Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-12-07 / 49. szám
sültem, s ha cikkirónő szives leend útbaigazítást adni, a legnagyobb köszönettel veszem, hogy feh keresve őket, hasznosítsam e tanodánál is azt, a mi más helyen alkalmatosnak bizonyult. Eddig a tanoda előnyeiről szólottám, nem vagyok elfogult, s beösmerem, hogy hátrányai is voltak, amelyen változtatni kelle. Első fShiba, hogy a tanodába csak havonként iratkoznak be s némely tanítvány (különösen azon hónapokban, melyekben több ünnep van) egy két hóra is kimarad, hogy midőn, kedve tartja, ismét beiratkozzék Nagyon természetes, hogy igy az egyöntetű rendszeres tanítás megvolt nehezítve. Egy második hiba, hogy a szépészeti, az ízlésnemesitö munkákra talán valamivel több gond lett fordítva, mint a praktikusra, ebben a tekintetben a szülők hibásak, amennyiben az anyagot a varráshoz ők adták. A harmadik, hogy a szabászatot, mint rendes tantárgyat, csak két évi gyakorlat után kezdhették meg. E hibák felsorolása bizonyítja, hogy nem vagyok elfogult, s hogy részben felszólalása indokolt, ezzel azonban nem akarom a tanoda praktikus értékét kétségbevonni (mit megcáfol a tanítványok száma, s az, hogy e szám inkább növekszik, mint apad; pedig ha a szülők nem lennének megeléeedve, nem adnák leányaikat, minden kényszer nélkül, oly oskolába, melyben tanulni nem lehet), s ha cikkírónő a kiállításon a fény, pompa s szemkápráztató selyem- s bársonymunkák mellett nem látta az igen szépen dolgozott fehér-ne- műek halmazát, ezt csak annak tulajdonítom, hogy, miként maga bevalja, szemei el voltak káprázva. A fent említett hibákat belátva, midőn azon kitüntető szerencse ért, hogy a tanoda elnökségére fölkértek, jeleztem főbb vonalaiban az irányt, melynek követését a közgyűlésnek ajánlani fogom. A tanoda 3 évi ciklusra szerveződik, s ezen 3 évre egy programmot fogad el. melyen nekem azonban addig, míg a ciklus le nem jár, nem volt jogom változtatni. A múlt hóban tartott közgyűlésen alkalmam nyilt azt a tagok elé terjeszteni, mely jövőre nézve el is lett fogadva, s mely főbb pontjaiban a következő : X. A tanmódszer rendszeresen be lesz osztva s a tanítványok, kik legalább egy félévre iratkoznak be, tartoznak a tanrendet követni. 2. A tanításban a fősuty a fehérneművarrás s szabászatra fordítandó. 3. Hogy minden évben, egy meghatározott számú, szegényebb sorsú gyermek vétessék föl, kik a varrás minden nemeben a legalaposabban s pedig díjtalarúl begyakoroltassanak, s kik aztán az egyesülettől diplomát kapnak. Az egyesület megyeszerte tudomásul hozza e tanult varrónők kiképzését, s ajánlja őket kelengyék megvarrása s mindennemű, e szakba vágó ruhaneműek elkészítésére, s az ez irányban hozzáfordulóknak tanítványai közül ajánl. Valószínű, hogyha az ipartanodának ez irányú működése köztudomásra jut, s ha tanítványai megfelelnek a követelményeknek, oly nagy leend a kereslet, hogy sok szegény gyermeknek jövője biztosítva leend 4. Miután számos szülő van, ki gyermekét csak a kézimunkák bizonyos szakjában akarja begyakorolni, hogy ezek se essenek el a tanulás lehetőségétől, ezek fölvétetnek havonkint, mint rend kívüli hallgatók, s havi 2 irtot fizetnek. Ily irányú működés, ily tanrendszer mellett tortát is ad a tanoda s kenyeret is tanítványainak Megfelel azon célnak, hogy szegényebb sorsúak általa megélhetési módot szereznek, jobbmódúak- nak megadja e módot minden iránybani ügyesség elsajátítására s az általános ízlés kiművelésének a városban egy hatalmas tényezője. Mint az igen tisztelt cikkíróné láthatja, ha előbb is, mint ő ajánlotta, s ha nem is az általa ajánlott módon, de oly irányban történt az eddigi rendszeren változtatás, mely hivatva van emelni a tanoda praktikus értékét, mely programm ellett fogadva a közgyűlés által, s melyben, azt hiszem, a cikkírónő is megnyugvást talál. Midőn a nagyon tisztelt cikkírónonek szives érdeklődése és szíves tanácsát megköszönném, kérem ne vonja meg továbbra is ez érdeklődést a tanodától, s necsak a kiállitásra jöjjön, hanem látogassa meg (gyakrabban, mint eddig tette) a tanodát munkaidőben is, s legyen meggyőződve; ha hibát talál, szíves figyelmeztetését a legnagyobb köszönettel veendi: dr. Hornyay Béla, az ipartanoda elnöke*). T A N Ü G Y. A kegyes-tanitórendiek Zemplénvár- megyében. XL. Hudra János k. r. tanártól. 1797. dec. 9. Fölhivatik az igazgató, hogy’ váratlanul gyakran látogassa meg a tanulók lakását ; megteheti ezt esetleg más tanár is; de az exhortátornak kötelessége. A cél az : vájjon nem olvasnak-e tiltott könyveket ? *) Evvel a vitát befejeztük. Szerk. 1797. dec. 13. Az ország különböző részeiben több helyen fordulván elő rendetlenkedés, verekedés, az igazgató az ily hajlamuakat figyelem- j mel kísérje, s ha kihágások történnek, még kis- ' sebb mértékben is, a törvény teljes szigorával járjon el. Ha pedig nagyobb a baj s esetleg sebesüléssel jár, akkor az ifjút, ha nemes, adja át a vmegyei, ha nem nemes, a polgári hatóságnak. 1798. ápr. 10. Szigorúan tiltatik oly tanulóknak magánórákat adni, kik ugyanazon intézettől megválni kényszerítve voltak. 1799. máj. 17. Ki 3 4 napot folytonos egymásutánban ok nélkül elmulaszt, szigorúan büntetendő ; ha pedig többször ismétlődik, kizárást von maga után. 1800 nov. 20. Valahányszor az ifjúság testű letileg jelen meg az istentiszteleten, körmeneteken, vagy bárhol hivatalosan, a tanári kar is teljes számmal ott legyen. 1802. aug. 19. Voltaire, Rousseau s mások műveit, melyek a vallásnak, erkölcsnek s igy az egész társadalomnak kárára vannak, a könyvtárakból kiadni nem szabad ; kivéve azon esetet, ha állításaikat, nézeteiket megcáfolni akarják. 1806. febr. 16. Az ország öt tankerületre osztatott, u. m. a budai, nagyváradi, pozsonyi, kassai és győri. A szerzetesek által ellátott gimnáziumokban az igazgatót felsőbb jóváhagyás mellett a rendfőnök nevezi ki; ugyan ő nevezi ki a rendi tanárokat is. 1812. márc. 6. A főigazgató a ,Ratio educationist alapján elrendeli, hogy ezentúl vasár- és ünnepnapokon minden tanár a saját osztálya if- jainak külön tartozik szent beszédet tartani; meghagyja, hogy az exhortálás ne bizassék, mint eddig, egy tanárra 1812. ápril 14. A főigazgató tudomásra hozza, hogy a helybeli igazgató, Sivulszky József, aranyéremmel lett kitüntetve. 1814. márc. 9. Újból felhivatik az igazgató, hogy ügyeljen fel, nehogy az ifjúság veszélyes fegyvereket, tőröket, botokat, vagy bárminemű sértőeszközökét magával hordjon; továbbá télen 6, nyáron 8 órán túl lakását el ne hagyja. 1816. máj. 24. Fölhivatik az igazgató, hogy Jézus Krisztus szenvedése, vagy a szentek életéből vett produkciókat a színpadon tiltsa be. 1817. dec. 20. Ismételten felszólíttatnak a tanárok, hogy gyakrabban tegyenek látogat ist a tanulók lakásán, hogy igy otthoni magukviseleté- ről is biztos tudomást szerezzenek. 1818. nov. 17. Az évközi szünet módosul. Karácsoni szünét dec. 24-töl újévig. A nagy szünidő szept. 15-én kezdődik s tart nov. 1-ig. 1819. máj. 8. A magyar nyelv és irodalom { rendes tantárgy lesz. ' 1825. dec. 20. A vizsgalatok a direk or elnöklete alatt tartandók meg. 1826. máj. 25. A vizsgálatok dijait és a tanárok mellékes foglalkozásait illetőleg intézkedik. A javitó-vizsgálatokért nem jár semmi dij; magán- vizsgálatokért, ha félévről van szó 2 frt, ha egész évről 4 frt. A privata tilos ; csak akkor van megengedve, ha nem saját tanítványainkat oktatjuk. De a következő évben (1826. ápr. 21.) már meg van engedve mérsékelt díjért, ha az igazgató ellenőrzi. 1827. márc. 17. Azon tanulók, kik az első félévi vizsgálaton a vallástanból másod- vagy harmadrendű tanjegyet kapnak, javitó-vizsgálatra bocsáttatnak ; de ha a második félévben nyertek ilyen osztályozást, akkor ismétlésre utasittatnak. Ha valaki ismétlő létére kapja a nevezett osztály zatok valamelyikét, az a gimn. látogatásától mindenkorra eltiltandó. 1828. aug 3. Ha valaki valamely rendes tantárgyból bukott s ha mulasztását kellően, p. o. betegséggel igazolja: akkor javíthat; ha azonban a javitó-vizsgálat letétele után a következő osztály ban ugyanazon tantárgyból újra megbukik, ez esetben az iskola látogatásától eltiltandó. 1828. jan. 12. Kötelességévé tetetik az igazgatónak a színtársulatok által adandó darabokat átnézni és a drámai előadásoknál — amennyire lehet -— személyesen jelen lenni. 1831. máj. 28. A nagy szünidő aug. és szept. hónapokra áttétetik. 1833. dec. 24. A sStadium*, a tiltott művek közé sorozta ik. 1836. jan. 4. A második félévben a II., III, és IV. osztályokban a vallástan magyar nyelven tanittassék Petheo Benedek által szerkesztett és országszerte behozott tankönyv alapján. 1836 nov. 6. Közli a főigazgató a királyi rendeletet, melyszerint a tanulóifjúság kebelében semmiféle természetű társaság meg ne engedtessék, s hogy nyilvános vizsgálatok vagy egyéb ünnepélyek alkalmával politikai színezetű beszédek tartása, költemények szavalása meg ne engedtessék. 1838. máj. 7. A tanulók mind a magyar, mind a latin stílusban gyakoroltassanak. A földrajzot mappa nélkül ne tanulják. Nyilvános vizsgálatok alkalmával az I. és II. hum. tanítványai beszédekkel lépjenek föl; az alsóbb osztályokban pedig párbeszédek vagy egyes történeti személyek jellemzésének elbeszélésével szerepeljenek, hogy igy az ifjak hozzászokjanak a nyilvánossághoz, a beszédben ügyességet és bátorságot nyerjenek. 1843-ban már annyira megindult a magyar nyelvnek fölénye a latin fölött, hogy a rendfónök figyelmezteti a tanárokat, miszerint a magyar nyelv művelése mellett ne hanyagolják el a latint se ; különösen kiemeli, hogy a filozófiai osztályokban még a latin nyelv divatozik. 1848. ápr. 24. kelt rendelet eltörli az eddig szokásban volt számszerinti osztályozást; ugyanekkor rendeli el a tanév korábbi berekesztését, hogy a szülőket a haza mostani válságos idejében meglehessen nyugtatui. A jövő tanév kezdetéül nov, i-je tűzetik ki. A főigazgató is ugyanezt Írja azon hozzáadással, hogyha az épület katonai célokra volna lefoglalva, akkor dec i-je. 1850 jan. 21. Bécsben kelt irattal szigorúan megtiltatik a Kegyes-tanitórendnek a noviciusok felvétele. Ez intézkedés csak 1852-ben vált fölöslegessé, midőn Szcitovszky János, hgprimás, közbenjárása folytán a rend az udvarnál nemcsak kegyelmet nyert, de Váczott káptalan tartására is engedélyt kapott. 1858. okt. 2. Fölhatalmaztatik az igazgató, hogy a tandíjból, mely félévenként 4 frt 20 kr., fedezze a gimn. szükségletét. Ettől különbözik a felvételi dij, mely az intézetbe első ízben belépő tanulók után 2 frt 10 krjával szedetik. Ez összeg könyvekre, mappákra, múzeumra stb. fordítandó. A későbbi rendeletek részint a gimn. történetének elbeszélésénél, részint a külömböző rendszerek előadásánál beolvasztva előfordultak. De különben is már újabb korba esnek, mely bürokratikus terjengősége folytán oly bőséget mutat fel, hogy mindazon rendeletek előadására, leírására, melyekkel az utolsó 30 év alatt tanügyünket boldogították, egy egészen külön kötetet kellene szárnyára bocsátani. Ez unalmas lenne, de fölösleges is, mert ezen korszakban felnevekedve negyobb- részint átéltük, éreztük hatását s nagyon jól emlékszünk a paragrafusokra, melyek szerint bennün két dirigáltak, vagy mint a szellemi ügynek szerény harcosa utóbb magam is tevékeny részt vettem azoknak másokkal szemben való alkalmazásában. CSAJOK, Koch dr. Ezelőtt Figaró volt itt, Figaró volt ott, most Koch van mindenütt. Evvel a névvel.vannak telve az újságok és az emberi koponyák. Evvel a névvel fekszik le, kél föl és ül le ebédjéhez a doktori sereg. Ebben a névben van letéve minden tuberkulózissal telitett betegnek reménye. Mindenki örül Koch doktor találmányának, csupán a fránya ba* cillusok szepegnek tőle. íme az emberiség legnagyobb ellensége krédóba került, a tudomány föl- fegyverzett szemével megtalálta a mikroskópikus állatot, aztán kitapasztalta ellenszerét, hogy magát az állatot tönkre téve, az ő házi urát, a beteget, a társadalomnak és családjának visszaadja. Bizony jó volna, ha igy volna, de nem igy van. A tüdővész gyógyítása még mindig a problémák birodalmához tartozik. Mert bár Koch dr. fölfedezte a bacillusok ellenszerét, de a romlott tüdőnek uj szövetet adni nem képes, vagy mint a laikusok mondják : uj tüdőt csinálni ő sem tud. Találmánya mégis nagyszerű. Ezelőtt a diagnózis megállapításánál — ha nem csalódunk — a Skoda-íé\e metódust alkalmazták. Az orvos t. i. a beteg hátán, mellén elkezdett, mint a harkály a fán, kopácsolni. Ha a döngetés, mint a harkálynál a rothadt fakéreg kalapálása, ürességét konstatált, akkor a páciens tüdeje romlott volt. Természetes, hogy ennek a módszernek érvényesülése részben a doktor hallószervétől, részben a beteg test természetétől függvén, egészben véve bizonytalan volt, legalább nem oly bizonyos, mint a harkály madárnak kukac-obszervációja. Nos, Koch dr. orvossága fölöslegessé teszi az orvosi füleket, mivel maga a gyógyszer figyeli meg a beteget, idézvén elő benne olyan tüneteket, minők csak egészségtelen embernél állanak és jöhetnek elő. Nem kevésbé fontos része találmányának, hogy az úgynevezett lúpusz-betegségeket, melyek szintén tuberku’ózisos természetűek, teljesen ki- gyógyitja, miáltal sok eltorzulástól menti meg az embereket. A sok telegrafálásnak végeredménye tehát mégis csak az, hogy Koch ezidőszerint mégsem találta föl a maga teljességében a tuberkulóziso3 betegségek panáceáját, de a bázist igenis megtalálta a további építéshez. Ki tudja, egy-két év múlva nem lesz-e fölfedezve az a gyógyitószer, mely után millió, meg millió korhadt mell köhé- csel ?! Meglehet, hogy sohasem következik be az az idő, meglehet, hogy csak egy huszonnégy óra választ el bennünket tőle. Ki tudná azt megmondani ? De ha ez bekövetkezik, ez lesz az emberiség legnagyobb szabású és leghumanisztikusabb találmánya, melyre a magyar ember nem mondhatja már, hogy : mégis huncut a német! Szabó Kálmán.
