Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-08-17 / 33. szám
poritván, azt már régen túl is haladta, s az ami azután következik, az már részben a községi, részben az állami adminisztráció rovására történik. Es nem tarthatjuk már azt sem normális helyzetnek, hogy a községek által a községi ügyek vitelére választott, s a községek által fizetett községi és körjegyzők az állam céljaira, annyira íelhasz- náltattak, hogy éppen a községek érdekeiben müködniök fizikai erejök és idejök nem maradt. A közutakról szóló törvény üdvös intéz kedéseket tartalmaz, s annak helyes alkalmazása és végrehajtása a lakosságnak súlyosabb terhét is megkönnyíti; ámde ezt ily módon alkalmazni a községek képesek nem lesznek és nem lehetnek, mert ezen egy törvény egy községben, egy körjegyzőségben egy ember munkásságát igénybe fogja venni s ha a tekintetes törvényhátóság nem segít nem könnyít a községek és jegyzők terhein, sajno an fogj^ tapasztalni — nem csak a vár megyében — de az egész országban, hogy mennyivel szaporodik meg a »hanyagság, a rendeleteknek pontos és határidőben való nem teljesítése,« az innen megindítandó fegyelmi eljárás, pedig ha e címen megtartanó vizsgálatok behatóan és lelkiismeretesen fognak vezettetni, lehetetlen lesz az illető tisztviselők túlnyomó nagy részét clitélni. Hogy tehát a törvény végrehajtására kiadott utasításban foglalt teendőket, úgy a mint az ren- r éltetik, pontosan teljesithessük, szükséges minden- c '.etre megadni nekünk a hozzá való eszközt; t mélfogva mély tisztelettel kérjük a tekintetes \ írmegyei bizottságot miszerint: A törvényhatósági közutak építése stb. kia- d'sai és bevételeiről 1891/92. évekre készítendő 1 iltségelőirányzatba a vármegyében lévő községi c.s körjegyzők részére, egyenként és évenként >-gély címen legalább 120 —120 ftot fölvenni illetve megállapítani, kegyesen méltóztassék, hogy tf. által a jegyzöknekmód adassék az útadó körüli munkálatok pontos teljesítése végett a kellő időben és szükséges munkaerő alkalmazására. Hogy ha a tekintetes várme gyei bizottság kegyes lesz, ezen kérelmünket teljesíteni, remélni mer jük,hogy azt a nméltóságu m. kir. kereskedelmi ügyi minister ur kifogásolni nem fogja a menuyiben a törvényhatóságok részére mintaként kiadott költ- '■•'gelöirányzat kiadási rovatának I. szám 4. pontja is mutatja, hogy ily címen bizonyos összegek a költségvetésbe felvehetők. Mély tisztelettel vagyunk. A tekintetes vármegyei bizottságnak a Zemplénvármegyei községi és körjegyzők egyesülete nevében alázatos szolgája : Kula István, Pataky Miklós, e. főjegyző. e. elnök. TANÚGY. A kegyes-tanitórendiek Zemplénvár- megyében. XXIV. Hudra János k. r. tanártól. Az Isten dicsősége és ifjúságunk örömére 1858-ban Slezák Mihály, stompai műértő, helyre- '.ozza templomunk orgonáját 60 ftért, mihez a Ház 30 Ittál járult, a másik felét pedig Kapy István különféle benefaktoroktóí szedte össze. Ez évi káptalan választja Purgstaller Kai. Józsefet, temesvári házfőnököt, rendtőnökké; ugyanekkor p.-a. újhelyi házfőnök és gimn. igazgatóvá Korecz Lőrinc választatik. Hindy Mihály egy évtizedet f öltvén Ujhelyben, nemcsak mint házfónök dicsé- íettel oldotta meg nehéz feladatát, de különösen mint a gimn. és a kath. elemi iskola igazgatója, n kritikus idők súlyos nyomása alatt dip'omaciai okossággal felelt meg nagy felelősséggel járó kötelmeinek. Hindy Mihály, mint kiváló szónok is magasztaltatik évlapjainkban. Az ő különféle egyházi és iskolai ünnepségek alkalmával mondott, beszédei a hallgató közönség nagy tetszésével ta- lálkoztakj éppúgy mint Zimka, Sárváry és Ribi- Anszky egyházi szónoklatai. 1859. január elején, a mint Schmidt Sevér kerületi főigazgató hivatalos látogatását megtevé, egy sajátságos tervezettel lepte meg az igazgatóságot, mely nem lenne más, mint a gimn, épületének oly formán történő megosztása, mely szerint a gimnazisták az épület emeletén az elég szűkén kimért 4 teremben húzzák meg magokat, a földszintet pedig a kath. elemi iskola foglalná el. A terv úgy látszik a csász. kir. magas minisztérium agyában született, s a főigazgatóságnál élénk pártfogásra talált. Célja volt az egész intézkedés n k, a fenálló elemi iskola helyiségeiben germán- s:ellemű leányiskolát állítsanak fel. A kivitelhez ar ősz folyamán hozzá is láttak. A magas mi- n’/zterium által kiküldött építész a tanulmányi a’ap terhére megcsinálta a tervezetet, mely szériát a gimn. épület földszintjére a déli oldalon, e ;y az utcáról a folyosóra nyitó ajtó vágassák, h 1 az elemi iskolai tanulók járnának be. A gimnazisták pedig a cinterem felől az emeletbe ve- z tő csigalépcsőt vennék igénybe. Nehogy pedig a két ellentétes intézet ifjúsága az épületben egymással találkozzék, mi nem egyszer Ízetlenségekre s olgáltatna alkalmat, az alsó folyosó bejáratát a lépcsőzeten túl fallal zárták el. A kívánt átalakifásokat és egyéb javításokat Weinberger Gyula vállalkozó hajtá végre. i860 ápr. 10 én történt meg az egyesekben nagy reményeket tápláló intézkedés kudarcának ehő felvonása. A kezdet csak ment valahogy. Fdő Bessenyey Pál apát ünnepies istentisztelet után az elemieket átvezette a gimn. épületébe; az elemi iskola épületében pedig 11 leányka nehány hivatalos egyénnel, a többi között Markoviié Antal megyefönökkel, várta az iskola ünneplés megnyitását. Meg is történt igen szerényen ; de a város részéről sem a íőbiró, sem semminemű hivatalos egyéniség részt nem vett az ünnepségben. A részvétlenségnek az volt az oka, hogy a felsőbb tanhatóság a város megkérdezése, illetőleg beleegyezése nélkü', akart jókora terhet a város nyakába varrni. Azt kívánták, ugyanis hogy a város 800 pengő forintot fizessen évenként a tanitónőnek és az igazgatónak, s mindezekért cserében boldogították volna a várost egy fölösleges német iskolával azon célzattal, hogy idővel e tanintézet legyen bőven csergedező forrása a német kultúrának s egyszersmind elnémetesitője a jövő nemzedéknek. A város atyái és polgárai — di cséretökre legyen mondva — ellenmondottak ezen tolakodó kisértésnek s nem nyugodtak meg abban, hogy először Bánóczy Mária magyarnő alkalmaztatott tanitónőnek ; mert már előre jelezve volt, hogy egy jól kipróbált német asszonyt fognak Kassáról hozni, ki szívós kitartással fogja az eléje tűzött célt megvalósítani. Szerencsére ilyféle kisértéséknek már lejárt az ideje s a mi fő a város által adandó 800 fton fordult meg az iskola ügye, miről a város hallani sem akart. Ekként halva született eszmévé vált az egész s szappan- buborékként tűnt el a bécsi minisztériumnak vérmes reménye. Az újhelyi polgárság pedig józan, hazafias munkát végzett, midőn a hivatlan vendégnek szép szerével ajtót mutatott. Hogy miként voltak fent az ügyek ily folyásával megelégedve ... az már az ő dolguk volt ! A gimn. visszahelyeztetett teljes jogába, az elemi iskola pedig visz- szatért rendes otthonába. Az előző év dec. 10-én rendezték a Kazinczy ünnepséget is Széphalmon. Ez ünnepségen, irodalmunk ezen nagy alakja születésének százados évfordulója alkalmából, megjelent a vidéki, különösen a sárospataki és újhelyi intelligencia teljes számmal. Ezeken kívül az ország legtávolabb vidékéről is számosán ide zarándokoltak azon hazafiak közül, kik Magyarország feltámadását már a közel jövőben reményiették. Itt nyilvánult a 10 évi elnyomatás után először szabadabban a nemzeti érzület. Erdélyi János, sárospataki tanár, hazafias beszéde után itt merték először nyilvánosan el énekelni Vörösmarty Mihály »Szózatját és Kölcsey „Hymnusz*-át. Szóval az ünnepség Kazinczy dicső emléke mellett1) az elnyomott nemzet feltámadásának reménycsillagat is jelezté. Hogy Kazinczy irodalmi érdemei elévülhe- hetetlenek : nem szorul bizonyitgatásra. Ezen incidensből kiindulva, hogy Zemplénwirmegye ifjabb nemzedéke évenként felújítsa ezen kiváló férfiú emlékezetét — ki bár nem a vármegyének szülötte, de családi otthonát itt találta fel — s tettein buzdúlva tanulja meg tőle, miként kell a hazát az élet bármely viszontagságai közöt is igazán szeretni : rendelte a magy tud. akadémia, újabb időben, — mely szerint a sárospataki akadémia, ref. főiskola és tanitóképezde, úgyszintén a sátor- alja-ujhelyi gimn. tanuló ifjúsága évenként a helyszínén, Széphalmon megjelenvén — emlékbeszédek tartása, továbbá hazafias ének, zene s szavalatokkal összekötött emlékünnepséget rendezzen. Az akadémia 25 darab aranyat szavazott meg a magyarnyelv és irodalom bármely ágában kitűnt tanulók jutalmazására oly formán, hogy 10 db a sárospataki akadémia. 5 a ref. főiskola, 5 az ottani tanitóképezde és 5 az újhelyi gimn. számára essék. Az ünnepség a tanév tavaszi vagy nyári szakában az említett tanintézetek nagyreményű ifjúságának, tanári karainak jelentése s szépszámú válogatott közönség érdeklődése mellett már nehány év óta pontosan megtartatott. De miután Széphalom S.-a.-Ujhelylóí több mint egy óra, Sárospataktól pedig 2 óra járásnyira fekszik, az oda és vissza való zarándoklás oly számos ifjúsággal, még kedvező időben is, igen sok előre nem látott akadályokkal küszködik : felmerült azon kérdés, nem volna-e sokkal célszerűbb, ha ezen ünnepség iskolai jellegűvé válva minden intézet saját falai között róná le Kazinczy emléke iránt való kegyeletadóját és te'jes nyugodtsággal végezné el otthon az előre megállapított program- mot ? Ez ügyben még végleges megállapodás nem történt; de a közóhaj ezen véleményt támogatja. Egy ideig azonban a régi uzus lészen fentar- tandó. 1861 okt. 19-ike emlékezetre méltó, a menynyiben a városi képviselői közgyűlés Korecz Lőrinc házfőnök gimn. igazgató kérelmére házunkat és az egész birtoktestet terhelő minden néven-ne- vezendő községi teherviseléstől — tekintettel a kegyes-tanitórendnek az ifjúság nevelése körül *) A 27 évvel ezelőtt elhunyt Kazlnczynak 7 gyermeke közül csak 2 férjezett leánya vett részt az ünnepségen. kifejtett érdemeire — örök időkre felmentette, s a gyűlés e határozatát írásban is kiadta. Ez azonban csak mellékes dolog akkor, midőn egy nemzetnek vérmes reményeiről van szó, a minőket táplált a magyar nemzet i86i-ben. Mindenki azt hitte, hogy a változott politikai viszonyok egy jobb jövő csiráját rejtik méhökben ; annál keservesebben esett a csalatkozás, midőn szomorúan kellett tapasztalnia, hogy rövid alkotmányos életünket újból a nemzetgyűlés és az uralkodóház között felmerült lényeges differenciák folytán bizonytalan időre abszolút kormányzattal fogják felváltani. Ez az átmeneti állapot 1867-ig, a kiegyezésig, tartott, midőn a nemzet jogos kívánságai teljesítve lettek s Andrássy Gyula gr. elnöklete alatt a ministérium megalakult. Előbb említettem, hogy intézetünk a Thunrendszer beköszöntővel négy osztályúvá lett s ilyen maradt majdnem két évtizeden keresztül. Gondolko* dó fők belátták, hogy a nagy kiterjedésű Zemplén vármegyének központját nagyon megilletné egy nagy, esetleg egy főgimnázium annál inkább, mert a reményteljes fiatalság vágyai, végmegállapodásának nyugvó pontjai leginkább itt találhatók fel, hol a megye, város s különféle pénzintézetek elég alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a fiatal ember szorgalmának gyümölcsét valamely hivatal elnyerésével megjutalmazva élvezhesse, vagy papi pályára lépve, az egyháznak vagy család alapítása által a világitársadalomnak díszére váljék. Az újhelyi kegyes-tanitórendiház tanári személyzete. — Folytatás. — 188%- Gyalókay Ferenc, hf. Grossman Alajos, leik. Pollák János. Szabó Mátyás. II. el. igt. Kovács János, gimn. ig. Schichman Endre, Sárhegyi József, Horváth Sándor. Brezanó- czy Béla. vil. Kaszás Ferenc, vil. Kuretska István, vil. Tarkeőy János, vil. Vandruska Antal, vil. Krafcsik Ferenc, vil. 188*/2. Halmi László, hf. Grossmann Alajos, lelkiatya. Pollák János. Szabó Mátyás, II. el. igt. Kovács János, gimn. ig. Schichmann Endre, Sárhegyi Lajos, Horváth Sándor. Bre- zanóczy Béla, vil. Félegyházy Béla, vil. Tarkeőy János, vil. Vandruska Antal, vil. Krafcsik Ferenc, vil. 1882/3. Halmi László, hf. és gimn. ig. Grossman Alajos. leik. Pollák János. Szabó Mátyás, II. elem. igt. F üredi Jáno^, Zsigmond József, Rigó István, Horváth Sándor. Bre- zanóczy Béla, vil. Cserép József, vil. Félegyházi Béla, vil., Vandruska Antal, vil. Krafcsik Ferenc, vil. 188s/«. Halmi László, hf, és ig. Grossmann Alajos, leik. Pollák János. Szabó Mátyás, II. el. igt. Füredi János, Zsigmond József, Horváth Sándor, Jakab Gyula. Brezanóczy Béla, vil. Cserép József, vil. Félegyházy Béla, vil. Vandruska Antal, vil. Krafcsik Ferenc, vil. (Folyt, köv.) ÉrtesítésHorváth Endre és neje Kiel Flóra nőnevelő intézetében a beiratkozások, a jövő 1890—91-iki tanévre, folyó 1890-ik évi augusztus hó 29. 30. és 31-ik napjain történnek meg — az intézet tulajdonos-igazgatójánál. -- Beiratás dija fejében, egyszer s mindenkorra, 1 ft fizetendő, mely összeg a gyermek-könyvtár szaporítására és tanszerek beszerzésére fordittatik. — A tandíj osztályok szerint következés, havi részletekben előre fizetendő : I. és II. osztályba járó növenékért: 2 ft; III. osztályba járóért: 3 ft; a többi osztályokban, valamint az ismétlő osztályban is: 4 ft. Rendkívüli tárgyak tanításának dijja: francia nyelvért egész évre: 10 ft; zongora tanításért, naponkénti egy órával egy hóra 10 ft ; hetenkénti három órával egy hóra 5 ft. —- Benlakó növendékek teljes ellátása és tanításáért, beleértve hetenkénti három órai zongora oktatást is, egész évre 200 ft, mely összeg negyedévi részletekben előre fizetendő. — Az intézetbe felvett növendék hoz magával ágybélit, ágyteritőt, 1 abroszt, 4 asztalkendőt, 4 törülközőt, 1 poharat, 1 mosdó tálat, evő eszközt, elegendő fehérneműt és felső ruhát tetszés szerint. HUMOR. Katedrái bőlcseség. Aki az ön beszédét hallja és meg nem örül -- az bolond. Galilei elővette a pizai tornyot és experi. mentáit vele. * Az ember sokszor egy betűt sem iszik, mégis mámoros. * A magyar és francia csak abban különbőz - nek egymástól, hogy mindkettő heves természetű. Uj felekezet Fiatal ember egy hölgyhöz : Nem is gondoltam, hogy nagysád oly nagy fiziognomista ! Hölgy : Oh, Kérem, én pápista vagyok. Rendőri hivatalból. :— Van e valami ismertető jele? kérdi a hivatalnok a szolgáló leányt, kinek részére cselédkönyvet állított ki. — Van igen is, de otthon maradt. — Hát mi az ? — Egy kis gyermek.
