A pásztor-kutyák az örvről féllábszárig lelógó láncon függő kolonccal látandók el. 10. §. Minden a mezőn talált magában járó és kolonccal el nem látott kutya kóbornak tekintendő és kiirtandó ; a mezőn talált kóbor vadászkutyára nézve az 1883. XX. t. c. 17, §-a alkalmazandó. (Vége köv.) 166/13563. sz. Zemplén-vármegye alispánjától. Ezen jóváhagyott szabályrendelet a vármegye hivatalos közlönyében közzététel, a járások főszolgabirái és az illető községekkel tudomás és alkalmazkodás céljából közöltetik. S.-A. Ujhely, 1891. nov. 19. Matolal Etele, alispán. 81/8928. sz. Sza’toá.lyrerLa.elet a húsvágásról. I §. Szarvasmarha minden esetben, juh, kecske és sertés pedig amennyiben közfogyasztásra van szánva, illetve iparszerüleg vágatik, csakis hatósági állatorvos, illetve ennek hiányában a vágatási biztos jelenlétében vágható vagy szúrható le. Oly helyeken, ahol közvágóhíd létezik, szarvasmarha (tehát borjú is) a sertések pedig azon esetben, ha a közvágóhíd sertésekhez meg- kivántató berendezéssel van ellátva, csakis a közvágóhídon szúrhatok le. 2. §. Közvágóhidak felállítását, közvágóhidak, valamint magán vágóhidak tisztántartását és ellenőrző ét, továbbá a marhalevelek kezelését, a vá-
