Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-11-09 / 45. szám

A községek vizsgálata a járási íőszolgabirák által az egész vármegyében befejeztetett s a vizsgá­latról szóló terjedelmes jegyzőkönyvek az alispán­hoz beterjesztettek. Hírek a nagyvilágból. Az orosz trónörökös f. hó 7-én Bécsben járt s őfelségének volt szívesen látott vendége. A királyi főhercegek és családjaik úgyszólván mindnyájan jelenvoltak az udvari diszebéden. A trón­örökös, Miklós főherceg, fölkereste a kapucinusok templomát is és ottan pompás koszorút helyezett Rudolf főherceg koporsójára. Görögországban a legújabb országos kép­viselőválasztás a túlzók javára ütött ki s a mér­sékelt szellemű Trikupisz-kormányt megbuktatta. A király Deliannis-1 bizta meg uj kormányala­kítással. Deliannisnak politikai fötörekvése, hogy Oroszország befolyásának teljes sikert biztosítson az állami ügyekbe. Hírek az országból. Főispánok nyilatkozata. A Bp. Hl. értesülése szerint a belügyminister által véleménymondásra felhívott főispánok valamennyien a közigazgatás államosítása mellett nyilatkoztak volna. E hirrel kapcsolatban megjegyezzük, hogy nálunk efféle felhivásról illetékes körben semmit sem tudnak. A véradó 1891 re. A honvédelmi minister a képviselő háznak f. hó 4 iki ülésén nyújtotta be a jövő évre vonatkozó ujoncmegajánlási javaslatot; eszerint a hadsereg és hadi tengerészet számára 42,711 ember, a honvédség számára 12,500 ember lesz szükséges. János főherceg, aki tudvalevőleg a hadsereg kötelékéből kilépve magát a tengerészeti pályá­nak szentelte és saját hajóján kereskedelmi vál­lalatokba bocsátkozott, már hosszabb idő óta nem adott magáról hirt Dél-Amerikából. Hallgatását balul magyarázák s most amiatt aggódnak, hogy elsülyedt hajójával együtt a tengerbe veszett. Különfélék. (Kegyadományok.) Őfelsége, kabinet-irodája utján, özv. Miíeczky született Szmrecsányi Leonóra asszony részére 15 ftot, Bradács Antónia s ztak - csini lakos részére 15 ftot és Bereczki István barkói tanító részére 15 ftot küldött. (Kitüntetés.) A király pákosi Paxy Károlynak, a 3-ik honv. kerület parancsnokának, jeles szol­gálatai elismeréséül a Lipót-rend lovagkeresztjét adományozta. A közszeretetü altábornagy méltó ki­tüntetése fölött érzett közörömben zempléni tisztelői is őszinte szívvel osztoznak. (A'temető ünnepe). Mindszentek napján ez idén éppúgy, mint minden évben, megélénkült halottaink örök nyugvó helye: a temető. A sze­retet, a megemlékezés kegyelete világot gyújtott a sötét sirhalmokon. Virággal, koszorúk halmazával díszesen ragyogott a tehetősebb által díszített, gondozott sir; mig mellette, a horpadt göröngyö­kön, egy szál fagyugyertya halvány fénye világí­tott annak az emlékezetéért, kit tán igazabban, fá­jóbban gyászolnak, kinek vesztét jobban érzik, mint datlan tetszés nyilvánulással fogadott, az uj sze­zon alatt, mindennel kísérletet tett, kasszadarabra azonban nem akadt, dacára, hogy már régen porló szerzőket is megbolygatott csendes sirjok- ban; s e kudarc annyival bámulatosabb, mert ő bírja a francia Ujházyt, Baront Sokkal szerencsésebb a szintén premiereskedö »Gymnase, • mely miután a felfrissített Páris fin de siecle-el elérte a majdnem harmadfélszáz elő­adást, azt szerencsés kézzel egy jól fogadott, de nagyon pikáns vígjátékkal az »L’ Art de tromper les Femmes«-al váltotta fel. A darab címe elárul mindent. A társ szerzők Ferrier és Augier újabb bizonyítékát akarják adni annak, hogy bajosabb dolog elcsábítani a szeretőt a feleségnél, minthogy előbbinek a szerelem terén való nagy