Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-10-12 / 41. szám

Melléklet a „Zemplén" 41-ik számához.

megkondult a reformátusok nagy temp'omában az ünnepet jelző harang, a melyet visszhangozott a főiskola nagy csengetyüje. A gimnáziumi taná rok és tanítványaik zászló alatt vonultak az ev. ref. temp'omba. Ott volt már a város képviselete a biró vezetése alatt; ott voltak az állami tanítóképző tanárai s növendékei, továbbá felekezeti különbség nélkül minden rendű és rangú férfiak és nők. Az alkalmi imát a főiskola papja, Mitrovics Gyula mondta. A gyülekezeten erőt vett az ima hatása alatt a fájdalom s csendes zokogásban áldoztak sokan a feledhetetlen 13 vértanú emlékének. Ima után a főiskolai dalárda énekelte el a Kölcsey-himnuszt.

(Időjárásunk) az okt. 7 iki derült meleg, pompás szép nap után komor őszi jelleget öltött; 8-án, déltájban, úgy elsötétedett, hogy lám pát kellett gyújtani, később orkán erejű szél támadt csípős hideggel; — 9-ére viradólag fagypont alá szállott a hőmérő s hatalmas dér volt. Még délben sem birt a zérus fölött 4 foknál feljebb emelkedni a hőmérő. Azóta a fütött szoba jól esik, a téli kabát elkél ; -r- 10-én megszűnt a szél s csendes eső esett. Tegnap megen) hült, de borongós maradt, pedig a szüretre nagyon kivántatnék a tartós szép időjárás. Szcpesváralján pénteken egész naphavazott.

(Városi ügyek.) A f. évi szeptember 27-én tartott képviselőtestületi közgyűlésben következő tárgyak képezték a napirendet: olvastatott a fen- álló 60000 forintos kölcsön konvertálása és a honvédségi laktanya kibővítésére szükségelt 25000 ftos kölcsön kieszközlése iránt kiküldött bizottság jelentése, melynek a lapján a 60.000 ftos kó1- csön konvertálásának elejtése mellett a 25000 ftos uj kölcsön felvétele névszerinti szavazással elhatároztatott s annak kieszközlésével Ambrózy Nándor képv. test. tag bízatott meg; ekként a lapunk múlt számában közölt 20000 ftos kölcsön felvételére vonatkozó határozat hatályon kívül helyeztetett. A felveendő uj kölcsön összegének felemelése az építkezési költségek szaporodásában s a régi raktári épület helyreállításában találja magyarázatát. — A községeknek a nm. beíügy- ministerium által elrendelt vizsgálatihoz a képv. test. részéről Kiss Ödön és Zinner Henrik kül dettek ki. — A nm. kereskedelmi m. kir. minis- teriumnak táviró oszlopok szállítására vonatkozó pályázati hirdetménye alapján a város elöljárósága megbizatott, hogy a pályázati ajánlatot adja be. — A vágóhid-dijjaknak a pénztár általi kezlésére vonatkozó állatorvosi jelentés, véleményes előterjesztés tétele végett a számvevő bizottságnak kiadatott. — Ember Ernő Mihály indítványa következtén az adókezelő jegyző utasittatott, hogy a f. évi adóösszeirás alkalmával a városban letelepedett idegen községi illetőségű egyéneket irja össze s az összeirási jegyzéket annak idején mutassa be. — A rendőrbiztos jelentése következtén utasittatott a város főbírája, hogy a Bohus féle ház előtti közkút felső részét boltozattal és vasajtóval láttassa el s abba egy uj szivattyú szerkezetet állíttatott be. — Olvastatott végül a vármegye közigazgatási bizottságának a papsor-utca rendezése tárgyában kelt határozata, melylyel a hozzájárulási arányt megállapító elsőfokú határozat harmadfokban is jóváhagyatott; a határozat

tudomásul vétetvén, a gyalogjáró az utca déli ol- i dalán a jövő évben ki fog építtetni.

