Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-06-21 / 25. szám

Melléklet a „Zemplén“ 25-ik számához.

és kedves modorával a népnek oly meggyőző erővel hirdette, hogy járásában a legkisebb község sem ajánlott fel kevesebbet ioo ftnál a nemes emberbaráti célra ; Tó'ke-1 erebes pedig 500 ftot, Hardicsa 300 ft, Nagy-Ruszka 300 ftnyi adományt áldozott az emberszeretet oltárára. Adjon az isten sok ilyen férfiút a hazának !

(Könyöradomány gyűjtése.) A kir. belügy minister megengedte, hogy a b.-olaszii g. k. hitközség a templom, papiak és iskola felépítéséhez hiányzó költségek beszerezhetése céljából az ország területén három hónapig könyöradományo- kat gyüjthessen.

(Szerencse fia-) Galszécsről Írják, hogy Jámbor István, az ottani kir. járásbíróságnál ideiglenes minőségben alkalmazott számfeletti tiszteletbeli napidijas, a lajtántuli szegénysorsu tisztviselők javára rendezett 27-ik sorsjátékon 2 ftos sorsjegyével a 100,000 ftos főnyereményt trafálta A vakszerencse evvel az alkalommal egy földhöz ragadt szegényt tett dúsgazdaggá ; mert Jámbor István egy jámbor életű, de igen szegény, gyermekekkel bőven megáldott falusi lelkésznek a fia, kit egy jó kedvű pillanatában Krözussá tett a reá mosolygó Fortuna. Jellemző az esetben az is, hogy a szegény napdijas sógorának, kitől a 2 ftos sorsjegyet vette, csak 30 kr. híjával tudta lefizetni a sorsjegy árát. A hiányzó 30 krt, isten | után csak ő maga lehetne a megmondhatója, | mennyi koplalás árán, egy-két nappal azelőtt, j hogy a sorshuzási jegyzék megérkezett, tudta kifizetni sógorának. így a kerek 100,000 ftnak most ő maga az egyetlen és kizárólagos birtokosa, j Jámbor István jól imádkozott 1

(Hó és fagy júniusban.) A krajnyai lakosok, írja tudósítónk jún. 14-iki kelettel, mai nap szép látványosságra ébredtek fej. A hosszas esőzések után a levegő annyira meghűlt, hogy a tegnapról j mára menő éjjel a Beszkidek-zt frissen esett hó j borította. Or.-Ruszka s a Beszkidek alatt fekvő többi községek hatara hó alatt van. Az erdőség oly zuzmarás, akár csak decemberben. A vetetné- nyékben kárt nem okozott, de a beszkidi zöld lom- j bozat elfagyott. — Zboj községből Írták ugyancsak június 14-iki kelettel, hogy fűtött szobából nézték a téli tájképet. Az eresz alatt máskor nagy vígan j csicsergő fecske-pár szótlanul gubbaszkodik. Madár- I szívük a fészekben megfagyott kicsinyekért szinte megreped. Bolondos időjárás, — 25 fokos olvasztó í melegre dermesztő hideg következik 11

(K.-Helmeczről írják): F. hó 14-én délután ! tartották meg az évzáró vizsgálatot a szinnyéri ! állami iskolában. A szülők és a nevelésügy barátai nagy számmal jelentek meg. Valóban jól esett látni azt az érdeklődést, melylyel Szinyér községe és vidéke az iskola iránt viseltetik. Az alsóbb osztályhoz tartozók közül ötvenen felül, több lelkész,

8 tanító és körülbelől 20 más intelligens hallgató volt jelen a vizsgálaton. Litavecz János ez alkalommal is a szó szoros értelmében remekelt. Nevezett tanító e vizsgálatán tanítóságának 20 ik évét zárta be. Kívánjuk, hogy a népnevelés hasznára még sokáig éljen 1 F.

(Gyilkos fegyver gyermekkézben) A nagy- mihályi járás egyik kis-kozségéből, Oreszkáról, írják, hogy a falubeli legények, Saláta János veze tése al.' tt, ki mint besorozott katona búcsú ott a ,cibil*-élettel s készült hátat íordit-tni a nőtlenség j nek is. ma egyhete, nagy muzsikaszó mellett olyan táncmulatságot rendeztek, hogy talán még most is rúgnák az oreszkai zsidó-korcsma parketjét ha egy szerencsétlen eset éle el nem metszette volna jókedvük fonalát. Már másodszor virradt rájuk a nap, velük vigadott a falunak apraja-nagyja, mikor a szertelen öröm nagy szomorúságra változott. — Kedden, délelőtt 10 óratájban, egy Mihalyov János nevezetű, 12 éves forma, különben vásott fiú, többedmagával a Salátáék udvarára vetődött. Mihalov János, honnan-honnan nem, egy puskát is kerített, felment a Salátáék háza padjára, s oda felcsalta magával a vele egykorú Hudalócz Miksát is, kire a töltött fegyvert rásütötte. A szegény Miska pár szót nyöszörögve, holtan rogyott össze.

A végzetes lövés híre elnémította a korcsmái kedvet, mert az áldozat jórava'ó, csendes fiú volt; tanítójának úgy, mint özvegységben élő, koros édes anyjának féltett szemefénye. A szerencsétlenségért mindenki a bírót okozza, ki a korcsmái féktelen vigasságnak kellő időben nem vetett véget.

(Egy kivándorló viszontagságai.) Czernenka Vaszily benetinei (Ungvármegye) illetőségű föld- mivest is meglepte a kivándorlás vágya és evvel a szándékával el is jutott Bécsig. Itt azonban a rendőrség útlevél hiányában ötödmagával letartóztatta és f. hó io-én toloncok módjára h .zaíelé útnak indította. így jutott Füzes Abonyig, honnan 18-án továbbították őket. Indulás előtt a kisérő rendőr, mint Czernenka előadja, a vasúti állomáshoz menet, egy útbaeső korcsmába vitte őket, hol az eldugott pénzen jól beszeszeltek, úgy hogy ő (Czernenka) már részegen jutott a mis kolezi vasúti állomásig, hol még azzal tetézték a dolgot, hogy az ottani állomási vendéglőben újra

ittak, de már a »jujig«, úgy, hogy a mi tökrészeg tolonneunkat teherszállítmányként emelték a kocsiba így jutott Ujhelyig, hol az állomáson jelenvolt orvos megvizsgálta s mert életjelt fedezett föl benne, az itteni rendőrség kórházba szállíttatta. A többi tolonc hűséges kísérőjével folytatta útját. Másnapra Czernenka Vaszily mámorát ki aludván, előadta a vele történteket azzal a toldással, hogy Füzes-Abonyban még 130 forint eldugott készpénze volt, mely, mig Ujhelyig jutott, 14 ft kivételével eltűnt. Rendőrségünk a panaszt ekképen felvévén s a nyomozatot megindítván, a szerencsétlen toloncot Ungvárra továbbította.

(Végzett bölcsész), kinek nehány évi tanári gyakorlata is van, beszél németül, gyakorlati gyorsíró, a szünidőre nevelőnek ajánlkozik. Cim a kiadóhivatalban.

Irodalom,

Ország-Világ. Felelős szerkesztő: Benedek Elek. (XII. évfolyam. (Julius—szept.) A julius—szept. évnegyed alkalmából bizalommal kérjük t. olvasóinkat az előfizetés megújítása s lapunknak ismerőseik körében való ajánlására. Örömmel tapasztaljuk a müveit magyar közönség folyton növekedő érdeklődését, rokonszenvét lapunk iránt s mi rajta leszünk, hogy ezt az érdeklődést, ezt a rokonszenvet el ne veszítsük. Tartalmasság, változattosság, érdekesség, a társadalmi, irodalmi művészeti stb. kérdésekkel való semmiféle melléktekintetek által nem korlátozott foglalkozás — ez nagyban a mi prográ- munk, melynek keresztülvitelében a legjelesebb irói-gárda van segítségünkre. Az »Ország-Világ« rendes tartalma két regény, több novella, tárca, élet- és jellemrajz, az ismeretek különféle ágait felölelő cikkek, költemények, heti krónika, különféle rovatok. Nők világa divattudósitásokkal, képekkel stb. Minden szambán 10—15 önálló közlemény. Az »Ország-Világi rendes előfizetői ára egész évre io ft; de 8 ftért reudelhetik meg úgy a »Budapesti Hírlap« mint az »Egyetértés« előfizetői nemkülönben a papok, tanítók, és tanítónők is. Az előfizetői pénzek legcélszerűbben postautalványon, a kiadóhivatalba, (Budapest, kecskeméti uca 6. szám) küldendők. Az Ország- Vllhg« szerkesztősége.

PESTI IIIREAP.

Hogy a Pesti Hírlap ma — tartalmának bőségére nézve

— Magyarország legnagyobb lapjának méltán mondható, kétségtelen. Mert a közigazgatási vitb megkezdése óta n a p o n- kint húsz oldalon (vasár- és ünnepnapokon pedig 24— 3 2 oldalon) jelenik meg. amire eddig nem volt példa hazánkban.

S azenfelül, hogy az országygyülési vitát érdemlegesen ismerteti, a napilapok közül egyedül a PESTI HÍRLAP hoz országygyülési karcolatot minden nap. »A tisztelt Házból« és »A mai ülés« címek alatt.

Naponkint egész csomó karcolat, kis cikk, tréfa jól megválogatot tárcák teszik a Pesti Hirlapos a magyar olvasó közönség legélénkebb, legkedveltebb lapjává.

Regénycsarnokában most a kitűnő francia szerző : Theuriet André legújabb, igen kedves és érdekes regényét közli, melynak cime :Roche kisasszony atyja. A julius elejével belépő uj előfizetők a több mint egy hó óta megjelent részt külön lenyomat, ban megkapják. *

Ezt követni fogja a jövő negyedbeu koszorús költőnk Jókai Mórnak most készülő regénye, melynek cime alkalmasint Ci g á ny-g r 0 f lesz. (Jókai regényei ezentúl a Pesti Hírlap tulajdonosai, Légrády testvérek kiadásában fognak megielenni.)

Mindezekhez járulnak a PESTI HÍRLAP rendkívüli kedvezményei:

az előfizetők minden két hétben külön zenemelék- letet kapnak ;

karácsonykor minden előfizető ajándékul kapja a PESTI ^IIRI-AP naptár át, egy valódi diszmüvet. melynek ROS- KOVICS IGNÁCZ által rajzolt cimképe az idén valóban kelemes meglepetést fog szérezni a mngajándékozott előfizetőknek, eltekintve attpl, hogy bővebb tartalmú s díszesebb kiállítású naptár bizonyara nem fog megjelenni az őszi könyvpiacvn.

Ezek után bátran e’mondhatö, bogy itt már minden verse:.y kizárva/ Az előfizetési összeg (egy hóra r frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr.) a PESTI HÍRLAP kiadóhivatalához (Budapest, V. nádor-utca 7. sz.) küldendő, honnan mutatvány- számokat is lehet kérni.

A .Magyar Nők Lap'-jának szerkesztését f. évi junius hő 7-én Brankavics György, a .Képes Családi Lapok« volt szerkesztője, vette át. A »Magyar Nők Lap«-jának olvasói bizonyára örvendetes tudomásul veszik e szerkesztői változást, mert Brankovics Györgynek eddigi kiváló irodalmi és szerkesztői működése elég biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a Magyar Nők Lapja csakhamar nemcsak a müveit magyar nőknek, hanem a nagy közönségnek is kedvelt lapja leend.

Bnzarovits Gusztáv kiadó-hivatalában Esztergomban, épen most jelent meg és nála, valamint minden hazai könyv- kereskedésben kapható a következő természet-gyógytani munka: így éljetek! tanácsok és utasítások egészségesek és betegek számára irta: Kneipp Sebestyén, kát. lelkész bajorországi wörishofenben. Forditotta : Jagicza Lajos ravazdi lelkész. 8-rét, 27 iv. Ára fűzve 1 ft 80 kr., kötve 2 ft 20 kr. E valódi áldásnak nevezhető természet-gyógyitástani műnek német eredetije most mára 21-ik kiadásban 140 ezernél több példányban vau elterjedve. Megrendelések a legalkalmasabban s legolcsóbban postautalványon történhetnek. Bérmentesítésért az árhoz 10 krt kell csatolni.

A Független Újság, mely Verhovay Gyula szerkesztésében és kiadásában jelenik meg, minden oldalról a legteljesebb elismerésben részesül. Szókimondása, pártatlansága, pusztán az igazságot tekintő eljárása, merész, erőteljes, de minden durvaság nélkül való hangja, politikai iránya megszerezte e lap. nak a közönség bizalmát s ragaszkodását. Mindezt betetőzi az, hogy terjedelmes voltánál fogva a magyar sajtó'legtartalmasabb lapja s oly változatosan, élénken, gonddal és ügyesen van szerkesztve, hogy méltán dicsekedhetik azzal, hogy a legelőkelőbb közönség kívánalmait is kielégíti. Az uj előfizetési negyed alkalmából ajánljuk, a Független Ujság-ot olvasóink figyelmébe. A hozzá hasonló áru lapoknál jővál nagyobb, s tartalmasabb napilap ára negyed évre csak 3 ft 50 kr., mely a Független Újság kiadóhivatalába (Budapest, IV. Duna-utca 7. szám) küldendő.

Megjelent s hozzánk eljutott Hübner grófnak A brit birodalmon keresztül cimü útleírásából az első füzet. A »Séta a világ körül« hírneves szerzője ezen müvének tartalmáról felvilágosítást adnak a fejezetek címei melyek a következők: 1. rész. Dél-Afrika. Az átkelés a tengeren. A Fokváros. A keleti tartományok. Kaffaria. Natal. — 2. rész. Uj-Zélánd : A hajó utak. A déli sziget. Az északi sziget. Politikai megjegyzések.

— 3. Ausztrália: Victoria. Uj-Dél-Wales. Queensland. Politikai megjegyzések. — 4. rész. Jáva. Szingapúr. Ceylon. Mad- raső. Bombay. Radsputana. A Pendsab. Az északnyugoti tartományok. Szikkim. Bengália. Politikai megjegyzések. — 5. rész. Óceánia. A viszatérés Ausztráliába. Áthajózás Coloméból Albanyba. Glenely és Melbourne. Norfolk szigete. Fidsi szigetek. Szamoa szigetek. A munkásokkal való kereskedés. — 6. rész. Észak-Amerika. Az átkelés a tengeren. San-Francisco. A kontinensen keresztül. A hazatérés. A nagyon tanulságos olvasmányt képező mü Ráth Mór könykereskedő kiadásában jelenik meg s füzetenkint 30 krért kapható.

Egyesületi és társas élet. Néhány szó

az idegen hangzású közs.-nevek átmagyarositásához-— Dókus*Gyula urnák. —

Általánosságban az a véleményem, hogy a leforditás még nem magyarosítás, legalább nem a célnak megfelelő átmagyarositás. Az idegen szóktól se kell nagyon irtóznunk, ha azok a magyar ember szája ize szerint átgyurva élnek köznyelven. Csak példakép mondom, hogy Debreczen, Pécs, Homonna indigenátusát eszünkbe sincs, hogy megtámadjuk ; hisz az idegen szótól egy nemzet se menekedhetik, ha már egyszer kénytelen kelletlen (vagy ami Jókai szerint még ennél is nagyobb ur: muszájképen) más nemzetekkel érintkezett.

Óvatosságra int a jóindulatú, de túlbuzgó és az idegen isteneket imádó mindég csak a német nyelvből fordító nyelvújítók példája; kivetkeztették eredetiségéből nyelvszólásainkat s ma már alig leküzdhető fáradságba kerül nyelvünk eredetiségének visszahóditása; ezt is csak példaképen mondom: akár hagyták volna meg a zsiráfot zsiráfnak, akár tartották volna meg eleink tevepárducát, most nem kellene Ponciustól Pilátusig járnunk vájjon mi isten csudája lehet az a nyakor- ján ? Vagy hát mit vétett a természettudományos uraknak az a szegény bába szarka a miért tövisszúró gébics lett belőle, — mig pedig felsőbb enge- delem nélkül ? — Megköszönöm az ilyen s hasonló uj szókat, de nem kérek belőlük.

Véleményem továbbá, hogy a történeti alapon termett helység-neveket meghagyni kellene ; azokhoz pedig, melyeknek etnográfiai jelentőségük

van: hozzá nem nyúlnék.

*

Csarnahó (igazábban Csernahó) és Petrahó — tervezett átfordítása a szó értelmének nem felel meg; ugyanis a főnév után álló hó — nem a hura szó rövidítése, de tulajdon rag és azt fejezi ki: Cserna é Péter-/.1) Erre osztán a magyar embernek a jellemző elnevezése: Pálháza, Fiike- háza stb, tehát e helyütt alkalmazva Csernaháza, Péterháza

*

A helység-nevek őskori eredeti elnevezése legtöbbnyire ötletszerű, épugy mint az eredeti ősi neveké is. Ki tudná azok értelmét megmagyarázni f Egészen másként áll a dolog azokra a helységnevekre, melyek később egy-egy tanyából nőttek faluvá; már ott a falu nevének értelme, sokszor jelentősége van. A »nova donatio« alapján került birtokos neve csak azt bizonyítja, hogy az a falu akkor, mikor azt az uj birtokos királyi adománynyal megszerezte — már meg volt és a fejedelem a falu nevének, vagy előnév vagy vezetéknév gyanánt viselhetését is megengedte.2) Az tehát helység név változtatás vagy meghagyásnak nem elég oka, ha egy család osztálylevelében, még ha család-névnek van is beírva valamelyik falu.

De van még egy észrevételem; minek fognánk rá mindenik felföldi helység-névre a tót származást ? Minek keressük a tót szót ott is, ahol a magunk nyelvével is megélhetünk ? Ne szegődjünk a Miklosich műhelyébe inasnak, aki a magyar embertől még becsületes záp-fogát is eltagadta. Bezzeg kaptak rajta az akadémikusok, mindjárt szánkba is dukták a német óWAfogát.-----A tót helységnévnek nincs nálunk létjoga; nem az a nép az, aki eleinkkel ezt az országot megszállotta. Azért mondtam elől, hogy a históriai és etnográfiai elnevezésekre még egyideig szükségünk van. Az országnak hazafiui kötelessége a magyarosodás és avval

együtt régi neveiktől leendő megválás.

*

Az 1640-es években dúlt pestis, különösen Zemplén-vármegye középső tájait erősen elpusztította, meg a török is segített a magyar faj pusztításában. 1647-körül megkezdődött a szláv ajkú nép telepítése, az 1705-iki pestis okozta pusztulás a szlávok telepítését befejezte.

1647 ben Zemplén-vármegye főispánja, Bocs- kay István nótát inkurrált\ összes birtokait a purus- tyáni-vár székhelylyel egyetemben 1. Leopold szét- donálta. A purustyáni várhoz tartozott a három Medgyes puszta (Visnyó) Téhna, Kincses, Kereplye\ mind megannyi magyar hely-nevek; magyarul vannak kigondolva; ha már egyébb igazságunk nem volna is magyar voltuk mellett, mint az, hogy az újonnan behozott tót atyafiak Téhnát: Dvor') Petrahó, Csernahó a Keriatovics Tódor herceg s,-a.- ujhelyi uradalmához tartozott; innen a két falu oroszos neve.

2) Pagus Bochkow celebri familiae Bocskay — nőmén dedit; épigy Sztankócz — ha tehát átmagyarosittatnia kell inkább Sztankócz lehetne az Istvánfalva, nem Isztáncs.