Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-11-30 / 48. szám

tudós, s megakasztja a rombolás munkáját, új éle tét, új reményt árasztva el mindenfelé. Koch Ró bért dr. fölfedezte a tuberkulózis s részben a tüdő­vész gyógyitásának nyitját. Hajoljanak meg előtte mindenek, mert megérdemli. , Chapeau bas 1 Cha­peau bas!* — mondjuk Béranger-val. Le a ka­lappal ! * Kochról Tolsztoys legújabb könyve jut eszembe, mert tudnivaló, hogy áz orvostudománynak nincs elkeseredettebb ellensége az orosz apostolnál, ki Jasnaja Polianában él a népnek s rajongó, lázas eszméinek. Ez a gigászi elme, ki régebben megirta a Háború és béké-1, korunk egyik legzseniálisabb alkotását, most társadalomjavitó eszméken jártatja eszét. Önök bizonyára olvasták egyik utóbbi mü­vét : a Kreutzer szonátá t, mely ez évben nálunk is megjelent. Lázas, forrongó gondolatok, sajit- szerü, szinte visszarettentő fejtegetések kergetik egymást e könyvben egy feleséggyilkos története körül. Ha végigolvassuk, szinte hajlandók vagyunk azt hinni, hogy e mű kezdete azon örvénynek, mely az orosz zsenik legtöbbjét végzetszerűen sodorta magával. Azok, akik a Kreutzer szonáta ködös vilá­gában s homályos fejtegetései közt nem bírtak el­igazodni, gyakran kérték leveleikben Tolsztoyt, hogy fejtse ki egyszerű, világos szavakban elbur- koltnak tetsző tanait. Válaszképen Tolsztoj) ilyen cimü füzetet írt: Utószó a Kreutzer-szonátához, A könyvet Löwenjeld ültette át németre, ki e nyáron családi körében kereste föl Tolsztoyt, s ott, mint írja, »e férfiúnak s szükebb körének erkölcsi nagy­ságáról a legmélyebb benyomást szerezte.« Óly »egyszerű s világos« szavakban mondja el itt Tolsztoy nézeteit a házasságról, a gyermekekről s másokról, hogy a szerkesztőség piros ceruzájától tartva, nem merem azokat reprodukálni. Megtá­madja a házasságot, megtámadja azokat, kik a szerelmet valami fensőbb, költői fogalomként akar­ják feltüntetni, vádolja a mai gyermeknevelést, mely elpuhultságra s bűnre vezet, szóval irgalmatlanul égeti hamuvá mindazt, mit eddig a társadalmi élet alapjaként tekintettek, s az evangélium alapjára akarja visszavezetni az emberiséget. Bevallja, hogy ő maga sem várta volna, hogy gondolkodása oda jut valaha, ahová jutott, s hogy ő maga is visz- szariadt következtetéseitől s nem akart hinni nekik, de végre is lehetetlen vo't nem hinnie. Nem fog­lalkozhatunk e helyt bővebben eszméivel; olvassák el e füzetet, mely Németországban rövid két hó alatt hét kiadást ért, s mondjanak ítéletet róla. Bizonyos, hogy nem fogják azt mélyebb benyomás nélkül letenni kezükből, de bizonyos az is, hogy velem együtt visszafogják kívánni azt az időt, amikor Tolsztoy még a Háború és béké-1 írta. E legújabb füzetének különben van még egy ordekessége. A címlapon egy komoly, átható tekin­tetű orosz férfit látunk, magas homlokkal, oroszo san simára fésült hajjal, őszbevegyűlt szakálla!, a legegyszerűbb orosz öltözetben. Arca, éppúgy, mint élete, az apostoli kor egyszerűségét tükrözi visz- sza. Muzsik ruhában jár-kél, vizet hord, szánt-vet, s jövedelmét kiosztja a nyomorultak közt. A nép isteníti, s a tolvajok, csalók messzi vidékről küldik neki a bűnös utón szerzett pénzt, hogy oszsza szét a szegényeknek. Bűnösök, nyomorultak nála keres­nek oltalmat, s az ő ajkairól lesik a kiengesztelő- dés igéjét. így él Tolsztoy gróf, a rajongóvá lett szellem­óriás. P. HUMOR. Katedrái bölcsességek. — Mit