Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-01-11 / 2. szám
Sátoralja-Ujliely, 1891 január 11 2. sz. Huszonkettedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS Egésr évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levojek csak ismert kezektől fo- gadtatnak el. Kéziratot nem adatna vissza. Egy es szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondeor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) EI2DETESI DU ; hivatalos hlrdetŐBeknél; Minden egyet szó ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt cLiszbetttk 8 körzettel ellátott hirdetményekért térmérték gserint minden □ centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Népünk műveltsége. — Három cikk. — II. Azok közé a tényezők közé, melyek a népműveltség színvonalát magasabbra emelni hivatvák, számítom a hatóságokat. Magának a kormánynak számos oly intézkedése, mely a nép igazi életérdekeit van hivatva szolgálni, marad sok helyen hatástalanul, vagy azért, mert a hatósági személyek mindenütt nem eléggé viselik szivükön a lakosság javát, vagy azért, mert . . . • stb. stb. Azért igen kívánatosnak tartom, hogy hatósági személyekül oly egyének alkalmaztassanak, a kik nemcsak a kötelessségérzettől, hanem hivatásuk fontosságának tudatától is mélyen át vannak hatva ; óhajtandónak, hogy még a legszegényebb község birájává is oly egyén tétessék, ki valamivel magasabb műveltsége mellett egyszersmind nemes ambícióval is bírjon a község javának előmozdítására. Igaz, hogy falusi biráink általában kevés ismerettel bírnak, de kellő jóakarat mellett irányt nyerhetnek feljebbvalóiktól és lelkészeiktől. Egy művelt lelkületű és eszű biró igen sok jót tehet községének általános javára. Alkothat, teremthet ott, a hol más ember összetett kezekkel csak bámulni tud. Részemről helyesnek tartom, hogy a hatóságok a népet, ott, ahol erre szükség van, erőnek erejével, akarata ellenére is neveljék, boldogítsák. Mert olyan a nép, mint a gyermek : ellenszegül sokszor az ő nevelője akaratának. Durcáskodik, haragszik ; ámde később belátja, hogy a nevelő az ő javára munkálkodott és — hálás lesz jótevője irányában. Helyesnek — ha szigorú következetességgel járnak el pl. azokkal szemben, a kiknek házuk van, vagy a kik építeni akarnak. Bizonyos föltételeknek kikötését, ezeknek teljesítését egészségi, tűzrendészet!', tehát általános érdeket szem előtt tartó okok teszik kívánatossá. Helyesnek — ha pl. a vasár- és ünnepnapi korcsmái mulatozásokat, dorbézolásokat, úgy mint az Angliában vagy az Unióban történik, a hatóság egyszerűen eltiltja. E napok meg- ülésének eddig divatozott módja hányszor vált már okozójává a nyomornak és hányszor oly esetnek, melynek utolsó jelenete a halálos ágyon, vagy a törvényszék előtt játszódott le. Az egyéni szabadságnak — jobban mondva szilajságnak — iiyféle irányokban való korlátozása a közjó érdekében okvetetlenül szükséges. Helyesnek tartom, ha a községekre kötelezővé tétetik, hogy, a hol csak lehet, főbb tereiket kövezzék ki, ezeket, valamint útjaikat fákkal ültessék be. A természet bűbájának megértetése cél, mert vele jár a lélek emelkedése is. Csekélységnek látszó dolgok létesítését és keresztülvitelét kívánom tehát a hatóságoktól; de én erősen hiszem, hogy ezek a többi tényezővel együtt működve, né • pünk műveltségére s ezzel egyszersmind jólétére mégis csak hatással lennének. Ilyen tényezőnek tartom még a község lelkészét vagy lelkészeit és a többi értelmiséget. A lelkészektől különösebben is megvárhatjuk, hogy magasztos hivatásuk érzetétől áthatva a nép üdvére munkálkodjanak. Igen sokan vannak a lelkészek közt, kik ettől az érzettől áthatva szivvel-lélekkel csüngnek népük javán, tanácsadással, felvilágosítással, józan iránynyal a legkészségesebben szolgálnak. Ezek a nép jóságos és bölcs atyái. De vannak, akik ridegen visszavonulva megszokott körükbe, a néptől magugat távol tartják és egyebek, mint isten és ember közötti közvetítők nem kívánnak lenni. Ezek tehát a nép jó pásztorai nem lehetnek. A lelkész az, a kit népe az ő ténykedéseiben legszívesebben követ. Szolgáljon tehát neki jó példával. Ha háza a rendnek, a ragyogó tisztaságnak képét tünteti föl, ha állandó békeség tanyája ; ha dkész okszerűen gazdálkodik (ha pl. a tét is, mely Ehrenfels br., a na| y méh szerint a mezőgazdaságnak poézi: de )> lönben is jelentékenyebb hatású, a kevésbé beavatottak előtt látszat- , tökéletesebb eszközökkel űzi); ha letes életmódot folytat; ha közsé jenek elintézésében tevőleges részt heteden, hogy népének lelki világ íra • . : tékeny hatással ne legyen. Én a lelkészt tartom a legh si.atab- és legalkalmasabbnak arra is, hog böző kultur-egyesületeknek célja ditsa, velők közremunkáljon. Kívánatos tehát, hogy a p müveit és felvilágosodott legyen, hogy ..iá»; óságot terjeszthessen. A nép műveltségére ható tényező; közé az iskolát első sorba.í szán sajnosán kell tapasztalnunk, hogv ennek hatása csak részben eredményes Egyrészt azért, mert hatóságaink a mulasztó ben legtöbb helyt a törvény szíj, éreztetik, másrészt azért, mert hi vány me tésü tanítóink a napi gondok nyűge alatt mihamar elparlagosodnak. Ehhez járul, hogy a tanidő falu helyen csak 5—7 hónapot tesz ki. így természetes, meg kell elégednünk, ha a nép csak valamicskét Írni, olvasni, vagy számolni megtanul, — ez pedig az üdvösségre nem elegendő. —e —1. TAKC A, A sárospataki Király-hegytetőn. (Rege.) Volt egy idő, — középkor a neve, Midőn az élv, a játszma más vala. Kaland, dalok, bajvivás, nyert csaták . . . S vezette mindezt a király maga. Igaz magyar, Hunyad dicső fia, Kalandra kész, németnek ostora, Amott alant megnyerte a csatát, Aztán e hegytetőre nyargala. E fák nem voltak akkor kisdedek . . . „Törpe idők törpéket nemzenek”. * A hegytetőt kereste a király. Hadúr közel, a néma csend figyel . . . Imára jött, köszönni, áldani, Hogy megsegélte hű vitézivel ! . . . — Győzelmeidben én is osztozom, — Sokáig élj’ dicső magyar király ! — Kiált az ormon egy tündér alak, De abba’ percbe’ már a mélybe szálk — Megállj... Ki vagy ? ha ember volt atyád ? — Ne fuss el tőlem én király vagyok, — S a percekért, melyben velem beszélsz, — Hosszú időt, országot adhatok ! * Kinek szavára ezrek mozganak, Nem állt meg annak egy tündér leány . De a király utána ugratott . . . Elérni őt a barlang ajtaján. . . Lova nyomát még most is látni itt . . . E föld alatti út használva volt, Patak urának hogyha kedve telt, Várából erre is kijárhatott. A vár alatt a Bodrog hömpölyög. Mikor ez történt még körül folyá. E földalatti út a habba fúlt. — — A vízben tűnt el a tündér leány ! . . * Hunyad fia a hegyre visszatért, De ébren alva mindég üldözé . . . A hableányt kereste csak szeme, Ki elment . . eltűnt a habok közé ! . . . Patak határain hogy ha kelt a nap, A jó királyt e hegytetőn leié, Merengve a kitört vízár felett . . . Csatát keresni szinte feledé. * Innen vévé e hegy Király nevét, Azért borítja repkény e hegyet. Az elbűvölt király e hegyre járt Keresni azt, kit el nem érhetett. Vaddisznó vadászat. —> A ,Zemplén* eredeti tárcája. — A hóboritotta mezőn, mint egy fekete szőr • nyeteg prüsszögve, tüzet-füstöt szórva repül a vonat. Körülötte fehér minden az ólomszürke keretbe foglalt óriásképen, csak a hegyek és erdők fekete körvonalai adnak némi nyugvó pontot a révedező szemnek. A hóval fedett mezők felett fekete hollók serge repked. Messziről úgy mutatnak, mint a hermelin fekete pontjai a fehér prémen. Puszta, szemfárasztó kép ez; pedig nehány hónap előtt még e vidéken szelíd hajlású hegyek, zöld erdők, tarka ligetek, virággal behintett pázsitos mezők képezték a panorámát. Most a fehér lapon csak egy-egy falu söté- tes alakjának körrajzai tűnnek elő a hópelyhek fátyolából a távolban, honnan kék füstoszlopok emelkednek a hó-kristálylyal telt légbe. A szél erős lehellete hangzik mindenfelől, mely vad dallamokat dúdolva hordja a hópihéket. Az ón- és hamuszinü felhők közül csak nagyritkán tör ki egy-egy nyugtalan napsugár, végig fényesítve a vidék orcáját. A két oldalt hegyekkel szegett térség közepén négy egyenlőközü fekete vonal fut végig, ezen repül versenyt a széllel a vasúti vonat, melynek jó meleg kupéiban vidám vadásztársaság halad vaddisznó vadászatra, fel a Beszkidek közé. Két kupénak minden zege zuga tele van puska, tarisznya, bunda és más vadász-retyemo- j tyával. Ezek között állva, ülve, fekve és mind n- íéle más poziturában. illatos cigaretta-füstbe burBajusz iózsef. I Mai számunkhoz fél ív moHéLtlet vau odatolva,
