Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-11 / 2. szám

Lesz-e Ujhelyben sör- és maláta-gyár? Már régebben s állandóan foglalkoztatja az j elméket (mondhatjuk a sziveket is) ez a nagy ! kérdés, melyet a jelen cikkecskének fölibe irtunk, j Úgy történt ennél a kérdésnél is, mint min- den más kérdésnél, mely közérdeket foglal ma- j gában történni szokott, hogy t i. vele szemben az emberek egyes csoportokba szedödtek össze. Az egyik a vérmes reményuek csoportjába állott, a másik az erősen tamáskodók számát szaporította, j — mindenki úgy viselte magát, amint éppen a j gusztusának tetszett. Csak az a harmadik csoport, j melybe egy-egy ilyen nagy kérdéssel való birkó záskor az ellenzékiség rugója szokta összehozni az j embereket, szerencsére, mondom, az ilyen lábatlan- kodók csoportja nem mutatta magát sehol. így állottunk sokáig s állott velünk a kérdés. Egyikünk reménykedve várta a sör- és maláta­gyár képében az égből egyszer majd csak alá hulló mannát. A másikunkon kezdett erőt venni a nembánomság. Olyan akadt-e, aki szánó mo- solylyal kisérte viselkedésünket — nem tudjuk. De azt igen is tudjuk, hogy támadt köztünk férfiú, a ki látva tehetetlen vergődésünket és szi­vére véve tanácstalan helyzetünket: állásának elő­kelőségével, összeköttetéseinek erejével, érdeklő­désének melegségével, ügyszeretetének önzetlen­ségével, főleg pedig a kormányzására bízott vár­megye élet érdekének hü istápolásával segitsé günkre jött, — főispánunk Öméltósága, a ki a már-már elalvó kérdést, az újhelyi sör- és maláta­gyár, kérdését a feledettség nyűgéből kimen tette, egyszersmind a közérdeklődést iránta oly élénken felköltötte, hogy e kérdéssel szemközt a legyen szó immár ki van mondva, — a tamásko­dók és reménykedők egyesült hasznos erővel a tett mezejére léptek, s mi több: vállvetett mun­kához fogtak. Örömtől teli szivből kívánjuk a lelkes zászló vivőnek és minden bátor követőjének, hogy síkra szállásuknak legszebb jutalmát, ügyük diadalát a Hegyalja felvirulásának látásában minélelőbb s mennél tovább élvezhessék 1 A kérdés csomójának megoldására Öméltó­sága a főispán f. hó 9-én vállalkozott. Avval kezdte, hogy szőkébb körű értekezletre magához hívta a városunkban virágzó pénzintézeteknek első embereit. Ezen az értekezleten, mint jó forrásból értesülünk, az volt a motto, hogy előbb saját pénz­erőnkkel próbálkozzunk s csak azután folyamodjunk támogatásért az állam kormányhoz. Nagyon okosan. Példák bizonyítják, vívmányok hirdetik, hogy társadalom és állam, ahol érdek szféráik egy közös célpontra nézve egymással találkoznak, a »do — ut des« — a »segits — én is segitlek« elve alap­ján szoktak nemzeti alkotásokra együttesen vállal­kozni. Itten is nemzeti ügyről van szó: a Hegy alja s vidéke népének és vagyonának megmentéséről, Jen­tartásáról, azáltal, hogy számára uj élet- és e: öfor­rások nyíljanak l n Öméltósága az értekezleten sajátmaga részé­ről 5000 ftot, Molnár Béla dr. nevében is 5000 ftot ajánlott föl a sör és maláta-gyár céljára. Szép példáját szépen követték a pénzintézetek. A s.-a.-újhelyi takarékpénztár 25,000 fttal, a ke- resk. s ipar-bank 10,000 fttal, a népbank 10 000 fttal, a polgári takarékpt. 10,000 fttal hajlandók­koltan adomázik, tréfál a hivatalos helyiségek sötét odúiból menekült férfi társaság. Pepi dr. kedélyes adomáival kezdődik meg a szellemi rakéták eregetése. Persze vadász-dol­gok körül forog minden beszéd. Hogy lőtte meg ott fenn a Krajnyán Emi barátunk a szarvast, s hogyan felezte meg számára azt a baügródi kovács ; Sanyi barátunk preciz lövéseivel milyen szépen tudja megberetválni az özeket, aztán meg mikor az úgynevezett »vasárnapi vadász,* a ki különben hétköznap sem lő semmit, véletlenül vadkanra bukkanik és ijedtében azt találja mon dani : »kérem én csak madarakra vadászom«. Röpkéd, sistereg az éle, cseng a vidám nevetés. Etele bátyánk mély hangja zeng föl néha és úgy elhallgat a kompánia, mint mikor a nagy harang megszólal és a kicsinyek elnémulnak. Vidám mosoly ül mindenkinek arcán, hisz a férfi mulatságok legnemesebbje és legszebbje, a kilátásban levő vadászat villanyozta fel vala­mennyit. Előre örvend mindeník a zsákmánynak, örvend, hogy pár napig ismét a természetet az ő ős eredeti szépségében fogja élvezhetni, hol a teremtő legszebb müveiben, a szabad ég alatt gyönyörködhetik z alkotás remekeinek élveze­tében. A nagymihályi állomáson a járásnak főegész­ségügyi felügyelője egészségi, a takarékpénztári direktor pénzügyi szempontból vizsgál meg ben­nünket ; a nagymihályi akadémia elnöke pedig, tudva, hogy nem csak igével él az ember, villás reggelivel köszöntik Nimródban testvéreiket, s ha már nem jöhetnek velünk, szives vadaszüdvözlet- tel számos láb- és nyaktörést kívánnak nekünk. Jó ómen! Útközben fris oldalas, kolbász, nak nyilatkoztak beléfogni a sör- és maláta gyár létesítésébe. íme, a kezdet kezdetéül együtt van kerek 70,000 ft! Jó kezdetnek—jó vége lesz. Ha Ujhely pénzintézeteinek pélldáját követik a vidékiek, Ómél­tóságát a magános tőkepénzesek: a szerencse ke­reke nem fog elfordulni tőlünk és bízvást remél­hetjük, hogy az államkormány is készségesen nyújt felénk segítő jobbot 1*) Cukor gyárunk már van. Sör- és maláta-gyá­runk is lesz. Lesz, ha komolyan akarjuk. És lehet, hogy lesz kender-műáztatónk, és kelhetnek, bizo­nyosan fognak is kelni, vármegyénk földjén — mely a jó mag számára meg van munkálva — virágzó más ipartelepek is, ha azok iránt nemcsak jó re­ménységet táplálunk, de létrejövetelukön teljes erővel dolgozunk. Egyet azonban sohase felejtsünk, és ez az, hogy az isten is csak úgy segít, ha mi magunkon segítünk Egyszer volt a földön csak manna­hullás, és még soha nem repült senki szájába a sült galamb. Éz a példázat főként Ujhelynek szól. Ha egyesült erő, elszánt akarat vezérel, szán­dékunkban: lesz—lesz sör- és maláta-gyár Uj helyben ! A kocka ma igy mutat. Vármegyei ügyek. A földmivelési minister főispán Öméltósága utján a tűz által károsult tokajiaknak 20,000 (húsz ezer forintot küldött. A népszámlálás vármegyénknek egész terü­letén befejezést nyert. Ma még a végeredménye­ket eem ösmerjük, Hisszük, mához egy hétre már abban a helyzetben lehetünk, hogy a tiz járás székhelyének népességi viszonyait t. olvasóinkkal megösmeitethetjük. Hírek a nagyvilágból. Vilmos német császár pompás diszkardot küldött a török szultánnak ajádékba. Hirsch báró tizenkét milliós alapítványt tett, . hogy annak évi kamatai Galicia, Lodoméria, Bu- j kovina és Krakkó területén, felekezeti külömbség ! nélkül, a népoktatás céljára fordittassanak. Az ala­pítványt Bécsben fogja kezelni egy bizottság, j melynek tizennyolc tagja lesz, kik közül tizennégy- j nek mózsesvallásunak kell lennie. Törökországban ez- idöszerint száz meg száz j orosz kém, ezek között sok mérnök, tartózkodik ! s talán már nincs is erődítés, amelynek tervrajzát I meg ne szerezték volna. Alapos gyanú van arra *) Lapunk nyomatása közben vesszük az örvendetes tu­dósítást, hogy S.-a.-Ujhelyben és a vidéken egyesek, mint testületek élénk akcióba léptek. Ujhelyben magánosok részé­ről tegnap estig 15,000 ft előjegyzést jelentettek be, névsze­rinti Diószeghy János 2000 ft, Kun Frigyes 2000 ft, Teich Zsig- mond 2000 ft, Dókus Gyula 2000 fttal, — Farkas Lajos, Lö- cherer L. dr., Halász József, Dókus Mihály, Pintér Ferenc, Csiszár Gábor, Keiner József 1000 — 1000 fttal, a gálszécsi ta- 1 karékpénzt. 10,000 fttal készek a gyáripari vállalatba belé menni. Hozzávetőleges számítás szerint mondhatjuk, hogy csak rövid két nap alatt összejött az első 100,000 ft! Ily szeren­csés anspiciumok alatt csak jót jövendölhetünk. Szerk. hurka kerül élénkbe, a tett helyén biztos az ele­ven disznohus. Amott a hóban fekete pontok fúrják be ma­gukat a hóba, többen egy csomóban, egy pedig távolabbról őrt állani látszik. Fogoly-falka keresi nehezen mindennapi kenyerét. Tovább repül a vonat. A vinnai, barkói és jeszenői váromladékok mellett rohanunk és elmél­kedünk a régi dicsőségről. Homonnán már vár reánk három drabinyák. Furcsa alkotmány ez a drabinyáknak neve­zett felfö'di szekér. Hosszú, mint a Szt. Iván nó­tája és olyan ügyesen van összealkotva, hogy min­den zökkenést megérez a ki rajta ül Az ülés széná­val befont faráma, a ki a lelket majd kirázza. Vi gan poroszkál a két kis mokány Szinna felé a legjobb karban tartott országúton, A völgy összébb szorul, alig egy kilométer széles térségben haladunk, melyet két oldalt sze­szélyes alkotásu hegy és egymás fölé emelkedő halom körit, ezer zeg zugot alkotva töltvén be a völgyet. A vidék itt is egészen fehér. Az út mel­let kígyózó Cziróka vize mint kristály-szalag vo­nul el szemünk előtt. Elhallgatott a hegyi patak, mely nyáron át vígan csevegve-locsogva, barnás zöld mohhal bevont kavicsain ugrálva szaladt kí­gyózó ágyában. A magasban nem zeng most a pacsirta, nem köszönti ezer madár vig dala a szép kék égbol­tozatot, a harma'csepptől ragyogó zöld mezőt; de azért mégis szép a téli tájképen a fehérrel fehérre íöstött hegy és völgy ezer alakzata; a tölgyerdők sárgás barna színezetébe pompásan beillik a feny- í vesek sötét csoportja, melyet a nyírfa fehér su- darai tarkítanak meg. Az egésznek összhangja mélabus, de varázszsal teli. is, hogy Oroszország több magas rangú török személyiséget megvesztegetett. Az indiánusok lázadása Amerikában egyre ijesztőbb terjedelmet ölt. A harctéren még eddig az indiánusok fegyvereinek kedvezett a szerencse. Brooke tábornok, aki az Egyesült-Álamok csapa­tait vezeti, reméli, hogy rövid idő alatt leveri a forradalmat. Hírek az országból. Havazás. Múlt kedden éjjel olyan nagy hó esett a fővárosban, hogy a miatt a külső telkeken a népszámlálást néhány napig nem folytathatták. Szerencsétlenség. Ma egy hete korcsolyázás­sal egybekötött népünnepet rendeztek Budapesten a Duna jegén. Midőn javában folyt a mulatság, a pesti oldalon, közel a parthoz, ahol föld alatt jövő csatornák langyos vizet árasztottak a folyamba, a jég leszakadt s vagy húsz ember jég alá került. Szerencse, hogy a viz nem volt nagyon mély s a tűzoltók közel érték a veszedelem szinterét. így is többen oda vesztek. A fegyvergyár és lőszergyár, mely a ma­gyar ipar- és kereskedelmi bank tulajdonába ment át, újra megkezdi működését. Fehérváry br., hon­védelmi minister a delegáció- illetve a magyar törvényhozás jóváhagyása reményében, biztosította a bankot, mint az uj részvény- társaság alapító­ját, hogy a közös hadsereg számára 30,000, a kir. honvédség részére 35,000 db Mannlicher fegy­vert fog a gyárnál megrendelni. Különfélék. Múlt számunkban tett értesilés folytán, tisz­telettel kérjük mindazokat, kik lapunk l-ső számát megtartották és esetleg a múltra is hátrálékban vannak, bogy az előfizetési pénzeket hozzánk mi­előbb eljuttatni szíveskedjenek, Tisztelettel A kiadóhivatal. (A népszámlálás) Ujhelyben, mondhatni, be­fejezést nyert. Tizennyolc egyén végezte a sok faradsággal járó munkát, melynek eredményét kí­váncsian várjuk, mert ki ne érdeklődnék azon adatok iránt, melyek városunk viszonyait oly sok oldalról megvilágítják. Itt ott hangokat hallot­tunk, hogy nem elég lelkiismeretességgel hajtot­ták végre a munkálatot. Az ilyen felszólalásokat, a netalán létező hiányok pótlásával, kell, hogy az elöljáróság elhallgattassa. < (Esküvő) Baioghy György dr., miskolezi kir. alügyész, tegnap esküdött örök hűséget Nagy Mi hályban Hrivnyák Mariska kisasszonynak. — Saenger Árpád gazdasági tiszt hg. Wir.dischgrátz uradal­mában, tegnap vezette oltárhoz az újhelyi r. k. plébániatemplomban Kocourek Amália kisasszonyt. Gratulálunk a boldog pároknak 1 (Időjárás). E hét folyamon a végletek talál­koztak. Vasárnap, hétfőn derült, csendes időben erős hideg volt. Kedden d. u. beborult, havazni kezdett s estefelé már térdig érő fris hó borította a fö'det. A nagy hó miatt a budapesti gyors­vonat csak három órai késéssel, éjjeli ®/4 12 kor Folytatás a mellékleten Egy hosszú egyenes ut vezet be Szirmára. Két oldalt százados jegenyék százai ismeretlen hangokon zúgva, hajladozva üdvözölnek. A je- genysort egy barátságos külsejű kastély oszlop- csarnoka zárja be, min-ha csak egyenesen oda lehetne behajtatni, és épen csak a kapu előtt ka­nyarodik balra az út a városba, Bizonyosan a kastély régi tulajdonosa csináltatta ezt a csalóka bejáratot Országszerte ismert tréfái között ez volt talán a legkissebb; de ő vele is megtörtént az a tréfa, hogy a Szinna alatt fekvő kriptából csont­jait elhordták a rókák. Bizonyosan annak a ka­tonának a szelleme állott sírja mellett őrt, a kit életében olyan kegyetlenül megreggeliztetett. A kastély most Benyóvszky Mária, férjezett Lippe Eberhardt grófné tulajdona, ki férjével pár év óta itt éli boldogsága napjait. Maga a varoska, ha az Isten háta mögött van is, el nem maradt. Van egy szép, fenyővel szegett sétatere, van világítása, a mit a főszolga- biró hozott létre, van kisdedovója, szebb elemi isko’ája, mint akármelyik S. a. Ujhelyben; van kaszinója, a mi az összes intellegencíát dicséri. Különösen szép a temploma, melyet a derék plé­bános, Lehóczky Endre, 7000 ft költséggel ismert művészünk Roskovics Ignác által gyönyörűen ki­festetett. A falfestmények kiválóan szépek. A mennyezeten Lukács apostol részére kedves alispá­nunk kifejezésteljes ősz fejét kölcsönözte a művész; úgy hiszem hogy láttam a főszolgabíró nejének Madonna-arcát is, és volt hires csendbiztosunk leá­nyának, Ujfaiussy Mariskának, kedves képét is ott véltem találni az angyalok seregében Szóval Zemplénvármegye igen jól van képviselve ott a pa­radicsomban. (Vége köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents