Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-12 / 15. szám

Sátoralj a-Ujhely, 1891. április 12, 15. sz. Huszonkettedik évfolyam. elötizetés Ás. EgÓBK övre 6 frt. Félévre 3 ,, Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek osak ismert kezektől ÍO' gadtatnak el. Xéxlratox nem adatna vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. EMPLÉN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) 2IEDSTÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden Q centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtalik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. A népoktatás állapota vármegyénkben. i. A Zemplén-vármegye 1889/90. tanévi illetőleg 1890. polgári évi népoktatásügyi állapotáról szóló tanfelügyelői jelentés fek­szik előttünk. Érdemesnek tartjuk-e röviden és mégis kimerítő teljességgel szerkesztett hivatalos jelentést a Zemplén hasábjain meg­ismertetni, már csak azért is, mert várme­gyénkben a nemzetiségi és nyelvi különb­ség s egyéb akadályok miatt a népnevelés­nek a szokottnál több bajjal kell küzdenie, s igy az e téren észlelhető minden javulást kétszeres örömmel kell üdvözölnünk. A jelentésből arról lehet meggyőződni, hogy Zemplén-vármegye tanfelügyelője azon körben, melyben hatni hivatva van, lelkiis­meretes odaadással fáradozik, s hogyha több eredmény nincs, annak oka csupán azon körülmény, hogy vármegyénkben sok, sze­gény lakossággal biró község képtelen a népiskolai törvény kívánalmainak eleget tenni, nem is említve azt, hogy az egyes iskolai közegek és községek részéről a tanügy iránt annyira szükséges érdeklődés hiányozván, jelentékeny akadályokkal küzd a népoktatás felvirágoztatásának ügye. Ha az előttünk fekvő adatokat össze­hasonlítjuk az 1888/89' iki ísk. évről szóló tanfelügyelői jelentésnek hasonló adataival, most kedvezőbb eredményt találnak a ma- gyartannyelvü iskoláknál, mivel ezek száma a 241-ről 278-ra emelkedett; a kisdedóvó­intézeteknél, amennyiben ezek száma növe­kedett kettővel; a tankötelesek és iskolába járó növendékek számánál, mivel a tan­kötelesek száma 45.071 röl 48.422-re s az iskolába járók száma ‘39.798-ról 40,856 ra növekedett. A tanítók száma szintén növe­kedett 3-mal. Azonban a tanintézetek vala­mint az iskolával biró községek számánál kedvezőtlenebb eredmény mutatkozik, mivel a megye különböző vidékein egyes hitíele kezeti iskolák egész éven át szüneteltek, mert a csekély javadalmazással összekötött állomásokra alkalmas és szakképzett egyé­nek nem vállalkoztak. Ezen körülmények miatt az iskolák száma 475-ről 464-re szál­lott alá. A múlt isk. év vívmányai tehát legin­kább a jobb iskoláztatás s a magyar nyelv oktatásának behozatalában mutatkoznak. Nagy érdemeket szerzett a magyar nyelvet és népnevelést terjesztő egyesület a kisdedóvó­intézetek szervezése által, mert ezekben a nem magyarajku vidékeken a kisdedek is elsajátíthatják már a magyar nyelvet. Ezen egyesület és a megyei közigazgatási bizott­ság együttes működésének köszönhető az is, hogy a nem magyarajku vidékeken mű­ködő s magukat kitüntető hazafias gondol- kozásu tanítók nemcsak erkölcsi elismerés­ben, hanem némi jutalmazásban is részesül­nek. A megye nem magyarajku vidékein működő tanítók szorgalma és buzgóságá- nak növelésére azonban évről-évre előre meghatározott jutalomdijakat kellene kitűzni; mert azt csak nem kívánhatjuk, hogy épen a legcsekélyebb fizetéssel biró néptanítók egytől-egyig a magyarosodásért lelkesedők- nek egyszerre szinaranyává változzanak. Ha sanyarú anyagi helyzetükben igyekezetei tanúsítanak, a kellő jutalmazásra nagyon is érdemesek. iskolával összekötött polgári iskola (Homonnán), Ezeken kívül volt 7 iskola iparostanulók számárai 16 kisdedóvóintézet, [ ipartanmühely és 1 nőt ipariskola. A 464 népoktatási tanintézet közt vol. 21 állami, 14 községi, 130 r. kát., 162 gör. kát. 102 helv. hitv,, 14 ágost. ev., 20 izr. és 1 magán jellegű iskola. A tanítás nyelve szerint a 464 iskola közt volt 278 magyar, 109 tót-magyar, 52 ruthén- magyar, 13 tót és 12 rutén. Az összes iskolák között 48 volt olyan, melyekben az állam hiva­talos nyelve kielégítő sikerrel nem volt tanítható, mivel a tanítók maguk sem bírtak kellő képes­séggel s jártassággal a magyar nyelvben. Ezen iskolák között volt 9 róm., 37 gk. és 2 ág- ev. felekezetű iskola. II. Tanítók kimutatása-. Tanító és tanítónő volt összesen 520. Ezek közül százharmincnégy nem volt képesítve. Valóban nagyon kell csudái- koznunk ezen nagy számú, képesítési okmánynyal nem biró tanítón, mert az csak mégis nagy rub­rika, ha a tanítóknak több, mint a negyedrésze nincs képesítve. Megnyugtatásunkra szolgál az, hogy a nem képesített tanítók között sokan vannak vég­zett képezdei növendékek, kik tanképesitö vizsgá­latra a gyakorlati év után bocsáttatnak. III. Tankötelesek száma. Zemplén-vármegyében volt 6 — 12 éves 36.194; 13-15 éves 22.788; összesen 48.422. Ezek közül járt mindennapi elemi iskolába 32.788, ismétlő iskolába 7342, polgári és kereskedelmi iskolába 123, magánintézetbe 75, középiskolába 528, vagyis összesen 40.856. Knopfler Sándor. (Folyt, köv.) Vármegyei ügyek. Ezen általános észrevételeink után áttérhe­tünk a tanfelügyelői jelentés részletes ismertetésére. I. Iskolák és azok jellegének kimutatása. Zemplén-vármegyében van 45 1 község. Ezek közül 338 községnek volt egy vagy több elemi iskolája, 95 iskolai tekintetben más községhez volt csatolva, 18 volt olyan, mely a lakosság csekély száma és szegénysége miatt iskolát nem tarthatott fenn s a távolság miatt más községekhez sem volt csatol­ható s igy ezen községek gyermekei iskolai neve­lésben és oktatásban nem részesülhettek. A puszták közül 4 birt elemi iskolával. A megye területén volt összssen 463 elemi és 1 középkereskedelmi A közgazdasági állandó bizottság, mint la­punk mű t számaiban is már jelentettük, Budapesten í hó 7 én tartotta szakértekezletét a kerekedelmi ministeriumban Baross Gábor minister öexellenci- ája elnöklete alatt A tanácskozás d. u. 5 órától esti 8 óráig tartott, s úgyszólván csak abból állott, hogy a Zemplén f. évi 11. számában is tüzetesen ismertetett megállapodásokat még egyszer megvi­tatták. Uj dologként csakis a M.-lzsép és Kolbása községek határában felfedezett kaolin-fóld szere­pelt, melynek, minthogy porcelán-gyártásra kivá­lóan alkalmas, szép jövendőt jósolnak. Óvakodunk attól, hogy az indusztriális téren várható és a T A H 0 A, A légy ). B ányszor kerestem a szerelmet én! Szegény szívem úgy sóvárgott utána. j/Ép. Mi haszna most, hogy végre meglelém ? Csak újabb bánatot terem virága. Oly puszta a lét szerelem nélkül És oly nehéz így, viszonzástalan ! Amúgy kopár hegy, messze feketűl, így tűz, melynek emésztő lángja van. Lobog e láng elolthatatlanul, Mígnem a szív fenékig ég, kihűl. S leégett gazda, nézhetd szótlanul Bús, szürke hamvát, tompán, egyedül. Elveszti színét a szép alkonyat. Gyászt öltenek a zöld, erdős hegyek. Egy asszonyt látsz csak, jóizűn kacag, Neveti a — perzselt szárnyú legyet. J? •) •) Mutatb Zempléni Árpádnak most megjelent és hozzánk beküldött költeménykötetéMl. A 124 lapra terjedő mű ára 50 kr. Megrendelhető Budapesten a szerző lakásán (Nagy János-utca 17.) Nem kételkedünk benne, hogy a tehetséges ifjú poéta, pátriájából, Zemplén vármegyéből, tömeges párt- .ogásnak fog örvendeni. Szerk. A vasárnapi munkaszünet. (Egészségtani szempontból tekintve.) •— A .Zemplén» számára irta: Weiszherg Zsígmoud dr. — Az ó kor legelső és legnagyobb higiénikusá­nak, Mózsesnek, ama parancsszava: »Hat napon át dolgozzatok, de a hetedik napot az Úristennek szenteljétek!1 tulajdonképen nem annyira vallási mint inkább ama kor viszonyainak és értel­miségének megfelelő alapos egészségtani szem­pontból bir kellő jelentőséggel; amennyiben meggyőzőleg mutatja, hogy ama kérdés, mely napjainkban fejedelmeket és törvényhozó testüle­teket egyaránt oly annyira foglalkoztat, már há­romezer év előtt nem egy nép vezető és népnevelő­nek legfőbb gondját képezte ! A külömbség azonban az ó-korban uralkdott és a mostani, a vasárnapi munkaszünetre vonat­kozó nézet közt abban rejlik, hogy, mig az előbbi ama napot csakis az »Ur napjának« akarta te­kinteni, addig az utóbbi, a haladó kor igényeinek és nézetének megfelelöleg, kizárólag az »ember napjának« akarja elismertetni. De akár a vallástani, akár pedig az egészségtani felfogás a helyes és irányadó» kéltséget nem szenved, hogy a vasár­napi munkaszünet minden tekintetben és minden élő és munkálkodó lényre nézve egy természetes, elodázhatatlan és általános szükség 1 Hogy pedig ezen szükséget kellőleg meg is okoljuk, mindenekelőtt hivatkozunk az élettanra, melynek egyik sarkigazsága az, hogy: minden munkálkodó, vagyis bárminő munkás (testi vagy I szellemi) emberi (vagy állati) szervezetnek, hogy egyéni egyensúlyát i dőre íentarthassa, bizonyos 1 betelt munkaidőre (vagyis munkaegységre) követ­j kező, megfelelő munkaszünetre van szüksége ; I mely két tényező, t. i. a munkaidő és a munka­szünet, rendes és egymást felváltó egymásután­5 ja adja meg csak a kellő biztosítékot arra nézve, I hogy a szervezet egyrészt a túlságos megerőltetés I íolytán végkép ki ne merüljön, valamint másrészt, hogy túlságos nyugalom folytán tunyává, vagyis munkaképtelenné ne váljék. Mert a tapasztaltra hivatkozva, tudjuk, hogy ha a munkálkodást csak rövid megszakítással vé­gezzük, hamar elfáradunk ; ha pedig szünet nélkül folytatjuk, akkor önként is beáll amaz állapot, melyben a teljesített munka folytán elhasznált anyagok helyreállítása az emberi szervezetben nem történhetik meg kellő időben, és épugy a munkálkodás folytán fokozott anyagcsere salakjai részben ott maradnak a szervezet szöveteinek belsejében ; minek folytán az egyes szervek mun­kálkodó képessége nemcsak alászáll, de sőt végre meg is szűnik, vagyis más állapot áll be, melyet a közéletben kimerülésnek nevezünk. Másrészt nem kevésbé tapasztalati dolog, hogy a rendes munkásságnak, vagyis köznéven foglalkozásnak, ha a napnak egy bizonyos és határolt idő hosszára szorítkozik, rendkívül kedvező be­folyása van az emberi test egyes szerveinek tevé­kenységére, vagyis működésére nézve; ugyanis fokozza az étvágyat, létesíti az egészséges alvást, emeli a jó közérzületet és ilyenmódon közvetve egyszersmind az életkor meghosszabbítására is ked­rvioJ Hzánmuklio/; egy és fél ív melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents