Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-04-12 / 15. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1891. április 12, 15. sz. Huszonkettedik évfolyam. elötizetés Ás. EgÓBK övre 6 frt. Félévre 3 ,, Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek osak ismert kezektől ÍO' gadtatnak el. Xéxlratox nem adatna vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. EMPLÉN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) 2IEDSTÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden Q centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtalik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. A népoktatás állapota vármegyénkben. i. A Zemplén-vármegye 1889/90. tanévi illetőleg 1890. polgári évi népoktatásügyi állapotáról szóló tanfelügyelői jelentés fekszik előttünk. Érdemesnek tartjuk-e röviden és mégis kimerítő teljességgel szerkesztett hivatalos jelentést a Zemplén hasábjain megismertetni, már csak azért is, mert vármegyénkben a nemzetiségi és nyelvi különbség s egyéb akadályok miatt a népnevelésnek a szokottnál több bajjal kell küzdenie, s igy az e téren észlelhető minden javulást kétszeres örömmel kell üdvözölnünk. A jelentésből arról lehet meggyőződni, hogy Zemplén-vármegye tanfelügyelője azon körben, melyben hatni hivatva van, lelkiismeretes odaadással fáradozik, s hogyha több eredmény nincs, annak oka csupán azon körülmény, hogy vármegyénkben sok, szegény lakossággal biró község képtelen a népiskolai törvény kívánalmainak eleget tenni, nem is említve azt, hogy az egyes iskolai közegek és községek részéről a tanügy iránt annyira szükséges érdeklődés hiányozván, jelentékeny akadályokkal küzd a népoktatás felvirágoztatásának ügye. Ha az előttünk fekvő adatokat összehasonlítjuk az 1888/89' iki ísk. évről szóló tanfelügyelői jelentésnek hasonló adataival, most kedvezőbb eredményt találnak a ma- gyartannyelvü iskoláknál, mivel ezek száma a 241-ről 278-ra emelkedett; a kisdedóvóintézeteknél, amennyiben ezek száma növekedett kettővel; a tankötelesek és iskolába járó növendékek számánál, mivel a tankötelesek száma 45.071 röl 48.422-re s az iskolába járók száma ‘39.798-ról 40,856 ra növekedett. A tanítók száma szintén növekedett 3-mal. Azonban a tanintézetek valamint az iskolával biró községek számánál kedvezőtlenebb eredmény mutatkozik, mivel a megye különböző vidékein egyes hitíele kezeti iskolák egész éven át szüneteltek, mert a csekély javadalmazással összekötött állomásokra alkalmas és szakképzett egyének nem vállalkoztak. Ezen körülmények miatt az iskolák száma 475-ről 464-re szállott alá. A múlt isk. év vívmányai tehát leginkább a jobb iskoláztatás s a magyar nyelv oktatásának behozatalában mutatkoznak. Nagy érdemeket szerzett a magyar nyelvet és népnevelést terjesztő egyesület a kisdedóvóintézetek szervezése által, mert ezekben a nem magyarajku vidékeken a kisdedek is elsajátíthatják már a magyar nyelvet. Ezen egyesület és a megyei közigazgatási bizottság együttes működésének köszönhető az is, hogy a nem magyarajku vidékeken működő s magukat kitüntető hazafias gondol- kozásu tanítók nemcsak erkölcsi elismerésben, hanem némi jutalmazásban is részesülnek. A megye nem magyarajku vidékein működő tanítók szorgalma és buzgóságá- nak növelésére azonban évről-évre előre meghatározott jutalomdijakat kellene kitűzni; mert azt csak nem kívánhatjuk, hogy épen a legcsekélyebb fizetéssel biró néptanítók egytől-egyig a magyarosodásért lelkesedők- nek egyszerre szinaranyává változzanak. Ha sanyarú anyagi helyzetükben igyekezetei tanúsítanak, a kellő jutalmazásra nagyon is érdemesek. iskolával összekötött polgári iskola (Homonnán), Ezeken kívül volt 7 iskola iparostanulók számárai 16 kisdedóvóintézet, [ ipartanmühely és 1 nőt ipariskola. A 464 népoktatási tanintézet közt vol. 21 állami, 14 községi, 130 r. kát., 162 gör. kát. 102 helv. hitv,, 14 ágost. ev., 20 izr. és 1 magán jellegű iskola. A tanítás nyelve szerint a 464 iskola közt volt 278 magyar, 109 tót-magyar, 52 ruthén- magyar, 13 tót és 12 rutén. Az összes iskolák között 48 volt olyan, melyekben az állam hivatalos nyelve kielégítő sikerrel nem volt tanítható, mivel a tanítók maguk sem bírtak kellő képességgel s jártassággal a magyar nyelvben. Ezen iskolák között volt 9 róm., 37 gk. és 2 ág- ev. felekezetű iskola. II. Tanítók kimutatása-. Tanító és tanítónő volt összesen 520. Ezek közül százharmincnégy nem volt képesítve. Valóban nagyon kell csudái- koznunk ezen nagy számú, képesítési okmánynyal nem biró tanítón, mert az csak mégis nagy rubrika, ha a tanítóknak több, mint a negyedrésze nincs képesítve. Megnyugtatásunkra szolgál az, hogy a nem képesített tanítók között sokan vannak végzett képezdei növendékek, kik tanképesitö vizsgálatra a gyakorlati év után bocsáttatnak. III. Tankötelesek száma. Zemplén-vármegyében volt 6 — 12 éves 36.194; 13-15 éves 22.788; összesen 48.422. Ezek közül járt mindennapi elemi iskolába 32.788, ismétlő iskolába 7342, polgári és kereskedelmi iskolába 123, magánintézetbe 75, középiskolába 528, vagyis összesen 40.856. Knopfler Sándor. (Folyt, köv.) Vármegyei ügyek. Ezen általános észrevételeink után áttérhetünk a tanfelügyelői jelentés részletes ismertetésére. I. Iskolák és azok jellegének kimutatása. Zemplén-vármegyében van 45 1 község. Ezek közül 338 községnek volt egy vagy több elemi iskolája, 95 iskolai tekintetben más községhez volt csatolva, 18 volt olyan, mely a lakosság csekély száma és szegénysége miatt iskolát nem tarthatott fenn s a távolság miatt más községekhez sem volt csatolható s igy ezen községek gyermekei iskolai nevelésben és oktatásban nem részesülhettek. A puszták közül 4 birt elemi iskolával. A megye területén volt összssen 463 elemi és 1 középkereskedelmi A közgazdasági állandó bizottság, mint lapunk mű t számaiban is már jelentettük, Budapesten í hó 7 én tartotta szakértekezletét a kerekedelmi ministeriumban Baross Gábor minister öexellenci- ája elnöklete alatt A tanácskozás d. u. 5 órától esti 8 óráig tartott, s úgyszólván csak abból állott, hogy a Zemplén f. évi 11. számában is tüzetesen ismertetett megállapodásokat még egyszer megvitatták. Uj dologként csakis a M.-lzsép és Kolbása községek határában felfedezett kaolin-fóld szerepelt, melynek, minthogy porcelán-gyártásra kiválóan alkalmas, szép jövendőt jósolnak. Óvakodunk attól, hogy az indusztriális téren várható és a T A H 0 A, A légy ). B ányszor kerestem a szerelmet én! Szegény szívem úgy sóvárgott utána. j/Ép. Mi haszna most, hogy végre meglelém ? Csak újabb bánatot terem virága. Oly puszta a lét szerelem nélkül És oly nehéz így, viszonzástalan ! Amúgy kopár hegy, messze feketűl, így tűz, melynek emésztő lángja van. Lobog e láng elolthatatlanul, Mígnem a szív fenékig ég, kihűl. S leégett gazda, nézhetd szótlanul Bús, szürke hamvát, tompán, egyedül. Elveszti színét a szép alkonyat. Gyászt öltenek a zöld, erdős hegyek. Egy asszonyt látsz csak, jóizűn kacag, Neveti a — perzselt szárnyú legyet. J? •) •) Mutatb Zempléni Árpádnak most megjelent és hozzánk beküldött költeménykötetéMl. A 124 lapra terjedő mű ára 50 kr. Megrendelhető Budapesten a szerző lakásán (Nagy János-utca 17.) Nem kételkedünk benne, hogy a tehetséges ifjú poéta, pátriájából, Zemplén vármegyéből, tömeges párt- .ogásnak fog örvendeni. Szerk. A vasárnapi munkaszünet. (Egészségtani szempontból tekintve.) •— A .Zemplén» számára irta: Weiszherg Zsígmoud dr. — Az ó kor legelső és legnagyobb higiénikusának, Mózsesnek, ama parancsszava: »Hat napon át dolgozzatok, de a hetedik napot az Úristennek szenteljétek!1 tulajdonképen nem annyira vallási mint inkább ama kor viszonyainak és értelmiségének megfelelő alapos egészségtani szempontból bir kellő jelentőséggel; amennyiben meggyőzőleg mutatja, hogy ama kérdés, mely napjainkban fejedelmeket és törvényhozó testületeket egyaránt oly annyira foglalkoztat, már háromezer év előtt nem egy nép vezető és népnevelőnek legfőbb gondját képezte ! A külömbség azonban az ó-korban uralkdott és a mostani, a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó nézet közt abban rejlik, hogy, mig az előbbi ama napot csakis az »Ur napjának« akarta tekinteni, addig az utóbbi, a haladó kor igényeinek és nézetének megfelelöleg, kizárólag az »ember napjának« akarja elismertetni. De akár a vallástani, akár pedig az egészségtani felfogás a helyes és irányadó» kéltséget nem szenved, hogy a vasárnapi munkaszünet minden tekintetben és minden élő és munkálkodó lényre nézve egy természetes, elodázhatatlan és általános szükség 1 Hogy pedig ezen szükséget kellőleg meg is okoljuk, mindenekelőtt hivatkozunk az élettanra, melynek egyik sarkigazsága az, hogy: minden munkálkodó, vagyis bárminő munkás (testi vagy I szellemi) emberi (vagy állati) szervezetnek, hogy egyéni egyensúlyát i dőre íentarthassa, bizonyos 1 betelt munkaidőre (vagyis munkaegységre) követj kező, megfelelő munkaszünetre van szüksége ; I mely két tényező, t. i. a munkaidő és a munkaszünet, rendes és egymást felváltó egymásután5 ja adja meg csak a kellő biztosítékot arra nézve, I hogy a szervezet egyrészt a túlságos megerőltetés I íolytán végkép ki ne merüljön, valamint másrészt, hogy túlságos nyugalom folytán tunyává, vagyis munkaképtelenné ne váljék. Mert a tapasztaltra hivatkozva, tudjuk, hogy ha a munkálkodást csak rövid megszakítással végezzük, hamar elfáradunk ; ha pedig szünet nélkül folytatjuk, akkor önként is beáll amaz állapot, melyben a teljesített munka folytán elhasznált anyagok helyreállítása az emberi szervezetben nem történhetik meg kellő időben, és épugy a munkálkodás folytán fokozott anyagcsere salakjai részben ott maradnak a szervezet szöveteinek belsejében ; minek folytán az egyes szervek munkálkodó képessége nemcsak alászáll, de sőt végre meg is szűnik, vagyis más állapot áll be, melyet a közéletben kimerülésnek nevezünk. Másrészt nem kevésbé tapasztalati dolog, hogy a rendes munkásságnak, vagyis köznéven foglalkozásnak, ha a napnak egy bizonyos és határolt idő hosszára szorítkozik, rendkívül kedvező befolyása van az emberi test egyes szerveinek tevékenységére, vagyis működésére nézve; ugyanis fokozza az étvágyat, létesíti az egészséges alvást, emeli a jó közérzületet és ilyenmódon közvetve egyszersmind az életkor meghosszabbítására is kedrvioJ Hzánmuklio/; egy és fél ív melléklet van csatolva.