tapasztalata, szélesebb látókört biztosit, mint e légkörben naiv járatlan feleségnek, s e pikáns dolog minő lében feleresztve ?! Passons 1 A Páris fő lüktető erén a Boulevard des Italiens-en fekvő »Nouveautés«-nek gyásza van, igazgatója Brasseur pár nap előtt hirtelen elhunyt. A színház maga nyugszik babérain, melyet a »Royaume des Femmes« (mindig csak Femmes !) kétszázhatvanöt előadásával elért. Akivül belől impozáns .Vaudeville« az előbbi szomszédja, egy politikai tendenciájú darabot, — mely a bulánzsista leleplezések által felizgatott politikai élet epizódját mutatván, némi célzással éppen e közelmúlt eseményekre, — nap-nap mel­lett telt színház előtt ad, A »Deputé Leveau“ Jules Lemaitre ismert francia iró müve. Az »Eden Theátre“ vagy rövidebben a hogy a párisi nevezi az Eden is átesett a keresztségen, a gazdagét, hol sok helyt a fényűzés és hiúság szórja a káprázatos fényt. Ahová nem jutott mé­cses, a jeltelen, elhagyott sírokban : ott az elfelej - tettek nyugosznak, vagy akiknek nem maradt sen­kijók. Ez idén, mert halottak napja vasárnapra esett, a sírokat nagyrészt előtte való napon díszítették és világitottáki, azonban másnap is csoportosan zarándokolt a közönség, hogy lerója a megemlé­kezés adóját. A rendőrség dicséretéül legyen föl említve,'hogy a koldusok éktelen csoportja egy temetőnél sem alkalmatlankodott. (A szüretről.) A Hegyalja szürete immáron vé­gétért. Hogy bőséges volt az idei termés, azt meg­írtuk; most még megemlítjük, hogy a toronyi sző­lők adták legbővebben a hegy levét. A must minő­ségére nézve általános a vélemény, hogy igen ke­vés könnyű szomorodni és jóféle pecsenye-boron kívül sok cankó borunk lesz, melyre egyébiránt, minthogy az előző évek e fajta termése csaknem teljesen elfogyott, nagy szükség van. A szépen megtermett aszú fejlődésétől szintén nem sokat várnak, mert a must meg nem felelő annak a mi­nőségnek, mely a jó asszubor készítéséhez szük­séges. Följegyezzük még, hogy a boreladás szerte javában folyik. Vevő van elég, kik átlagosan egy hordó bort, jobb helyről, 30—40 ftjával, mig a közönségesebb fajtát 20—30 ftjával fizetik. (Országos vásár.) A f. hó r-én és 2-án tar­tott úgynevezett lmre-vásár általában forgalmas és népes lefolyású volt. Szarvasmarha és ló az előző vásárokhoz mérten közepes számban került el­adásra. A lóanyagról följegyezhetjük, hogy igen csekély kivétellel hitvány volt. Az iparosok és mindenféle kereskedők a vásárral ugyancsak meg­lehetnek elégedve, mert hiszen ez az a vásár, mi­kor a télirevalót beszerezzük. Számbavehető lopás nem történt, mert a gyanús firmák, számszerint 12 en, idejekorán a rendőrség kóterébe kerültek. (Az időjárás) tegnap d. e. egészen tavaszias jelleget öltött; R. hőmérőjén déltájban 11 fok meleg volt. A helyzet képe: térdig érő sarat dagasztunk. (Városi ügyek). A folyó évi október 18 án tartott képviselő testületi közgyűlés tárgyai követ­kezőt voltak: a honvédségi laktanya kibővitése iránt Wallis Gyuláné grófnéval megkötött szer­ződés, továbbá a bereczkii hid mellett lévő szán­tóföld eladása tárgyában kelt szerződés elfogadá­sára, valamint az italmérési jogért nyerendő kár- talanitási öszszegnek a városháza felépítésére le­endő fordításának elhatározására az ujabbi har­minc napos közgyűlés határidejéül folyó évi nov. 19-ik napjának délutáni 3 órája tűzetett ki. — A m kir. államvasutak igazgatóságának a vasúton érkezett árukért járó kövezeti vám beszedése iránti átirata tudomásul vétetett és az elöljáróság a feltételek aláírásával megbizatott, — A dörzsiki szőlő után felmerült dézsmaváltság kifizetésére az azt haszonélvező városi gazda köteleztetett. — A helybeli vasúti főműhely hivatalnokai és munká­sainak kérvénye következtében a város mérnöke utasittatott, hogy a Rákóczi-utca végétől a gyár­telepig kiépítendő gyalogjáróra nézve a tervet és költségvetést 15 nap alatt terjeszsze be. Végül a városi orvosnak szeptember havi közegészségügyi jelentése felolvastatván, tudomásul vétetett. (Színészet ) Veszprémy színtársulata — mint értesültünk — nem f. hó 15-én, hanem csak dec. hó elsejével kezdi meg előadásait Ujhelyben. (Esküvő)). Füzesséry Ödön, a tokaji járás fő- szolgabirája, tegnap esküdött örök hűséget Tokaj­már a jövő nemzedék csak hagyományból fogja e nevet ismerni akár a mostani a ,MabillB-t uj neve „Theátre Lirique ;« a hangzatos név azon­ban nem akar változást jelenteni sem a müfáj- ban, melyet a legnagyobb szigorúsággal lehet két részre osztani, tudniillik az élvvágyó aranyifjuságra s azokra kik ezt nyújtják a nagyszabású »Cocot- tes«-okra. Már éz olyan presztízse az Édennek, a melytől soha szabadulni nem fog, s adjon bár oly változatos repertoárt, minő a múlt és ez évi volt, a midőn Orfeus az alvilágban, Excelsior s Ali Baba váltották egymást ; az igazgató benne még sem fog boldogulni. Pedig ha van Párisnak pazar fénynyel, mondhatnám lelkiismeretlenül pazar fény­nyel kiállított színháza, úgy az bizonyára ez. Meg­lehet, hogy része van ebben magánák az Operának is, mely közvetlen szomszédságával súlyosbítja a mindig változó direktorok helyzetét. Meglehet, hogy Verdhurt az uj igazgató, a színház uj nevével s André Alexandre és Lucen Lambert legújabb művével a »Béocéliande«-dal végre talán rátalál­nak a helyes útra. A »Bouffes Parisiens* nagy eseménye a Michel Carré és André Wormser »Enfant-Prodi- que«-je egy nagyszabású három felvonásu néma­játék, melyet tudtommal egy elsőrangú magyar színpad már megszerzett s mely a mondott szín­házban mindenesetre esemeny számba fog menni. A Bouffes utaztatta különben igen sokáig a »Jo- séphine vendue parses socurs«-tdmelyet a nép­színházban is gondolom előadtak József Egyiptom­ban címen. Még a »Renaissence« »L’ambigu« különösen a volt Chivot és Duru társ cég, kedvelt szinbá­ban Zákó Emma kisasszonynak, Zákó Soma ottani birtokos kedves leányának. (Lövés az ablakba.) Özv. Magdsár Imréné Kossuth-utcai lakóházának udvari ablakán keresz­tül e napokban az éjjeli órákban belőttek, úgy hogy a szoba falán, melyben senki sem- aludt, a lövés nyomai láthatók. A tettest kipuhatolni nem sikerült. (Véres verekedés.) Ifj. Czipó Mihály, újhelyi legény, Barbarics János társát verekedés közben egy karóval úgy fejen ütötte, hogy a hórházba került és életéhez alig van remény. A tettes a törvényszék fogházában várja büntetését. (Betöréses lopás.) Ma egyhete éjjel özvegy Fuksz Istvánná zsólyomkai pincéjének fenyőfa-ajta­ját feltörték és abból egy kis hordó bort elloptak, ezenfelül még két hordót alaposan megdézsmáltak. A gyanú szálai a rendőrség kezében vannak, mely­nek nyomán remélhető, hogy a borra szomjazott tettes kézrekerül. (A kir. törvényszékről.) Tűzvész okozás — Zöld András, pásztor a tolcsvai szőlőhegyen, tü­zet rakott, hogy a termést dézsmáló madarakat elijeszsze..— A tüzet azonban elfeledte eloltani, így történt, hogy a szőlők melletti avar, majd ettől a közel levő fák meggyultak s Waldbóth Frigyes br. földbirtokosnak 18 holdnyi erdeje meg­égett. A kir. törvényszék folyó hó 3 ik napján, a gondatlan Zöld Andrást tűzvész okozás vétsége miatt egy havi fogházra ítélte. — Verekedés. Krasznóczki János, szűcs-segéd Nagy-Mihályban, múlt évi november 24. és 25. közti éjjel több barátjával együtt mulatott egy kurta korcsmában, s halnajra járt az idő a mikor a mámoros társa­ság — a melyben két közhuszár is volt — haza felé vette útját. Szabó János huszár-káplár, ki az őröket vizsgálta, meghalván az utcán a kard- csörtetést, a társasághoz ment s követelte a hu­szároktól, hogy mondják meg nevüket. — Ezek azonban ellenszegültek, majd Szabó János káplárt megtámadták s mig Krasznóczki János a káplár kezét megfogta, Mikó László közhuszár oly súlyos vágást mért a káplárra, hogy ezt a vér rögtön elborította s tovább mint négy hétig feküdt be­tegen a katonai kórházban. Mikó László huszárt hőstettéért a hadbíróság vonta kérdőre, Krasznóczky János pedig a kir. törvényszék elébe került, a mely őt, mint bűnsegédet a súlyos testisértés Okozásában, két hónapi fogházra Ítélte a folyó hó 3-iknápján tartott végtárgyaláskor. — Hatóság elleni erőszak. Hudák János és Szabó János tályai ke­rülők, több rátkai lakos marháját kárban találván, beakarták hajtani. Ekkor azonban a tulajdo­nosok, Mayer György, Lucskai Sámuel, Lam- pert Péter és Mayer György, a kerülőket meg­támadták s nemcsak a marhák behajtását aka- akadályozták meg, hanem a két kerülőt is súlyo­san megverték. A kerülőket kötelességük teljesí­tésében megakadályozó Mayer Györgyöt' 7 havi börtönre, Weisz Mihályt 5 havi, Lampert Pétert 3 havi, Lucskai Sámuelt p~dig 2 havi fogházra ítélte a kir. törvényszék a fofyó hó 5-ik napján tartott végtárgyaláson. (Alapítvány.) Szentkirályi Albert, cz.-hosszu mezei földbirtokos és országgyűlési képviselő, Cz.-Hosszumező községnek népnevelési célokra ezen községben levő 12 kát. hold és i82n-öl ter­jedelmű beltelket ajándékozott a rajta álló épüle­tekkel együtt. Alapitó levelét törvényhatósági jóvá-, hagyás végett a vármegyéhez már be is mutattatta. E szép és nemes tett nem szorul dicséretre. Éljen 1 zárói a „Garité«-ről kellene szólnom, de két leg­újabb aktuálitás s különösen helyszűke miatt le kell erről mondanom. Alkalmilag majd róluk is írni fogok, ha már premiereskedtek. Áttérek a hét »Great event«-jére Cieopát- rára és a „Théátre historique“ alias Chateau d’ Eau Stuart Mariájára. Az utóbbi kevés igény­nyel s meglehetős sikerrel, az előbbi hónapokkal ezelőtt megindított reklámmal s ennek dacára majdnem teljes kudarccal vonult be. Mindkettőnél a leghathatósabb jelenetet, midőn a dráma hősnője szerepének legváltságosabb, legnehezebb s mond­hatnám döntőbb részéhez érkezett a várt és jól megérdemelt hatást elrontották egy a külsőség után vadászó csekélységgel. Avagy nem nevetséges dolog-e a hatásvadá­szat eddig páratlanul álló esete, hogy a szereplőt nyűt színen lefejezik. Ha a társszerzők célja a‘z volt, hogy pár száz asszony szeméből könnyet facsarjanak s kétszerannyi férfi nézőben boszu- sággal teljes szánalmat gerjeszszenek, úgy célokat érték. Ámde ki ezt látni akarja s kinek idegzete eléggé erős ehhez, elmehet a »Museé Grévin«-be, ott a föld alatti helyiségben gyönyörködhetik á »Monsieur de Paris**) Deibler úr véres produk­ciójában. S hozzá még idegei sem lesznek any- nyira igénybe véve, hisz Deibler delikvense viasz­ból van, mig Stuart Máriában a hóhér egy eleven fej mellé csap le. Igaz, hogy csak mellé, de ez a nézőben a valóság érzetét kelti, különösen mi­dőn a suhanó bárd csapása után oly nemű zajt hall a minőt egy legördülő fő okoz. S Sardou 1 ? Sarah Bernhard midőn negyedfélórai nehéz sze­*) Párisi hóhér. Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents