Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-12 / 15. szám

Tokaj-Hagyalja érdekében nagyon üdvösnek ígérkező alkotásokról, mint egészen bizonyos vívmányokról referáljunk. Vívmányokról beszélni még ma korai dolog lenne. Abból hogy a főispán Öméltósága Budapesten maradt, jó reménységet formálunk. Erős bizodalmunk van hozzá, hogy nem fog visszatérni üres kézzel. Legjobb információnk szerint, egyes, reánk nézve nagyon orvén detesnek Ígérkező közgazdasági dolgokban sikerrel biztató tárgyalások folynak a ministeriumokban.

Útadó kezelés. Az 1890 I. t. c. alapján kivetendő törvényhatósági utedónak miként leendő kezelésére nézve, mint a Közs. Közi,-bői olvastuk, a keresk. minister kétféle nyomtatvány-mintát bo csátott ki. Ezek : az útadó főkönyv és a befizetésről tanúskodó könyvecske. Mihelyest az egyénenkinti kivetéssel a számvevőségnél elkészül, az említett nyomtatványokkal a községek el fognak láttatni.

Törvényjavaslat

a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben.

(V. közlemény.)

III. RÉSZ.

A vármegyei önkormányzat.

I. FEJEZET.

A vármegyék önkormányzati hatásköre.

A vármegyék hatásköre a következő : a) területükön önkormányzati jogkörrel bírnak, melyet a kormány felügyelete alat ezen törvény korlátain belül gyakorolnak: b) közérdekű és országos ügyekkel foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra vonatkozó megállapodásaikat kifejezhetik, ezeket egymással levél, a kormánynyal felterjesztés alakjában közölhetik és kérvényt intézhetnek közvetlenül a törvényhozás bármely házához. (135. §.)

A törvényhatóság jelen törvény korlátái között felírhat egyes kormányrendelet ellen s a törvényhozáshoz kérvényt intézhet, ha a rendeletet törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok mi att célszerűtlennek tartja. A törvényhatóság önkor mányzati hatáskörébe tartozó ügyben, a kormány felügyeleti jogánál fogva kiadott rendelet ellen, annak végrehajtása előtt is felírhat, de ha a minister a felhozott indokok ellenére a végrehajtást követeli, vagy ha a törvényhatóságot hozott határozatának foganatosításától másodízben eltiltja, a kormányrendelet azonnal és feltétlenül végrehajtandó. (136. §.)

Az iypoji. XIX. t. c. rendelkezésének megfelelően úgy az idézett, valamint egyébb törvényekben kimondott tilalom, hogy az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleg be nem hajtható és a meg nem ajánlott újoncok tényleg ki nem állíthatók, nemkülönben a törvényhatóságoknak azon joga, hogy az ily törvénytelenül követelt adókra és újoncokra vonatkozólag kiadott rendeletek végrehajtása ellen tiltakozhatnak, valamint erről a kormányt és a végrehajtó közegeket közvetlenül is értesíthetik, továbbra is érintetlenül fentartatik. (137 §.)

A 135. § ban megállapított önkormányzati jogánál fogva a törvényhatóság hatásköre a következő1. ellenőrzi saját területén a közigazgatás menetét és a hatósági közegek működését. 2. saját belügyeiben önádóan intézkedik, határoz, sza bályrendeleteket alkot; 3. az önkormányzat külön költségeit megállapítja és annak fedezetéről gondoskodik ; 4. rendelkezik saját vagyona és jövedelme fölött, felügyel a reá bizott alapokra és ezekre nézve gyakorolja az alapító levelekben biztosított jogokat; 5. jogosítva van a kormány ellenőrzési jogának fentartásával törzsvagyont szevezően foly be. De ép oly mértékben kedvezően és gyarapitólag visszahat az ember sze'lemi és erkölcsi életére is, föltéve, hogy a végzendő munka nem szerfölött nehéz, az egyén erőmértékét <ul nem haladó, és végre nem káros behatásoktól (minő péld. a rósz légkör) környezett.

Amint pedig az élettan a munka és nyugalom befolyását az emberi szervezetre, az előadott módon, kellőleg méltányolja, épugy az egészségtan is a vasárnapi munkaszünetet a szellemi életre nézve. Sőt e tekintetben követendő hasonmásra akadunk már az emberi szervezet hőszabályozásának 24 órai körfolyásában is. Ugyanis tapasztalati tény, hogy az ember testhőmérséklete reggeltől estig emelkedik és maximumát este

6—7 óra közt ériéi; estétől reggelig pedig folytonosan sülyed annyira, hogy reggel 4 —9 óra közt minimumára jut. A testhőmérések ezen a nap időszakával járó változásainak kiváló oka azonban, nem az étkezés és annál kevésbé az éhezés, hanem kizárólag: az ébrenlét és a munka — nappal, valamint az alvás és nyugalom — éjjel, Mert, Krieger sserint, ki nappal alszik és éjjel van ébren és dolgozik, eszik, úgy amint azt rendesen nappal tenni szokta, ennél a hőszabá lyozás menete is teljesen megfordul. Hasonlóképen tehát ugyanazon értelemben, mint a mozgás és az álom : a testi nyugalom egyes állapotai,

rezni és elidegeníteni, céljai sikeresitésére kölcsö nőket felvenni, és az 1879 XXXVII. és az 1883. XV. t. c határozatai, valamint a jelen törvény korlátái között pótadót kivetni; 6. jogosítva van közjótékonysági és tanintézeteket létesíteni és fentartani ; 7. feladata területén a közgazdasági és mezőgazdasági érdekeket gondozni; 8. a helyi érdekű vasutak létesítésében részt vehet, azokat az 1880.. XXXI. az 1888 IV. t. c, 7. §-ában, illetőleg az 1890. I. t. c. értelmében támogathatja;

9. a kormánynyal, illetőleg a főispánnal annak hatáskörén beiül közvetlen érintkezik. (138. §)

Minden szabályrennelet, továbbá minden oly határozat, mely a) az évi költségvetés és évi számadás megállapítására, — b) ingatlan vagyon elidegenítésére, vagy szerzésére,— c) Ingó tőke felhasználására vagy rendeltetésének megváltoztatá sára, - d) kölcsönvételekre, — e) pótadó kivetéssre, — f) a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló terhelő szerződések kötésére vagy felbontására, — g) közmüvek, közintézetzk. vállalatok létesítésére vagy létezőknek megszüntetésére vonatkozik, amennyiben eziránt más törvény illetőleg rendelet nem intézkedik, csak külön indokolt fel- terjesztés alapján kirszközölt belügyministeri, — illetőleg a 42. §. eseteiben föispáni — jóváhagyás után hajtható végre. A jóváhagyás hallgatag be következettnek tekintendő, he a belügyminister a felterjesztéstől számított 40 nap alatt nem nyilat kozik (139 S)

Minden határozat, mely törvényes határidőn belül felebbeztetett, vagy melyre a főispán ki mondja, hogy az a kormány jóváhagyása leérkezőig függőben tartandó, csak a felebbezés vagy föispáni felterjesztés elintézése illetőleg a határozat helybenhagyása után hajtható végre. (140. §)

A jóváhagyás hivatalból csak az esetben tagadható meg: a) ha a felterjesztett szabályrendelet, illetőleg határozat a törvényes alakiságok megtartása nélkül hozatott; b) ha a szabályendelét törvénybe, vagy az állam érdekébe ütközik, vagy pedig ha az önkormányzati hatáskörön túl terjed, vagy községek önkormányzati jogait sérti; c) ha ingatlan vagyon leltári értéken alul idegenittetik el, vagy ingatlan vagyon pótadó kivetésével szán- dékoltatik szereztetni; d ha az ingó tőke felhasználása vagy rende'tetésének megváltoztatása a törzsvagyon állagát csonkítja; e) ha a kölcsönök törlesztése pótadóval történik; f) ha a pótadókivetés az engedélyezett százalékon túl megy; g) ha a terhelő szerződés a törvényhatóságra nézve káros; h) ha a közmüvek kö'.intézetek, vállalatok létesítése pótadó segélyével terveztetik, — a létezők megszüntetése pedig a befektetett értéket nem biztosítja. (141. § )

