Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-03-15 / 11. szám
megye székvárosát arra, hogy a tervbevett sör- és maláta-gyár itten állíttassák föl. A székváros kis iparosai vagyonuknak jelentékenyebb részét a filokszerától semmivé tett szőlőikben elvesztették, s ha uj jövedelmi forráshoz nem juthatnak, életfentartásuk kockáztatva van. A sör- és maláta-gyár létesítése maga után vonná a komló - termelést is, ez újabb jövedelmi forrás üditöleg hatna a közvagyonosodásra. Hogy kiimánk a komló termelésre alkalmas, bizonyítja Windisgrátz hg.- nek a pataki határban viruló komlókertje. De a nép-hajlandóság is meg van a komló-termeléshez megkivántató napszámos munkára; mert a trágyázás, nyitás, metszés, kötözés, bekapálás, szüreíelés, e mezőgazdasági foglalkozásnál csaknem úgy és oly mértékben ismétlődve tartanak, mint éppen a szőlőművelésnél. A társadalom vagyonos osztálya e kérdés sikeres megoldása iránt való érdek lődésének szép tanujelét adta azáltal hogy eddig 115,000 ftot irt alá egy S. a.-Ujhelyben emelendő sör- és maláta gyár ügyének biztosítására. Maga a város, mint politikai testület, mindama kedvezésekben részesítené ezt az uj ipari vállalatot, amikben törvényszerű jogánál fogva csak részesítheti. Nincs tehát más hátra, mint az államkormánytól remélt hathatós anyagi és erkölcsi támogatás. E pontnál Schnirer min. tanácsos fölemlítette, hogy az államkormány hosszú lejáratú olcsó kölcsön nyújtásával szívesen fogja támogatni a gyár létesítésére vállalkozó kedvet. 2. A kendet-termelés. E mezőgazdasági ipari foglalkozásra a Bodrogköz kiválóan alkalmas. Sárospatakon az évekkel ezelőtt keletkezett kender- termelő szövetkezet reménységében nagyot csalódott ugyan; ennek azonban csakis az volt a természetes oka, hogy sem elegendő forgó tőkével, sem kellő mennyiségű tőkebefektetéssel nem rendelkezett. Kenderáztató, gőzerőre berendezett zúzógépek, transmissziók, szivattyú telepek, szóval gyárszerüleg kolonizált telepek nélkül a kendertermelés itt sem válhatott népfoglalkozássá, a szövő-ipar nem ölthette magára a gyári foglalkozás nagy arányait. Fődolog tehát kender-müáz- tatók berendezése. Egy-egy ilyen áztató cirka 25—30,000ftba kerül; minthogy pedig egy áztató 500 kát. holdnál nagyobb kendertermő területet a haszon kockáztatása nélkül el nem láthat, annyi ilyen kender áztató mű kivántatnék, a mennyi a kendertermelésre alkalmasnak mutatkozó területe két kiszolgálhatja. Legsürgősebb dolog azonban, hogy az indusztriális érdeklődés, ott ahol már általános volt s részben ma is megvan, S.-Patakon, élénken felköltessék — még pedig az államkormány részéről várható anyagi pártfogásnak kilátásba helyezésével. Schnierer ministeri tanácsos abbeli reményének adott kifejezést, hogy a minister urak ha látni fogják,hogy a szövetkező hajlam Sárospatakon a kendertermeléshez meg van, ezt a közgazdasági kérdést is az érdekeltségre nézve kedvező eredménynyel fogják elintézni. E kérdéssel kapcsolatban felolvasták Tolcsva város közönségének kérvényét, hogy a Hegyalja s vidéke közgazdasági jólétének előmozdítása tekintetében kilátásba helyezett dohány és szivar gyár (esetleg más effajta gyár) ne Tokajban, hanem Tolcsván létesittetnék. A vélemények abban kon- kludáltak, hogy To\csván a len- s kenderanyagokat feldolgozó textil-gyáripar ügyének felkarolásával lehetne segiteni. 3. Az erdőgazdaság és faipari foglalkozás kérdése vettetvén föl, tanulmányozás, véleménytiszteletemet, a hatodik nap együtt néztük az opera egy páholyából a Fidelio előadását, a hetedik nap — — Nos?! — A hetedik nap Brandenburg Marienne-t — megcsókoltam! — Nem hiszem! — Azt sem bánom ! Azontúl mindennapos vendég voltam a háznál, s mondhatom, nagyon érdekes és nagyon kellemes órákat töltöttem Mari anne társaságában. — Ennyi az egész ? — Sajnos, ennyi. Neked ugyan inkább szájad ize szerint való lett volna, ha valami pikáns históriát beszélek el, de evvel az egy gyei nem szol gálhatok. *-- Most majd én beszélek el valamit — szólott Lósy Jenő s finom cigarettre gyújtva, belevetette magát egy zsölyébe. — Kaptam levelet 1 — Ah ? 1 — És minő érdekest ? 1 — No, no! Csak nem házasság lesz a dologból ? —r Az ! Barátom, én nem tehetek róla, de roppant szeretem. Hiába, lemondok erről a szép életről s leszek férj. Én, megvallom, sohasem gondoltam arra, hogy nőül vegyem, de most már nincs visszavonulás! Meg kell lennie. — Okosan, dicsérlek gondolkozásodért. Én is meg fogok házasodni, elveszem Mariannet. A leány nagyon belém bomlott, én pedig a vágyóadás és részletesebb megvitatás végett á közgáz- dasági bizottság jövő ülésére halasztatott. 4. A gyümölcstermelés kérdése a ministeri megbízott, Molnár István, budai vinclérképző iskolai igazgató működése köréhez tartozván, az általa szerkesztendő emlékirat beadásáig függőben hagyatott. 5. A kőtermelés, mint gyári és kézműipari foglalkozás szintén nagyon alkalmasnak Ígérkezik arra, hogy az eddiginél nagyobb lendületnek örvendjen. Fődolog, hogy a kőbánya-tulajdonosok gyűjteményeikkel részt vegyenek a Budapesten f. évi május hóban rendezendő kőtermékek kiállításán, amikor ottan a műegyetemnek egy kiküldött szakértője a kőzeteket keménységi fokozatuk és ipari célokra való alkalmazhatóságuk szempontjából is tanulmányozni fogja. Schnierer minist, tanácsos reméli, hogy a vasúton való szállításnál nyerendő tarifa kedvezmények a kőtermelést elhanyagolt helyzetéből közgazdasági jelentőségre fogják emelni. 6. A selyembogár tenyésztés kérdésének tanulmányozására az orsz. szakfelügyelügyelő figyelme felkéretett. 7. A kosárfonás és evvel rokon népipari foglalkozás tanulmány tárgyává tétetett. 8. Uj szőlő kertek telepítésére alkalmas immu- nus területek kiszemelése és megválasztása céljából ministeri biztos kiküldetése kéretett. E nyolc pontból álló prográm megbeszélése után déli 12-kor a tanácskozás Schnierer őméltó ságának megéljenzésével végződött. Délutáni 1 órakor főispán Öméltósága Schnirer minist, tanácsos tiszteletére ebédet adott s arra a közgazdasági bizottságot is meghívta. A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 9-én tartotta rendes havi ülését Molnár István főispán Öméltósága elnöklete mellett. Az alispáni jelentés szerint ez évi január hó folyamán Amerikába kivándorolt 114 egyén, visszajöttek 73-an. — A Ronyva szabályozására vonatkozó ügyiratok másodfokú ellátás végett felterjesztettek a kir. földmivelésügyi ministeriumhoz. — Az árvaszék hátraléka jan. 31-én 623 ügydarab. — A közegészség viszonyai általában kedvezők. B -Zsadány községben a trahomás betegek száma jelentékenyen apadt, s már csak 9 beteg szorul orvosra. — Bombelles Lajos grófnak uradalmi területén népiskolák létesítése és fentartásáért elösmerés szavasztatott. — A központi fogházban ez évi i jan 31 én a rablétszám 276, ebben elitéit 203. ! Egészségre és élelmezés ellen panasz nem volt. — Horváth József tb. főjegyző, mint a közig, bizottság kiküldöttje, a hoóri hídnál teljesített javítási és helyreállítási munkálatoknak küldöttségi felülvizsgálatáról tévén jelentést, kiemelte, hogy a műtárgyba beépített anyagok minőség és méretek tekintetében kifogás alá nem eshetnek, sőt a házilag teljesített helyreállítás, a sikertelenül maradt versenytárgyalások legjutányosabb ajánlatához mérten, 2000 ftnyi költségmegtakarítást eredmé nyezett. — A kir. főmérnök jelentéséből kiemeljük, hogy a szokatlanul zordon időjárás által támasztott közforgalmi akadályok kellő erővel s lehetőleg gyorsan elhárittattak. E folyó évben a vármegyei utakra 73,500 ft árú kavics kívántatik, ebből 61,516 ft 65 krnyi az elsőrendű, 11,993 ft 35 krnyi a másodrendű törvényhatósági utak kiépítésére és fentartására fog fordittatni. Ez alkalommal benyújtotta a kavicskiosztás tervezetét is, mely sokszoritás után tanulmányozás és véleményadás végett a közig, bizottsági tagok és a járási főszol- gabirák közt szét fog osztatni. A vármegye közig. nába. Ő leány, én férfi vagyok ; nekem meg kell házasodnom, neki pedig férjhez mennie; nekem nincs semmim, neki százezer forintja van ; egymásnak vagyunk teremtve! — Nagyszerű logika. Ugy-e 1 Nézd, itt az arcképe 1 — odament íróasztalához, fiókjából kivette a Goszleth féle Ma kart-képet. Én is mutathatok — szólott Lósy s kabátja zsebéből szintén fényképet vett ki, Cseréljük fel s úgy nézzük. A két jó barát fölcserélte fényképét. Az első pillanatban bámulva tekintettek egymásra. Gyuri kimondhatatlan zavarban volt, hisz az ő Marianne ja egy és ugyanaz a személy a Jenő menyasszonyával. Hirtelen el sem tudta képzelni, mennyi kimondhatatlan kellemetlenségnek lesz ő okozója ártatlan hazugságával. Tisztára tönkretette barátja boldogságát, mert az most nem fog menyasszonyában bízni. Kétségbe volt esve s kétségbeeséséből csak Jenő hangos és jóizü kacagása ébresztette fö!: — Nem vagyunk adósa egymásnak semmivel, — kiáltott föl nevetve — A te Marianne-od s az én menyaszonyom egy személy : egy külvárosi mülovasnő 1 * — Nem vagy vőlegény? — kérdé 'LGyuri reszketve — Nem én, jó dolgom van igy is 1 Csak fölültetni akartalak ! — Én is. B. B. B. bizottságának határozottan kifejezett óhajtása lévéti, hogy az életfentartás és adózóképesség fokozása végett a kavicsszállitásban a falusi kisebb gazdák, sőt egyes községek is, mint vállalkozók, résztvegyenek: az alispán figyelme már most felhivatott, hogy annak idején a versenytárgyaláshoz a községi érdekeltséget is hívja meg*). Az 1891/92. évre szóló útépítési és fentartási költségvetésre a keresked. minister által tett észrevétel szerint egy-egy utbiz- tos 69.9 klm.-nyi útszakasz kezdésére lévén kirendelendő : utasittatott a kir. államép. hivatal, hogy az ide vonatkozó beosztás tervezetét, mely az utka- parók szakaszait is magában foglalja, mielőbb készítse el s mutassa be**). — Az egyenes adók befizetése ez évi január hóban 99,244 ft 881/,, krt tett ki, a múlt év első hónapjához viszonyítva 4022 ft 41 krral kevesebbet. Hadmentességi díj fejében befolyt 1136 ft 24 kr., most 102 ft 42 krral kevesebb. Az I. és II. oszt. kér. adó, valamint a házbér- és házosztályadónak kivetését tárgyazó munkálatok befejeztettek, a kivetési lajstromok előírás végett a hat. kir. adóhivatalnak és a 448 ado- községnek kiadattak. A honvédelmi minister a homonnai községi polgári iskolával kapcsolatos kereskedelmi középiskolát, az egy éves önkéntességi kedvezmény szempontjából a főgimnáziumokkal és főreáliskolákkal egyenlő rangúnak nyilvánította. A jővő vármegyéje. Szapáry Gyula gf.mint a belügyministerium vezetésével megbízott kir. minist, elnök,az uj vármegye szervezésére vonatkozó nagy terjedelmű törvény- javaslatot a képviselőháznak múlt szombati ülésén nyújtotta be. A ház elhatározta, hogy a javaslatot még a nyári szünet előtt tárgyalni fogja és sürgős előkészítés végett a képviselőház köz- igazgatási bizottságához tétette át. Ez a javaslat csak az első részlet abból a soro zatból, amely javaslatok, ha törvényé válnak, alapját fogják képezni a modern jogállamnak, a kultur-államok sorába átreformált Magyarország nak. Hanem ez az első részlet, melyet lapunkban kivonatos rövidséggel ösmertetünk, az alap-köveket tartalmazza az uj államépület emeléséhez és a méreteket, melyek impozáns alkotásra engednek következretni, szemlélteti; Aponyi Albert gf szavaival élve : ennél a javaslatnál monumentálisabb a magyar történelemben igen kevés fordult elő. A megérett javaslatnak egységes koncipiálása Szalavszky Gyula belügyministeri államtitkár érdeme. A javaslat úgy is, mint fogalmazási elmemü, úgy is mint teljesen önálló és tisztán magyar nemzeti szellemű alkotás, első betűjétől az utolsóig az államtitkárt dicséri. Mihelyest a bizottság elvégzi a javaslat taglalását, megvitatását s véleményes jelentésével elkészül, ami csak az ünnepi vakáció utánra várható, legott a képviselőházi tárgyalás napirendjére kerül. Mielőtt a javaslat szellemét, irányát és célját jellemeznők. előre bocsátjuk lényeges ponto zataiban amint következik: Törvényjavaslat a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben. I. Rész. I. FEJEZET. Általános határozatok. A közigazgatás a vármegyékben állami feladatot képez, melyet ezen törvény korlátái közt kinevezett állami közegek intéznek. (1 §.) A vármegyék önkormányzati hatásköre a jelen törvény III. részében foglalt kereten belül fentartatik. (2 §.) A vármegyék önkormányzati hatáskörében felmerült teendőket a jelen törvény és az alkotandó szabályrendeletek értelmében rendszerint az állami közigazgatási tisztviselők végzik. (3. §.) A vármegyei pénztárak és számvevőségek megszüntetnek, — a pénztár teendői a kir. adóhivatalokra, a szímvevőség teendői a rendszerint minden vármegye területén létesítendő központi számvevőségre ruháztatnak. (5. §.) A kereskedelmi ministernek az 1890. 1. le által a közutakra vonatkozólag megállapított hatásköre megszüntetik és ezen hatáskör a belügy- ministerre ruháztatik át. (6. § ) A közutak, utcák és a magas építkezések létesítésére szükséges kisajátítás eseté , a kisajátítási jogot, az 1881. LXI. te. 5 §-a értelmében *) Arról van szó, hogy az útépítésre és fentartásra vonatkozó törvény (1890. I.) által létesített rendszerváltozás szerint a vármegye munkaadóvá, a községeknek srravaló egyes birto kosai, egyenkint, vagy összeállva, munkakeresSkké, vállalkozókká lehetnek s becsületes munkájuk után tisztességes haszonhoz juthatnak! Az éber községi elöljáróságok bizonyára nem szalasztják majd el a kínálkozó alkalmat, melylyel rz ott lakó gazda-közönséget, a vármegye révén, iűztosan pénzelő uj jövedelmi forráshoz segíthetik. Szert. **) 1 klm.-nyi hoszra s egy-egy utbiztos számára évente 3 ft 30 krnyi utazási átalányt áltapitott meg a kir. keresk. ministerium. Szert. Folytatás az I sö mellékleten.
