Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-03-15 / 11. szám
In \/l M I l-H X M.nd.n We. „dntdn ’ I % / I I I 1 ^ I ^ Aíoafelöl bélyeg JO fa. fi J ATM fi fi J fi J 1 Ti A Kiemelt diezbetük t k»r1 ~ * W jsettel ellátott hirdetményekért térmérték eserint , . , • , . , . ■- minden O centiméter I arsadalmi es irodalmi lap. kedvezmény nyujtalik. iä ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE nyomdába küldendők. ■/ ^3HKMaasflM«a—i (Megjelenik minden vasárnap.) Sátoralja-Ujhely, 1891. március 15 11. sz. Huszonkettedik évfolyam. SLŐriZETÉS ÁS Egész évre 6 frt. Kélóvro 8 „ Negyedévre 1 frt BO kr Bórmentetlen levelek csak ismert kezektől fO' gadtatnak el. Xéziratoc nem adatna vissza. Egy es szám ára 20 kr. L nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. HIRDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes sző ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter ntán S kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtalik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Az idők jele. E lapok hasábjain olvastam, hogy Zemplén vármegyének t. bizottsági közgyii- , lése a zugiskolák föntartói ellenében szigorú rendszabályokhoz nyúlt; nevezetesen, 1 hogy a törvény áthágóira száz, illetőleg ötszáz ftig terjedő bírságot szabott.*) Mindenesetre | elég csinos összeg arra nézve, hogy ismétlődő extravaganciáktól bárkit is visszatartson. A ki ismeri Zemplén-vármegyének első embereit, hazafias polgárait, ismeri magát a tanfelügyelőt, a járások főszolgabiráinak eddigi működését, bízvást remélheti, hogy a szabályrendelet végre is lesz hajtva, s a kivívott sikerrel ez a vármegye régi érdemeihez újabb koszorút fűz. A közgyűlésnek ez a dicsérnivaló ; határozata nyilván az idők jele. Nem egyéb, j mint a kor intő szavának megértése és 1 realizálása Az elméket mozgató nagy eszmék mostan, ugyanis, a homogén elemek összetartásában, az idegenek asszimilálá- sában, egyszóval a nemzeti államok meg- ! teremtésében kulminálnak az egész konti- ! nensen. Nálunk is megtevé már az állam végrehajtó műszerve intézkedéseit arra nézvést, hogy idővel egy teljesen nemzeti állam j legyen konglomerált országunkból. A központi szerv lüktetése lassacskán, úgy lát- , szik, átmegy a kissebb erekbe: a várme- j gyékbe is, s idő múltán közérzéssé fog válani urban és parasztban, hogy itt csak a magyar lehet államalkotó és fentartó nemcsak históriai múltjánál, nemcsak számbeli 1 többségénél, hanem kultúrájánál fogva is. ! És éppen azért, mivel nekünk ez a ! vágyunk, örülünk azon, hogy ez a nézet kezd már a vármegyékben is tért foglalni ésegyben-másban a törekvés jellegét felöltem. _______________ j *) A szabályrendelet mai számunk hivatalos részében van meghirdetve. Szerk. í Ezelőtt pl csak egy évtizeddel is nem sokat törődtek eléle dolgokkal, mert még akkor , ez a kérdés a köztudat előtt nem dóm- i borodott ki oly határozottsággal, mint most. j A hetveves években még minden falu- I nak megvolt a maga pájeszes tudósa, a ki ; lehetett igen jó hándlé, de tanítónak veszettül vált be. De nem bántották őket. Most, mint Zemplén-vármegye is, tüzzel- vassal pusztítják a zugiskolákat, a hazai kultúrának eme fekélyeit, nehogy idők folyamában több legyen a fekély, mint maga az ép test. Mi e kis dologban nagyot látunk, hasonlóan a természettudóshoz, ki a harmat- cseppet nem kicsisége miatt bámulja, hanem azért, mert abban az egész nap tükröződik vissza. Ezért örülünk mi e rendszabálynak. És ha ez mindenik vármegyében, szóval az egész vonalon igy fog menni; ha a kis- j dedovó helyek sem maradnak jámbor óhaj- ( tások : akkor Magyarország ismét nagy lesz; j nem extenzive ugyan, mint pl. Nagy Lajos j alatt, hanem intenzive, mint ezelőtt soha. ' A Kárpátok koszorúja egy minden nyilvánításában egységes népet fog magába zárni, melynek érzése, gondolkodása, tette nem lesz más, mint magyar, s nyelve, ha megoldódik, ismét csak azt fogja kiáltani: ' Éljen a magyar! Szabó Kálmán. Vármegyei ügyek. A vármegyei közgazdasági állandó bizottság, melynek tagjait lapunk múlt számában volt szerencsénk t. olvasóinknak bemutatni, Molnár István főispán őmélt. elnöklete mellett ma egy hete tartotta alakuló, egyszersmind működése rendjét megállapító értekezletét. Az ülés d. e. 9-kor a vármegyei székház kistermében avval kezdődött, hogy főispán Öméltósága Schnierer Gyula dr. kereskedelmi ministeri tanácsos Öméltóságát, mint a kir. keresk. minister képviselőjét nyájasan üdvözölte. A közgazdasági tagok kinevezésére, illetve a meghatalmazásukra vo latkozó iratok felolvasása után Schnierer minist, tanácsos üdvözölte a közgazdasági bizottság tagjait. Meg lévén győződve arról, úgymond, hogy e bizottság a közgazdasági és társadalmi téren is elsőrendű szerepet vivő szakférfiakat, a döntő kapacitásokat foglalja magában: kérte őket, fejtsenek ki élénk akciót a vármegyében ; mert a nagy társadalom, különösen pedig a birtokos osztály csatlakozása nélkül meddő maradna a népesség vagyoni jólétének fentartására és gyarapítására irányzott törekvés úgy az államkormány, mint a bizottság részéről. Az állam ingerenciája a bizottság információjától függ. A kereskedelmi minister őexellenciája szaktanácskozásra magához hívja majd a bizottságot ; ezt megelőzőleg azonban szükséges hogy a vármegye gazdasági jólétének emelését és fokozását célbavevő működés prográmja, rövid pontokba összefoglalva, preciziroztassék. Javasolná, hogy a prográm-szerkesztésnél vegye tanácskozás alá a bizottság az egyes termelési ágakat s tanakodjék afölött, mit lehet tenni és milyen eszközökkel, hogy azok a termelési ágak állandó és biztos jövedelmet hajtsanakúgy a gázd. érdekcsoport, min t az ottan alkalmazást nyerő munkás népség számára. Az ekként bevezetett tanácskozás sorrendjén tárgyalás alá vétetett: 1. A sör- és maláta gyár felállításának kérdése. Magában véve ez a gyáripari foglalkozás aránylag kevés munkás kezet igényel ugyan, de nagy térié delemben érdekkörébe csoportosítja a földmive- lés, ipar és kereskedelem előmozdítására szolgáló tényezőket ; mert amilyen lendületet adott vármegyénkben egy uj mezőgazdasági ipar-növény termelésének s evvel a közjóiét emelésének a Szerencsen létesített cukorgyár: épp oly kedvező közgazdasági eredményeket vár a mezőgazdasággal foglalkozó közönség a sör-árpa termeléstől is. A sör- és maláta-gyárból nyerendő melléktermények pedig segíteni fognak a takarmánybiányon, ami ismét eme- lőleg hat a vármegye területén köztudomásúlag szép fejlődésnek indult állattenyésztésre. Ami alapfóltétele a szóban lévő uj gyáripari vállalat prosperálásának, az árpa és a viz minősége, az minálunk meg van. Sörárpi termelésre a vármegye földje széltében- hosszában alkalmas. Vízminőség és vizbőség tekintetében S.-a.-Ujhely kiválóan szerencsés. Ez, valamint a centrális fekvés, kiválóan ajánlják a vár11 IAJ T b n C A, Igaz történet. (Rajz). — A .Zemplén* eredeti tárcája. — Tatarczy Gyuri fent járt Budapesten s el nem mulasztotta, hogy le ne íényképeztesse magát. Amig ott ült Gosz'ethnek a fogadó szobájában, várakozván míg rá kerül a sor, rendre nézegette az egyik asztalon szétrakott fényképeket. — Ejnye be csinos — mormogta fogai között, midőn egy Makart-alakú női fényképet vett kezébe. A fénykép egy lovagló-ruhába öltözött na gyón csinos nőt ábrázolt, karcsú s arányos termettel, divatos fitos orral, amint jobb kezében lovagló-vesszőt tartott s bal kezében játszott a vesszővel. Haját magas tetejű kalap födte, ha- miskás mosolyával s ábrándos tekintetével Tatarczy Gyurit egy pillanatra megbűvölte. Tatarczy Gyuri soká nézte a fényképet s egy alkalmas pillanatban, midőn senki sem tekintett feléje, egy kitanult tolvaj ügyességével kabátja belső zsebébe csúsztatta. * — Mikor érkeztél Budapestről — kérdé Lösy Jenő Tatarczy Gyurit megérkezése után egy nappal. — Tegnap. — Hogy mulattál ? — Jól. — Ne légy hát olyan fukar, hanem beszélj . valamit. Szerelmi kalandokról, lumpolásokról, eflfé- , lékről beszélj iziben 1 — Szerelmi kalandokról? Jó! Hallgass és cso- 1 dálkozzál. — Halljuk! — Barátom 1 A Mária-utcában laktam, ezt j előre megjegyzem. Nem bir ugyan semmi fontos- í sággal kalandom szövődésében, de csak úgy megjegyzem ; tudjad, hogy a mágnás-negyedben volt szállásom. Egy napon épp a lépcsőn jövök lefelé, mikor velem szemben egy szépséges szép leány ■ lépeget fölfelé. Annyit mondhatok, hogy szépséges szép! És, képzeld, elejt egy kis csomagot, melyet , én, tőlem kitelhető ügyességgel, fölemelek s neki ( kecsesen átadok. Ö megköszöni, én megbillentem í kalapom s vége a nap eseményének. — Ennyi az egész? — Ne légy türelmetlen. — Másnap ugyan , abban az időben újból találkozom vele a lépcső ■ í házban. Köszönünk egymásnak s evvel újból vége • a nap eseményeinek, — Harmadnap újból találkoztatok s újból 1 vége lett a nap eseményeinek ? — Nem 1 Harmadnap, igaz, szintén találkoz- I tunk szintúgy a lépcsőházban; s ő, mint az első I nap tette, megint elejtett egy kis csomagot. Én j fölemelem, átadom s eközben bizonyos eleganciá- I val bemutatom magam, ó szívesen fogadja, én ' pedig beszélek a szerencsés véletlenről, melyért a I sorsnak halálomig, sőt azon túl is hálás leszek, hogy 1 t. i. már harmadszor volt szerencsém vele találkozni. Aztán elváltunk. . . . — És ezzel vége a harmadik nap eseményeinek ? — Vége. — Nem nagyon biztató. — No-no, barátom, ki tudjál? Negyedik nap a Sándor- és Mária-utca sarkán találkoztam vele. Természetesen azonnal elébe álltam s néhány szót váltva, együtt indultunk lakásunk felé, mert megjegyzendő, hogy egy házban laktunk, én az első emeleten, ő a másodikon. — Neve ? — Vigyázz, el ne ájulj! Neve: Brandenburg Marianne grófnő. — Mi az ördög? — Szavamra! Az egész második emeletet lakták, s ami nagyon érdekes, az ő szalonja épen az én szobám fölött volt. Hanem hadd folytassam. Tehát, amint együtt megyünk s kellemesen tár- salgunk, egyszer csak ő meghökkenve megáll. — Mi az ? — kérdém finom mosoly kíséretében ? — A papa és mamai — Ah 1 — Mindegy ! Bemutatom, — s avval mentünk tovább, mialatt én valóságos kínokat állottam ki, nem magam miatt, de őmiatta, A papa és a mama előttünk állott. — Tatarczy úr — mutatott be szüleinek. Tavaly a pestmegyei bálon együtt táncoltunk egy négyest. — örvendek — szólott a papa s én mély bókkal kezet fogtam a papával és a mamával. Ezzé' vége van a negyedik nap eseményeinek is 1 Az ötödik napon felöltöm frakkomat s teszem 3HQp IVIai számunkhoz egy és fél ív melléklet van csatolva.
