Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-03 / 18. szám

Melléklet a „Zemplén“ 18-ik számához.

az alkotandó szabályrendelet határozza meg. A járási tanács tagjai: a törvényhatósági bizottság közgyűlése által választott legalább 8 és legfeljebb 12 tag; oly esetben, midőn a járási tanács két járásra terjesztetett ki, tagja a tanácsnak a másik járás azon föszolgabirája vagy szolgabirája is, ki elnöknek nem lett kijelölve és végre ha a területbe rendezett tanácsú város esik, a járási tanács tagja ezen város polgármestere is. A választott tagok számát a törvényhatósági bizottság közgyűlése határozza meg azon szabályrendeletben, melyet a járási tanács szervezéséről megalkotni és jóváhagyás végett a belügyministerhez a járási tanács engedélyezésére vonatkozó felterjesztéssel egyidejűleg bemutatni köteles. Ha a járási tanács hatásköre két járásra, illetőleg egy vagy több rendezett tanácsú városra terjed ki, a tagok választása akként eszközlendö, hogy minden járás és minden rendezett tanácsú város legalább két választott tag által képviselve legyen. A járási tanács választott tagjainak fele a törvényhatósági bizottság oly legtöbb adófizető tagjai sorából választandó, kik az illető járásban, illetőleg járásokban vagy rendezett tanácsú városokban ingatlannal bírnak vagy ott laknak ; a másik fele ellenben oly bizott sági tagok sorából választandó, illetőleg választható, kik az érdekelt járások és rendezett tanácsú városok valamely választókerületéből lettek a bizottságba választva, vagy kik a törvényhatósági bi zottságnak ugyan nem tagjai, de az érdekelt járásokban, illetőleg rendezett tanácsú városokban ingatlan birtokkal vagy rendes lakhelylyel bírnak. (203. § )

A járási tanács választott tagjai 6 évre választatnak. Azok fele minden 3-ik év végével kilép. (204. §.)

A járási tanács tagja nem lehet az »ki a 158. §. rendelkezései szerint bizottsági tag nem lehet. Állami tisztviselők és községi elöljárók a járási tanács választott tagjai közé akkor sem választhatók, ha különben a törvényhatósági bizottságnak tagjai. (206. §.)

A járási tanács hatásköre a következő: a) a járást vagy annak egyes községeit érdeklő ügyekben a törvényhatósági és közigazgatási bizottsá goknak úgy az egyes igazgatási ágak főnökeinek, mint a járási főszolgabírónak megkeresésére véleményt ad. Községi szabályéendeletek, költségvetések és zárszámadások felülvizsgálata előtt a járási tanács véleménye mindig meghallgatandó ; b) inditványozási joggal bir úgy a járási szolgabiró, mint más hatósági közeggel szemben oly intézkedések elrendelésére nézve, melyek a járás vagy a járásba tartozó valamely kis vagy nagy község közigazgatási viszonyait érintik. Az illető hatóság a járási tanácsot javaslatának elintézéséről értesíteni köteles; c) a törvényhatósági bizottság elé indítványokat terjeszthet; d) figyelemmel kiséri a járás közgazdasági, közművelődési és jótékonysági érdekeit s ezen célból egyes telepek, szakiskolák, népnevelési tanintézetek, óvodák gyermek-men helyek, gyógyintézetek (kórházak menházak, árvaházak és más vállalatok vagy intézetek) felállítását és szervezését, illetőleg ezek segélyezését javaslatba hozza, azok létesítéséhez a községek csoportosítását közvetíti és a vonatkozó szabály rendeleteket a községekkel tárgyaltatja; e) kezdeményezi és fejleszti a társadalmi tevékenységet a járás közgazdasági, közmivelődési és jótékonysági érdekeinek terén és í végből gazdasági egyesületek, hitelszövetkezetek, tűzoltó egyesületek és más hasonló törekvésű egyesületek létesítését közvetíti; g) megválasztja az adókivető bizottság 2 rendes és 2 póttagját (1883. LXV. t. c. 19. §) figyelemmel kíséri a járáshoz tartozó kis és nagy községek elöljáróinak működését; i) kiváló figyelemmel kiséri a kis és nagy községek fejlődését és működését; k) a kis és nagy községek évi költségvetéseit és zárszámadásait a törvényhatósági bizottsághoz, illetve az állandó választmányhoz való felterjesztés előtt tárgyalja és észrevételeivel, illetőleg javaslatává/ látja el; 1) körjegyzői, körorvosi, illetőleg egészségügyi és állategészségügyi körök szervezése tárgyában előzetes véleményt ád; o) a törvényhatósági bizottság elé évi jelentést terjeszt, melyben a járás és a hozzá tartozó községek állapotát vázolja, a fontosabb adatokat előterjeszti és javaslatait előadja E jelentés minden év február hava végéig adandó be. (207. §.)

Oly vármegyékben, hol járási tanács alakit- tatik, a vármegyei pótadó azon része, mely az egész vármegyét egyenlően érdeklő költségek fedezésére nem szükséges, a törvényhatósági bizottság közgyűlése által a járások közt felosztandó s a pótadó ezen részénsk felhasználása iránt a járási tanács intézkedik. (209. §.)

A járási tanács rendelkezésére bocsátott jövedelmek a járás székhelyén levő adóhivatal által kezeltetnek s ezekre nézve az utalványozási jog a járási tanács rendelkezéséhez képest a járási szolgabirót illeti még. (210. §.)

A járási tanács ülésben határoz. Az ülés határozatképességéhez az elnökön kívül legalább 4 választott tag jelenléte szükséges. Ha azonban a tagok második összehívás esttén som jelennéne 1

meg határozatképes számban, a jelenlevők határoznak. (211. §.)

A járási tanács togalmazási teeneöit a járási főszolgabíró látja el, a főszolgabíró rendelkezéséhez képest. Az ülésekről jegyzőkönyvek vezetendők és azok a fószolgabirói hivata'ban őriztetnek. (213. §.)

A rendes ülések száma és határideje a 203. § ban említett szabályrendeletben állapítandó meg. Rendkívüli ülést a főszolgabíró hívhat össze, a tanács 5 választott tagja Írásban bejelentett kívánatéra pedig ily ülést összehívni köteles. (214. g.)

A járási tanács hatáskörében hozott intézkedések a ké besitéstől számított 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz felebbezhetők. A főszolgabíró a tanács minden intézkedését annak hozatalától számított 15 nap alatt felülvizsgálat végett a közigazgatási bizottsághoz felterjesztheti és annak hatályát egyidejűleg felfüggesztheti. (215. §.)

Oly vármegyékben, melyekben járási tanács nem alakittatík, a 207. §-ban foglalt hatáskört, az

a) —- g) pontokat illetőleg a vármegyei állandó választminy a h) — m) pontokat illetőleg a szolgabiró gyakorolja. (216. §)

Azon járásokban, melyekben járási tanács alakittatík. az 1890. I. t. c. alapján létesített úti bizottság teendői a járási tanácsra mennek át.

(217- §■) ______

Hírek a nagyvilágból.

Moltke Helmuth gf., német tábornagy, a század legnagyobb hadvezére, a világ első katonája, Berlinben f. hó 24-én, esteli 8 óra 45 perckor, életkorának 91-ik évében elhunyt. Halála annyiból váratlanul következett be, hogy korához mérten elég jól érezte magát. Este 8 órakor még whistezett, az utolsó játékot teljesen megnyerte, aminek nagyon megörült, Kevéssel rá hirtelen roszul lett s rövid pár perc múlva, fájdalom nélkül, mint vélik, szivszélütés következtében meghalt. Vilmos német császár, mikor a halál hírét megvitték hozzá, szinte megmerevedett az ijedségtől s azt mondta, hogy egész hadsereget vesztett el benne. A halálhír az egész művelt világban a legnagyobb részvétet keltette.

Áz orosz cár ev év augusztus havában meglátogatja Vilmos német császárr.

Hírek az országból.

Kis vármegyék beolvasztása. Szapáry Gyula gróf ministerelnök, mint belügyminister, a közigazgatási bizottságnak ápr. 30 án tartott üléspn kijelentette, hogy a kisebb vármegyéknek esetleges megszüntetése be fog következni.

Herceg-primás jelöltek. A Független Újság értesülése szerint Csáky gf. minister előterjesztette Ófelségének a magyar ministertanács primás-je- löltjéit. Első helyen van ajánlva Samassa József dr. egri érsek, — második helyen Hornig Károly dr. veszprémi, — harmadik helyen Schuszter Konstantin dr. váczi püspök.

Színház.

Szombaton, apr. 25 én, Kontinak Sukanc-a. Komitól hallottunk szép zenéjü operettet; de ez utóbbira minden jóakarat mellett sem mondhatjuk, hogy zeneileg kielégített volna. Orfeumbeli dallamok, innen-onnan összehordva:, teszik az egész ének-számokat. De még az sem lenne olyan kellemetlen reánk, ha korrektül játszó zenekar kisérné az éneket. A violin-prím beválnék egy falusi bandába, de nem egy színházi zenekarba. Legtöbbet ér, természetesen nem számítva a derék karmester ügyes játékát, a klarinétos. Magáról az előadásról mondhatjuk, hogy elég összhangzó volt. Halmayné, leszámítva egy-két túlzását, eleven Józsi gyerek volt mozdulatában, szavalatában egyaránt. A gyermekiesen odaadó Eliz, Margó Zelma, ártatlan és fejlődő szerelmében a jobb alakítások egyike volt. Nikó (Meunierné) meg Boros (Bizot) ma is megkacagtattak bennünket. Kiss P. (Morin) a köszvényes tábornokot helylyel- közzel élethűen adta Rácz (Emil) és Balogh (Duran) játékukkal tetszést arattak. Közönség szép számmal.

Vasárnap pályadíjazott népszínmű, a Náni, telt ház mellett. Nem tudjuk, Halmayné (Náni) nem volt-e diszponálva avagy nem volt-e kedve, de nekünk a tavali, illetve az előző szezonban alakított Náni ja nem mondhatjuk, hogy sokkal, de mégis jobban tetszett. Nem az a szándékunk ezzel, hogy játékát elitéljük, sőt ellenkezőleg. Tudj’ isten ! játékából mégis hiányzott az a kedvesség, melyet nála már annyira megszoktunk. Bo- ross (Kreuczer) eredeti sváb típus volt ; beszédé ben egy cseppet sem túlzott; mintha született sváb lenne. Rácz (Szepi) kiegészítette a harmóniát. Kis Pista (Józsi) drámai kitörései különösen jók voltak. Halmay (Sándor jogász) elevenen mozgott; de nem elég hűen tükröztette vissza a tSvihákok« lé- lekállapotát arckifejezésben.

Hétfon, újdonságul, A becsület, társadalmi színmű 4 felvonásban, irta Sudermann Henrik. E

realisztikus alapon nyugvó, magát a mezetlen valót előtüntető darab, óriási sikerrel járja be az ország színpadjait s tetszést arat mindenütt. Nálunk is azt aratott. A zsúfolásig megtelt színház szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta minden jelenés után, még nyílt jelenésben is, a szereplők legtöbbjét. Mert, himezés-hámozás nélkül mondhatjuk, a c-finos, minden tekintetben érdekes me- séjü darab jól is volt előadva. A szegény sorsú, de jó nevelésű s tiszta jellemű Róbert; a reális és higgadt írást gróf; a pénzére büszke, dölyfös Muhliig; a léha, ledér és jellemére hitvány Kurt; az odaadó szerelmében annyira bájos, környezetét és övéit megutáló Lenóra; Brandt és Stengel, ez a két utcai naplopó, kik magukat »dandyk«-nek tartják; a tehetetlen és korlátolt gondolkozásu Heinecke, az ö kezdetleges fogalmakkal felruházott s nem nagyon erkölcsileg erős oldalú élete- párjával ; a keritőnő szerepét vivő Auguszta és a fiatal Alma, kiről nem tudjuk a bűn nagyobb-e benne, vagy a naviság: mind az életből ellesett alakok. Olyan ismerősöknek tűnnek fel előttünk, mintha naponta találkoznánk velük az utcán, a színházban, a mulatóhelyeken; szóval ott, ahol a feltűnni vágyás, a túlhajtott élvek kielégítése, a világ-ámitás hitvány cselekedete közprédául mintegy a piacra van dobva; hói meg lehet venni, jó pénzért, az ártatlanságot, a szépséget, a fiatalságot; ahol semmi más nem bir döntő hatással sem anyagilag, sem szellemileg, csak a — pénz. Bihary (Róbert) leszámítva azt, hogy rohamosan szavalt, hogy feje és kézmozdulatai nagyon gyorsak voltak s hogy rekedt hangja egy-egy kitörés alkalmával kellemetlenné vált, — igen helyesen játszott. Átérteni és átérezni iparkodott szerepét a legkisebb részletében is. K. Breznay Anna (Lenóra) egész korrekt alakot mutat be, ha szerajá- tékával egy kissé szükebben bánik; különben arcmozdulatai és érzéssel teli deklamációja hatásos volt. Halmay (Trast) és Baross (Heinecke) meg Nikó (Heineckené) emelték az est sikerét. Nikó, ami felfogásunk szerint, ki=sé túlzott, amidőn az együgyű, tanulatlan, úgyszólván ostoba, asszonyt nem az ö természetiesen együgyü alakjában, hanem komikusán iparkodott elótüntetni. Margó Zelma (Alma) egyikét nyújtotta legjobb alakításainak. A földhöz ragadt szegény, de minden áron. élni és élvezni akaró fi atal szép leányt, ki szeretőjévé lesz egy hitvány uracsnak, csakhogy pénzben, pompában éljen, mit bánja ő minek az árán érheti el ezt: oly helyes felfogással, lélektani meg- okolással játszotta, hogy igazán dicséretére válik. Csak egy megjegyezni valónk van. Szokjék le ar - ról az idegenszerü kiejtésről és fejrázásról : a naivitást nem ezek teszik.

Kedden a társulat tenoristájának, Rácz Gyulának, jutalomjátékául a Szegény Jónathán, A színházat, dacára annak, hogy a színházlátogató közönség egy nagy része ministert várni ment, mégis megtelhette a közönség. Ez is egy jele a jutalmazott népszerűségének, kit ma a közönség többször a lámpák elé hitt; különösen csinos énekéért. A II. felvonásbeli kosztümje nagyon rikító volt. Egy gigerli-nek megjárja; de nem egy Van- dergoldnak. Kis P. (Tripd Jónathán) összes eddigi alakításai között ma mutatta be a legjobbat. Hangjánál volt, kedvvel és túlzás nélkül játszott. Halmayné (Molly) nevéhez méltó dicsérettel játszott és énekelt. Margó Zeltna (Hatriet) enni való diák és énekesnő volt. Szerepében otthon találta magát Jók voltak : Nikó (Big) és Boross (Quickly.)

Szerdán Schakespeare világhírű tragödiája, a Romeo és Júlia adatott majdnem üres ház előtt Arday Ida ismert drámai színésznő első vendégjátékául. Egy schakespearei darabot adni: nem gyerekség. értem, adni úgy, hogy az helyét meg is állja. Igaz, hogy az igyekezet mindenben dicséretet érdemel, s ennyiben elismerjük, hogy a társulat tagjai igyekeztek. Bihary (Romeo) tetszett a közönségnek; még jobban tetszett volna, ha ama modorosságábul vészit, mely a monoton gesztu sokra vezethető vissza. Arday Ida (Julia) a vidék egyik elsőrendű drámai színésznője, kit mi, ujhe lyiek is, a régebbi időből ismerünk. Alakítása (jól lehet mi úgy hisszük, hogy ez a szerep nem neki való) igen jó volt. Ha nem nyújtott is befejezett tökélyű alakítást : mégis adott olyant, mely mindnyájunkat tapsra ragadott Mozdulatai ügyesek, szavalata lélekből jövő. Egy kis hibája, hogy az utolsó szótagot megnyujtva ejti ki.

Csütörtökön a budapesti nemzeti szinház kedvelt darabja, a Bagdadi hercegnő, irta ifj. Dumas. A társadalmi kérdések olynemü megoldását tűzi megfejtése céljául, melyek manap igen gyakran előfordulnak. A darab kissé merész megoldású; de azért mégis hihető. Kétségtelenül a vendég művésznő, Arday Ida (Lionette) játszott a legki- fogástalanabbul. Nem tudjuk: hatás-elérés vagy más egyéb okok miatt, de a művésznő sok szór fordított hátat a közönségnek. Óriási tapsvihar zúgott fel a kevés számú hallgatóság részéről Arday minden jelenése után. Bihary (Jean de Hun) megállotta helyét, Kishonti (Nouvardy) oly ügyetlen volt, hogy a közönség nem mert rá nézni. Legjobb lesz, ha kezeire máskor drótot köttet s a kuliszszák mögül rángattatja. Nem ártana,