(Polonyi Elemér) hangversenye f. hó 4-én j díszes és szép számú közönséget hozott össze ; a vármegye székházának nagytermébe. Polonyi : Elemér, Polatschek Ignác fia, városunk szülöttje, j Weimárból tette meg Ujhelyig az utat, hogy művész képességét a vármegyei tüzkárosultak javára értékesítse. A szép és emberbaráti munkában Margitai József dr., Dobokay Kálmán, Krafesik Ferenc és Mátrai Ödön dr. urak támogatták, s igy együttesen nyújtottak egy olyan gazdag, változatos és művészileg interpretált prográmot, amelyhez csak nagy ritkán jut az ilyen magasabb élvezet után vágyódó közönség. Polonyi Elemér ifjú ember még, de amit zongorája előtt ülve produkál, művészi értékű. Azok, akik járatosak a zongorázás mesterségében, bámuló tekintettel nézték magas röptű játékának művészi tehnikáját a Zsszf-balla- dának, és rapszódiának, Chopin Chant polonais-ének, úgy mint Stawcnhagen Capric és saját szerzeményű zeneiegyvelegének a Múzsa ihletével párosult előadását. Játéka magas értékű, animója a legelőkelőbb szalonokba is beillő. Leikéből szól lelkűnkhöz a zongora nyelvén. Az élvezet, amit pazarul nyújt hallga tóságának, királyi élvezet. Művészetének sasszárnya van,mely tudóm, nem felviszi,de felragadja öt e pálya zenitjéig, ahol gondolom a »cs. és kir. kamara művészek« állanak. —Dobokay Kálmán Godard szonátá- : ját és Popper Gavette-ját mutatta be, az elsőt a : hangversenyző, másodikat Mátrai Ödön dr. zongora- kísérete mellett művészi játékhoz szokatott gor- ! donkáján. Margitai József dr., Krafesik Ferenc zongora szava mellett, dalokat énekelt avval az elbá joló, megdelejező szép tenorral, meiy olyan nagy darab földön, mint ez az ország ritkítja párjáh Az áriák dallamosságát, a ritmuszok kecsességét finom ízléssel, kitűnő dispozicióval juttatta érvényre ezüst csengésű, igézőén szép dalaiban. A teljes egészé ben emelkedett hangulatot keltő, illuzius szép koncertet zajos örömmel fogadta s köszönetül egyenkint és összességben a szereplőket lelkesen tapsolta a n. é. közönség. Éljenek!

(Temetés.) F. hó 7-én ment végbe Major Istvánná, szül, Bánóczy Anna úrnő temetése. A jobb létre szenderültet hosszú betegség után kínos testi fájdalmaktól szabadította meg a halál. Közszeretetben élt, közrészvét kisérte sírjába. Olyan nagy és díszes halotti gyülekezet, mi ;t volt az ő temetésén, Ujhelyben a ritkaságok közzé tartozik. Mindenki a legöszintébb szívvel osztozik a Majorcsalád fájdalmában, mert tudja, érzi, hogy vesztesége pótolhatatlan. Az, akit sirat, valóban méltó és érdemes a megsiratásra. Elköltözésében érzi a veszteséget és sínyli az előkelő társadalom is; hisz^n Major Istvánná azok közzé tartozott, akik az emberbaráti kötelességeit ösmerő és teljesítő társadalomban irányt adtak s nemes célokhoz vezéreltek. Az ő szalonja kedves otthon volt, ahol sokan egy-egy társadalmi alkotás előkészítése és j létesítése ügyében az ő hívására, buzdítására egymással a leggyakrabban találkoztak. Az ő nemes, e.nberszerető jó lelke volt mozgató és é'tető eleme volt, többek között, a műkedvelő tár- I saságoknak is. A koszorúkat, melyekkel koporsóját j elhalmozták, melyekkel emlékének áldozták, megWTJMi'tirrii'wnm m 1 ^nrri 11i——

néha kártyára is — jut neki. Ez a legboldogabb ember. S e gondolat után felkelt benne a józan ész szava is. Te, Gábor, nézd azokat a szegény rokonokat, keres-s ki közülök nehányat, segéld fel őket, meglásd, miként szeretnek azok, meg lásd mily örömmé teszik napjaid s nem e örül majd a te szived is igen, ha látod jól tettél, segítettél a nyomorultakon.

Igen, szólt bensőjében az ellenvetés szava ; de jönnek-e csak felém is, néznek-e csak közelembe is ?

Jaj barátom, szólt a lelkiismeret, te nem-e úgy kergeted sorba el ajtód elől őket, midőn nyomorukban hozzád fordultak ?.. Lásd az ember is, a nyomorban sinlődő ember is, csak bizonyos pontig alázhatja meg magát, ha tovább alázná magát, nem a nyomor látszanék már, hanem a szemtelen tolakodás ; egykor elutasítottad őket s többé nem jönnek ajtódhoz.

És e gondolatra, mi azonban a lelkiismeret szava volt — felveté fejét. — Jól van, mondá halkan, majd sorba nézem én rokonaimat s a kik érdemesek, segélem, házamba telepítem őket és leszek családos ember, ők lesznek családom, én az atya.

A gondolat szép volt, de miként ütött ki ? ..

Eltorzítva arcát, koldusnak öltözve elkezdte a legközelebbi rokonnál a kéregetést s a kapott kenyeret éve azt mondja :

— Hallottak-e már ilyent ? ő a szegény otthon nélküli koldus alamizsnát kért a gazdagnál, ott a kastélyos urnái valami Fekete Gabor nagyságos urnái, hát el űzték, egy falat kenyér nélkül. — Hagyja el, mond a tenyeres-talpas kövér gaz- dasszony, mi csak rokonai vagyunk, hát nem idegen, mégis, mikor oda mentünk, hogy szűk ségbe voltunk kérni nehány véka búzát, hallja csak öreg, azt mondta az az irigy, zsugori, hogy minek

nézzük mi az ő házát ? talán valami Ínséges búza raktárnak ? Fordulj fel, gondoltam magamban, nem is jövök én többet hozzád, ne félj Gábor mély gondolatokkal terhelten megy a másik rokonhoz, ugyan csak oly mondókával, mint az első helyen volt, s azt a feleletet kapta magyarázatul, hogy verje meg az isten azt a vén kincseken ülő vas- orru embert.

Gábor nem folytatja tovább útját. Mély gondolatokkal görnyedésig terhelten ért haza.

Ezek közül válaszszon ő maga köré családnak ? Soha. Egyforma mind.

Azért talán, hogy lássa, miként szinészked- nek, miként mutatnak jó arcot a pénziért ?

Maradjatok.

Bátyám bolondot csinált ig:n draga pénzen és nem is nevezetes bolondot. Várjatok kedves rokonaim, csinálok én is egy nagy bolondot, hanem olyan nevezetest, hogy aligha nem magam is nevetek belé, de úgy ám, hogy a könyeim is kicsordulnak, — az elvesztett vagyonért.

Kinek is takarítanék én ? Kinek tartogatnám vagyonom.

Mit volna jó tenni ?

S a sok gondolkodás közben el is feledkezett, hogy hiszen mar gondolatban tette meg a legnagyobb bolondot, mert csak olyan bolondot akart véghez vinni, a mit ha véghez visz, hogy ne maradjon utána egy krajcárja sem.

Sokfélét kieszelve, a sok közül megragadott egyet s a számítás fejben, majd papíron meggyőzték, hogy azon bolond tevés után nem marad egy fityingje sem.

S mit gondolt ki legbolondabbnak ? Hogy — meghal.

S hogy miként hal meg - meglátjuk.

(Folyt, köv.)

érdemelte. Áldás nevére, áldás poraira! — A család által kiadott gyászjelentés ez : Major István, kir. törvényszéki biró, Major Jolán és férje Géczy Istyán, hites ügyvéd, Major Anna és férje Olsavszky Jenő, kir. törvényszéki biró, és fiók Olsavszky Géza, Major Ilon, özv. Steiner Lajosné szül. Bánóczy Borbála, özv. Moll Károlyné, szül. Bánóczy Amá'ia, Csengery Piroska Durcsinszky Gyuláné, özv. Bánóczy Ferencné, szül. Lórinczy Vilma, Bánóczy Béla, Bánóczy Jolán, Bánóczy Zoltán és Bánóczy Margit, fájdalomtelt szívvel jelentik forrón szeretett nejének, édes anyjuknak, anyósuknak, tesrvérüknek, nagynénjüknek és nagyanyának Major lstvánné szül. Bánóczy Annának élete 57 ik, házasságának 36-ik évében,a halotti szentségek felvétele után f. hó 5"'^ napján d. u. 5 órakor hosszas szenvedés után szivszélütés következtében történt gyászos elhunytát. Áldás es béke lengjen a legjobb nő és anya hamvai feletti

(A °Ronyva-ügy:állása ) Előttünk fekszik vármegyénk alispánjának a S -a.-Ujhely város határában átvonuló Ronyva patakból kiágozó árapasztó csatorna, az ezen építendő zsilip, a Ronyva meder és malomcsatornák kitisztítása, s a mederben lévő malmok jogosítványainak igazolása, valamint az ezen ügyekkel összefüggő kérdésekben a vízjogi törvény értelmében hozott első fokú határozata. A határozat rendelkező részében 16 pontra terjed. Ezekben kimondatik, hogy a Ronyva folyón épített árapasztó csatorna, mely a vasúti gyártelep előtt elvonul, a s. a.-újhelyi közbirtokosság tulajdona; hogy ezen a csatornán a baksi és pap malmok között a duzzasztó gát kiépíttetik s az is közbirtokosság tulajdonává válik ; hogy a duzzasztó gát kö'tségeit a bécsi Unióbank, a magyar északkeleti vasút s a közbirtokosság tartoznak egyetemlegesen végrehajtás terhével kifizetni, jövőben pedig a fentartás költségei kizárólag a közbirtokosságot terhelendik ; hogy S.-a.-Ujhely város közönsége a csatorna és gátépítésre eddig végrehajtás utján fizetett 15283 ft 41 kr. iránti jogigényével és viszkövetelése érvényesítésével a bécsi Unióbank és a közbirtokosság ellen a rendes per útjára utasittatik; hogy a Ronyva-meder a barátszeresi malom feletti szakaszán mélyit- tetni és tisztitatni fog s a korcsolyázó tér feletti parton egy zsilip kiépítése rendeltetik, mely műveletek költségei 1/i részben Ujhely városát, másik fele részben a hartai és városi malmok tulajdonosait terhelendik; hogy a jelenlegi közös malomcsatornának a kultur mérnöki hivatal tervei szerinti mélyítése és a medertisztítás költ ségei a baksi, hirtai és vátosi malmok tulajdonosait terhelik és pedig a kihasznált vízesés arányában ; hogy a »Pap« , továbbá a »Baksi«-, a »Hartai« és “Városi« ma'otn tulajdonosok által bejelentett vizhasználati jogosítványok igazoltattak ; és végül hogy Csuka Ödön mint a korcsolyázó egyesület elnökeés Dókus Gyula vízhasználat engedélyezésére vonatkozó, s a tárgyalás során bejelentett kérelmeikkel elutasitattak. A határozat két végpontja tisztán az eljárási költségekre vonatkozik. A határozat 12 nyomtatott lapra, s maga az indokolás 7 lapra terjed. Ezekben ismertetjük ez alkalommal a határozatot is azzal zárjuk be, hogy a határozattal meg nem elégedő fél birtokon kiviil, a törvény rendes utján kereshet orvoslást.

(Hivatalok vizsgálása) Az újhelyi járás fő- szolgabirája a járásához tartozó községek belső életének és ügykezelési ágazatainak vizsgálatát, mit tudvalevőleg a belügyminister rendelt el, e hónap folyamán már jórészt foganatosította. Ujhely város ügykezelését folyó hó 6-án és 8-án vizsgálta meg. A kétszáz kérdést meghaladó meggyőződésen alapuló feleletek fóljegyzésén kívül kiterjesztette vizsgálatát a főszolgabíró az ember-, állat- egészségügy valamint a város vitális érdekeit érintő egyébb ügyekre is, melyek szintén jegyzőkönyvbe foglaltattak.

(Ellenőrzési szemle.) S.-a.-Ujhelybe a katonai ellenőrzési szemle a múlt héten ment végbe. Ellenőrzés alá kerültek a járásbeli összes közös hadseregbeli, minden fegyvernemhez tartozó állandóan szabadságolt tartalékos és póttartalékos katonák. Ahonvédek ellenőrzési szemléjét f. hó 16-án tartják a laktanyában.

(Hibaigazítás.) A »Zemplén* múlt számában a harmadik helyen álló s igy kezdődő gondolatnál : a vallás »örökboldogság« eszméje stb. lényeges értelmet zavaró hiba van. A Rém (helyett Nem olvasandó.

(Hamis egy forintos) tallér felváltásának szándéka miatt került e napokban Hatvani István ladmaci lakos, a rendőrség elé. Kihallgatása során azt adta elő, hogy a különben ügyes utánzatu pakfong tallért Csicserben kapta egy korcsmában. A további nyomozást a hatóság teljesiti.

(Tolvaj leány.) Pádúr Erzsébet helynélküli beteg cselédnek Jaczkó Mihályné napszámos asz- szony könyörületből szállást adott, mit azzal hálált meg a gonosz cseléd, hogy felhasználva az asszony távollétét ruheszekrényét kiürítette. Mielőtt azonban az ellopott tárgyakkal odább állhatott volna, a rendőrség a vasúti állomásnál letartóztatta. Most biztos helyen várja a kir. törvényszék ítéletét.

(Halál a kutban) Baran Jánost, Fridrich