Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-11-30 / 48. szám
tudós, s megakasztja a rombolás munkáját, új éle tét, új reményt árasztva el mindenfelé. Koch Ró bért dr. fölfedezte a tuberkulózis s részben a tüdővész gyógyitásának nyitját. Hajoljanak meg előtte mindenek, mert megérdemli. , Chapeau bas 1 Chapeau bas!* — mondjuk Béranger-val. Le a kalappal ! * Kochról Tolsztoys legújabb könyve jut eszembe, mert tudnivaló, hogy áz orvostudománynak nincs elkeseredettebb ellensége az orosz apostolnál, ki Jasnaja Polianában él a népnek s rajongó, lázas eszméinek. Ez a gigászi elme, ki régebben megirta a Háború és béké-1, korunk egyik legzseniálisabb alkotását, most társadalomjavitó eszméken jártatja eszét. Önök bizonyára olvasták egyik utóbbi müvét : a Kreutzer szonátá t, mely ez évben nálunk is megjelent. Lázas, forrongó gondolatok, sajit- szerü, szinte visszarettentő fejtegetések kergetik egymást e könyvben egy feleséggyilkos története körül. Ha végigolvassuk, szinte hajlandók vagyunk azt hinni, hogy e mű kezdete azon örvénynek, mely az orosz zsenik legtöbbjét végzetszerűen sodorta magával. Azok, akik a Kreutzer szonáta ködös világában s homályos fejtegetései közt nem bírtak eligazodni, gyakran kérték leveleikben Tolsztoyt, hogy fejtse ki egyszerű, világos szavakban elbur- koltnak tetsző tanait. Válaszképen Tolsztoj) ilyen cimü füzetet írt: Utószó a Kreutzer-szonátához, A könyvet Löwenjeld ültette át németre, ki e nyáron családi körében kereste föl Tolsztoyt, s ott, mint írja, »e férfiúnak s szükebb körének erkölcsi nagyságáról a legmélyebb benyomást szerezte.« Óly »egyszerű s világos« szavakban mondja el itt Tolsztoy nézeteit a házasságról, a gyermekekről s másokról, hogy a szerkesztőség piros ceruzájától tartva, nem merem azokat reprodukálni. Megtámadja a házasságot, megtámadja azokat, kik a szerelmet valami fensőbb, költői fogalomként akarják feltüntetni, vádolja a mai gyermeknevelést, mely elpuhultságra s bűnre vezet, szóval irgalmatlanul égeti hamuvá mindazt, mit eddig a társadalmi élet alapjaként tekintettek, s az evangélium alapjára akarja visszavezetni az emberiséget. Bevallja, hogy ő maga sem várta volna, hogy gondolkodása oda jut valaha, ahová jutott, s hogy ő maga is visz- szariadt következtetéseitől s nem akart hinni nekik, de végre is lehetetlen vo't nem hinnie. Nem foglalkozhatunk e helyt bővebben eszméivel; olvassák el e füzetet, mely Németországban rövid két hó alatt hét kiadást ért, s mondjanak ítéletet róla. Bizonyos, hogy nem fogják azt mélyebb benyomás nélkül letenni kezükből, de bizonyos az is, hogy velem együtt visszafogják kívánni azt az időt, amikor Tolsztoy még a Háború és béké-1 írta. E legújabb füzetének különben van még egy ordekessége. A címlapon egy komoly, átható tekintetű orosz férfit látunk, magas homlokkal, oroszo san simára fésült hajjal, őszbevegyűlt szakálla!, a legegyszerűbb orosz öltözetben. Arca, éppúgy, mint élete, az apostoli kor egyszerűségét tükrözi visz- sza. Muzsik ruhában jár-kél, vizet hord, szánt-vet, s jövedelmét kiosztja a nyomorultak közt. A nép isteníti, s a tolvajok, csalók messzi vidékről küldik neki a bűnös utón szerzett pénzt, hogy oszsza szét a szegényeknek. Bűnösök, nyomorultak nála keresnek oltalmat, s az ő ajkairól lesik a kiengesztelő- dés igéjét. így él Tolsztoy gróf, a rajongóvá lett szellemóriás. P. HUMOR. Katedrái bölcsességek. — Mit fecseg ott a sarokban ? Azt hiszi talán, hogy a fülem nem ér odáig. — A szőlőfürt, kedvező művelés mellett, akkorára is megnő, mint egy ökör. — A viza gyomrában egyszer talaltak egy fatuskót, egy kecskét és egy döglött kutyát. — Ha valaki Amerikában tud, avagy sejt egy barlangot, azt azonnal felfedezi. — A régészek sokat fáradtak abban, hogy megtudják : honnan hordották a bábeli toronyhoz az építő követ — — és végre sikerült meghatá rozni, hogy igen messziről. K. Szónyomozat. Gyula — tapló. — Kékitő — mogyorópálca. — Kebelbarát = teli bugyeláris. — Menyét — manna. — Rendőr — Gvárdián. — Vizitáció = marhaitatás. — Felület = Karzat. — Kancellár — dominikánus. HIVATALOS RÉSZ. 130. ~eín. sz. Zemplénvármegye alispánjátólElnöki körlevél. A folyó évi deczember hó 10-én reggeli 97í Órakor a vármegyeháza nagytermében rendes févnegyedes közgyűlés fog tartatni, amelyre a vármegye bizottságának t. tagjait tisztelettel meghívom. Főispán Öméltóságának felhívására az állandó választmány tagjait értesitem/hogy az állandó választmány ülése a kisteremben azon hó 9-ik napján d. e. 9 '/, órakor veszi kezdetét. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: 1. A közigazgatási bizottságból kilépő Diószeghy János, Dókus József, Mailáth József gróf, Molnár Béla és Prámer Alajos bizottsági tagok helyeinek választás útján való betöltése. 2. Az igazoló-választmány elnöke és 5 tag választása (1886. XXI. t. c. 25. §.). 3. A lóavató-bizottságok elnökei választása. 4' A községi jegyzőket vizsgáló bizottság tagjainak választása. 5. A választott bizottsági tagok névsorának hitelesítése. 6. Több közérdekű szabályrendelet megalkotása és a többi közgyűlési ügyek tárgyalása. Kelt S.-a.-Ujhelyben, 1890. november hó 22-én. <Matolai (£üle, alispán. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.-Ujhelyben, 1890. október hó 15 én tartott közgyűléséből. 360(10,491. sz. Olvastatott a vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. minister f. évi 22,578. szám alatt a mérnöki címnek ki által való használhatása tárgyában kelt intézvénye. A felolvasott ministeri intézvény másolata köztudomásra való hozatal végett a 10 járási főszolgabíró és a Zemplén nek kiadatni rendeltetik. Kmfnt. Jegyzettel Il-od aljegyző. Kiadta: Viczmándy Ödön, vra. főjegyző. Másolat. A vallás- és közoktatási m. kir. ministertől. 22,578. szám. — A mérnöki címmel és az erre alapított műszaki foglalkozással való visszaélés oly gyakori, hogy úgy a mérnöki kar tekintélyének és munkakörének biztosítása, valamint a műegye emi oktatás, sőt az egyesek érdekében is szükségesnek látom, hogy a jelzett irányban tapasztalt viszszaélések teljes szigorral megakadályoztassanak. Ez okból egyetértésben a belügyi, kereskedelmi, földmivelési és igazságügyi m. kir. minister urakkal, szoros ahhoztartásul ezennel tudomására hozom a Közönségnek, hogy 1. az okleveles mérnöki cimet csak azok használhatják, akik az 1850. év előtt a budapesti tud. egyetemmel kapcsolatban fennállott mérnöki intézettől mérnöki oklevelet, 1850-től kezdve pedig a m. kir. József-műegyetemtöl mérnöki abso- lutóriumot, vagy mérnöki oklevelet, vagy a m. kir. József-műegyetemmel egyenlő rangú valamely kül földi műegyetemtől mérnöki oklevelet nyertek. 