Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-11-29 / 48. szám

gatási biztosok alkalmazását és működését az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. VII. t.-c. 14. §-a és ezen törvény végrehajtása iránt a fen- állott íöldmivelés-, ipar-, és kereskedelemügyi mi niszterium által 1888. évi október hó 15-én 40000- sz. a. kiadóit rendelet 40—51. §-ai szabályozzák3. § Oly helyeken, ahol hatósági állatorvos nincs, vágatási biztosul magán állatorvos, ilyennek hiányában orvos, ennek hiányában pedig más alkalmas egyén a hivatkozott rendelet 45. §-a értelmében alkalmazandó

Kozvágóhidakon a vágóhídi felügyelői állás lehetőleg állatorvossal töltendő be, aki egyúttal a húsvizsgálati teendőkkel is megbízható.

4. §. Aki szarvasmarhát, akár ipari célra, akár magánhasználatra, nemkülömben közfogyasztásra szánt juhot, kecskét vagy sertést levágni akar, köteles ezen szándékát a vágatási biztosnak legalább hat órával a vágatás előtt bejelenteni.

Ezen bejelentés kötelezettsége a kényszer- vágások eseteire is kiterjed, ha szarvasmarha vagy közfogyasztásra szánt juh, kecske vagy sertés vá- gatik.

De ha a hirtelen fellépett életveszély a vágás elhalasztását nem engedi, az állat a vágatási biztos odaérkezése előtt is levágható, tovább azonban csak akkor dolgozható fel, ha erre a vágatási biztos, az állat belső szerveit megvizsgálván, engedélyt adott,

Vágó vagy szúróipart nem űzők által kényszerből levágott és a vágatási biztos által megvizsgált állatok egésséges terményei csakis a község elöljáróságának engedélyé alapján kerülhetnek forgalomba.

5. §. A vágatási biztos díjazásáról a község gondoskodik és e célra az illető állatok tulajdo nosaitól szemledijakat szedhet.

Ezen szemle-dijak a felek részéről a község pénztárába szolgáltatandók be és a vágatási biztos a részére járó dijakat, amennyiben ilyenek részére a község által illetményül megállapittatnak, időnkint ezen pénztárból veszi fel.

A szemle-dijak nagyságát és a netáni vágatási közvágóhíd használati dijakat a község állapítja meg; az erre vonatkozó határozatok a törvényhatóság jóváhagyása alá tartoznak.

6. §. A vágatási biztos köteles minden levágandó szarvasmarhát és közfogyasztásra vágandó juhot, kecskét vagy sertést élő állapotban és levágás után pontosan megszemlélni.

Ha a megszemlélt állat húsát egésségesnek találta, a tulajdonos részére az alábbi minta szerint engedélyt állit ki a közfogyasztásra bocsátásra.

Ahol a húslátó, írástudatlan, az engedélyt szóbelileg adja, és a bírónak vagy jegyzőnek jegy zékbevétel végett bejelenti.

____ sz. (A vágatási lajstrom tételszáma.)

Szemlejegy.

Alulírott-------------------------------------------- (a

tulajdonos neve, állása és lakása) a mai napon jelenlétemben levágott

____________—t (az állatfaj

megnevezése) megvizsgálván, húsát és belső szerveit a

___________________kivételével közfogyasztásra bocsáthatóknak találtam.

Kelt

______________18._________ hó-------n.

vágatási biztos.

Ha a vágatási biztos az élő állaton oly betegséget vagy gyanút talált, amely miatt az hús- fogyasztásra nem bocsátható, a levágást nem engedi meg.

Ha ily betegséget vagy gyanút már levágott állaton állapított meg, az állat további felhasználására nem : d engedélyt.

Mindkét esetben, valamint akkor, ha a betegség ragályos, de a hús értékesítését esetleg nem zárja ki, jelentést tesz a község elöljáróságának.

Az elöljáróság intézkedik aziránt hogy ott, ahol a vágatási biztosi teendőket nem látja el hatósági állatorvos, az állatot az illető hatósági állatorvos megvizsgálja, akinek véleménye a további eljárásra nézve irányadó.

Amennyiben a talált betegség az 1888. VII. t. c. 24. §-ábm elősoroltak valamelyike, a további eljárást ezen törvény és a végrehajtására kiadott említett rendelet vonatkozó határozmányai szabják meg; egyebekre nézve pedig jelen szabály rendelet rendelkezései irányadók.

7. §. A község elöljárósága tartozik gondoskodni arról, hogy az emberi élvezetre alkalmatlanoknak talált ily húsok és szervek alkalmas módon élvezhetetlenné tétessenek, illetőleg csakis ipari célokra használtathassanak fe1.

8. §. Ha a levágandó vagy levágott állat tulajdonosa a vágatási biztos, illetőleg a hatósági állatorvos véleményében meg nem nyugszik, kérelmére és költségére az elöljáróság felülvizsgálatot rendelhet el.

Ha a vágatási biztos nem állatorvos, véleményét a hatósági állatorvos, ha pedig ez a vágatási biztos, véleményét bizottság vizsgálja felül.

A felülvizsgáló bizottság az illető állami állatorvosból és hatósági orvosból áll.

9. §. A vágatási biztos hatásköre csakis az

állatok levágásának ellenőrzésére, az említett állatoknak élő és levágott állapotban való megvizsgálására terjed ki, ellenben a mészárszékek és hentes üzletek ellenőrzése az ezzel megbízott ember-orvos ügykörébe tartozik.

10. §. Az állagok levágása csak nappal, elég világos és tág helyen történjék. Mesterséges világítás mellett való vágatást az elsőfokú hatóság megengedhet.

11. § A vágás mindenkor gyorsan és akként történjék, hogy az állat legkevésbé is kínoz- tassék.

A vágatási biztos köteles arra ügyelni, hogy a mészárosok és hentesek az állatokkal durván ne bánjanak.

12. § A vágatás tUán az állat feldarabolásánál gond fordítandó arra, hogy a hús a gyomor, bél és húgyhólyag tartalmával be ne szennyeztes- sék. A fel nem használható testrészek a vágóhid- ról az e célra berendezett elkülönített heiyre azonnal elszállitandók és fertőtlenítő oldattal le- öntendők.

Beteg szerveket kutyáknak adni és egyátalán kutyát közvágohidra bocsátani szigorúan tilos.

13. §. A közfogyasztásból feltétlenül elvonandó :

A nagyon lesoványodott állatok húsa, vagyis ha a hús igen száraz, esetleg vizenyős, igen hal- ványszinü, ha a csontvelő kocsonyához hasonló és ha kifejlődött szarvasmarhában az összes zsir 10 klgramnál kevesebb ; továbbá minden oly esetben, ha a lesoványodás belső megbetegedés kö- következtében fejlődött ki.

2. Négy hétnél fiatalabb borjuk és nyolc napnál fiatalabb bárányok, gödölyék és malacok húsa. Fiatal állatok húsa különben sem bocsátható közfogyasztásra, ha a köldökzsinór még le nem esett, ha az izomzat kocsonyához hasonló, sikamlós és vizenyős.

3. Elhullott, megmérgezett, villámtól sújtott és erősen meghajtott állatok húsa. Megmérgezett de később felépült állatok csakis nyolc nap múlva

j vághatok le, ha a mérgezés növényi nyaggal történt, és három hét múlva, ha a méreg ásványi anyag volt.

4. Ha az állaton a következő betegségek valamelyike állapíttatott meg: a) keleti marhavész, b) lépfene (autrax); c) sercegö üszők; d) veszettség; e) juhhimlő; f) sertés-orbánc; g) fona- lóckór (trichinosis) ; h) geny vagy evvérüség és ennek okai közül főleg az ellési láz és az újszülöttek köldökgyuladá<a.

Ily betegségek fenforgása esetében az állat egyik része sem használható fel.

