Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-01-04 / 1. szám
alj a- Üj hely, 1891. január 4 1. ss. Huszonkettedik évi JmiTES As érre 6 frt e 3 dévr«- 1 frt 50 ki aentetlen leveiak ímert kpzektftl fo-»(itatnak lói qpúi adatna a zár ára 20 kr A c; ttérten minden star idsor dijja 20 kr. Z EMPLÉN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) EISDETÉSI 5 hivatalos hirdeti Minden egyes sí Azonfelül bélyeg Kiemelt diszbetül zettel ellátott hi nyékért térmérték minden □ cent : után 8 kr sz&mJ Állandó hirdet kedvezmény nyuj Hirdetések a „Ze nyomdába külder Után fépünk műveltsége. — Három cikk. — 1 j zánk a jelen század huszas éveitől * oly rohamos fejlődésnek indult, ,• < íhez hasonlót a nemzetek történeiig találunk. Az átalakulás a poli- irodalom és a társadalom terén t rendkívüli ; mondhatni : egy lé- utottunk a nyugati művelt államok sorába. A ide ha mélyebbre hatolunk a társa- daiot rétegeibe, ha visszafejlődő alföldi lkat, ha falvainkat tekintjük, ha közlési, közegészségi stb. állapotainkról :atisztikát vizsgáljuk, meggyőzödhe- igy az átalakulás csak a főbb kereteket -r , a nép belső életét legnagyobb rész- ntetlen hagyta és igy azt a szellemi ltot, melyre a magyar nemzetnek u,t. c ;kély számánál fogva is el kell jut- g sem értük el. Nemzeti önálló. mórt iifrr\lep l-ikottörócfl Afj ányzati és inas t- ren vczéi .érfisiíiii . ryobb buzgalommal törekednek'ugyan }gv a mag-yar faj túlsúlya állandóan -?7se , de törekvésük, fáradságuk s 'gis meddő marad egyrészt a ke..íö erő hiánya, másrészt népünknek niu- sége, tudatlansága miatt előbbiről céltalan volna szólanom. sad alom művelt osztálya úgyis szívesen és tőle tfdhetöleg áldoz bármikor is a kultúra oltárán. De a szellemi élet elmaradottsága, illetőit ' az annak fejlesztésére munkáló tény. k annál inkább képezhetik fejtegetésünk tárgyát. így kulturális téren mért maradt el úgy hazánk, eléggé ismeretes a tanult ember előtt. A legmostohább politikai körülményeknek századok és századok óta való összejátszása, a nemes és jobbágy közt fen- állott viszony, a közlekedési utak, főként a tenger hiánya stb. következtében. De közbejátszott a magyar embernek Pató-Pál-íéle természete is. Most azonban, midőn a körülmények oly lényegesen átváltoztak hasz nunkra, midőn az állam szervezete is gyökeres átalakulásokon ment és megy által : szigorú kötelességünk, hogy vállvetve törekedjünk odahatni, hogy népünk gondolkozásmódja az eddigitől jobb irányba tereitessék, hogy műveltségi foka magasabbra emeltessék. Ez magával fogja hozni közgazdaságunk javulását, a magyar fajnak szupremáciáját a többi nemzetiségek, szomszéd államok s tartományok fölött. Mert népünknek kedélyvilága élénk, szellemi ereje jelentékeny, azaz : a talaj, az anyag jó; de hogy ez kiművelve és kellőleg értékesítve nem lett, lépten-nyomon Ác «1 li o f A Ri'/nntMtiM Q-íf h za rr »r nór»íir\lr olö gendő okszerű beosztással élni nem tud; hogy sdás-vevésben en; elég jártas, nem elég számító ; a tertrészetadta javakat felhasználni, kiaknázni nem tudj ;■ falvai rendetlenül vannak építve ház 1 primitívek, a csínnak, tisztaságnak híjával vannak, a legközönségesebb és legegyszerűbb egészségi kellékeknek meg nem feleinek ; udvaxai gexc/jCLl, HIZbCVCI, cl mi cl Z1X13. KI13.K 6S cl tűznek legkitűnőbb fejlesztőivel, továbbítói val vannak telve. A házak környezete, különösen a helységek szélein viruló kertek helyett a bogácskórók és szerbtövisek sűrűje vagy kopár libalegelők, — mindmegannyi rút bizonyítékai a szerfelett való hanyagságnak, a hasznos és szép iránti érzék hiányának. TÁFCA, sküdtszéki tárgyalás. Paris, 1890. december 24 — A ,Zemplén^ eredeti tárcája. — áűunk egy nevezetes drama utolsóelőtti fel- . or í .1. A színhely a Fatais de Justice esküdt,7 gyterme. A szereplők — kiket e lapok olva ‘ mar bizonyára ismernek névről — Michel F.yrand és Gábriellé Bompard, kik a tizenkét esküdtnek szamot adnak Gouffé-nak, a montmartre i hűi ;s { nek meggyilkolásáról. E sötét dráma (Prair rti eseténél sokkal nagyobb »ciuse celébre«) utolsó : lvonása már nem itt, hanem bizonyára a rideg Place de la Roquette kopasz ákácfái alatt fog lefolyni, csak pár lépésnyire az örök nyugalom csend s honától, a Pere la Chilisé-túl. Csakhogy ez n'r’sii jelenetnél nem a Conseillier Robert jóságos a! :ja fog prezidiálni, hanem egy sokkal fé- leímese b alak, Deibler, a monsieur de Paris, fogja a főren ező szerepét játszani annyira félelmetes műszerén, a nyaktilón. terem maga nem nagyon tágas s kénye- lemről gyáltalán nem panaszkodhatik az a két százötven hallhatatlan, kiket az elnök kegye kiválasztott abból a tízezerből, kik belépő-jegyért fo lyamo.ltak. Csakhogy, mint minden alkalommal, úgy a jelenben is, valóságos tőzsde alakult a számmal a mindkét nembeli művész (főleg színművész)-világ, s nem csekély számmal a diplomáciai kar, élükön négy nagy párisi képviselőjükkel, kik meg nejeiket is magukkal hozták. Nem csekély érdeklődés mutatkozik a »piece de conviction«-ok iránt, melyek között legnevezetesebb szerepet játszik az újnyi vastagságú selyem ruha-öv — .cordeliére* — hasonló ahhoz, mely- lyel Gouffé t megfojtották s a hires bőrönd, melyben a hullát Lyon-bi, illetőleg Mülery be szállították, s később dirib darabra törvén, a millery-i erdőben szétszórták. Á!szakál, revolver s nehány aprólékosabb tárgy egészíti ki az érdekes gyűjteményt, melyért, azt hiszem, Madame Tussand szívesen áldozna pír ezer frankot, hogy vele híres londoni »chamber of horrors« át gazdagítsa. Mielőtt a vádlottakat bevezetnék nem tartom érdektelennek egy futó pillantást ,vetni magára a gyilkosság történetére, minek azonban minden részletére kit< rjeszkedni —tekintve a rendelkezésemre álló helyet — nem lehet. Eytand saint-etienne-i születésű jó családból származik. Kora ifjúságában tóbb csíny elkövetése mán mint önkéntes résztvett a mexikói hadjáratban s megszökve csapatjától átment az ellenséghez, Később, az általános amnesztia következtében, visszatért Fránciaországba, hol mint bor- és likőr- kereskedő és gyáros szerepelt a Páris melletti Sev- rés ben. a porcellángyártás hires hazájában ; itt azonban megbukott s később mindenféle meg nem engedett úton szerezte a mindennapi megélhetésTapasztalati tény, hogy egy-eg több nemzetiségű (pl. magyar, né lakossága más és más jellegű, ki val is bir. Minthogy pedig e falvi . .ezv a természeti viszonyok egyenlők, képen következik, hogy azok lakosok műveltségi fokával egye ban áll. Igazat kell adnunk ,a lt magyarénak, midőn azt mondj termékeny lapály , hegyek, virán kedvező éghajlat teszik a közer. az ész, mely azokat felhasználni id?r? * vagy Smith Adámnak, ki szerin kutforrása az ember ügyességétő kájától függ. Elég jellemző népünk gondol jára az a párbeszéd, mely 3—4 évi fülemhallatára, egy, a mezőről ház; kásasszony és egy városi mestere folyt. Midőn az asszony ujságolji nak, hogy egy igen gazdag és m földesúr a földjeit alácsövezteti ság idején, a hol csak lehetség f~i-.it ■ rá,, meg is ve ótet, hogy íg - Erűé, ő tehát az er delkezcsére á'ljf eszKozöKoek ok-< t felhasználását isiénkóznak a kis :ágb n, a ?ó vidékén és cl tHciPrss obbi ! o 2 És még tozi nk fel iilusztrcilásüi n*?püi n; (jlrnsrädottsä^dn^k vázolására, ; tesek a szemlélő előtt. Magyarázó . men' okokat eleget találhatunk azokba. D ie is erről van szó, hanem azon f zökről, melyek ez állapotok me) u sára közremunkálhatnak. Wm íbb ist ban megszökvén, két év előtt Párisb, ka;iát. h a Boulevardon megismerkedett a nálánál huszonöi évvel idősebb Eyrand-\al, kivel a leg iszontagsá- gosabb életet élte s vele többször ellát ,adott I ■ donba is. Az 1889. julius havában a sz s par a legsúlyosabb anyagi viszonyok közzé jii s iy körülmények közt elhatározták, hogy rabolni fognak A kiszemelt áldozat, Gouffé, a r on< vtr. i »huissier« volt, ki, dacára, hogy hm, íel- 1 leány apja, mégsem idegenkedett a , do., • s oly ember hirében állott, ki a gyeng mel szemben igen bőkezű. Egy kis 1 ka tehát a gyilkospár a Madeleine töszomszU a csendes Rue Tronson—Ducondray-be emeleti háromszobás lakásba Gabrie költözködött be Labordére név alatt. Julius 26-án Eyrand találkozott G -ffé-val a Boulevardon s egy kávéház terrászán csendes beszélgetéssel töltötték el az időt. A kö' Űző nap reggelén Gábriellé rálesett Gouffé-ra irc előtt, s elmondva neki, hogy Eytand-'al mégha- sonlott, találkát Ígért neki aznap este ’S ; - 1 or a Tronson—Ducondray-ban, a lakásán, mit -. • md- szomjas Gouffé látható örömmel el is .d ■ A nap hátralévő részét a bünös-pá-- xr. előkészületek megtételével töltötte el. A . ionbn vásárolt csigát beleerösitették az alke v mennyezetébe, s azt, valamint a selyem-hurkc r tuggönynyel takarták el, mely elég hosszú a ni. z. hogy Eyrand-1 jól eltakarja A csiga alá .-.vcretEn nembérelt gábaa, z első gyedül gyeit aaas-\ risi lapnak, .00 frankkal hi-Hgatóság; ;tte ;z;k,