2. azok, akik valamely műegyetemen a földmértant és a mérnöki épitő-tudományokat, út-vasútépités- tant, vízépitéstant, hidépitéstant az oklevél kényszerelőtti időkben (i874j5-ig) teljesen, vagy legalább nagyobb részben hallgatták és e tárgyakból műegyetemeken legalább részben vizsgálatokat is tettek, valamint azok, akik 1874|s óta a kir. József- műegyetemen mérnöki szakosztályának összes kötelezett tantárgyait hallgatták és azokból kivétel nélkül vizsgálatokat tettek; a mérnöki cimet, az »okleveles« jelző nélkül, ezentúl i,s haszná!hatják. h. A kir, József-műegytem részérőLi88o ig bezárólag kiállított földmérői oklevelek ran jogosítanak a mérnöki cim viselésére, azok birtokosait csak az okleveles földmérői cim illeti meg. 4. azok, akik a mérnöki cimet valamely általuk betöltött közhivatal, vagy pedig állami feljogosítás alapján viselik (kataszteri, kincstári, vasúti és városi mérnökök, birtokrendező, működő, illetve hitelesítő mérnökök stb.) e címeket, tudományos minősitésökre való tekintet nélkül, ezentúl is viselhetik addig, ameddig a jelen pontban körülirt hatáskörök egyikében működni jogosítva vannak. 5. az okleveles mérnöki, valamint az okleveles földmérői ci.unek jogosulatlan használata által az 1870. évi 40 t. c. 45. §-a értelmében elkövetett kihágások eseteiben az ezen kihágási ügyekben az 1880. évi 37. t. c. 42. §-a szerint eljáró közigazgatási hatóságok a kir. József- műegyetemnek szakvéleményét minden egyes előforduló kihágási esetben kikérni kötelesek 6. A hatóságok ezentúl csak oly egyének által készített mérnöki munkálatokat (földmérés, közúti és vasúti előmunkálatok, hidak és vizépitmények tervei) fogadhatják el hivatalos tárgyalásra és az idevágó szakkérdésekben csak oly egyéneket használhatnak hivatalos szakértőkul, akik az 1. és 2. pont alatt, illetve tisztán földmérői teendőkre nézve a 3. pont alatt körvonalozott műszaki minősítésnek megfelel nek. A jelen pontban foglalt szabály alól azonban kivétetnek a 4. pontban említett egyének által tulajdonképeni hatáskörükön belül készített műszaki munkálatok és szakvélemények. — Budapest. 1890, évi május hó 23-án. — Gf, Csáky s. k. 5,000III9.1890. sz. Földmivelésügyim. k. miniszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak a szölövesszö-forgalom szabályozását Illetőleg. (Folytatás.) II. A jelen rendelet értelmében megengedett, vagy megengedhető szőlővessző-szállitátok foganatosításához a mintában mellékelt űrlapok kitöltésével kiállított szállítási igazolványok szükségesek. Ezen szállítási igazolványok kiszolgáltatása tekintetében a következő eljárás állapittatik meg : 6. A jelen rendelet 1. pontja alatt jelzett esetekben, midőn t. i. bárhonnan fiiloxera-zár alatt levő területre szánt és igy engedélyezést nem igénylő szőlővessző-szállítmányról van szó: a szállítás foganatosításához szükséges szállítási igazolványokat a rendeltetési hely illetékes törvény- hatóságának első tisztviselője állítja ki. 7. A jelen rendelet 2. b) és 3. b) pontjai alatt jelzett esetekben, midőn t- i. immunis talajú telepekről zár alatt nem lévő területre tervezett sima szőlővessző szállításáról van szó: az ilyen, engedélyezést igénylő szállítás megengedése fölött — a rendeltetési hely törvény- hatóságának előterjesztése vagy meghallgatása alapján — esettől-esetre a földmivelésügyi minister határoz; és igy a szállítási igazolványokat is esetről-esetre e ministerium állitja ki. Oly esetben, midőn a kérdés tárgyát képező szőlővessző-szállitmány törvényhatósági joggal biró város határába van szánva : a földmivelésügyi minister a szállítás megengedése előtt azon vármegye törvényhatóságát is meghallgatja, a melynek területén az illető törvényhatósági jogú város fekszik; és csak mindkettőnek egyetértő hozzájárulása esetén adja meg a szállítási engedélyt. 8. A jelen rendelet 3. a.) és 3. c) pontjaiban jelzett esetekre nézve, a szállítási igazolványok kiszolgáltatása tekintetében a következő szabályok irányadók: a) azon esetben, midőn (3. a, pont) hivatalosan immunis homoktalajunak konstatált területekre, akár zár alatt lévő. akár zár alatt nem lévő területről származó gyökeres vagy sima szőlő- vesszők szállításáról van szó: ezen, az előző 3-a) pont értelmében szabadnak nyilvánított és igy engedélyezést nem igénylő szállítás foganatosításához szükséges igazolványokat — az ilyen hivatalosan immunisnak konstatált területekről, illetőleg immunis talajú szőlötelepekröl vezetendő és világlatban tartandó s annak idején közzéteendő és a törvényhatóságokkal közlendő hivatalos jegyzékek alapján — a rendeltetési hely törvényhatóságának első tisztviselője állitja ki; b) ugyancsak a rendeltetési hely törvény- hatóságának első tisztveiselője állitja ki az igazolványt ilyen immunis területekről származó sima vesszö-szállitmányokra nézve is akkor, ha e szállítmány zár alatt nem lévő oly területre van szánva a mely területre nézve — a jelen rendelet 3. c) pontja értelmében — a földmivelésügyi minister a sima szőlővessző-forgalom ily értelemben való megengedése iránt egyszersmindenkorra érvényes határozatot hozott. 9. A jelen rendelet 4. pontja alatt jelzett esetekben, azaz midőn oly községekbe szánt szőlő- vesszö-szállitmányról van szó, a mely községben eddig szőlőmivelés nem volt: a szállítási igazol ványok kiszolgáltatása tekintetében a szerint keilend eljárni, a mint a fölmerült esetekben a földmivelésügyi minister megállapítja, hogy az ilyen községre nézve jelen rendelet melyik pontjának határoz- tnányai irányadók. 10. A jelen rendelet 5. pontja alatt jelzett az esetben, midőn a zárlati csoporton belül ten - gelyen (kocsin) történik szőlővessző-szállitás: az ehhez szükséges szállítási igazolványt a rendeltetési helyre nézve illetékes járási főszolgabíró is kiállíthatja. 11. A ministerium saját telepeiről és telepeire irányuló szőlővesző-szállitmányok érdekében szükséges szállítási igazolványokat —- ezen rendelet határozmányainak értelmében — a ministerium maga állitja ki. 12. Az igazolványok a törvényhatóságok által az A) és B) alatti mintában mellékelt űrlapok kitöltésével állíttatnak ki *), Az A) minta használandó akkor, ha a szállítmány zár alatt lévő, vágy immunis futóhomok- talajunak konstatált és az ezekről vezetett hivatalos jegyzékbe fölvett területre van szánva. A B) minta használandó akkor, ha a sima vesszőszá'litmány, a 3. pont szerinti immunis futó- homok-talaju területről zár alatt nem levő területre van szánva. Ezen szállítási igazolványok: a) kizárólag tengelyen (kocsin) eszközlendő szállításra nézve egy példányban; b) más közlekedési eszközzel történő szállításhoz három példányban állitandók ki. Ez utóbbi esetben egy igazolvány a felvevő állomásnál marad egy a küldeménynyel továb bittatik s a leadó állomásnál marad; egy igazolvány pedig a címzettnek küldendő, ki a szállít*) A szőlő vessző-szállítási igazolvány mintája a közig, irattárban megtekinthető. Szerk.