Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-11-30 / 48. szám
Irodalom. Almanach az 1891. évre. Szerkeszti Mikszáth Kálmán. Egyetemez regénytár VI. évfolyam III. és IV. kötete. Singer és Wolfner kiadása. Ára diszkötésben 1 forint. Az Almanach eszméje, mely három évvel ezelőtt támadt, fényesen bevált. Az Almanach emlékeztet a régibb irodalmi erőfeszítésekre, mikor egy egész kis iróvilágnak kellett egyesülnie, hogy úgyszólván kierőszakolja a közönség tespedő egykedvűségétől a pártolást; mig ma egészen természetes, rendes dolog, hogy az irók, mint egy kis kellemes társas csevegésre, találkozót adnak egymásnak a minden évi csinos kötetben, s a közönség szintolyan természetesen siet tudomást venni a találkozóról, és a kiket killön-külön, könyvekből, folyóiratokból, hírlapok tárcáiból ismer és kedvel, örömmel látja őket együtt s hallgatja mondanivalóikat, köt uj ismeretségeket, a mint egy-egy újabb elbeszélő kerül a sorba, a kivel ezen a téren még nem találkozott, keresi, megismeri többi munkáikat, szóval : használ magának és használ az irodalomnak. Az Almanachnak ez idei, 1891-re szóló kötetében is találkozunk az irói társaságban »uj* emberekkel, nem olyan újakkal, kiknek első munkája itt lát először napvilágot; csak annyiban újak ők, hogy most kerülnek először ebbe a speciális társaságba. Herczeg Ferenc, Margitay Dezső, Dóczy Lajos, Kozma Andor ismert nevek irodalmunkban. Herczeg Ferenc, ki az Egyetemes Regénytár múlt évi regénypályázatán tűnt fel »Fenn és lenn* cimü regényével, számos elbeszélést és rajzot bocsátott ki azóta. Az Almanachba a »Gentleman* cimü novellájával köszönt be. Csiszolt, müveit stilusa, gördülékeny előadási módja ezúttal is a régi és a ,gentleman«-ban pompás kabinet-képet rajzol a katona-életből. Margitay Dezső »Egy nagyon szerencsétlen ember« humoros rajzát adja élénk vonásokkal. Dóczy Lajos, Miss Mary'1 cimü novellával, dióhéjba szorított regénynyel gazdagítja az Almanach tartalmát, Kozma Andor, »Napok, évek* cim alatt megkapó kis képet rajzol egy vak koldusról meg a vezetőjéről. Az Almanach régi gárdájából egy egész nagy társasággal találkozunk. Ott van először is Jókai mester, aki minden évben hűségesen ellátogat a társaságba s vezeti a sort. »Csel-csal« címmel tréfás rajzot vet elénk a yankee-élet- ből. Gyarmathy Zsigáné, mélabus képet vázol nA temetőben11- cim alatt. Vádnál Károly. i>Az örökiés tanában« egy család szomorú végzetét írja le. Murai Károly »Gyermekszerelem« cimü hangulatos rajzzal nyeri meg az olvasó tetszését. Bérezik Árpád á kinek pénze van« cimü novelettet ir jókedvű, gunyoros tollal. Agai Adolf az első Almanach «Tudós pinczér»-éhez pendant képet rajzol »A kávéh'az oszlopa«-ban. Hevesi József Jul Maré Luclca*-jakedves, élénk hangú elbeszélés a javából. Sebők Zsig- mond »Mess1-1 ir egy piros irkáról, meg egy öreg rabról. Rákosi Viktor, az 5 sajátos »claque«-jával, egy Kocsárdon — nem látott »Napfogyatkozás«ir meg sziporkázó tréfássággal. Bársony István »Egy sánta lábról cim alatt pompás falusi képet rajzol, éles megfigyeléssel. A tizennégy Íróhoz csatlakozik humoros előszavát al és a kötet végére csapott rajzzal (»A szemérmes asszony*) Mikszáth Kálmán, az Almanach szerkesztője. Mint e szerfölött rövid vázlat mutatja az Almanachnak ez idei kötete kiválóan gazdag és változatos. Ennyi és ily sokféle anyag ritkán van együtt egy kötetben. Szinte egész kis könyvtár. A 16 Ívre terjedő irodalmi részt megelőzi a rendes naptári rész. A »Vasárnapi lljság« 47-ik száma a következő érdé kés tartalommal jelent meg: »Dr. Koch és a tüdővész gyógyítása.* (Dr. Koch arcképével és 6 képpeldr. Koch laboratóriumából : Tüdővész baczillusok, százszorosán rs ezerszeresen nagyítva, üvegcső gümőbaczillusok, tenyésztérére, stb. — Gü- mőbaczilúsok kűlömböző sejtekben.) M. K, tr.-tól. — »Válasz Rudnyánszky Gyulának.* Költemény Jakab Ödöntől, — »A boldodság.« Költemény Sántha Károly tol. — »A hálaadás ünnepén* Amerikai történet. Egy ‘clevelandi szerkesztő elbeszélése nyomán irta Miskolczi Henrik. — »Olasz szobrászati emlékek.« (Mátyás király és Beatrix királyné állítólagos mellképével, s a visegrádi várban talált faragvány rajzával.) — »Idegen földön. Az orosz határtól Párisig.* Jurjevszkája Katalin herczegnő emlékiratából. — »A marakói szultán uj kocsija.» (Képpel.) — »Bródy Zsigmond.« (Arczképpel) Mikszáth Kálmántól. — »Kiről szóljon a dal ?»Költemény Bródy Zsigmod- tól, __ »Magyar egyház Ohio-államban.» — »Fez-simitó Konstantinápolyban.» (Képpel.) — »A Zanzibar szultán." (Képpel) __ Izsó Miklós és a bécsi magyar tehnikusok.» — »Koch és a tüdővész.« — «Petőfiné Szendrei Julia.« (2 képpel.) — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyeletek. — Sakkjáték. — Képtalány. — Mi újság? s— Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. Hetinaptár. A .Vasárnapi újság* előfizetési ára negyedévre 2 ft, a »Politkai Ujdonságok*-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. sz. megrendelhető a »Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 ft. Megjelent a .Képes Családi Lapok naptára az 1891-ik évre.« A szépen és gazdagon illusztrált naptár úgy iartalomra mint kiá/litásra nézve bátranjkiálja szépirodalmi termékeinkkel a versenyt. Szépirodalmi részét: Tolnai Lajos, Rudnyánszky Gyula, Benitzky Bajza Lenke, Pósa Lajos, Haasilvor, Sziklay János, Dalmady Győző, Felmén Lajos, Crankovics György, W—s, Némedy Imre, Makrauczi, Rózsahegyi Náczi, Molnár Viktor, Szerelemhegyi Móczár Jolán, Lanka Gusztáv, Hódsági T. Károly dolgozatai gazdagítják. Humoros részében: 16 kép : és számos anekdota nevetteti meg az olvasót. Mulattató része : A színek, a virág,-a napernyő,-legyező,-és bélyeg nyelven kivül számos szerelmi aprósággal kedveskedik.ná gazdasági, kertészeti részben és az orvosi tanácsadóban megbecsülhetetlen czikkeket talál a jő gazda, gazdasszony és családanya. A konyhászati rész a háziasszonyt az étlapkészités gondjaitól menti fel. Az általános naptári rész, az év története, a naptári jövendőmondő, a címtár s a hasznos tndnivalók egészitrk ki a naptárt a melynek ára 60 kr. Kapható minden könyvkereskedésben, a Jhol a »Képes Családi Lapok»-ra is elő lehe tűzetni negyed évre : ft 50 kr. Váradi Antal dr., jeles író, a .Képes Családi Lapok* szerkesztőségének, főmunkatársi minőségben, tagja lön. Ez eddig is jelesen szerkesztett szépirodalmi lap, mely városunkban, s vármegyénkben is igen szép elterjedtségnek örvend, oly munkaerőt nyelt Váradi Antalban, aki a Képes Családi Lapok-nak irodalmi színvonalát még magasabbra fogja emelni. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — T. Szerkesztő Ur! Nagy figyelemmel olvastam a Zemplén múlt számának első cikkét, melyben ..........y as -a. újhelyi Női ipartanoda (sic) ügyét népszerűsíteni igyekezett. Szemére lobbantotta cikkíró a t szerkesztőségnek, hogy az ipariskola kiállítását, annak idejében, nem látogatta meg. Igazán kár is, hogy nem látogatta meg, mert bizonyosan figyelmeztetett volna ez iskolának céltévesztett irányára. Eri ott voltam a kiállításon, s csakugyan mondhatom, hogy amit láttam, szemkápráztató volt és az én képzeletemet fölülmúlta. Láttam én ott selymen, bársonyon, ezüstből, aranyból százféle cicomát, de nem láttam, amit látni szerettem volna, a növendékek által készített bőségét mindama cikkeknek, melyek a mindennapi öltözékhez tartoznak; sőt leányomon, aki szintén az iskola növendéke volt, tapasztaltam, hogy még a kokininai szent törülköző rojtjának a modelljét is ösmerte, de egy közönséges ruhaderék- formát saját emberségéből megrajzolni és kiszabni nem tudott. Valóban ez az iskola jelenlegi tanrendszerének Ízlésével etőbbrevalónak tekinti a tortát, mint a mindennapi kenyeret. ízletes^ eledel a torta is, de azért mégsem illik bele az Úrimádságába. Ha az iskola úgy fogná föl helyzetét, hogy hivatása a gyakorlati élet igényeit szolgálni; nem a cifrálkodó, de az ízléssel öltöztető női ipar érdekeit kielégíteni: akkor virágozhatna ; igy, mint most van, elhervadása bizonyos. Változzék át munkarendjében a Női ipariskola és ne kívánjon több lenni, mint egy ízléssel dolgozó szabó-műhely, mely a megrendelőket kiszolgálja : akkor életpályát biztosit növendékeinek és nem fog kérni mást, mint erkölcsi támogatást a társadalomtól. így van ez más. praktikusan gondolkozó helyeken, igy kellene lenni a s.-a. újhelyi női ipariskolában is ! S.-a.-Ujhely, 1890. nov. 24. Teljes tisztelettel : Szabóné. TANÚGY. A kegyes tanitórendiek Zemplénvár- megyében. XXXIX. Hudra János k. r. tanártól. Fegyelem. A rendetlenkedő ifjak fegyelmezése szigorú, de nem túlzott, hanem mérsékelt és jóindulatú vala, Találunk ugyan eseteket, midőn a fegyelem legfibb eszközéül a vessző és bot szerepeltek, hangoztatva ezen igéket : »Stultitia col- ligata est in corde pueri et virga disciplinae non nocebit eiő De nyomban a szelíd bánásmód jóakaró szózata következik : » Virga et baculus indecorum quoddam et servile.« »Equus nonne timidus, ferus et resistens fit verberibus Peritus et pru- dens stabuli magister eum tactu blandiente facile permulcet et dómat“. Quamobrem igitur homines durius tractari debeant, quam animalia ? Itt ismét a vallás szelíd szava lészen az irányadó. A fegyelmet, melylyel a nevelés az aki- ratot irányozza és erősiti, csak a vallás teszi tö kéletessé valóságos erkölcsi hatalommá. Egyedül a vallás által lesz a fegyelem az erény oltalma, az ártat'anság megőrzője, a tisztelet és tekintély fentartója ; szóval az egész nevelés hatalmas moz gató ereje. Vallás nélkül a fegyelem csupán erőszak, mely lealacsonyitja azt is, a ki alatta áll, azt is, a ki gyakorolja. A neveléshez korántsem elégséges, hogy csupán engedelmeskedjék a gyermek ; hanem szükséges, hogy engedelmességének indító oka minél nemesebb, tökéletesebb legyen; szükséges, hogy az a gyermek Isten iránt való tiszteletből, szeretetből engedelmeskedjék. Ne legyen tehát a fegyelemnek indító oka a félelem, a meghunyászkodás, szóval a szervilizmus : de legyen vallás-erkölcsi alapokon nyugovó, Ilyen fegyelemnek kell uralkodni az iskolában. A fegye lem, melynek bázisa a dresszúra, csak állatokra vonatkozlaatik, nem pedig eszes lényekre. Annál sajnosabban érinté a tanárvilágot, midőn a fentebbi kifejezést a közel múltban egy magas pol con álló tanügyi férfiú elég helytelenül azokra alkalmazá, kiknek állásukkal járó hivalbeli kötelessége a vallás-erkölcsi fegyelemnek fentartása Rendeletek. Ide jegyzem a kiválóbb rendeleteket, melyek egy század lefolyása alatt a közép- isko'ai nevelés útmutatói valának. 17871) márc. 26-án keit helyt, rendelettel a szünidő következőleg szabályoztatott. 1) Csütörtökön egész nap és kedd délután szünet ; ha azonban szerdára ünnep esett, akkor kedd délután előadást tartottak. 2) Karácson napja és sz. István ünnepe. 3) Farsangi szünidő hamvazó szerdáig. 4) Húsvéti szünidő nagy szerdától husvét utáni keddig. 5) Pünkösd vasárnap és hétfő. A nagy szünidő jul. 15-én kezdődik és szept. i-ig tart. A félévi vizsgálatok január végén és ju ius elején tartatnak. 1788. dec. 13. Az emlézés helyett az ifjak értelmi fejlődése mozdittassék elő. A vallástan kiszorul a rendes előadási napokról s áttétetik vasár- és ünnepnapokra. 1789. aug 19. Á hittan vasár- és ünnepnapokon kivül szombaton délelőtt a rendes tantárgyak óráinak bevégzése után fél órai adalékkal tanittassék. 1789. dec. 10. Királyi dekrétum által a piaristák az tíjhelyi gimnáziumban megerosittetnek. 1790 márc. 4. József korában meghonoso dott tandíjfizetés beszüntettetik. 1790. jul. 19. A vizsgálatok szakok szerint csoportositandók az osztályokban. 1) A latin nyelv. *) Ekkor még expaulinusok működtek. 2) A történelem. 3) A földrajz. 4) A számtan és mértan. 5) A természetrajz és vallástan. 1791 nov. 11. Fölhivatik íz igazgató, hogy az ifjaknak a nyilvános helyeken való dohányzást, fegyverek, botok, vagy bármiféle ártalmas eszközök hordását tiltsa meg ; tiltva van a színházak, nyilvános táncmulatságok, korcsma és egyéb ily helyeknek látogatása. A táncmulatság csak magán körben a szülők felügyelete mellett, engedtetik meg. Kívánatos, hogy a tanárok ily dolgokban rossz példát ne adjanak. 1792. ápr. 13. A tanárok a tanulók minden lépését éber figyelemmel kisérjék. Ne gondolják, hogy csak a tanítás a hivatásuk, a nevelésre is kiváló gondot fordítsanak : mert a tanítványok ildoma, erkölcse, sőt egész lénye gondjaikra van bizva. Mindezek együttesen képezik a helyes nevelést. 1792. szept. 11. A felsőbb rendelet szigorúan utasítja a könyvvizsgálókat, hogy tisztjökben lelki - ismeretesen járjanak el ; a könyvkereskedőket szemmel tartsák, s különösen vásár idejében a könyvek lajstromát számon kérjék ; a tiltott könyveket kobozzák el; az uj könyveket nézzék át még a könyvkereskedő akarata ellenére is. (Ebben az ügyben különben majdnem minden évben jött felsőbb helyről figyelmeztetés.) 1792. szept. 25. A főigazgató meghagyja, hogy a magas kormány intenciója szerint minden tanár lelkiismeretesen oda működjék, hogy a tanuló ifjúság ne csak szóban, de irásilag is a nyelv anyagának teljes elsajátításával helyesen tudja magát kifejezni. Az igazgatóság tartozik felügyelni, hogy e nemben semmi hátramaradás ne történjék. 1794. febr. 2. A szokásos színjátékok betiltatnak. (Ez úgy látszik inkább oly színi előadásokra vonatkozott, hol a nem kellő felügyelet folytán holmi selejtes darabok szinrehozatalával sértették a nemesebb Ízlést. Utóbb is a jobb irányú színdarabok vagy pásztorjátékok nem egyszer gyönyörködtették városunk előkelő közönségét.) 1794. jul. 9. A rendelet megtiltja a tanulóknak a pénzkölcsönzést vagy adósságcsinálást. A tanulók kötelezvénye érvénytelen ; ki ilyet elfogad : pénzét veszti. 1795. aug. 29. A főigazgató közli a helytartótanács utján kibocsátott kir. rendeletet, mely szerint a következő tanévtől kezdve a félévi vizs gálatok után a vidék előkelő közönségének je’en- létében egy-egy tudományos, vitatkozásokkal és szavalással összekötött nyilvános ünnepies vizsgálat tartassák. 1796. jul 26 Meghagyatik, hogy a tanárok az iskola számára bizonyos tanszakokra irt ap- probált könyveket használjanak. Ne tanítsanak írásból, ne diktáljanak, miután ez időlopás, másrészt ! a tipográfus károsittatik meg. 1796. szept. 18. A főigazgató az egész kerü- j letben egyformaságot óhajt. Kívánja, hogy a » Veni ; Sazictev, nov. 6-án tartassák meg ; 7 én kezdődnek I az előadások s az év váge szept. 7 ike előtt be I ne zárassák. Két stipend.umot egy tanuló nem húzhat. Cím nélkül. (Egy szemlélődő papírjaiból). Elborúlt az őszi napsugár csalóka fénye, s a Hegyalja máskor derűs, mosolygó tájai felett szürke köd borong. Elhangzott a szedők éneke, elcsönde- sült a víg zaj, melytől még egyszer visszhangzottak a régi, egyszerű borházak falai. Elhallgatott a kerepelő éles hangja, s a hegyoldalban lobogó pásztortűz már nem deríti föl az őszi esték sűrű ködét. Gyérülnek az országúton a hordóval megrakott szekerek is, s becsapódnak hosszú időre a pincék vasrácsos ajtai. A szüretnek vége. Sir, köd, szürke egyformaság mindenütt. Felhangzik e még a víg zaj hegyeink között ? Fellobog.e még a pásztorok tüze a hegyoldalban? Bánatos felhőként nehezednek e kérdések reánk, s nem tudunk válaszolni. Nehéz szívvel búcsúzunk a szürettől. Nem puszta jövedelmi forrást vesztettünk mi benne; azaz apró, sárga bogárka magával vitt egy kedves, feledhetetlen képet is: a hegyaljai szüret képét, melyen kedély, fesztelenség zavartalan harmóniában olvadt össze. Visszatér-e még e kép, vagy letűnt örökre ? Ekközben a honatyák odafónnt javában tanácskoznak a műborról, a filloxera elleni védekezésről, a IJjgyalja pusztulásáról, »szénkénegezés«-ről, no meg egyebekről. Tanácskozhattok, jó urak! Mi csak a kopár hegyoldalt látjuk gyérülő tőkéivel, e sívár, szomorú képet. . . . * Míg nálunk hiában tanakodnak a filloxera vesztén, s Herman Ottó hiában ijesztgette »Vészkiáltás* ával a Hegyalja apró gyilkosát, addig nyugaton egy parányi rém emberére akadt Koch berlini tudósban. A rém neve bacillus. Ezredek óta gyilkolt, pusztított már láttatlanul, könyörtelenül; s a bajon segíteni még gondolatnak is merész volt. S most szerényen, zajtalanúl előáll egy német