A törvényhatóság egész területére kiható és annak önkormányzati hatáskörébe tartozó ügyek, valamint az általa létesített közintézetek és válla latok szabályrendelettel rendezendők. Ha a szabályrendeletet a törvényhatóság a kitűzött határidőn belül meg nem alkotná, a kormány jogosítva van rendeleti utón intézkedni. A szervezeti szabályrendeletek azonban hatályon kívül helyeztetnek. Minden érvényben maradt és jövőben érvényt nyerő szabályrendelet egy-egy eredeti példánya a főispán és á központi számvevőség rendelkezésére bocsátandó. (142. §.)

A vármegye tulajdonát képező és annak felügyelete alatt álló minden alapról belügyministeri rendelettel : zabályozott alakban, évenkint költségelőirányzat készítendő. Minden a következő évre kiható költségvetés rendszerint az őszi rendes közgyűlésen állapítandó meg. (143. §)

A törvényhatóság összes vagyona leltárba felveendő. (144. §•)

A törvényhatóság a tulajdonát képező vagyon jövedelmeiről a vagyon eredeti rendeltetésének épságben ^tartásával a költségvetések során ren

épugy a vasárnapi munkaszünet: az emberi szellem nyugvó állapota; melyre nézve valamennyi század és bölcsésze abban egyezik meg, hogy a szellemet egy hét leforgása allatt csak 6 napig tanácsos megerőltetni, a 7-iket pedig pihenőnek el kell fogadni, mely pihenő, mint a testi nyugalom alapfeltétele a hosszú, egészséges életnek.

A mondottak után tehat nem fognak többé csodálkozni, hogy a 7-ik napon bekövetkezendő általános munkaszünetre nézve feltűnően egyetért nemcsak Mózes, Pitágorász és Proudhon, sőt a legújabb időben, a munka Eldorádójának egyik nevezetes embere, az amerikai Warren dr. is; ki e tekintetben következőleg nyilatkozik: ,A menynyire sok évi tapasztalatom csak terjed, mindig azt találtam, hogy azok, kik jóeleve megszokták vasárnapon mindenféle és nemű munkáról és gond ról lemondani és tartózkodni, a hét folyamán a legkivá'óbbat bírták létrehozni. Meg is vagyok győződve ezekről, hogy ezen a 6 napon belül többet munkálkodnak és feladatukat jobban is végzik, mintha a 7-ik napon is dolgoznának !c

Csak az a kérdés mostan, mire fordítsuk célszerűen, illetve az egészségtan értelmében, ezen

7-ik napot vagyis a vasárnapot? Mert, tapasztalatunkból kiindulva, nagyon is félünk, hogy a kereskedelmi ministernek a vasárnapi munkaszünet ügyében közrebocsátott rendeletét nem a vallás és

delkezik. Á törvényhatóság a jelen törvény életbe léptétől számított egy év alatt köteles minden alap rendeltetését szabilyrendeleti utón szabályozni. (145. S)

A tiszti nyugdíjalapok és az ezen alap javára kivetett pótadók iránt külön törvény fog intézkedni (146. §.)

A törvényhatóság a közutak és vámokról szóló 1890. I. t.-cikben szabályozott útadón, az 1875. III. t. c. által betegápolási alap létesítésére, valamint az 1879. XXXVII t. c. által katonii beszállásolás címén kivetett pótadón kívül köz- gazdasági, közművelődési és jótékonysági célokra az egyenes államadók 5°/0-át meg nem haladó pótadót vethet ki; ezen 5°/0 ba beszámítandó azon összeg is, mely a törvényhatóság által a tisztviselők nyugdija címén szavaztatott meg, valamint azon összeg is, melyet a törvényhatóság az 188S. IV. t. c. ben megjelölt célra szavazott meg. Az ily határozat hozatalához a közgyűlésen jelen levő tagok kétharmadának névszerinti szavazás utján való hozzájárulása szükséges. A szavazók neve a jegyzőkönyvbe felveendő. (147. §)

A törvényhatósági pótadók °/()-a a földadó, házadó, keresetadó nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőkekamat- és járadékadó cimén fizetett egyenes állami adók összege után számitandó. A kivetés százalék részben, de oly módon is történhetik, hogy a községekben fizetett múlt évi egyenes állami adók 3 utolsó évi átlaga alapján határoztatik meg azon évi összeg, melyet a községek a meghatározott pótadó °/0 cimén beszállítani tartoznak. Utóbbi esetben a községek a megszabott összeg fedezéséről saját háztartásuk évi költségelőirányzatában gondoskodnak és azokat ama kiadások rovatába helyezik, melyek a községben fizetett összes állami adókat egyformán terhelik. (148. §.

A törvényhatóság által elhatározott pótadók kivetése, kezelése és behajtása a pénzügyigazgalóra bizatik. (149. §)

A 139. §. keretébe tartozó ügyek rendszerint a vármegye rendes közgyűlésén tárgyalandók ; ha kivételesen rendkívüli közgyűlés napirendjére tü zetnek ki, szükséges, hogy az azokra vonatkozó javaslat és az állandó választmány véleménye legalább 15 nappal a közgyűlés előtt a vármegyei hivatalos közlönyben egész terjedelemben közzé tétessék. (150. §)

A törvényhatóság minden határozata birtokon kívül az illető ministerhez felebbezhető. A felebbezés a kézbesítéstől, illetőleg kihirdetéstől számított 15 nap alatt az alispánnál nyújtandó be, ki azt 8 nap alatt jelentés kíséretében felterjeszti, ('52. $•)

Az illetékes minister a kellő időben feleb- bezett, illetőleg felülvizsgálatra felterjesztett határozatokat megsemmisítheti vagy feloldhatja és uj eljárást rendelhet, vagy végre megváltoztathatja és ha érdemleges döntésre a törvények értelmében jogosult, érdemileg határozhat. (153. §)

A vármegyei törvényhatóság önkormányzati hatásköre csak azon ügyekre terjed, melyeket ezen törvény vagy későbbi törvény oda utal. Mindaz, mi korábbi törvények szerint a törvényhatóság hatáskörébe tartozott, de a jelen törvény szerint hatáskörébe nem utaltatott, ha csak valamely törvény másként nem intézkedik, az alispán hatáskörébe tartozónak tekintendő. (154. §.)

Hírek a nagyvilágból.

Puskaporszag kezd érezhetővé válni az európai légkörben. Berlinből jelentelték a P. Lloyd-nak, hogy a külügyministériumból a nemzetközi helyFolytatás az I-sö mellékleten.

közoktatásügyi minister fogja meghálálni előbb- utóbb. hanem a fogyasztási adóról a budget alkalmával beszámolni szokott pénzügyminister, és az esetben szomorúan megvalósulhat a nemzettel ama közmondás: amit nyert a vámon, elvesztette a réven !

Pedig a vasárnapi munkaszünetnek csak akkor lehet — és lesz is — üdvös hatása, ha — amint már fentebb mondtuk — az egészségtan értelmében valósítjuk meg azt! De akkor mindenekelőtt elvül elfogadandó az u. n. »vegyes foglalkozás« azon értelemben, hogy az, ki egész héten át az iskolapadon ült, vasárnapon a szabadban sétáljon és szórakoznék : annak pedig, ki 6 napig gyalult és kovácsolt, annak bizony egy kis szellemi szórakoztatás, mondjuk a »vasárnapi iskola* látogatása, a legcélszerűbb szórakoztatást fogja nyújtani. Szóval: a vasárnapi munkaszünet ép az ellenkezőre fordítandó, mire rendesen az egész hét fordittatott 1

Mert, ha esetleg, a mi nálunk nagyon valószínű, a korcsmák szorgalmasabb látogatására, vagy általán csak dorbézolásra fordittatnék : mintsem hogy arra fordittassék, jobb, ha mint eddig, ott a hol, munkára fordittatik.