Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-06-21 / 25. szám
ján-nak, Kereplyét: Kravján-nak, Medgyest :3) Visnyó-nak áttótositották. Ugyanazt mondom Kelecseny re is.4) Már magában az eny rag annyira magyar izü, hogy erőszakot tennénk őseink szóképzésén, ha elvennök igazi nevét. Hasonlatképen megemlítem a következő helység-neveket: Dévény, Cselény, Ötevény, Szelevény, Vezekény, Szederény, Kerecsény stb. Izbugyá-nafe se keresném erőnek erejével a tót eredetét ; az összetéteknél a hasonlatot megtaláljuk az agya-bugyál-ban; ott van nekünk gyöknek az lza a Tiszának egyiic mellék folyója, a bugygyan, meg más nyelven alig kifejezhetőleg, találóan mondja meg a viz forrás vagy vér kifaka- dását. Forrásos, vizbugygyanásos hely lehetett ; hát minek őt háborgatni öröklött jussában. # Még Isztáncsra és Uporra egy megjegyzést s osztán Hardicsával bevégzem. M.-Izsóp, Cselej, Isztáncs község is a Bogát Radván kiskirályságához tartozott; idővel az a tengernyi uradalom is megoszlott, az isten a meg mondhatója, most már hány nemzetiség közt. M.-Izsép = Isép-é (Jósef) Isztáncs = Istach-é (Eustachius) lett. Hát tessék csak utána nézni, található-e a szláv nyelv bármelyik árnyalatában áncs-éncs ancs-encs raggal képezett főnév ? De a magyarban igen is van ; még pedig az ige parancsoló módjából alakult főnévként; p o. kullancs, rikkancs (erdélyi szójárás, a tehéncsordás hivatalos neve) de van helységnév is, p. o. lnáttcs, Encs. stb. Úgy hiszem, hogy a felhozott záloglevélben is az lstanos tolihiba. vagyis a c betű alsó szárának felkanyaritása. A történetből tudjuk, hogy Upor László, mert Bécs városát feladta volt, Mátyás király előtt kegyvesztett lön s Upor várába internáltatott. Egyetlen leányával, Dobóné-val, a Dobó családra szállt Upor vára is ; Dobótól szerezte meg Perényi s igy jutott a Rákóczi ak birtokába. Hát tessék nekem azt megengedni, hogy Upor-1 nemcsak magyaros hangzásúnak, de igaz magyar helységnévnek tarthassam. Ha pedig Sztankóczy Györgyné asszonyom kedvéért Sztankócz megmaradhat (szerintem más okból) ebben a trafikos világban, a nagypipáju de kevés dohányu Szuhay Mátyás őkigyelmére való tekintetből, tessék Szuhá-nak is megkegyelmezni. * Előre bocsátottam, hogy azoknak a helységeknek nevéhez nem nyúlnék, amelyek etnográfiai tekintetben érdekesek. Ezek közzé tartozik Hardicsa. Már akármit mond Csánky, Hardicsa semmi esetre se szláv szó. Thurzó György nádornak, a cigányok érdekében, az összes vármegyékhez 1616 ban intézett rendeletére utalok ; meg van a mi levéltárunkban is. Zemplén-vármegye területén fekvő cigány telepek : Czigánd. Karád, Riese, Kis- Gér es, Hardicsa. Karád meg a két Czigánd a tárkányi vár, — Riese, Kis-Gél es a kir-helmeczi vár, — Hardicsa a terebesi, jobban mondva a paricsi vár kovács munka szükségletét látta el. Parnó a purustyani várhoz tartozott. Hardicsa cigány szó, a Char = rövid és a dicsői = látni, dics a — látás, két szóból össze- téve. Lapályon f kvése miatt, kilátás nélküli hely. Hardicsán egyrészt, ma is Perényi cigányainak utódai szorgoskodnak, igaz magyarokká váltak, A kiket közülök a dögvész elpusztított azok helyére a Csáky gróf-család 1712-ben telepítette a szláv ajkú, de nem orosz lakosokat. * És most engedelmet kérek, hogy hívatlan beleszóltam nagy fontosságú dolgukba ; nem azért tettem, hogy érőt kérjek szavaimnak, csak azt mondom, hogy amit és a kinek írtam : a bizo- dalom diktálta. .... a..........c. Meghívás S.-a.-Ujhetyen, a f. évi julius hó 5-én, a Keleti Kárpátok osztálya által tartandó és társas kirándulással egybekötött XIV. közgyűlésére. Prográm. Érkezés S.-a.-Ujhelyre: Budapestről és Debre- czenböl Szerencsen át julius 4-én, szombati napon, délután 3 óra 49 perc, este 8 óra 26 perc, vagy julius 5-én, vasárnap, reggel 6 óra 40 perckor. M.-Sziget, Munkács és Ungvárról Csapon át szombat délben 11 óra 43 perckor, este 8 óra 16 p., vagy vasárnap reggel 6 óra 45 perckor. Torna Kassáról, szombaton délután 3 ó. 37 p.-kor, este 8 ó. 31 p., vagy vasárnap reggel 7 óra 4 perc. Homonna, N.-Mihályról szombat délben 11 ó. 38 3) A sztankóczi nemes ^compossessorok" kpzt a Medgyeal család ma is őrzi, ámbátor bocskorban, Medgyes község emlékét; ármálisok a puruzstyáni vár jobbágyai voltak (jobba- giones castri.) *) Kelecseny, igazábban Kelecsény, mint ez a Kelecsé- nyi család adományleveléből kitűnik. Kelecsenynek csak a kiejtése tőtos, — mert sajátságos de igaz, hogy a Zemplén- vármegye területén lakó szotákoknak, épen ellenkezőleg az abauji és felsovidéki szlávokkal — hosszú magánhangzó betűjük nincs; ezért hijják áe/ecsfloy-nek. p., este 8 ó. 51 perckor, vagy vasárnap réggel 7 ó. 4 p. Ismerkedési est. Vasárnap, julius hó 7-én: Reggel 74/a órakor kirándulás Széphalomra, Kazinczy Fertnc mauzó- loumához. délelőtt 10 órakor közgyűlés a vármegyeház nagytermében, hol Hornyay Béla dr. tart felolvasást. Közgyűlés után az inzurgensek S.-a.-Uj- helyben álló emlékoszlopának ünnepies átadásánál testületiig való megjelenés,! órakor közebéd, 4 óra kor kirándulás Borsiba, II. Rákóczi Ferenc emléktáblával ékesített szülőházához ; onnan Szőllőskére. Andrássy Tivadar gf. Öméltósága minta szőllőtele- pének megtekinté e céljából. Hétfőn, julius hó 6-án: 6 órakor, reggel kirándulás a Sátor-hegy-re és onnét Sárospatakra. Megtekintése a református kollégiumnak, hires könyvtárával és a régi Rákóczi féle kastélynak. Közebéd. Este visszautazás S.-A.-Ujhelyre és közvacsora a vasúti indóház termében. A turisták S.-A.-Ujhelyről juli hó 7 én kirándulhatnak Ránk- Herlányra, a híres artézi időszakos szökőkút megtekintése céljából. A kirándulásban csak ama turisták vehetnek részt, kik a mellékelt szelvényt pon tosan kitöltve, egy darab 5 kr postabélyeg melléklésével visszajuttatják és 3 ftot postautalványnyal, legkésőbben junius hó 26-áig, alólirotthoz bekül- denek. Ezen 3 Ittál kifizetvék a kocsibérek Széphalomra, Borsiba, Szőllőskére és Sárospatakra, mig a Rátik-Herlányra kirándulni szándékozók S.-A.-Uj- helyen, a rendezőségtől nyernek bővebb útbaigazítást. A s.-a.-ujhelyi résztvevők szíveskedjenek június hó 3-áig Szentgyörgyi Vilmos urnái jelentkezni és egyúttal nyilatkozni, hogy a s.-a.-ujhelyi közebédnél résztvenni óhajtanak e. Közgyűlés napirendje: I. Felolvasása a XIII. közgyűlés jegyzőkönyvének, az évi jelentésnek és a pénztári kimutatásnak. 2. Jelentéstétel az aggteleki barlangról. 3. Az osztály működő tisztviselőinek és hizottsági tagjainak választása. 4. Javaslat a Kárpát-Egyesület meghívása iránt, hogy az anyaegyesület 1892. évi közgyűlését a Keleti Kárpátok osztálya területén tartsa meg. 5. Jövő évi közgyűlés helyének megválasztása. 6. A központi bizottságtól az alapszabály változtatása iránt leérkezett javaslatnak megvitatása. 