Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-05-03 / 18. szám
Öméltósága az értekezleti jegyzőkönyv szerkesztésével bizott meg. A két óra hosszáig folyt értekezleten sok üdvös eszme jutott felszínre. Miklóss Gyula kormánybiztos azt javasolta, hogy az eddig folytatott védekezés módjának ál landósitása, úgyszintén a filloxera ellen alkalmazott eszközöknek intenzivebb alkalmazása végett a gazdasági érdekcsoportok alakuljanak szövetkezetté. Kilátásba helyezte pedig, hogy az uj szőlők telepítésére használható futó (immunis) homokföldek megvásárolhatását az országos kormány hosszú lejáratú és csak öt év múlva törlesztendő kölcsönök nyújtásával fogná elősegíteni. Végül fölemli tette, hogy a szőlőművelés uj módjával leendő megösmerkedés s annak begyakorlása végett a tar • czali vincellérképzo iskolában állandó tanfolyamokat tartanak hegyaljai szőlomunkások számára. Főispán Öméltósága kinyilatkoztatta, hogy az országos kormánynak a Tokaj-Hegyalja érdekében kifejezett jóindulatát úgy a maga nevében, mint a szőlőbirtokos közönség részéről hálásan fogadja ugyan; de mert a szövetkezeti hajlandóság, a közel múltból felmaradt s még ma is élénk emlékezetben élő csalódások miatt, a hegyaljai gazdasági érdekcsoportból teljesen hiányzik s mert a hajlandóságnak újból való felkeltésére aligha akadna szerencsés válalkozó, a szövetkezetek létesítésének eszméjét nem tartja életrevalónak. A gyérítéstől is keveset remél ; mert a szép jövendöléseknek nem adott igazat a tapasztalat. Akik saját maguk jó szántából folytatják a szénkénegező eljárást, ám tegyék s óhajtandó, hogy az országos kormány ezeket minden irányban támogassa ; de újabban propagandát csinálni a gyérítésnek : a legutóbb hallottak után sem érezheti magát indittatva. — Ami pedig a homoktalaj beültetését illeti, az a meggyőződése, hogy szövetkezeti utón ez sem fog célhoz vezetni. Célra vezető ut és mód, meggyőződése szerint csak egy lehet és van, az t. i. ha a kormány maga vásárol alkalmas homokterületeket, s bizonyos modalitások szerint kiosztja azokat kultúra alá leendő vétel végett az arra vállalkozó egyeseknek. Hogy ilyen módon a kereslet nagyobb lesz a kínálatnál, arról teljesen meg lehet mindenki győződve. Aki a községek szövetkezetében gondolja feltalálni a mentő ideát, céltalanul íárasztja magát, és csak a drága időt vesztegeti. Az államkormány bízzon meg egy embert, mint pleinpoten- ciáriust, aki a szőlőtelepítésre alkalmas területet megvásárolja s a további teendőket az államkormány felelősségére intézi. De ismételve hangsu lyozza, hogy sietni kell, mert: az idő pénz l Hammersberg Jenő saját tapasztalataival is dokumentálván az Öméltósága által mondottakat, fejtegette, hogy a kormánynak eddig ösmeretes intenciója két irányból törekedett megmenteni a Hegyalját s borvidékét az elpusztulástól; vagyis célja volt szénkénegezéssel fentartani azt, ami még fentartható a szőlőterületekből, s kísérleti telepeket állítani föl amerikai és direkt termő vesszőkkel. Azután igy folytatta: a szénkénegezés nem biztat eredménynyel, az amerikai és direkt termő szőlőfajok sem ígérnek maradandó sikert, mert ha egy két helyen jól beváltak vagy beválnának is, mivel szétszórtan és elszigetelve jelen nek meg, továbbra való. megoltalmazásuk a dara zsáktól, seregélyektől, tolvajoktól úgyszólván a lehetetlenséggel határos dolog. A kormány segítségével létesített kísérleti telepek száma és értéke nagyon csekély. Mindjárt kezdetben nagy hibájuk volt ezeknek a telepeknek az, hogy felállításuknál nem fordítottak kellő figyelmet rájuk. Nem próbálták ki azokat a talajnemeknek megfelelő szőlő- fajokkal Ültetésük módja is szakértelmetlen volt. Mikor létesültek, már akkor is csak nagy protekcióval lehetett hozzájutni annyi-amennyi és olyanamilyen szőlővesszőhóz. Az országos kormány ha kellő módon segíteni akar rajtunk, adjon kellő eszközöket kezünkbe. Ohajtandónak tartja, hogy: 1. A kir. földmivelési minister úr minden arra- való községben állíttasson nagyobb kísérleti telepet és pedig olyan elhelyezéssel, hogy az a hegy aljánál, közepén és tetejében is kipróbálja a talajnemnek megfelelő fajokat kellő vesszőmennyiséggel. 2. Adjon a kormány a községi telepekhez kellő számban szakerőket. Ami pedig a homok-telepitést illeti, avval sietni kell. A kormány keresse ki a futó-homok területeket és váltsa magához. Ó is helyesli azt a tervet, hogy a tarczali vincellérképzo iskolához állandó munkások hivatnak be a községekből ki- képeztetés végett. Végül melegen ajánlja a kormány figyelmébe a selyemtenyésztés ügyének felkarolását. E téren elől járhatna buzdító példával s a tarczali vincellérképző iskolánál eperfatelepet létesíthetne. Az eperfaültetést össze lehetne kötni az utak szélei nek befásitását célzó intézkedésekkel. A mi kiimánk alatt, mely forrósága miatt a gyümölcsfákra nagyon kedvezőtlen, jól és otthonosan érezné magát az eperfa. Es a selyembogár tenyésztés kitűnő mellékkeresetül szolgálna a népnek, mert a iá rasztó fizikai munkára még képtelen gyermekeknek vagy a testi erejükben már hanyatló nőknek képezné főfoglalkozását. Kosinski Viktor, igazgató, most, amikor még maga is egészen uj ember a Tokaj-Hegyalján s a számára kijelölt működési körben, részletes prográ- mot nem adhat. Tervét, a rövid idő alatt szerzett itteni tapasztalatok alapján csak általánosságokban fogalmazva terjesztheti elő. Avval azonban már is tisztában van, hogy : 1. Elméleti és gyakorlati előadásokkal foglalkoztatni a közönséget még ma is nagyon korai. Ahol az A hiányzik, ott B-1 mondani értelmetlen dolog. A gyakorlat ^4 ja kísérleti telepek létesítése és szervezése. A mostani telepek, amelyek felett mindenki rendelkezik, de érettük senki sem felelős, nem szervezett telepek. Ezen visszás helyzeten segíteni kell. Sztikségés, hogy azokat kizárólag a kormány vegye gondozása és rendelkezése alá és csak ha fejlődésbe jutottak kapcsolja velük össze a magán tevékenységet. 2. Ami a homok-kultúrát illeti, ilyen telepítés eddig alig van 4—5. Ez kevés. Tovább kell kutatni az alkalmas területek után, de az állam nevében és felelősségével. 3. A szőlőművelés uj módjának megösmer- tetésére a munkás-tanfolyam legcélravezetőbb út, mint azt már próbák és példák is igazolják. Amibe eddig az együgyü munkást belebeszélni nem lehetett, igy, gyakorlati tanfolyamon, célt lehet vele érni, mert, úgyszólván, maga magát dolgozza belé az uj rendszerbe, midőn fáradsága eredményét önmaga körül gyönyörködve szemléli. Főispán úr Öméltósága egy szebb jövő biztosítékát látja az igazgató kijelentéseiben. Tudja, hogy az országos kormány a legjobb indulattal van irányunkban s a pénzügyminister úr őexeiája nemcsak ezreket, de, mert egy nemzeti kincs megmentéséről van szó, százezreket sőt milliókat is hajlandó áldozni a lokaj-Hegyalja vagyoni jólétének továbbra való fentartásáért és regenerálásáért. Kéri a borászati kormánybiztost, hogy a földmi velési minister úr őexeiáját a most hallottak felől tájékoztassa; különösen pedig iparkodjék megnyerni őexcellenciáját annak az eszruénék és köz- óhajtásnak, hogy a homok-területeket állami tulajdonná tévén, ezeknek valamint a kísérleti telepeknek szőlővel leendő benépesítését saját hatáskörében, saját felelősségére létesitse — és tárja ek- képen elénk mindazt, amit a közjóiét emelése érdekében a tapasztalati tudomány javall, a gyakorlat helyesel. Miklóss Gyula, kormánybiztos, szintén abbeli reményének adott kifejezést, hogy az uj éra, mely az ország finánciális helyzetében Wekerle őexcellenciájának a kormányba való belépésével kezdődött, csak üdvös hatással lesz a Hegyalja megmentésére eddig kétes sikerrel alkalmazott kísérleteknek uj rendszerére. Azután kérdést intéz avég- ből, hogyan és hol gondolná az értekezlet felállitan- dóknak az uj kísérleti telepeket. Főispán úr Öméltósága e pontnál általánosságban óhajtandónak jelezte, hogy e telepek a lehetőséghez mérten közel az országutakhoz, köny- nyen megközelíthető és szembeötlő helyeken lé- tesittessenek. Hammersberg Jenő javaslata szerint: az államköltségen felállítandó uj kísérleti telepek állomásai lennének : I. kerületben : Szántó. Tálya, Mád. II. kerületben: Tarczal, Tokaj Bodrog-Keresztúr. III. kerületben: Liszka, 'Ioksva, Erdő-Bénye. IV. kerületben : S. Patak. V. kerületben. S.-a. IJjhely. Ezeken kívül, egészen bizonyosnak látszik, hogy kísérleti telepeket az államtól remélt támogatással a községek és magánosok is állítanának föl; óhajtandó azonban, hogy ezek a telepek is állami felügyelet alá helyezkedjenek. — Egy-egy telep minimális területe lenne 4-5 hold, mert csak igy lesz képes arra, hogy egy-egy vidéknek talajnemeit és fekvésének különbözőségét magában foglalhassa. Főispán Öméltósága Szerencs, Tarczal, Tokaj, B.-Keresztúr, Liszka, Tölcsva, Patak és Ujhely községeket tartja arravalóknak, hogy onnan 1—2 megbízható munkás, összesen nem több, mint 18, a tarczali vine, képző iskola munkás tanfolyamára felvétessék. Horváth József indítványozta, hogy az értekezletnek konkrét megállapodásai a törvényhatóság- elé terjesztessenek s a vármegye közgyűlése az értekezlet intencióinak erkölcsi támogatására felkeressék. Miklóss Gyula, kormánybiztos, sajnálattal említi, hogy Zemplén-vármegyéből eddig nem tétettek ajánlatok a szőlő telepítésre alkalmas homokterületeknek eladására nézve s még arról sincs tudomása, vannak e itt, a Hegyaljához közel, futóhomok-területek. Azután Szabolcs vármegye területéről, a velünk szomszédos, vagy hozzánk közelebb eső határszélekről felsorolt pár ezer holdnyi homok földet, melyek a tulajdonosoktól elég jutányos árban megvehetők. Az értekezlet felemlítette, hogy Kövesd, Szentes, K. Helmecz, Szerdahely, Luka, Szomotor, Patak, Leányvár, Vajdácska, K.-Gér es, Ujhely, Tarczal községek köztüdomás szerint immunis homok talajjal bírnak. Szabolcsból alkalmasak lennének és Zemplénre nézve könnyen hozzáférhetők a Zalkod, Kenyézlő, Báj, Csobaj és Ptrügy községek határaiban létező homok-földek, Egyébként felkéretett a vármegye alispánja: a járási főszolgabirák által tétessen jelentést arról, hogy az egyes járások mely községeinek határaiban s mily kiterjedésben találhatók futó-homokföldek, kik a tulajdonosok és ho'danként mennyiért lennének hajlandók örök áron értékesíteni. A kormánybiztosnak pedig mindenekelőtt a K -Kövesdtcl Tokajig terjedő bodrogközi szakaszt ajánlották figyelmébe és tüzetes megvizsgálásra. Hammersberg Jenő a kísérleti telepek és a homok területek közgazdasági fontosságát kombi- native mérlegelvén kiemelte, hogy habár a szénkénegezés, az amerikai alanyokba való oltás, a direkt termő amerikai szőlöfajok meghonosítása, az eddigi tapasztalatok szerint, nagyon problematikus értékű és szinte biztosra vehető, hogy a következő évek szüretei csak csekély percentjét fogják képezni a korábbi évek szüreti eredményeinek: de a homoki kultúra mégis nagy vívmány lenne, mert a homok területeken nyert borral a hegyi termést megjavíthatjuk, pincéinket továbbra is értékesíthetjük, szóval a Hegyalja jövőjében igy még reménykedhetünk. Kun Fiigyes megjegyezte, hogy a homok- kultúra segítségével a furmintot is megmenthetjük ; mert ha most elviszszük a homokra, a filoxera elpusztulása után ismét visszahozhatnék szőlőhegyeinkre. Főispán Öméltósága az eszmecserében kiforott nézeteket Összegezvén, abbeli hitének adott kifejezést, hogy a Hegyaljának drága kincse, a furmint nektárja, megmenthető, s a nemzeti vagyon értéke az újonnan telepítendő homoki szőlők által még fokozódni is fog. Jó eredményként jósolja azt is, hogy a Bodrogköz népe, ha maga előtt látja az állam által nyújtott példát, követésére serken s talán rövid 4—5 esztendő elmúltával a Bodrog özön kiterjedt uj szőlőgazdaság nyílik a közvagyonosodás javára. Szóval az értekezlet azt a jó reménységet táplálva oszlott szét, hogy ha az állam-kormány hamar segít, kétszeresen segít és még alaposan segíthet is rajtunk. Akkor aztán a Tokaj-Hegyalja nem volt hanem lesz I Hanem ne felejtsék el egy pillanatra sem ott fent, amit Franklin B. mondott: »time is money« — az idő pénz. Es az idő a tizenkettedik órára jár I Vármegyei ügyek. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 11-én d. u. ülést tart. A közgazdasági állandó bizottság f. hó 1 i-én d. u. tanácskozni fog. Az idei fősorozás immár a vármegyének mind a tiz járásában veget ért. Előttünk van a hivatalos kimutatás. Eszerint az »állítás kötelesek száma« volt a tiz járásban összesen: 8503, az újonc jutalékra besoroztak : 836 legényt, ami a felhívottaknak gyenge io°/0-je. Egy éves önkéntes mindössze csak 11. A hadsereg póttartalékába besoroztak 136 egyént, a honvédség póttartalékába Ö9-et. Távol maradottak száma: 3375. Törvényjavaslat a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben. (VIII. közlemény.) III. RÉSZ. V. FEJEZET. A járási tanács. Oly vármegyékben, melyek területe 3000 négyszögkilométert meghalad*), a járás, vagy két szomszédjárás helyi ügyei gondozására az alább körülirt hatáskörrel járási tanácsok létesíthetők. Ily vár megyékben a járási tanács alakítását a törvény- hatósági bizottság közgyűlése, vagy a közigazgatási bizottság kezdeményezésére, de bármely esetben mindkét testület meghallgatása után, a belügymi- nister határozza el. Járási tanács a fentjelzett módon ugyanazon vármegye egy vagy több, vagy összes járásaiban, sőt úgy is engedélyezhető, hogy egy járási tanács hatásköre két szomszéd járásra terjedjen. Ha a járási tanácscsal felruházott járás területén rendezett tanácsú város fekszik : a járási tanács hatásköre erre is kiterjed, de csak annyiban, a mennyiben a rendezett tanácsú városok és a járás közös érdekei merülnek fel. A járási tanács a belügyminister által felosztható, hatáskörén ha túllép, vagy a feloszlatást állami vagy helyi érdekek indokolják. (202. $.) A járási tanács elnöke az illető járás főszol gabirája illetőleg szolgabirája, ha két járásra ala- kittatik egy járási tanács, akkor az elnököt az egyesített két járás föszolgabirái, illetőleg szolga- birái közül a főispán jelöli ki, a székhelyet pedig *) Zemplén várm.-é 6351 kim. Sierk. Folytatás a mellékleten.
