Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-08 / 6. szám

Vármegyei ügyek. A vármegye közig, bizottsága főispánunk j Öméltósága elnökleté mellett tegnap d. e. ülést tartott. Erről szóló referádánk tárgyhalmazat miatt jövő számunkra maradt. Zemplén vármegye közönsége a múlt hó 31 én tartott rendkívüli közgyűléséből következő feliratot terjesztette a kir. kereskedelmi minister hez : * * * I Nagyméltóságú Minister Ur ! Kegyelmes Urunk! A folyó évi január hó 17-én vármegyénk gazda­sági egyesületének felterjesztésére 75993/90- szám alatt kelt intézvénye folytán főispánunk őméltó sága által rendkiviili közgyűlés hivatván egybe, a mai napon tartott közgyűlésünkben azt beható tanácskozás alá vettük és az • . alatt tisztelettel mellékelt határozatot hoztuk és a vármegyei köz- gazdasági bizottság 3 tagját is megválasztottuk. Nagyméltóságu Minister Ur! Nem kívánjuk bő­vebben fejtegetni, mennyire érezzük és méltá­nyolni tudjuk nagy fontosságát azon irány fej­lesztésének, a mely Excellenciád kegyes intézvé- nyében foglalt kijelentésekből folyik, hogy a gyenge társadalomnak hóna alá nyúlni a hazafias kormánynak egyik legfontosabb, legszebb és leg- áldást hozóbb feladata Nem kívánjuk Excellen- ciádnak önzetlen, a közjó iránt forrón érezni tudó és tevékenységében a helyes iránytól el nem tán­torítható működésére dicshimnuszokkal válaszolni, dicsőséget hoznak Excellenciádnak és bölcs ál­lamférfim alkotásáról tesznek tanúságot számos alkotásai és lekötelezik ezen vármegyét kegyes intézvényének ama szavai, hogy vármegyénk köz­gazdasága körül oly feladatok várnak megoldásra, melyeket az arra hivatott tényezők által felkarol- tatni és a megoldás felé vitetni óhajtana Arany- szavak ezek, Kegyelmes Ur, melyektől feldobog szivünk és mélyen érezzük egyfelől a kötelessé­geket, amelyek reánk várnak, de másfelől remé­nyekkel tekintünk anyagi szebb jövőnk felé, a melynek kiépítésére most rakatnak le az alapok; és Nagyméltóságodé a dicsőség, hogy felösmer- vén sorvasztó helyzetünket készséges elhatározás­sal nyújtja felénk erős mentő karját, Nagymél­tóságodnak ösmert bölcsesége, mély belátása, ki­tartó munkássága, lángoló hazaszeretete biztos zálogát képezik annak: hogy irántunk érzett meleg érdeklődéssel és gondos megfigyeléssel tervbe vett alkotásai folytán, vármegyénk közgazdasági­lag erősen sújtott határain, nem sokára látni fogjuk derengeni az újjászületés napját; s ezen hitünktől eltelve, sietünk Excellenciádnak mély hálánkat és j köszönetünket nyilvánítani, annak kijelentésével: ! hogy működésében, a melyet vármegyénk ipari : közgazdasági fejlődése körül kifejteni kegyes leend, ezen vármegye közönsége minden irányban közreműködni, legfőbb hazafiul kötelességének tar- tandja. T. Zemplén-varmegye közönsége nevében : Matolai Etele, alispán.« A vármegyei gazd, egyesület választmánya, abból az alkalomból, hogy a Lajtántuü szakkörök nehézségeket gördítettek a magyar keresk. minis­ter tarifa-poliitikájának útjába, f. hó 3-áról kel­tezve a következő feliratot küldötte Baross Gábor őexcellenciájának: »Midőn Nagyméltóságod Magyar- országon a személyszállítás megkönnyítése érde­kében éles ítélettel és ön'udatos bátorsággal egész Európa bámulatára a zónatariffát életre hozta, evvel már akkor oly dicsőséget aratott, amelylyel nemcsak hazánk, hanem a többi nemzetek osz­zott már többször külföldön, hogy a zene őshazá­jában, Olaszországban, meríthessen abból a forrás­ból, amelyből Pán ivott és sípjaiba bűbájos meló­diákat varázsolt. * 1889. évi december hóban egy másik tanuló­társam látogatott meg. Elmondá, hogy épen AT. tói jön, hogy K. megtartotta örökös víg kedélyét, derék pap, közbecsü'ésnek örvend és nem törte meg a sors azon szeszélye sem, hogy öt leányká­val megáldá. Különösen kiemelte bámulatos zenei tehet­sége fejlődését, elért sikereit és értesített arról, amit már fennebb is emliték, hogy egy ottani úri család, K. barátunk mecénása, akikkel külföldön már többször utazott, s ezelőtt alig egy pár évvel Nizzában töltötte a fürdő-szezónt, ho', a mi kopasz barátunk, a nők kozott ragy hódításokat tett s egy ott fürdőző orosz tábornokné K.-ba halálosan bele­szeretett, kedvéért egy pár magyar dalt is beta­nult, hogy K. zongora-játékát dallal kisérhesse. Indítványozta L. barátom, hogy csináljak K. val valamely ártatlan trélát, azonban megálla­podásra nem juthatván — eltávozott. Eltávozása után kezdtem visszagondolni K. tanulóköri tréfáira, s eszembe jutott, hogy ő 1847-ben egy jschvarcgelb* s a magyar nyelvet alig értő dámához intézett szónoklatát eként fejezte be : »Nagysád és az erény közt űr tátong mint ég és föld kozott!« Megállj — gondolám — hát te érzelmeidben ennyire megváltoztál, hogy most orosz generális- nékkal ábrándozol ? Megtréfállak. tatlan tiszteletét megnyerni szerencsés volt* ä most midőn az árudijazabásra is ennek mintájára újabb nagyszabású alkotását létesítette, zseniáli- tásának egy kimagasló példájával lepte meg újra a világot, de egyszersmind hazánk összes gazdáit, iparosait és kereskedőit mély és maradandó há­lára kötelezte. Miután pedig hazánk törvényein nyugvó s közgazdasági fejlődéseinkre döntő be folyást gyakorló ezen újabb alkotása ellen Nagy­méltóságodnak a Lajtántuli tartományok önző anyagi célokból, meg nem engedhető módokon, rendszeres támadásokat intéznek és ezekkel vélik Nagyméltóságodnak mélyreható intézkedéseit gyön­gíteni, sőt életbenmaradását lehetetleniteni : az egész ország közvéleménye egy szívvel és lélek­kel foglal Nagyméltóságod mellett állást, s ezen támadásokkal szemben nem lehet Nagyméltósá­godnak erősebb támasza, mint a hazafiaknak Nagyméltóságod eme tényeiért nagy lelkesedéstől áthatott szeretete, tisztelete s az ezekben gyö­keredző támogatása, melyekből mint Antheus me­ríthet Nagyméltóságod erőt a kitartásra, s buz­dítást a tovább alkotásra; mert bízva reméljük, hogy a magyar nemzetnek ezen osztatlan Ítélete megnyugtatással leend Nagyméltóságod érzületére, hogy a mit idáig tett, azt a haza javára a leg­helyesebben s hazafiui erénynyel tévé. Ezen ér­zelmek hatása alatt sietünk a zemplén-vármegyei gazdasági egyesületnek mai napon tartott választ­mányi ii'éséből N gyméltóságodat üdvözölni és tántoríthatatlan ragaszkodásunknak és őszinte hó­dolatunknak gazdasági egyesületünk nevében Nagy­méltóságod előtt kifejezést adni.« Hol, mikor lesz az idei újoncozás? K. Hel- meczen : márc. 2—8-ig, polgári elnök az alispán, — S. a -Ujhelyben; márc. 9 — 14, p. e. alispán,— Szerencsen-. márc. 16-19 p e. főjegyző;— To kajban\ márc. 21—24 p. e alispán,—- N.-Mihály- ban : márc. 28 tói ápr. 3 ig, p. e. főjegyző ;— Gál- szécsen-. ápr. 5—9, p. e. alispán, - Varannóir. ápr. 11 —14, p. e. Balassa István br ; — Sztropkón-. ápr. 16—18, p. e. Balassa István br.— Homonnán-. ápr. 20—23, P- e- Kelemen Kálmán; végre Sznnán : ápr. 25—29. p. e. Lukovic8 Géza. A zemplénvármegyei kereskedelmi-, ipar-, ter­mény és hitelbank igazgatóságának f. évi febr. 15-én tartandó rendes közgyűlés elé terjesztendő évi üzleti jelentése. Tisztelt közgyűlés 1 Az 1890-ik évre vonatkozó, intézetünk fen- állása óta immár XXI-ik üzleti jelentésünket elő­terjesztve van szerencsénk a múlt évben kifejezett reményünkre utalás mellett constatálni, hogy in­tézetünk a lefolyt évben, különösen első két har­madában, nyugodt és normális viszonyok között minden megzavarás nélkül végezhette teendőit, fokozottabb működést fejthetett ki és hogy ezek­hez képest vállalatunk üzletágaiban eddig el nem ért emelkedés mutatkozik. Üzleteink forgalmát illetőleg a felügyelő-bi­zottság jelentése kapcsán beterjesztett zárszám­adásunk mellett a következő szám szerinti adatok nyújtanak áttekintést, u. m. : A takarák-betetek állománya .- 1889. év végével volt . . . 412426 ft 46 kr. az év folyamában betétetett és tőkésittetett ........................ 375941 ft 76 kr. összesen .... 788368 ft 22 kr. felmaradt 1890. évi deczember 31-én a visszafizetett . . . 349121 » 16 > levonása után . . 439247 ft 06 kr. A váltó leszámítolási üzlet .­1889. év deczember 31-én a váltótárcza állása volt . . 577404 ft 19 kr. a mult év folyamán leszámítolt. 2133140 » 83 » összesen . . . 2710545 ft 02 kr. a felek által kifizettetett . . 2137034 » 42 » 1890. évi decz. 31-én mint vesz­teség leíratott 2150 ft 2139184 » 42 * maradt 1890. decz. 31-én az összes állomány .... 571360 » 60 » és pedig : tárcánkban a beperelt jó váltók­kal együtt......................... 502215 ft 60 kr. viszleszámitolt váltókban . . 69145 » — » összesen .... 571360 ft 60 kr. Visszlcszámitolás utján : ; tartoztunk 1889. év végén . 84860 ft 40 kr. I 1890. évben visszleszámitoltunk 386950 » 99 krt összesen .... 471811 ft 39 kr. visszaváltottunk ugyanez évben 402666 » 39 krt maradt viszleszámitolási terhűnk 69145 ft — kr. Az clölegeze'si üzlet: egyenlege volt 1889-ik évi decz. 31-én................................... a lefolyt évben kölcsön adatott összesen .... az év folyamán kiváltatott és törlesztés utján befizettetett 7820 ft 10 kr. 2823 » 51 » 10643 »61 » 2641 » — » maradt az év berekesztésével 8002 » 61 » Az ingatlanokrai kölesönüzlet .- egyenlege az 1889. év végén volt 28897 ft 34 kr. uj kölcsön adatott .... 5800 » —• » 1 összesen j erre visszafizettetett 34697 » 34 » 2858 » 80 » I maradt 1890. évi decz. 31-én 31838 ft 54 kr. a szerződésileg eladott ingatla- nők vételár hátralékának hoz­záadásával ........................ 489 » 26 » összesen . . , . 32327 ft 80 kr. Értékpapírok, szelvények, ércpénzek stb. adás vételében a forgalom 11707 ft 84 krra rúgott. Összes üzleti forgalmuk: a nyersmérleg szerint pénztárilag 5603402 ft 18 kr. » előjegyzeti napló szerint ............................. 3439232 » 81 kr. összesen .... 9042634 ft 99 kr. Az elmúlt évben folyó üzleteinkből eredőleg j vállalatunkat semminemű veszteség nem érte ; de I minthogy egy régibb követelésünk „ tekintetében j közvetlenül csődnyitás előtt szerzett zálogjogi biz- I tositás a lefolyt évben kúriai Ítélettel hatályon I kívül helyeztetett, — indíttatva éreztük magunkat ! a nyereményből tekintélyes összeget leírásba hozni, j mely azonban az osztaléknak eddigi tnérvbeni ki- I szolgáltathatását nem érinti. Áttérve intézetünk múlt évi jövedelmére ki­emeljük, hogy vállalatunk üzletágai 15317 ft 11 krnyi nyereményt és igy a befizetett részvény- tőkének 19°/0-tolit meghaladó kamatozását ered­ményezték ; azonban a fenálló törvények és alap- I szabályok figyelembe vételével valamint az utóbb dívott szokástól eltérőleg a fedezeti alapnak ez­úttal érintetlen hagyása mellett leírásba hozatott a váltótárczából ...-,. 2150 ft — kr. a perköltség számlájáról ■ ■ . 161 » 85 » összesen . . . . 2311 ft 85 kr. Nőmmel leírattam e következő francia szö­vegű levelet : „Nice le 24 Décembre 1889 Pére réverem ! Par les relations intimes, qui se sont contituées entre nous durant notre séjours dans ces lieux et par les doux souwenirs que je ne peux effacer de ma memoires, je vous conjure de renouweller le cadeau que vous m.s Avez fait, en'me donnant une meche de vos clieveux mais que j’ai perdue par un hasard, á mon plus grand regret; (mon Mari croyant que c’esait du simple cheveux de boeuf, en usa pour son fusil). A cette fin je vous en voie une peigne de Niece. Pentends encore vos accords! . . . Oh quel plaisir que c’esait! . . . Oh les palpitatons de mon coeur! . . . En vous embrassant, miile íois votre amie : la Générale russe. P. S., Je vous prie d’adresser votre lettre posterestante sous l’adresse: »Generale russe á Nice,« pour que mon Mari ne se dous de rien. — Nizza, Dec. 24. 1889. Tisztelendő atyám ! Azon szívélyes viszonynál fogva, amely itt időzésekor közöttünk létrejött és azon kellemes emlékek nevé­ben, melyeket én sohasem felejtek el, esedezem önnek azon ajándéka megujitásáért, amelyet ön nekem egy hajfürt képiben adott, de amelyet én egy véletle ■ következtében elvesztettem ; I férjem ugyanis azt hívén, hogy az közönséges marhaszőr, foj- I tásnak felhasználta. Cserében küldök önnek egy nizzai fésűt, i Még hallom akkordjait ! . . . Oh mily öröm volt az ! . . . Oh ! szivem dobbanásai ! . . . Ont ölelve és ezerszer csókolva, ba- j rátnöje : az orosz tábornokné. ^U. i. Kérem válaszát postres, I tante e dm alatt: „Orosz tábornokné Nizzában“ — küldeni, hogy férjem mitse gyanítson. Rajzoltattam fiammal egy kezeit kéröleg ösz- j szetevö kopasz papot, ki előtt egy delnő paran- I cso'ó tekintettel áll és a háttérben látszó zongorára ! mutat. Vettem egy ritka fésűt, melynek fokára szép j aranyos betűkből felragasztottuk e helynevet Nice. j Aztán a levelet, rajzot és fésűt borítékba tettem, idegen cifra ostya-pecséttel lezártam, a boríték cirplapjára e szót: Nice reányomattam, de minthogy mulhatatlanúl ajánlva kellett a levelet küldenem, mert különben az elveszés, idegen kézbejutás és az eltagadás eshetőségének lehetett volna kitéve, a levél feladás postai pecsétjét elfentem, s ezáltal értem el azt a sikert, hogy midőn 1890. évi új-év napján K. barátom a levelet megkapta, s megpil­lantotta a címlapon díszlett Nice nevet, s a levelet megtapogatván, érezte, hogy abban valami is van, azt hirtelen kabátja belső zsebébe rejtette és csak néha-néha, midőn meglepetéstől nem tarthatott, pillantott a francia sorokba, bámulta az ékes raj­zot és a fésűt látva, kapkodott hajfürtöktől mentes kopasz fejéhez. Néha nevetett, néha elkomorodott, ábrándo­zott az édesen eltöltött nizzai napok emlékén . . . aztán megpróbálta a levél valódi értelmét, a rajz és fésű valódi célját kisillabizálni, de biz az nem ment, mert K. barátunk francia nyelvösmerete is csak a: la viande, la femme, le vin, l’amour, et le pain, szóval a legelső életfentartási cikkekre ter­jed, a delnők nyelvét pedig csak érezni tudja. így telt el töprenkedések közt két nap Á levél va'ódi értelmét nem ösmerte, csak sejtette, hogy az az orosz női kebel, melynek jég­hidegségét az ő zongora játékának heve olvasztotta fel, nyilatkozik e sorokban ; de mire való a rajz ? mire való a fésű ?! . . . Elhatározta, hogy mecénása kedves nejét, ki a francia nyelvet folyékonyan beszéli, felkeresi és felkéri a levélbeli rébusz megfejtésére. — Nagyságos asszonyom ! Kegyeskedjék ne kém ennek a francia szövegű levélnek, ennek a rajz­nak és ennek a ritka fésűnek jelentését megfejteni. — Szivesen tisztelendő uram, foglaljon helyet. Folytatás a mellékleten V N-

Next

/
Thumbnails
Contents