Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-10-12 / 41. szám
a fontos ügy, tekintve a lelkes áldozatkészségben nyilvánuló nemes versenyt, rövid idő múlva mind nyájunk teljes megelégedésére lészen megoldva. Adja az ég, hogy törekvéseinket, mely városunk és vármegyénk kultúrái előhaladását célozza, már a közel jövőben megvalósítva szemlélhessük. Konviktus ügy. Intézetünknek egyik életerős hajtása volt már Sivulszky igazgatóságának e,so éveiben s az maradt későbben is az úgynevezett konviklus-intézmény. A múlt századoknak vallási és politikai za varaiban, hogy a gyenge sarjadék a külső világ behatásától szabadon, minden nagyobb meghábo- ritás nélkül haladhasson a tudományok mezején életcélja felé, úgy a katholikusok, mint a protestánsok konviktusokról, (tápintézetekről) gondoskodtak. Oly intézetekről, hol a haza reménye teljes biztosságban, kellő felügyelet mellett, képezhesse magat úgy a tudományokban, mint a vallás tanaiban. Ily konviktusok a kor kívánalmai sze- szerint főleg nemes ifjak számára alapittatlak, s az országban különösen a XVIII. század folyamán igen elterjedtek, mig II József ujitó törekvéseinek áldozatul esvén, nagyobbrészint, ellentétben az alapítók szellemével, szorgalomdijakra (stipendium) fordittattak. Az alapitványos konviktusok meg szüntével sem lankadt a nagy közönség buzgalma ; sőt II. József halála után, mint minden téren, itt is bekövetkezett a reakció Fokozott mértékben keresi fel a közönség bizalma a morális szervezetű egyesületeket, a tanítással foglalkozó szerzetes rendeket; nagy készséggel és örömmel bízza gyermekeit gondviselésükre, mert jótudja, hogy feltett kincsük ilymódon a legbiztol sabban haladhat kitűzött életpályája fe’é. Újabb időben az állam is nagyobb figyelmet fordít erre az intézményre, mint azt a visszaállított kassai konviktus példája és az ujonan alapított budapesti Ferenc-József intézet is igazolja. Ily konviktus létezett kollégiumunkban már Sivulszky igazgatósága idejében, valamint későbben is. A legelőkelőbb családok gyermekeinek ne. veivel találkozunk úgy a vidékről, mint helyből, kik közül igen sokan utóbb országos hirű és nagynevű államférfiak, főpapok lőnek, vagy a társadalom különléle osztályaiban vendégszerepet játszottak. Konviktorok voltak: Almásy Lajos (1801)*) Andrássy Gyula gf. (31), Andrássy Manó gf. (31), Barkóczy Alajos br. (27), Barkóczy Imre br. (97), Baikóczy Imre br. (27), Barkóczy Antal br. (27), Barkóczy Zsigmond br. (30), Barkóczy Mihály br. (30), Barkóczy Pál br. (41), Berzeviczy Károly (04), Berthóty Jakab (02), Bydeskuthy János (03), Bornemissza Ágoston (32), Bornemissza Kálmán (32), Bujanovits Albert (26), Bujanovits Fridrik (26), Bujanovits Rudolf (27), Chyzer Béla (74), Chyzer Kálmán (74,) Dessewffy Ignác (95). Dessewffy János (01), Dessewffy Gabor (01), Desseivffy Mihály (01), Dezsofy Antal (03), Ducsay Dénes (88), Du- lovits Jenő (32), Ehrenheim — Schytra Ferdinánd (86), Farkas Tivadar (37), Füzéressy Gyula (41), Gőcze János (37), Görgey Szilárd (33), Hoyos József gr. (83), Horváth, Imre (42), Horváth Zsigmond (30), lzsépy Győző (44), Kállay György (26). Kállay Ignác (45), Kapeller Antal (30), Kapeiler Ferenc (36), Kecztr Bertalan (34), Klobusiczky Andor (83,) Kossuth Antal (32), Kossuth Mihály (34). Kossuth Mihály (86), Kossuth Pál (34), Kossuth Vince (41), Lehóczky Menyhért (22), Lehóczky Miklós (41), Löcherer Lőrinc (57), Maion) ay A1 bért (41), Majláth József gr (08), Majlátk Antal gr. (10), Mák ovits Antal (56), Markovits Lajos (56), Matyasóvszky Géza (57), Nemessányi Sándor (69), Novák Antal (56) Novák István (69), Nozdróvitzky György (35), Orbán Ferenc br. (96), Pálfy József gr. (22), Palugyay Alajos (29), Palugyay Ignác (36), Palugyay Imre (29), Péchy Imre (96), Péchy András (97), Péchy Ádám (97), Péchy Jakab (1800), Féchy Albin (35), Péchy Géza (35), Péchy Gusztáv (22), Péchy József (29), Péchy Kálmán (69), Rács Sámuel (32), Revitzky Ádám gr. (44), Semsey Albert (22), Semsey László (22), Setwyey József br. (32), Splényi Henrik br. (96), Szentiványi Vince (22), Szerdahelyi István (37), Szinnyey László (89), Szinnyey Ferenc (96), Szinnyey József (96), Szirmay István (29), Szirmay József (27), Tabödy Tamás (32), Tahy László (01), Jelek József (26), Tomsits Tamás (32), Török Árpád (57), Török Samu gf. (26), Vay Gyula (26), Vay Imre br. (35), Vay László br. (35), Venczel Mihály (56), Viczmándy Mór (41), Zoltán Jenő (26), Zoltán Ferencj (26.) GONDOLATOK. Az asszony olyan, mint az árnyék; fut előled, ha követed, ellenben követ, ha futsz előle. Shakspeare * Az aránytalanság nemcsak az anyagi, hanem a szellemi javakban is igen nagy. A kü'önbség csak az, hogy ott a szegények, itt pedig a gazdagok koplalnak. * »Szeresd Istent teljes lelkedből, teljes szived*) 1790 —1890-ig a konviktorok nevei után az intézetbe történt belépés éve van jelölve ; rövidség okiért csak a két utolsó számot jelzem. H / bői és minden erődből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonló ebhez. „Szeresd felebarátodat, mint te magadat« Jól van! De miből jut a felebarátnak ? * A nagy ur kocsin, a szegény gyalog megy a — sir felé; a gazdagnak tehát alkalma van gyorsabban elérni. Péter Mihály. HXJMOR. Kedves feleség. léig: Istenem, Mózses, miféle vén skatyula volt az a nő, akivel tegnap sétáltál ? Mózses: A feleségem! Az igaz, hogy nem mutat sokat, de bensője — az valami nemes, az kitűnő 1 léig: Tudod mit Mouses? Fordittasd ki a feleséged I Jól fogta fel az állását. Egy cigány, kinek T. várostól a sintér mesterségért 12 lorint évi fizetése van, beállított f. hó i-én a városi jegyzőhöz és kérte, hogy Írja meg neki a havi »tiszteletdijáról« szóló egy fo rintos nyugtatóját. — Hát azután cigány mit fizetsz nekem a megírásért, kérdi incselkedve a jegyző ? — Kirem sipen a tekintetes urat, hát csak tessik megírni barátságból, hisen egy gazsdát sol- gálunk. HIVATALOS RÉSZ. 16845. sz- Zemplénvármege alispánjától. 10 főszolgabírónak. Tudomás és alkalmazkodás végett kiadatik. S. a. Ujhely, 1890. szeptember 30. Matolai Etele, alispán Másolat. Földmivelésügyi m. kir. minister 54818/111)8. Valamennyi törvényhatóságnak. A szász királyi belügyministerium f. évi szept. hó 12 én kelt rendeletével megengedte, hogy a kőbányai sertés veszteglőben 10 napon át felügyelet alatt állott szabályszerű származási és egészségi bizonyítvány nyal ellátott élő sertések Magyarországból a bo- denbach-tetscheeni és zittani határszéli belépő állomásokon az illetékes hatósági állatorvos által megvizsgáltatnak és azután vasúton közvetlnül kivagy átrakás és késedelem nélkül a lipcsei vágóhidra szállíttatnak, hol mielőbb levágandók. Erről a közönséget tudomásvétel és közhirrététel végett értesítem. Budapesten, 1890. évi szept. hó 20-án. A minister megbízásából: Lipthay sk. 17298— 17299 sz. Zemplénvármegye alispánjától, 10 főszolgabírónak. Köröztetés és eredmény esetén jelentés végett ./• alatt kiadatik. S,-a-Ujhely, 1890. okt. hó 2-án. Alispán helyett : Viczmándjj Ödön, főjegyző Másolat. I. 3950. sz/ki. 1890. A bodrogközi járás fő zol gabirájától. Tek. Alispán ur! Köröztetés végett van szerencsém hivatalos titztelettel jelenteni, miszerint B.-Vécs község birája f. hó 23-án egyegy éves horgas szarvú üsző tinót és egy két éves horgas szarvú ökör tinót bitangságba vett. ír. Másolat 3998. sz ki. 1890. Köröztetés végett van sze rencsém hivatalos tisztelettel jelenteni, miszerint Rigó János leleszi lakosnak f. évi szeptember hó 22-én egy másfél éves pejszörü homlokán csillag, két első és jobb h.itulsó lábára kesely, kanca csikója a legelőről elveszett. K.-Helmeczen. 1890- szept. 27-én. Bencsik, s. k. főszolgabíró. 2250. tf. sz.'8c)0. Zemplénvár megye kir. tanfelügyelőjétől. A nagyméltóságu vallás- és közoktatási m. kir. minisztérium f. évi szept. hó 20-án 35,762. sz. a. kelt rendeletének másolatát, a mellékelt ivén azon kéréssel teszem át a tek. szerkesztőséghez, hogy azt becses lapjában közzétenni szíveskedjék, S-a.-Ujhely. 1890. okt 2-án Kubinyl Mihály, kir. s. tanfelügyelő. Másolat. A vallás és közoktatási m. kir. Ministertől. Zemplénmegye kir. tanfelügyelőségének. 35.762 szám. Az iskolás egyermekek egészsége megóvása érdekében nagy fontosságai bir azon körülmény, hogy azok által az iskolában ivásra használt viz és annak kezelése megfeleljen a közegészségügyi kivánalmaknak, E részben az 1888 évi 14277 sz. a. kelt koriratban hivatali elődöm is figyelmeztetett az egészségtelen, inficiált ivóvíz ártalmas voltára és a kutak s azok környékének tisztántartására, mely intézkedésnek megvolt azon üdvös hatása, hogy több vármegye törvényhatósági bizottsága e fontos ügyet állandóan éber figyelemmel kiséri. Közegészségügyi szempontból azonban még mindig kifogás alá esik sok helyütt azon szokás, hogy az ivóvizet a tanteremben dézsákban korsókban stb. tartják, a gyermekek majd nádon, majd a korsó szájáról szívják azt, vagy tisztátalan edénynyel merítik. Ily módon, egyfelől a víztartóban levő viz beszennyeztetik, másfelől különféle száj- és torokbetegségek átszármaznak a beteg gyermekekről az egészségesekre s ennek tulajdonítandó azon jelenség, hogy némely elemi népiskolában, csaknem minden növendéknek állandóan pállott szája van; azaz az ajkszélek váladékos idült nyakhártya-lobjában szenved. Azonkívül sok helyen az iskolába bevitt ivóvíz sem felel meg a közegészségügyi kivánalmaknak, amennyiben a használt kút vize oly módon fertőzött, hogy ivása az egészségre ártalmassá válhatik. Ezen kettős hiány elhárításának érdekében dr. Oláh Gyula szabadalmazott iskolai ivó víztartót szerkesztett, mely áll egy megfelelő nagyságú fedett bádog víztartóból, ez alul önműködően elzáró csappal van ellátva, melyen át a vizet a tartóból le lehet bocsátani. A csap alatt öblítő edény van alkalmazva, melynek vizében az ónozott acél-lemezből készült ivópohár oly módon öblittetik, hogy az öblögető vízből a gyermek mit sem meríthet. Egyszersmind elomló nyilás alkalmazása által gondoskodva van arról, hogy a pohár széléhez tapadt s onnan lemosott váladék állandóan lefolyhasson. A rósz ivóvízzel ellátott iskolák számára az imént leirt ivóviztartót egy Chanberland Pasteur-íéle szürőkészületekkel lehet felszerelni, melyen a tartóba bocsátás előtt a viz megszürődik és megtisztittatik. Ezen készüléket Zelerin Mátyás, budapesti gyáros (VII. kér. Nagydiófa utca 14.) két nagyságban készíti. A víztartót 20 literes nagyságban 30—35 tanulóra számítva 36 ftért, 34 literes nagyságban 50 nét több tanuló számára 45 ftért szállítja. Ugyanezen víztartók szűrővel együtt 70, illetőleg 93 ftba kerülnek. Nevezett gyárosa készülék megszerzését szegényebb iskoláknak is megkönnyebbiteni akarván, késznek nyilatkozott ezen iskolai víztartókat oly módon szállítani, hogy a fentebb közölt árak, négy, egymás után következő, évi részletben legyenek törleszt- hetők. A higiénia terén szaktekintélyeknek elismert egyének nyilatkozata szerint a dr. Oláh Gyula féfe szabadalmazott iskolai víztartó és hozzá való szűrő kellő felügyelet és gondos kezelés mellett teljesen alkalmas arra, hogy hasznos szolgálatot tegyen. Ennek folytán e víztartókat a fentebb jelzett hiányok lehető megszüntetése céljából az iskolák részére leendő megszerzésre melegen ajánlom. Erről a tantelügyelőséget tudomás és további eljárás végett értesítem. Budapest. 1890. szeptember hó 20 án. Gf. Csáky. Nyilttér) Válasz az Első magyar ált. bizt. társulat miskolezi főügynökségének. A »Zemplén« cimü lap 4o ik számában október hó i-én, az első magyar ált. bizt. társaság miskolezi főügynöksége egy nyilatkozatot bocsáj- tott ellenem világgá, hogy lemondásom és velük való összeköttetésem megszűntetését, önmagukra nézve kedvező világításba mutassa be a közönségnek. Ezen nyilatkozatnak egyik jellemző furcsasága az. hogy a mint a főügynökség ottan kijelenti, röviden O mondja el a lemondás okát. Hogy nyilatkozata rövid, elismerem, sőt annyira rövid, hogy abból a leglényegesebb kellék hiányzik s ez az igazság. A másik furcsasága az, hogy az én meghatalmazásom s megbízásom nélkül nevemben meri az én lemondásom okát nyilvánosságra hozni, holott annak több indokát a főügynökséggel ez alkalomból közölni már érdemesnek sem ártottam, mert az anyagi megkárosításaimra törő eljárásuk megváltoztatására tett több izbeni felkéréseim mind eredménytelenek maradtak. Van olyan követelésem több, mely 4 év óta elintézetlen és fizetetlen. A főügynökség ama önszépitő, — a közönség félrevezetésére szánt közleményében és velük való összeköttetésem megszüntetése okául csupán két körülményt s azokat is saját szája ize szerint ferditve bocsájt szárnyra, holott a felmerült differenciák számosabbak s a következők: Mig önzetlen lelkesedéssel a magyar gazdák jégszövetsége ügyében az Első magyar biztosító társaság iránti bizalmat országra szóló irodalmi működésemmel emeltem, s az Első magyar bizt. társaság javára és hasznára vezettem be vármegyénkben is, addig B -Pesten és Miskolczon igen kedvelt és nagy ember voltam, s a mai eme er- erkölcsbiráim leghizelgőbb nyilatkozatait több alkalommal nyertem el. Eme csupa kitüntetésekkel és magasztalásokkal elhalmozó leveleket bárkinek ma is előmutatom. Tehát akkor, szakképzett közreműködésemet a károk rendezésében úgy a társulati becsléseknél, valamint a kompromiss bíróságoknál minduntalan igénybe vették s úsztak boldogságban, midőn a pataki és bélatanyai kompromissokat az én sze*) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk.