Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-12-07 / 49. szám
KÖZ Gr AZ DASÁGr. Ha a hízó nem eszik. Hízó sertések néha elvesztik az étvágyakat s annak következtében soványodnak; ez ellen biztos szer a következő : adjunk a hízóknak mindennap egynek-egynek, két össze-marokkal zabot, melyet következő módon készítünk el. Annyi zabot, a mennyi két napra szükséges, rétegenkint kell fazékba vagy csöbörbe rakni és minden réteget sóval behinteni és annyi langyos vizet ráönteni, hogy a zab éppen be legyen takarva ; minthogy a zab a vízben megdagad, az edényt nem kell egészen megtölteni; 24 óra alatt kell ezen besózott zabból minden sertésnek két marékkai adni naponta, akkor az egész hizlalási idő alatt mindig jó étvágygyal esznek, bármit adnak elébok. Minden héten egyszer lehet a zab közé dár- dany port (antimonium) keverni minden sertésre egy késhegynyit számítva. »K—t * A pince-penész kiirtása. A Gyakorlati Mezőgazda legutóbbi számában ily cim alatt: »Miként lehet a penészt a pincéből kipusztitani ?« önálló cikket közölt, melyből kivesszük s ajánljuk a következő jó tanácsot. Legegyszerűbb módja a penész kiirtásának, ha az ászok-fákról, hordókról, falakról a penészt leseperjük s kefével gondosan letisztitjuk. Ez azonban, főleg nagyobb pincékben fáradságos és sokba kerülő munka. Ennélfogva kénégetéssel, vagy klórfejlesztéssel szoktak a bajon segíteni; de ez a mód is sok nehézséggel jár a gyakorlati kivitelben. Azért [ha a penésztől meg akarunk szabadulni, vegyünk a pince nagyságához, az ászokfák és hordók mennyiségéhez mérten több-kevesebb bór- axöt — ezt eső-, vagy folyóvízben olvaszszuk föl, még pedig forralás mellett. Egy 15 literes dézsa vízbe elegendő másfél kiló bórax, Forró vizben| a bórax jól íölolvad, de kihűlés után egy része je- gecesedik s az edény fenekére ülepszik. Evvel a bórax oldattal a penésztől már előbb gondosan megtisztított falat, hordót és ászokfát meszelő segítségével bemázoljuk. Ha később itt-ott mégis mutatkoznék penész, ott a letisztítást és bemázolást ismételni kell. így a hordóknak, a vasabroncsoknak és ászokfáknak nem ártunk, a penészt pedig a legsikeresebben elpusztítjuk. Káposzta-termelők figyelmébe. Szintén a Gyakorlati Mezőgazda legutóbbi számából olvastuk: Ha őszszel a mezőn hagyott hordós- és kelkáposzta torzsáját jól szemügyre vesszük, látni fogjuk, hogy annak külsején sok, néha ötven kis báb is van odaragasztva a szárhoz. Ez a kis báb tavaszszal mint lepke kikéi koporsójából s roppant sok petét rak a káposztás föld közelében, — igy aztán a káposztát pusztító hernyók száma évröl-évre szaporodik. Ennek a bajnak elejét lehet venni, ha a káposzta-torzsát őszkor tövestül kitépetjük rakásba hányatjuk s elégetjük. Ilyen gondos eljárás után bizvást számíthatunk bő káposzta-aratásra. HUMOR. A társaságból. — Nagyságos asszonyom ásít I Bizonyosan sok unalmas látogatója volt már ma ? — Oh nem. Kegyed az első 1 Anyanyelv. Fiu\ Édes apám, kérem, miért mondják, hogy »anyanyelv« ; miért nem mondják úgy is, hogy »apanyelv?« Apa'. Édes fiam, hát csak azért, mert az anyák rendszerint nyelvelnek, az apák meg hallgatnak. Jó vigasztalás. Apa (utjából haza térve): Hát te fiam mért sírsz ? Fiú : Megvert a mama ! Apa: No ne sírj kis fiam, ezután majd én verlek meg! Szónyomozat. Ízlik—szil) — Szinkör=koszoru. — Bég— bárány. — ^f//r^=egészséges kritikus. — Marha —bolha. — Flébános—bádogos. — Sugár=* szent lélek az iskolában. — Papír = utolsókenet. .-.'Jill-—■ 111"". ■ «■■■■■ -- a i»»1 JII ur ".Mm ■ ■ ■ ■ . -•-» : GONDOLATOK. — Ha kedvesedtől az első csókot megkaptad, kötelezve vagy, hogy a többit is követeld. — Az anyós csókja csak akkor viselhető el. ha búcsúcsók. HIV4TALOS KÉSZ. 18903. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Ezen ministeri intézvényt az abban jelzett közhasznú műre a közigazgatási közegek körében minél számosabb előpzetések gyűjtése céljából t szolgabiró urnák másolatban kiadom S. a.-Ujhely, 1890. évi október hó 29-én. Matolai Etele, alispán. Másolat, Magyar kir. belügyminister. 6g,o68./lV—7. Körrendelet. Tóth Lajos nyitravármegyei galgóczi járási főszolgabíró és Szittyái Gyula ugyanottani volt községi jegyző, egy »Közigazgatási Kalauz, a járási és városi hatóságok, községi- és körjegyzők számára« című müvet szerkesztettek és annak egy példányát hozzám bemutatták. Ezen mű következő hat fejezetben tárgyalja a járási, városi és községi hatóságok főbb teendőit, úgymint: I. A járási és városi hatóságok által vezetendő nyilvántartások és jegyzékek. II. Átnézeti táblázat a köz- igazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágásokról. III. A katonai teendők sorrendje. IV. A járási és városi hatóságok időszaki teendői nek mutatója. V. A közigazgatási hatóságok előtt gyakrabban előforduló esetekben felveendő jegyzőkönyvek és irományminták. A községi- és kör jegyzők határidőhöz kötött teendőinek időrendi mutatója. Mint a mű ezen alkatrészeinek felsoro lásából kitetszik, az a járási, városi és községi közigazgatás teendőit, átuézetet nyújtó rendszeres egybeállításban foglalja össze és a részleteket illetőleg is eléggé megbízható adatokat tartalmaz, minélfogya elnevezésének megfelelőleg alkalmas arra, hogy a közigazgatási törvények és rendeletek nagy tömegében tájékozást nyújtson, hogy a tisztviselő eljárását megkönnyítse és ezáltal a közszolgálat pontos és szabályos menetét előmozdítsa. Mindezeknél fogva a közszolgálat érdekeinek vélek eleget tenni, midőn a törvényhatóság figyelmét a szóban levő, hézagot pótló és legközelebb megjelenő műre irányozván, felhívom, hogy ezen közhasznú segéd-könyvnek illető közegei, különösen a járási és községi tisztviselők körében való terjesztését alkalmas módon elősegítse, sőt tekintettel arra, miszerint a műnek az időnként változó törvények és rendeletek szerint leendő pótlása és javítási is kilátásba van helyezve, már ezúttal is megjegyzem, miszerint a törvényhatóság oly irányú intézkedése, melynélíogva a mű az illető tisztviselők kézi könyvtára részére hivatalból szereztetnék be, és hogy a törvényhatóság részéről a községekkel szemben is hasonló kijelentés tétessék, csak helyeslésemmel találkoznék. Végezetül megjegyzem, hogy a törvényhatóságnak a szerzők részéről nyomtatvány példányba közvetlenül beküldendő munka Tóth Lajos galgóczi járási főszolgabírónál 1 frt 20 kr. előzetes megküldése mellett kapható és hogy a szerzők részéről azon kérelemnek adatott kifejezés, hogy a megrendelések egy- egy törvényhatóság részéről a központban összegyűjtve együttesen eszközöltessenek. Budapesten, 1890, évi október hó 20 án. Gr- Szápáry s. k. 5 000:1119 1890. sz. Földmivelésügyint. k. miniszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak a szölövessző-forgalom szabályozását Illetőleg. (Folyt, és vége.) III. Általános határozatok és az ellenőrzésére vonta kozó intézkedések. 13. A szölővesszőszállitási engedélyek, illetőleg igazolványok kiállítása iránt a jelen rendelet értelmében illetékes hatóságokhoz intézett beadványok és megkeresések bélyegmentesek. 14. A szállítandó szőlövesszőknek jól elzárt deszkarekeszekbe, vagy kettős zsákvászonba kel csomgolva lenniök A postahivatalok, vasutak, gőzhajók és egyéb közlekedési vállalatok csakis szállítási igazolványnyal kisért szőlővessző-szállitmányokat vehetnek fel továbbítás végett. Az igazolványnyal kisért szállítmányokat azonban fölvenni és továbbítani kötelesek. A nevezett közlekedési hivatalok és vállalatok közegei ezen rendelkezés szigorú megtartásáért felelőséggel tartoznak. A községi elöljáróságok, valamint a pénzügyőrségi közegek, saját hatáskörükben szintén szigorú felelősség terhe alatt ellenőrzést tartoznak gyakorolni a fölött, hogy jelen rendelet határoz- mányai pontosan megtartassanak. A csendőrség is köteleztetik rendes portyázásai alkalmával a szőlővessző-forgalomra a legpontosabban felügyelni és minden ez irányban észlelt szabályellenességeknél szolgálati befolyást gyakorolni. 15 Ez alkalommal ismételten felhivatik a törvényhatóság figyelme arra is, hogy a szőlőnövény alkatrészei közül — a szőlővesszötől eltekintve, melynek forgalmát a jelen rendelet határozmányai szabályozzák — egyedül a szölőfürt képezi szabad forgalom tárgyát és ennek kivételével a szőlőnövény minden egyéb alkatrészének forgalma — az 1880 ik évi március hó 2-án 5,693. és október hó 22 én 30,574. sz. alatt kelt, valamint az ugyanazon évi junius hó 28-án 16,492. sz. alatt kelt rendeletek értelmében — szigorúan tiltva van; miért is különös gonddal ellenőrizendő az, hogy a szőlölevél, melylyel a filloxera szintén könnyen elhurcolható, semmi szin alatt forgalomba ne kerüljön, nevezetesen pedig gyümölcs vagy szőlőfürt csomagolásához ne használtassák. Az e részben fennálló tilalom áthágói ellen a törvényhatóság — az idézett rendeletek alapján — kellő szigorral járjon el. 16. Mindazok, kik a jelen rendelet határoz- mányait megszegik, kihágást követnek el, amely kihágás az 1883. XVII. törvényeik 12. §-ában megállapított büntetéssel sújtandó. Továbbá mindazon közigazgatási közegek, kik ezen rendelet végrehajtása vagy pontos megtartásának ellenőrzése körül nem járnak el a kötelességszerű kellő pontossággal és szigorral: mulasztást követnek el, mely mulasztásaikért, vagy esetleg a rendelettel ellenkező intézkedéseikért az 1886. évi XXII. t. ez. 90. és köv. §§-ai, illetőleg az 1886. évi XXIII. t.-czikkben szabályozott fegyelmi eljárás útján fognak felelősségre vonatni. Csendőrségi egyének, kik a íentjelölt ellenőrzés tekintetében mulasztást követnek el, illetékes elöljáróságaiknak följelentendők és azok által az e tekintetben fennálló törvények és szabályok szerint felelősségre vonandók. A pénzügyőrségi közegek által, saját hatáskörükben eszközölt eljárás közben ezen rendelet végrehajtása vagy pontos megtartásának ellenőrzése körül elkövetett mulasztások, a pénzügyőrség szervezete és szolgálata iránti szabályok alapján fegyelmi utón fognak bűntetteim. 17. Ezen rendelet folytán a szőlővessző-forga- lom belföldön való korlátozására vonatkozó előbbi rendeletek — és igy a legutóbb 1887. évi január hó 11-én kibocsátott 69,172/1886. számú körrendelet határozmányai is — hatályon kívül helyeztetnek. A külfölddel, valamint a monarchia másik felével és Horvát-Szlavonországokkal való szőlővessző-forgalomra nézve érvényes korlátozó rendelkezések továbbra is érintetlenül fentartatnak. Budapesten, 1890. évi junius hó 3 án. Bethlen. 20427. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Körösés és eredmény esetén jelentés tétel végett kiadom. S. a. Ujhely, 1890. nov. 20, alispán h. Vlczmánd Ödön, főjegyző. Másolat, 4697/kig. 90. szám. A bodrogközi járás főszolgabírójától. Tek. alispán url Tóth János Kis-rozvágyi lakos kárára egy-fekete 9 vées 1312 markos jegytelen kanca és egy világos pej 13 jegytelen 7 éves kanca ló f. évi nov. 14-én vira dóra a.kertaljai lucernásból eltévedvén köröztetését kérvén. K.-Helmecz 1890. nov 17. Bencsik István s. k. főszolgabíró. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.-Ujhelyben, 1890. október hó 14-én tartott közgyűléséből. 299. sz. Az 1890. évi I. t. c. 24. §-a alapszült és az állandó választmány által elfogadás végett bemutatott szabályrendelet elfogadtatván': Kihirdettetni és annak megtörténte után 15 nap múlva jóváhagyás végett a kir. kereskedelmi ministeriumhoz elnökileg bemutattatni rendeltetett. Kmfnt. Jegyzetté és kiadta : Viozmándy Ödön, főjegyző. Szabályrendelet az 1890. évi I. t. c. 24. §-a alapján. 1. §. 1890. évii. t. c. 24. §-a alapján a vármegye területén a törvény 25. §-ához képes ösz- szeirt, adót nem fizető korosztályosok úti adójukat személyesen vagy fogadott napszámossal természetben tartoznak leszolgálni. 2. §. Hasonlóan természetben tartoznak leszolgálni úti adójukat, a bodrogközi, n.-mihályi, varannói, szinnai, homonnai és sztropkói járásokban mindazok, akik a törvény 23. §-ához képest három kézi napszám értékében 1 ft 50 kr, illetőleg egy igás napszám értékében 3 ft úti adóval vannak terhelve. 3. §. Az 1. és 2. §-ban nevezett adókötelezettek a törvény 24. §-a alapján a természetbeni kézi közmunkát sommásan következő arányban kötelesek leszolgálni: a) Ha a kézi közmunkás, kőfejtéshez használtatik, a vármegye által kijelölt bányában, a mely az adóköteles lakásától 5 kilométernél távolabb nem eshetik, tartozik az adóköteles 3 köbméter követ fejteni. A bontó anyagok és eszközöet a vármegye szolgáltatja b) Ha a kézi közmunkás a kifuvarozott kőrostálásához használtatik, tartozik az államépité- szeti hivatal által kijelölt útszakaszon, a mely lakásától 5 kilométernél távolabb nem lehet, 5 köbméter követ rostálni és rakásba visszarakni. A rostát a varmegye szolgáltajta. c) Ha a kézi közmunkás garmada kőtöréshez használtatik, tartozik 2 köbméter követ szabályszerűen apróra törni és garmadába visszarakni. 4. §. A természetbeni igás közmunka a törvény 24. §-a alapján sommás arányban következőkép lesz leszolgáltatandó.
