Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-02-08 / 6. szám
Sátor alj a-Uj hely, 1891. február 8 6. sz. Huszonkettedik évfolyam. ELŐFIZETÉS íi Egész évre 6 frt. Félévre S ,, Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fO' gadtatnak el. Kéziratot nem adatna vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérben minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIRDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél : Minden egyes szó ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Sátoralja-Ujhely, 1891 febr. 8. Előttünk feküsznek immár nagyobbré- szint a népszámlálás adatai, melyek hazánk népességének örvendetes szaporodását bizo nyitják. Sátoralja-Ujhely, mely a magyar korona országaiban népességre nézve a 47-ik helyen áll, Zemplénvármegyének legnépesebb községe. Szaporodott 10 év alatt összesen 1962 lélekkel; tehát a 10 év előtti népességnek 17-36 °/0-ával. A lakosságnak eme mindenesetre elég szép számú szaporodása világos bizonysága annak, hogy városunk szép jövőre van hivatva De nem lehet elzárkóznunk az összes számadatokból vonható ama tanulság elöl: hogy a nagy jövő erős alapot követel, melynek megalkotásá hoz a korviszonyok követelményei ujabb- ujabb s egyre nagyobb munkával állitják szembe még a legjobb akaratú törekvéseket is. A haladás nagy küzdelmei minden rendelkezésre álló idő és tér fölhasználására és kizsákmányolására intenek; minden perc elhanyagolása s minden talpalatnyi tér föladása alig pótolható visszaesés veszedelmét hordozza magával. Nem nagy költőnknek, Berzsenyinek örök igazságot tartalmazó mondásával (.Minden ország támasza és talp-köve a tiszta erkölcs*) jövök összeütközésbe, midőn a városok emelkedésének alapföltételét a vagyoni jólétbe helyezem. Ez a mai kor kerekeinek mozgató eleme; ez teszi nagygyá a községeket, megelégedetté azok polgárait. A hazafiság legmelegebb és leg- hathatósabb nyilvánulásaihoz a polgárok jólétének legalább is oly foka szükséges, hogy azok ne legyenek kénytelenek napról- napra küzdeni a megélhetés eszközeinek testet-lelket csüggesztő előteremtésével, hanem hogy a napi életszükségletek beszerraMnwmt T ABC A. Egy ártatlan tréfa. Jelige : Keljetek fel gyermeki emlékek ! — A »Zemplén« eredeti tárcája. — Az édes visszaemlékezés gyermekkori barátainkra, a velük elkövetett ártatlan tréfákra, mindig kellemes érzést költ azokban, akiknek jó kedélye megmaradt és a jó humort az élet fűszerének tekintik. Ártatlan tréíát csinálni szeretteinkkel annyi, mint tényekkel bizonyítani, hogy mi tréfáink alanyául kiválasztott barátainkra édesen emlékezünk vissza, s hogy azon szíves vonzalom, azon benső baráti kötelék, mely minket egykor összecsatolt, meg nem szakadt. Reám semmi sem hat oly melegen, mint egy ily baráti viszony emléke. És ha nekem balvégzetem oly helyzetet teremtett volna, hogy környezetem szervezése tőlem függene és annyi jó barátot, képzettségükhöz képest, foglalkoztatni és érdemük szerint dotálni módomban lenne: bizonyosan azokat igyekezném első sóiban magamhoz csatolni, akikez gyermekkori édes emlékeim még most is oly delejesen vonzanak, és csak csudálkozni tudok egynémely magas, sőt legmagasabb állású emberen, akiket a véletlen, a körülmények és viszonyok kedvük szerint való alakulása, álmaikban sem re inéit magas hivatalokba, vagy nagy gazdagsághoz juttatott: miként tudnak gyermekkori, ifjúsági bazésén túl fönmaradt keresetük megtakarításával munkájuk gyümölcsét megbecsülni tanulván, becsülettel betöltött honpolgári föladatuk tudatában önérzetre emelkedjenek s a közjóért lelkesedjenek. Méltán illeti hála vármegyénknek lelkes főispánját ama nagylelkű törekvéséért és fáradozásáért, hogy vármegyénk, főleg pedig városunk anyagi jólétének emelésére egy sör- és malátagyár fölállításának ügyét alapos kezdeményezésével, magas befolyásával, az államkormánytól jogosan remélt támogatással, máris a valósulás küszöbéig mozdította elő. Ugyancsak Öméltósága tett sikerrel biztató lépéseket gimnáziumunk kiegészítésének dolgában s gyorsította meg a már-már akadozni látszó mozgalmat. Városunk anyagi prosperálásának mindenesetre ezek a vívmányok lesznek legnagyobb fontosságú újabb tényezői. De a községnek, ennek a nagy corpus- nak is, melynek szive és lelke a városi képviselő-testület, tagjai pedig a tisztviselők, nagy és fontos hivatásának magaslatára kell emelkednie. Tudnia kell nem csak azt, hogy egy kedvezőtlenebb anyagi viszonyok közt leledző, s folytonosan a vagyoni erösbödés akadályaival küszködő polgári községnek mennyire szabad terjeszkednie, s mi mindent kell magától megtagadnia: hanem föl kell ismernie, s meg kell tanulnia fölhasználni azokat az erőforrásokat, melyek anyagi jólétének gyarapítására vezethetnek. Minden befolyásával, tetterejével és jóakaratával azon kell munkálkodnia, hogy saját gyarapodá- sávál és erősbödésével, továbbá józan takarékoskodásával, mérsékelje a község egyes polgárainak terhét, könnyítse azok izzadsá- gos munkáját. A közterhekhez való hozzájárulás minden polgárnak kötelessége ; de nem szabad őket e terhek kizárólagos viseltetése által rátáikról és bajtársaikról megfeledkezni ? Miért alkalmaznak külföldieket, németeket, cseheket, mór vákat, pelyvákat ? Megfelelő képesség és becsületes előélet feltételével miért nem adnak elsőbbséget honfitársaiknak? Miért nem igyekeznek ezeket újra s első sorban magukhoz csatolni ? * Kitörölhetetlen emléke él keblemben több tanulótársamnak s ezek között K.-nak, ki hozzám őszinte baráti vonzalommal ragaszkodott és akit én, korán nyilvánuló szép tehetségei, jelleme és ártatlan tréfái miatt, már kis tanuló koromban megszerettem. Történt, hogy tanuló korunkban K. barátommal, a szeptemberi szorgalmi időszakban, meglátogattuk szüleim megyeri őrzési szőlőjét, melynek nem egészen a tetején volt a pásztor kunyhója. A kunyhótól öt-hat ölnyire oldalt volt szőlőnkben egy terebélyes nyakas körtvefa, mely igen sok és Ízletes gyümölcsöt hozott. Szeptember hóban ugyan már a szőlő is egyre- másra érett volt és a megyeri híres szőlő bármely ínyencet kielégíthetett volna; mégis mi, legelébb is, csak a szépen kifejtett és jól megérett nyakas körtvékhez futottunk, s a nagy fa alá érve, gyermeki ártatlan örömmel kapkodtuk fel a fa alatt nagyobb számban talált, legnagyobb részben már a darazsak és madarak által kikezdett mézédes nyakas körtvéket. Azonban alig Ízlelve meg ezekből egy-kettőt, elcsábított minket a körtefa teteje és külső gályáiról reánk mosolygó érett körték tömege, s azok csáb jainak ellent nem állhatva, egy perc alatt a nagy kimeríteni. Nem elég a polgárra nézve az a tudat, hogy polgári és emberi kötelességeit becsületesen teljesiti: szükséges, hogy ! verejtékes munkájának látszata is legyen, j hogy maga is gyarapodjék, s a maga teremtette alapon munkássága is nagyobb erőre : kapjon és nagyobb terjedelmet vehessen. : Egyesek erősbödése a közös erősbödésnek egyik sarkalatos föltétele. Ezt nem szabad a községek ügyeit intézőknek szem elől téveszteniük. A vagyoni jólétben vethetjük meg városunk jövőjének biztosítására irányuló közös munkálkodásunknak szilárd alapját. —ef. Az elsők. Fischer Árminnak az újhelyi főgimnázium érdekében irt s lapunk múlt számában kiadott Szövetkezzünk c. felhívása, mint reméltük is, nem lett a pusztában elhangzó szó. Inie a bizonyság : Tekintetes Szerkesztő úr ! Fischer Ármin, néptanító, ugyan nem volt iskolatásam, de eszméjét olyan szépnek és humánusnak tartom, hogy véleményem szerint kötelessége volna mindazoknak belépni az Fskolatársak szövetségébe“ akik az újhelyi gymnáziumot valaha látogatták. Hálásan fogok visszaemlékezni mindig kegyesrendű tanáraimra, kik a humanitás és hazafiság tüzét fejlesztették lelkemben s azt hiszem, hogy e hála-érzet úgy fejezhető ki legjobban, ha a humanitás eme uj templomának felépítéséhez legalább egy porszemmel hozzájárulunk ! Miután március 15-én nem lehetek Ujhely- ben, van szerencsém Szerkesztő urnák jelenteni, hogy én, valamint elvtársaim éspedig Székely Miklós dr., Glück Arnold dr. a propogált szövetségbe hajlandók vagyunk belépni. Tekintetes Szerkesztő urnák, mint minden nemes ügy lelkes pártfogójának nagyrabecsülésemet kifejezve maradok Budapesten, 1891. február 5-én kitűnő tisztelettel: Székely Abert dr. !VIni szánmiiklio* ogy ív melléklet van fán termettünk és ott kalapunkba és zsebeinkbe tömtük a szép ízletes körtéket, miközben K. barátom élceit, szellemszikráit szórni meg nem szűnvén, többször jóízű nevetésben törtünk ki, mígnem, a közel távolból dúdolást és botorkálást vévén észre, egymásra intettünk és vártuk, hogy mi fog történni és ki lehet az, aki felénk közeledik ? Egy pár perc . . , és a botorkáló pásztor, kezében egy nagy furkós-bottal, s nyakában egy sarkig érő vászon tarisnyával, mely nagyon duz- zadtnak látszott, a sövény-kunyhó elé érkezett, s onnan széttekintvén, midőn kuncogásunkat meghallotta, kérdöleg odakiáltott: — Te vagy az? (gondolva, hogy inasa van a körtvefán) s midőn ezt kimondva, engem felismert, meglepetéssel folytatá: — Bajusz úrfi 1 Az én K. barátomnak sem kellett több, azután. Valahányszor találkoztunk, mindig az volt első szava, amit a pásztor mondott. * K. a papi pályára készült, de már tanuló korában nagy reményeket kötöttek zeneművészet hajlamaihoz és már 1846-ban, amikor a Sárospatak főiskolai imatermet orgonával ellátták, K. a közön séget orgonázásával nagy bámulatra ragadta. így fejlődött azta'n a külvilági életben fokról fokra. Mondom fejlődött, mert az ő zenei sikere ő belőle magából fejlődtek, ő csak hallgatta zenét, hallás után elsajátította, de ötét magát, úgy szólván, senkisem tanította. (»Quis musicam docu érit Epaminondam ?«). Äf.-nak a külvilágban egy nagybirtoké úri család lett mecénása, ezen családnak íagjaival uta own, tolva.