7. Egyéb javaslatok tétele. Az alapszabályok megváltoztatására vonatkozó javaslatnak megvitatása igen nagy fontosság gal bir a Kárpát-Egyesületre nézve, mivel abban arról van szó, hogy a középpont székhelye továbbra is a magas Tátra területén maradjon-e, vagy pedig Budapestre helyeztessék át. Kérem ennélfogva a tisztelt tagtársakat, hogy minél számosabban jelenjenek meg a közgyűlésen. íSiegmeth (Károly, ügyvivő alelnök Debreczenben. Nyílt felhívás. Ami az emberben örök: óh szent emberszeretet, a te részvétedet kérjük, juttass öt apró árvának betevő falatot, akiknek apjuk, Ripl János, nagy- lapási tanító, golyót röpített agyába, mert halálával akarta gyermekei sorsát megváltani, kiknek verejtékes kenyere, tanítói élethivatása csak a mindennapi nyomort juttatta. Éppen igy az alamizsna irgalmát kérjük egy dunántúli másfél év óta beteg tanító keserű sorsának enyhítésére. A legcsekélyebb adományokat szívesen fogadja és nyilvánasan nyugtázza, Budapesten, (VII. kér., Wesselényi-útca 48. sz.) 1891. junius 15-én. Glatz György, A ^Tanítók Szava* * szerkesztője. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapja legutóbbi számában X. Y. aláírással Nyári séta júniusban cím alatt egy tárcacikk jelent meg, melynek Rudabányácskával foglalkozó pontjára, engedje meg, hogy észrevételt tehessek. A t. tárcaíró a látszat után ítélt s a község elő nyére csalódott. Ugyan kérem hány gyermeket szólított meg a t. tárcaíró úr reggeli sétája alkalmával Ruda- Bányácskán, hogy oly bevégzett határozottsággal állítja, miszerint a r.-bányácski gyermekek már semmit sem tudnak magyarul ? Ha megengedi a t. tárcaíró úr, én, aki 8 hónap óta folytonosan érintkezem e község lakóival és majdnem minden héten, nemcsak egy júniusi séta alkalmával ott vagyok köztük, a leghatározottabban állíthatom, hogy bizony Rudabányács- kán minden 6 éves és idősebb gyerek beszél magyaréi, sőt magyarul kéri istenétől a mindennapi kenyeret. És merem reméleni, hogyha a község jelenlegi papját az Isten Rudabányácskán még sokáig élteti: mire megvénülünk, a magyar bá- nyácskaiak szégyenelni fogják, hogy apáik tótul beszéltek; mert az ottani gyermekek, a jövő rémé nyének zálogai, papjukkal, tanítójukkal, jegyzőjükkel, bírójukkal magyarul, mégpedig kifogástalan magyarsággal csevegnek. Sőt ha a t. cikkíró úr úgy esténként is hallotta volna, mint én is hallottam, áz ottani gyermekek ajkárül a Szózat ak^ kordjait, bizonyára nem merné állítani, hogy »az ilyen indolencia bűn !» Nagy örömömre szolgálna, ha a jóindulatot e község magyarosodása iránt a t. tárcaíró urban egy újabb júniusi sétája alkalmával fel tudnám ébreszteni.*) S.-a.-Ujhely, 1891, évi június hó i8-án. Csernyiczky János, s.-a.-ujhely-vidéki körjegyző. *) X. Y. ur bizonyára nem fogja idegenkedéssel visszautasítani a ciceróné ajánlkozását. Szerit TANtJGY. Tanévet záró vizsgálatok. A sárospataki főiskola köréből. Az Emődy Dániel elhunytéval megüresült jogi tanszékre a a kitűzött határidőig 4 pályázó jelentkezett, u. m. Bartha Béla dr. eperjesi, Pap Tibor dr. m.-szigeti jogtanár, Misley Sándor dr. és Kálniczkv Géza dr. aljárásbirák. Az akadémiai tanári kar, minden megkülönböztetés nélkül, mind a 4 pályázót egyformán ajánlotta. A választás f hó 25-én lesz ; ugyanekkor fogják ideiglenesen, helyettes tanárral betölteni a Kun Pál halálával megüresült bölcsészeti és az Orbán József lemondása következtében megüresült jogtörténeti tanszékeket; végleges betöltésük egy év múlva lesz. A jövő iskolai évre akadémiai igazgatóvá újra Szinyei Gerzsont választották gimnáziumi igazgató továbbra is Kérészy István lesz; főiskolai széniorrá Sütő Áron végzett teológust választották,*) A vizsgálatok az egész hét folyamán szorgalmasan folynak; itt van Kun Bertalan püspök a lelkész képesítési vizsgálatok vezetésére; itt vannak az algondnokok s az igazgató-tanácsosok, hogy az évi termést megszüreteljék. Akadémia és gimnázium egyformán siet számot adni évi munkásságáról, előhaladásáról. Hétfőn és kedden voltak a kápláni vizsgálatok; jelentkeztek 13-an s minde- niket képesítették, köztük 3-at jelesen : csütörtökön pénteken volt a papi vizsgálat, a hol 15 ifjú tisz- teletes tett bizonyságot tudományáról. Közben folynak a kollokviumok és a jogi alapvizsgálatok. A gimnáziumban hétfőn, kedden, szerdán volt a progimnázium és az I—IV- osztály vizsgálata; csütörtökön és pénteken a felgimnáziumé; a jövő hét 3 első napján lesz az érettségi vizsgálat Csiky Kálmán dr. kormányt képviselő jelenlétében. A gimn. vizsgálatokat junius 14-én az ének és a torna vizsgalat nyitotta meg; az előbbi Pásztor Sámuel zenetanárnak szerzett méltó elismerést, az utóbbi az iskolakertben Sárospatak egész közönségét gyönyörködtette. Szép volt a veres ing, kék öv és sapka egyenruhás tornászok (a 8 gimn. osztály iíjai együtt) felvonulása a tornacsarnok előtti térre, zászlóval, dob és trombita szó kíséretében; itt körbe, illetőleg csillag alakba állottak s elzengették több, mint 400-án, kicsi és nagy együtt a Hazádnak rendületlenül t. E jelenet az egész közönséget felvillanyozta. Ezután jöttek az együttes rendgyakorlatok, melyek szabatos kivitele gondos betanításról tanúskodott; majd a felsőbb osztályok végeztek egyes szereken igen sikerült gyakorlatokat, s egyikkel-másikkal bizony jóval túlhaladták az országos tornaverseny által felmutatott eredményt így például a magas ugrásnál 1 m. 45 centimétert szépen átugrottak, mig az orsz. tornaversenyen 135 m. volt az eredmény; a táv-magas ugrásnál 152 métert átvittek; a hosszugrásnál 5 m. és 15 centimétert. De hát az orsz. tornaversenyen nem engedték ifjainkat szóhoz jutni, a versenyhez hozzáférni, Az egyes versenyeken dijakat nyertek : Szenczi Emil I. oszt., Szenczi Péter II. oszt. Piskóti Ferenc III. oszt. Dienes Barna és Balsai Bertalan IV. oszt. tanulók 1 —1 forintot. Molnár Gyula V. oszt. Kérészy Árpád VIII. oszt. Kürti Ferenc VI. oszt. (gerelydobásért) 2—2 forintot, Mester Dezső és Baráth Sándor V. oszt Dur- csinszki Béla VI. oszt., Izsépi Dezső VIII. oszt. tanuló (rúdugrásért, melyen 2^25 métert ugrott) 3—3 forintot. Ma van az iskolai záróünnepség a pályadijak kiosztásával, s délután szavalati versenynyel, énekés zeneelöadással. Este a városi ifjúság táncmulatságot rendez. r, /, A s. a.-ujhelyi ev. ref. egyház elemi iskolájának vizsgálatait jún. 28-án fogják megártani és pedig d. e. 8 -12-ig a fi, d. 2—4 ig a leány osztályok vizsgálatait, amely alkalmakra a szülőket és nevelésügy-barátokat tisztelettel meghívja. S.-a.- Ujhely, 1891. június 15. Az elöljáróság. A s.-a.-ujhelyi auth. orth. izr. hitközség népiskolájánál az ez évi nyilvános évzáró vizsgálatokat következő sorrendben fogják megtartani; ugyanis junius hó 24-én d. e. 9 órától az I., ugyanaznap d. u. 3 órától a II. és III., junius hó 25-én d. e. 9 órától a IV. és V. osztályokban. E vizsgálatokra a t. szülőket és taaügy-bará- tokat tisztelettel meghívja S. a.-Ujhely. 1891. junius i3-án. ____ Az iskolaszék. *) Éljenek 1 Szerk,