Ha e betegségek valamelyike már az élő ál- j laton megállapíthat, akkor levágását nem szabad megengedni.

j A hús akkor sem bocsátható fogyasztásra,

1 ha a felsorolt betegségek valamelyikének alapos gyanúja fen forog.

E betegségek fertőzése gyanújában álló ál latok is csak a beteg állattal való érintkezéstől számított bizonyos idő elmúlta után vághatok le, mely lépfenére nézve 6 nap, a veszettségre nézve szarvasmarhánál 4 hónap, juh-, kecske- és sertésnél 3 hónap, a sertés orbáncra nézve 6 nap.

14. §. A többi betegségre vonatkozólag a vágóhídi biztos a következő elvek szerint jár el;

a) Ragadós száj és körömfájásban szenvedő állatok az I. fokú hatóság engedélye mellett csak akkor vághatok le fogyasztásra, ha a hatósági állatorvos a betegséget enyhe alakúnak vélemé nyezi, vagyis ha az állatok jó húsban vannak és ha genyedés vagy üszkösödés a körmök körül vagy erősebb láz nincs jelen.

A száj megbetegedése esetében az egész fej, a végtagok megbetegedésekor ezek az elü'ső térdtől, illetőleg a csánkizülettől lefelé elvetendók.

(Vége köv.),

934/91. r. sz. A s.-a.-újhelyi j. főszolgabirájától.

körözés.

Közhirrététel végett tudatom, hogy Széphalom községben f. é. november hó 27-én egy fekete szőrű, 4 éves heréit ló és két szintén fekete szőrű

2—3 évesnek látszó kanca csikó, melyeknek egyike hátulsó bal lábára hibás, — bitangságban találtatott, tulajdonosa a község elöljáróságánál jelent- kezhetik.

S A Ujhely, 1891. évi november 28.

Urbán Ferenc, tb. főszolgabíró.

4114 ki, 91, sz. Varranai j. főszolgabirájától.

Hirdetmény.

Járásom Majoróczka községében folyó évi novemben hó 16-a óta egy gazdátlan, fekete szőrű, 12 évesnek látszó, jegy nélküli heréit ló van befogva és Berger Salamon majoróczkai lakos által gondoztatik.

Ami is azon hozzáadással tétetik közhírré, hogy azon esetre, ha a ló tulajdonosa folyó évi december hó 2 ig nem jelentkezik, az a varannai f. évi december 2-iki országos vásáron, nyilvános árverés utján el fog adatni.

Varannón, 1891. évi november hó 23-án.

FQzesséry György főszolgabíró.-A. saérlsesztó póstája.

Sz. K. urnák — Bpest Alkalmi cikke jó, tehát jő 1

K. G- urnák — Gálszécs. Átolvassuk, — de a legjobb esetben se adhatjuk ki hamarosan. Érdeklődéséért szives köszönet!

ef-nek — Helyben. A megreklamált »is« szócskát törülnünk kellett, — először, mert az a közmondásban nincs benne, — másodszor, mert az a mondat, citáló jelbe téve, maga a közmondás volt, — harmadszor, mert a közmondáson nem szabad változtatni egy árva betűnyit sem. Szervusz !

A falusi felolvasások. Mai számunkból kiszorult.

Kárpáti Péter urnák — B -Zsadiny. Szives készséggel aláírjuk, amit ön cikkében kifejt, hogy az való igaz ; de csak egy bizonyos tekintetben. A miveltebb, úgynevezett iskolázott, része a társadalomnak úgyis a legnagyóbb részben aszerint cselekszik, amint ön kívánná, hogy cselekedjék. A másik ? ! Annak meg hiába beszél ön az ilyen pedagógiai dolgokról s pláne ilyen gyenge érvekkel elfoglaltságunk nem engedi, hogy átdolgozzuk. Hanem ön indignálódik is Hogy többé el ne várjon tőlünk olyasmit, amihez joga nincs — elősmerésé- vel régi és hasznos szolgálatainak : a levelezői tiszttői Önt ezennel fölmentjük.

Felelős szerkesztő :

ZDOISTGrÓ Gr'ŐT. GÉZA.

Fömunkatárs : KAPÁS AURÉL. Kiadótulajdonos : ÖZV. BORUTH ELEMÉRNÉ.

Tk. 4527. sz. 1891.

Árverési hirdetményi kivonni.

A s.-a.-ujhelyi kir. tvszék, mint telekkvi hatóság közhírré teszi, hogy Zemplénvármegye tiszti ügyésze mint kiskorú Tóth Lajos képviselőjének és Tóth Bertalan végrehajta- tóknak Tóth Antal és neje Gazdag Eszter végrehajtást szén védő elleni 305 ft tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság) területén levő, Kis-Toronya községe és határában fekvő a kis-toronyai 56. sz. tjkben 98. és 99. hrsz. zsellérségnek Tóth Antal, illetve annak jogán Szatmári Ferenczné sz. Tóth Esztert, Tóth Bertalant, kiskorú Tóth Lajost, Irmát és Antalt, mint örökösöket illető földhaszonvételi joga lőoftban, a kis- toronyai 237. sztjben, Tóth Antal, illetve ennek jogán a fentebb jelzett örökösök nevére írott 908. hrsz. a. Sütő őrzésbeli szőlő 80 ftban, a 934. hrsz. meleg oldalon levő szőlő 34 ftban, — a kis-toronyai 346. sz. tjkben Tóth Antal, illetve ennek jogán nevezett örökösei és Tóth Antalné sz. Gazdag Eszter nevére felvett 68;. hrsz. farkas örzésbeli szőlőre az árverést Ik6 ftban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1891. évi deczember lló 28-ik napján délelőtt io órakor Kis-Toronyán a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is ellog adatni.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, vagyis 16 ftot, 8 ftot, 3 frt 40 krt és 12 ft 60 krajezárt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881-ik évi november hó i-én 3333- szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet 8. Ij-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállitott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt a kir. tvszék, mint telekkönyvi hatóságnál S.-a.- Ujhelyben 1891. évi no\ember hő 16-ik napján.

Képes W.Villa. kir. tvszéki biró.

Kiadó lakás!

Zemplénmegye N.-Toronya községben a Gróf Széchenyi Öméltósága uradalmához tartozó üres lakóház mely 3 szoba, előszoba, két konyha, kamara, pincze, istáló, faszin s 1 hold nagyságú gyümölcsös és veteményes kertből áll jövő 1892. évi január 1-éiől bérbe adandó.

Bővebb fel . ilágositás szerezhető Nagy- Toronyán az uradalmi erdésznél. 1—3

TK. 3894/1891. sz.

Árverési hirdetményi kivonat.

A s.-a.-ujhelyi kir. tvszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Davidovics Berkó végrehajtatónak Balogh Lipőt mint Hreskó György ügygondnoka végrehajtást szenvedő elleni 181 frt 8 kr. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság) területén lévő B.-Újlak községe és határában fekvő a b.-újlaki, 139. sz. tjkben A. I. 1—13. sorsz. a. foglalt '/4. bel és kültelekből 100. öi. sz. házból s az ehez tartozó, a 260. sz. tjkben felvett közös legelőből Hreskó György végrehajtást szenvedettet, — illetve ennek jogán Hreskó György kiskorú örököst illető ///-ad részre az árverést 393 forintban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1891. évi december hó 3-ik napján d. e. 10 órakor Bodzás-Ujlak községe házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának ion/0-át, vagyis 39 frt 30 krt készpénzben, vagy az 1881. LX-ik törvényezikk 42. íj-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó l-én 3333. szám alatt kelt kir. igazságügyi miniszteri rendelet 8-ik §-ában kijelölt ovadék- képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881-ik LX. törvényezikk 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállitott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt a kir. tvszék mint tkkvi hatóságnál S.-a.-Uihelyben 1891. évi október hó 7-ik napján.

Kf*pes <>ynla. kir. tvszéki biró.