fecseg ott a sarokban ? Azt hiszi talán, hogy a fülem nem ér odáig. — A szőlőfürt, kedvező művelés mellett, ak­korára is megnő, mint egy ökör. — A viza gyomrában egyszer talaltak egy fatuskót, egy kecskét és egy döglött kutyát. — Ha valaki Amerikában tud, avagy sejt egy barlangot, azt azonnal felfedezi. — A régészek sokat fáradtak abban, hogy megtudják : honnan hordották a bábeli toronyhoz az építő követ — — és végre sikerült meghatá rozni, hogy igen messziről. K. Szónyomozat. Gyula — tapló. — Kékitő — mogyorópálca. — Kebelbarát = teli bugyeláris. — Menyét — manna. — Rendőr — Gvárdián. — Vizitáció = marhaitatás. — Felület = Karzat. — Kancellár — dominikánus. HIVATALOS RÉSZ. 130. ~eín. sz. Zemplénvármegye alispánjától­Elnöki körlevél. A folyó évi deczember hó 10-én reg­geli 97í Órakor a vármegyeháza nagyter­mében rendes févnegyedes közgyűlés fog tartatni, amelyre a vármegye bizottságának t. tagjait tisztelettel meghívom. Főispán Öméltóságának felhívására az állandó választmány tagjait értesitem/hogy az állandó választmány ülése a kisterem­ben azon hó 9-ik napján d. e. 9 '/, órakor veszi kezdetét. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: 1. A közigazgatási bizottságból kilépő Diószeghy János, Dókus József, Mailáth Jó­zsef gróf, Molnár Béla és Prámer Alajos bizottsági tagok helyeinek választás útján való betöltése. 2. Az igazoló-választmány elnöke és 5 tag választása (1886. XXI. t. c. 25. §.). 3. A lóavató-bizottságok elnökei vá­lasztása. 4' A községi jegyzőket vizsgáló bizott­ság tagjainak választása. 5. A választott bizottsági tagok név­sorának hitelesítése. 6. Több közérdekű szabályrendelet megalkotása és a többi közgyűlési ügyek tárgyalása. Kelt S.-a.-Ujhelyben, 1890. november hó 22-én. <Matolai (£üle, alispán. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.-Ujhelyben, 1890. október hó 15 én tartott közgyűléséből. 360(10,491. sz. Olvastatott a vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. minister f. évi 22,578. szám alatt a mérnöki címnek ki által való használhatása tár­gyában kelt intézvénye. A felolvasott ministeri intézvény másolata köztudomásra való hozatal végett a 10 járási fő­szolgabíró és a Zemplén nek kiadatni rendeltetik. Kmfnt. Jegyzettel Il-od aljegyző. Kiadta: Viczmándy Ödön, vra. főjegyző. Másolat. A vallás- és közoktatási m. kir. ministertől. 22,578. szám. — A mérnöki címmel és az erre alapított műszaki foglalkozással való visszaélés oly gyakori, hogy úgy a mérnöki kar tekintélyének és munkakörének biztosítása, valamint a műegye emi oktatás, sőt az egyesek érdekében is szüksé­gesnek látom, hogy a jelzett irányban tapasztalt viszszaélések teljes szigorral megakadályoztassanak. Ez okból egyetértésben a belügyi, kereskedelmi, földmivelési és igazságügyi m. kir. minister urak­kal, szoros ahhoztartásul ezennel tudomására hozom a Közönségnek, hogy 1. az okleveles mérnöki cimet csak azok használhatják, akik az 1850. év előtt a budapesti tud. egyetemmel kapcsolatban fennállott mérnöki intézettől mérnöki oklevelet, 1850-től kezdve pedig a m. kir. József-műegyetemtöl mérnöki abso- lutóriumot, vagy mérnöki oklevelet, vagy a m. kir. József-műegyetemmel egyenlő rangú valamely kül földi műegyetemtől mérnöki oklevelet nyertek. 2. azok, akik valamely műegyetemen a földmértant és a mérnöki épitő-tudományokat, út-vasútépités- tant, vízépitéstant, hidépitéstant az oklevél kény­szerelőtti időkben (i874j5-ig) teljesen, vagy legalább nagyobb részben hallgatták és e tárgyakból mű­egyetemeken legalább részben vizsgálatokat is tet­tek, valamint azok, akik 1874|s óta a kir. József- műegyetemen mérnöki szakosztályának összes kö­telezett tantárgyait hallgatták és azokból kivétel nélkül vizsgálatokat tettek; a mérnöki cimet, az »okleveles« jelző nélkül, ezentúl i,s haszná!hatják. h. A kir, József-műegytem részérőLi88o ig bezá­rólag kiállított földmérői oklevelek ran jogosítanak a mérnöki cim viselésére, azok birtokosait csak az okleveles földmérői cim illeti meg. 4. azok, akik a mérnöki cimet valamely általuk betöltött közhiva­tal, vagy pedig állami feljogosítás alapján viselik (kataszteri, kincstári, vasúti és városi mérnökök, birtokrendező, működő, illetve hitelesítő mérnökök stb.) e címeket, tudományos minősitésökre való tekintet nélkül, ezentúl is viselhetik addig, ameddig a jelen pontban körülirt hatáskörök egyikében mű­ködni jogosítva vannak. 5. az okleveles mérnöki, valamint az okleveles földmérői ci.unek jogosulat­lan használata által az 1870. évi 40 t. c. 45. §-a értelmében elkövetett kihágások eseteiben az ezen kihágási ügyekben az 1880. évi 37. t. c. 42. §-a szerint eljáró közigazgatási hatóságok a kir. József- műegyetemnek szakvéleményét minden egyes elő­forduló kihágási esetben kikérni kötelesek 6. A hatóságok ezentúl csak oly egyének által készített mérnöki munkálatokat (földmérés, közúti és vasúti előmunkálatok, hidak és vizépitmények tervei) fo­gadhatják el hivatalos tárgyalásra és az idevágó szakkérdésekben csak oly egyéneket használhatnak hivatalos szakértőkul, akik az 1. és 2. pont alatt, illetve tisztán földmérői teendőkre nézve a 3. pont alatt körvonalozott műszaki minősítésnek megfelel nek. A jelen pontban foglalt szabály alól azonban kivétetnek a 4. pontban említett egyének által tulajdonképeni hatáskörükön belül készített műszaki munkálatok és szakvélemények. — Budapest. 1890, évi május hó 23-án. — Gf, Csáky s. k. 5,000III9.1890. sz. Földmivelésügyim. k. miniszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak a szölövesszö-forgalom szabályozását Illetőleg. (Folytatás.) II. A jelen rendelet értelmében megengedett, vagy megengedhető szőlővessző-szállitátok fogana­tosításához a mintában mellékelt űrlapok kitölté­sével kiállított szállítási igazolványok szükségesek. Ezen szállítási igazolványok kiszolgáltatása tekintetében a következő eljárás állapittatik meg : 6. A jelen rendelet 1. pontja alatt jelzett esetekben, midőn t. i. bárhonnan fiiloxera-zár alatt levő területre szánt és igy engedélyezést nem igénylő szőlővessző-szállítmányról van szó: a szál­lítás foganatosításához szükséges szállítási igazol­ványokat a rendeltetési hely illetékes törvény- hatóságának első tisztviselője állítja ki. 7. A jelen rendelet 2. b) és 3. b) pontjai alatt jelzett esetekben, midőn t- i. immunis talajú telepekről zár alatt nem lévő területre tervezett sima szőlővessző szállításáról van szó: az ilyen, engedélyezést igénylő szállítás meg­engedése fölött — a rendeltetési hely törvény- hatóságának előterjesztése vagy meghallgatása alap­ján — esettől-esetre a földmivelésügyi minister határoz; és igy a szállítási igazolványokat is esetről-esetre e ministerium állitja ki. Oly esetben, midőn a kérdés tárgyát képező szőlővessző-szállitmány törvényhatósági joggal biró város határába van szánva : a földmivelésügyi minis­ter a szállítás megengedése előtt azon vármegye törvényhatóságát is meghallgatja, a melynek terü­letén az illető törvényhatósági jogú város fekszik; és csak mindkettőnek egyetértő hozzájárulása esetén adja meg a szállítási engedélyt. 8. A jelen rendelet 3. a.) és 3. c) pontjai­ban jelzett esetekre nézve, a szállítási igazolványok kiszolgáltatása tekintetében a következő szabályok irányadók: a) azon esetben, midőn (3. a, pont) hiva­talosan immunis homoktalajunak konstatált terü­letekre, akár zár alatt lévő. akár zár alatt nem lévő területről származó gyökeres vagy sima szőlő- vesszők szállításáról van szó: ezen, az előző 3-a) pont értelmében szabadnak nyilvánított és igy engedélyezést nem igénylő szállítás foganatosításá­hoz szükséges igazolványokat — az ilyen hiva­talosan immunisnak konstatált területekről, illetőleg immunis talajú szőlötelepekröl vezetendő és világ­latban tartandó s annak idején közzéteendő és a törvényhatóságokkal közlendő hivatalos jegyzékek alapján — a rendeltetési hely törvényhatóságának első tisztviselője állitja ki; b) ugyancsak a rendeltetési hely törvény- hatóságának első tisztveiselője állitja ki az igazol­ványt ilyen immunis területekről származó sima vesszö-szállitmányokra nézve is akkor, ha e szállít­mány zár alatt nem lévő oly területre van szánva a mely területre nézve — a jelen rendelet 3. c) pontja értelmében — a földmivelésügyi minister a sima szőlővessző-forgalom ily értelemben való megengedése iránt egyszersmindenkorra érvényes határozatot hozott. 9. A jelen rendelet 4. pontja alatt jelzett esetekben, azaz midőn oly községekbe szánt szőlő- vesszö-szállitmányról van szó, a mely községben eddig szőlőmivelés nem volt: a szállítási igazol ványok kiszolgáltatása tekintetében a szerint keilend eljárni, a mint a fölmerült esetekben a földmivelés­ügyi minister megállapítja, hogy az ilyen községre nézve jelen rendelet melyik pontjának határoz- tnányai irányadók. 10. A jelen rendelet 5. pontja alatt jelzett az esetben, midőn a zárlati csoporton belül ten - gelyen (kocsin) történik szőlővessző-szállitás: az ehhez szükséges szállítási igazolványt a rendel­tetési helyre nézve illetékes járási főszolgabíró is kiállíthatja. 11. A ministerium saját telepeiről és telepeire irányuló szőlővesző-szállitmányok érdekében szük­séges szállítási igazolványokat —- ezen rendelet határozmányainak értelmében — a ministerium maga állitja ki. 12. Az igazolványok a törvényhatóságok által az A) és B) alatti mintában mellékelt űrlapok kitöltésével állíttatnak ki *), Az A) minta használandó akkor, ha a szállít­mány zár alatt lévő, vágy immunis futóhomok- talajunak konstatált és az ezekről vezetett hivatalos jegyzékbe fölvett területre van szánva. A B) minta használandó akkor, ha a sima vesszőszá'litmány, a 3. pont szerinti immunis futó- homok-talaju területről zár alatt nem levő területre van szánva. Ezen szállítási igazolványok: a) kizárólag tengelyen (kocsin) eszközlendő szállításra nézve egy példányban; b) más közlekedési eszközzel történő szállítás­hoz három példányban állitandók ki. Ez utóbbi esetben egy igazolvány a felvevő állomásnál marad egy a küldeménynyel továb bittatik s a leadó állomásnál marad; egy igazol­vány pedig a címzettnek küldendő, ki a szállít­*) A szőlő vessző-szállítási igazolvány mintája a közig, irattárban megtekinthető. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents