Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-10-12 / 41. szám

Antal válallkozó kocsisát, f. hó 8-án reggel a lakás­hoz tartozó kert kutjában találták megfuladva, fején két mély sebbel. Hogy szándékosság vagy véletlenség okozta-e halálát, a kérdés eldöntése végett hatósági nyomozatot tartottak. Minden va­lószínűség szerint a kút alacsony káváján keresz­tül zuhant a kútba, mert előtte való estén, mint több tanú igazolta, teljesen részeg volt. (A kir. törvényszékről.) Utazó tolvaj társa­ság. Jóni Kálmán szolnocskai és Juhász János b.- olaszii cigányok f. évi március hó 6-án együtt utaztak Zaitsek István gazdatiszttel Perbenyikről S.-a.-Ujhelyig egy harmad osztályú kupéban. Uj helybe érve Zaitsek az étterembe akart menni, de kiszálláskor Jóni Kálmán, ki magát vagyonos földbirtokosnak adta ki, gyengéden vállon fogta s figyelmeztette, hogy vigyázzon mert lekésik, s ez alatt Zaitseknek a felső kabátjában lévő tárcá­ját ló fttal együtt észrevétlenül ellopta. Zaitsek az étterembe menve ijedten vette észre, hogy pénz­tárcája hiányzik. Rögtön eszébe jutott szeretetre méltó utitársának gyengéd figyelmeztetése s visz- szatért a vasúti kocsihoz, de a két utitársnak — akik időközben Zaitseknek a kupéban hagyott podgyászából is több ruhadarabot elloptak — csak hült helyét találta. A károsult ezután tovább uta­zott Szerencs felé s Bodrog Olasziban a kupé ab­lakából kinézvén, meglátta a vonatról leszálló Jóni Kálmánt. Rögtön zajt ütött s a szeretetreméltó utitársat, a kinél tárcáját is megtalálta, elfogatta. A község házától azonban Jóni megszökött s neki szaladt a zajló Bodrognak, jégtábláról-jégtáblára ugrálva, hogy a túlsó partra jusson. Meg is me­nekült volna, ha két kerülő — akik épen arra jár­tak — el nem fogja. így hát még is a kir. tör­vényszék elé került, szintén letartóztatott cimbo­rájával Juhász Jánossal együtt. A folyó hó 6-ik napján megtartott végtárgya'ásón aztán a két jó madár közül Jóni Kálmánt io hónapi, Juhász Já nőst pedig 8 hónapi fogházra ítélték. — Dühös vendéglős. Iszákos ember hírében állott Vécsey Mihály tokaji vendéglős. Ha berúgott rendkívül garázda volt s hol magát hol pedig éltesebb és házsártos feleségét akarta revolverrel meglőni. A dühös vendéglőst valami peres ügyben Tokaj vá­ros főbírája maga elé rendelte, de ő kijelentette, hogy nem jelenik meg, mert a fóbiró máskor sem szolgáltatott neki igazságot. Több sikertelen fel­szólítás után a főbíró végre folyó évi junius 20-án elküldött három rendőrt, hogy Vécseyt vezessék elébe. Vécsey azonban sok konyakot, bort és sört iván, kijelentette, hogy az ő vendéglőjébe he nem mennek s az ajtókat bezárta. Az alkudozások nem vezetvén sikerre, elkezdődött az ostrom, amelyhez hasonlót régen nem látott Tokaj. A rendőrök sorba feltörték az ajtókat, mig elértek az utolsó szobá­hoz, a hol Vécsey, mint egy fellegvárban, meg­húzódott s revolverrel kezében várta a támadást. Mikor ezt azt ajtót is befeszitették és Sikora Já­nos rendőr be akart menni, Vécsey Mihály Siko- rára sütötte a fegyvert s ennek a jobb fülét ke­resztül lőtte. A lövésre Sikora elesett, de csak­hamar felkápászkodott s őgy ő, mint a többi rend­őrök gyors »rückwerts concentrirung« gal oda hagytak a csatatért, hogy be várják a további erősítést. Az erősítés két csendőr személyében meg is érkezett, s ezeknek segítségével sikerült végre a dühöngőt lefegyverezni s a városházára vitetni, de csak oly módon, hogy négy ember hur­colta a folyton rug-kapálódzóvendéglőst. A dicsősé­ges harc ezzel véget ért s folyó hó 9 én követ­kezett a kir. törvényszék előtt a megtorlás. A kir. törvényszék Vécsey Mihályt, nem méltatva ennek nagynevű névrokonára emlékeztető vitéz­ségét, szándékos emberölés kísérlete és h tóság elleni erőszak miatt négy évi fegyházra Ítélte. (Jegyváltás) Vladár Emil, kladzáni lakos és birtokos, eljegyezte Dercsényi Klára kisasszonyt, Dercsényi Kálmán kir. köziegyzőnek s rákóczi birtokosnak kedves leányát. Őszintén gratulálunk! — Szrulovits Mór, vichnyei birtokos, f. hó 7-én eljegyezte Lebovits Róza kisasszonyt, Lebovits Bernát Szinna varos birájának derék leányát. (Kulturális ünnep.) N.-Mihály város kö­zönsége S z t á ra y Antal gf. és neje Öméltóságáik pártfogása alatt 14085 ftnyi költséggel egy olyan kisdedóvó intézetet létesített, a minőhöz foghatót hetedhét vármegyében hiába keresnénk. A 15 helyiséggel rendelkező intézetet f. hó 25-én, d e. 10-kor fogják nagy ünnepiességgel megnyitni s közmivelő hivatásának átadni A megnyitás ün nepére vonatkozó meghívó Így szól: „M e g h i v ó. Nagy-Mihályban gróf Sztáray Antal úr és neje : Gróf Batthyány Franciska Öméltóságáik védnök­sége s az áldozatkész közönség buzgólkodása mel­lett ez év folyamán felépü't s 200 gyermek el­helyezésére alkalmas kisdedóvó intézetünk 1890. év október hó 25-ik napján délelőtti 10 órakor ennek tágas helyiségeiben tartandó megnyitási ün­nepére és ezt követőleg délutáni 1 órakor a »Kos« vendéglő éttermében rendezett társas ebédre, valamint ugyanazon napon és helyen estve 8l/a órakor kezdetét veendő zártkörű táncestére. A kisdedóvó építő bizottság nevében: Sulyovszky István. Pilisy László, Kapy Lajos, Horváth Mi­hály, Schleiminger István Részvételi jegy a tár­sas ebédre 2 ft. Bemeneti dij a táncestére 1 ft 50 kr. Jegyek a társas ebédre és táncestére előre válthatók Marmorstein Jenő ur kereskedésében. A táncest tiszta jövedelme kisdedovónk fentartási alapjára fordittatik, melyre felü!fizetések köszönet­tel fogadtatnak. Szállásokról előzetes jelentkezés esetén Sulyovszky István gondoskodik.“ (Búcsú-est.) A homonnai kaszinó, Írja tudó­sitónk, szept. 29-én estve búcsúünnepet ült ab­ból az alkalomból, hogy a kaszinónak lelkes és szeretve tisztelt elnöke, Bercsényi Kálmán, kir. köz­jegyző, N.-Mihályba tette át lakását. Estve 8 órára gyülekeztek össze a tagok a kaszinó helyiségeiben. A távozó elnök tiszteletére megjelent Szirmay Pál országgyűlési képviselő is Udváról. Az első pohárköszöntőt Lukovits Ottó, mint a kaszinó al elnöke, mondotta. Búcsúzott az elnöktől, aki a homonnai társadalmi életnek egyik legkiválóbb tagja volt Azután az ünnepelt fejezte ki, hogy nehéz megválnia attól a körtől, melybe 15 év le­folyása alatt úgy beleélte magát mint család­fő a családba ; de mennie kell, mert körülményei úgy parancsolják. Ő mindig jól fog visszaemlé­kezni Homonnára; kéri a homonnaiakat is, hogy tartsák meg jó em'ékükbrn. Szóllottak még töb­ben is; ki az ünnnepeltnek érdemeit méltá­nyolta, ki meg arra kérte öt, hogy lélekben szá­mítsa magát továbbra is ahhoz a társadalom­hoz, melynek évek hosszú során át tagja, lelke és vezére volt. A Homonnáról távozott, most már a n.-mihá'yi kir. közjegyző, Dercsényi Kál­mán főgondnoka volt az alakulás nehézségeivel küzdő ev. ref. egyháznak az 1880-ik év, vagyis az egyház-alapitás eszméjének megpenditése óta ; s akik az eszmét valósággá változtatták, azok kö­zött mindig a vezérharcosok egyike volt. Megérte azt az örömöt, hogy ma Homonnán szervezett egy­ház van lelkészszel és templommal; megérte, hogy 10 évi munkálkodás után, a templom fel­szentelésén, 1. évi aug. 17 én, még mint az egy­ház főgondnoka volt jelen. Szept. 28 án mondott le tisztéről. Meleg köszönetnyilvánítások s kézszo- ritások voltak jutalmai a távozónak És ő azok­ban a kézszoritásokban megtalálta jutalmát; mert azok bizonyságot tettek az ő cselekedetei mellett ; kifejezései voltak a legőszintébb hálának, a melyre a maroknyi prot. közönségnek egyházzá szerve­zésében kifejtett munkássága által szerzett méltó érdemeket. Helyére az egyház főgondnokává a prot. egyházi ügyek egy másik vezérharcosa, a temp’om-épités legfáradhatlanabb munkása: Mándy István, tb főszolgabíró, választatott meg egyhan­gúlag. A kaszinónak régi idő óta elnöke volt s az maradt a választmány kérelmére még a jövő év elejéig. Tagja volt a homonnai keresk. és pol­gári iskola ügyeit intéző iskolaszéknek, a felső vidéken a közmivelődás eme hatalmas tényezőjé­nek. Felügyelője a műfaragó szakiskolának. El­nöke volt a veres kereszt egyesület homonnai fi­ókjának s mindenütt méltóan töltötte be helyét. Ezek mellett éltető lelke, vezérlő szelleme volt a városi értelmiségnek mindazokban a közhaszonnal járó dolgokban, miknek megalkotója a hazafias tö­rekvésű társadalom. Mi fájó szívvel váltunk meg a fáradhatatlan, tiszta lelkű, demokratikus gondol- kozásu, jó szívvel, nemes törekvéssel közöttünk ékeskedő férfiútól s legjobb kivánatainkkal ki­sértük uj otthonába ; örökébe pedig osztályos utódot várunk. A szomszédos (bár szomszédsága mellett sokszor messze levő) Nagy-Mihálynak gra­tulálunk, hogy oly férfiúra tett szert, különben is szép virágzásnak örvendő társadalmi életében, mint Dercsényi Kálmán, r I. (A mádi ifjúság báljáról) múlt számunkban már szólván, az ott monadottak kiegészítéséül még a következőket írják : dr. Fried Lajosné úrnő Liszt Ferenc magyar »rhapsodiá »ját művészileg, feszte­lenül, nagy tehnikai ügyességgel játszta zongorán és Spiegel Leont in úrnő magyar népdalokat zon gora kiséret mellett kellemesen, nagy sikkel és bravúrral adott elő. A bevétel összesen 368 forin­tot tett ki, melyből a 97 ft 41 kr, költség levo­nása után 270 fr 59 krt kü'döttek a tokaji tüzká- rosultaknak (Véletlenség, vagy szándékosság?) E -Bányá­ról Írják, hogy ottan a mu't hónap 26 án egy Gcéál Ede nevezetű suhanc két csövű pisztolyból hasba lőtte Bodnár Bertalan 18 éves ifjút, ki most élet-halál közt van. Tettest a csendcrség letartóz­tatta. Kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy tettét véletlenségből követte el. —/Pórul járt Amerikások.1 L'szkai tudósítónk Írja: Folyó hó 1-én estefelé 49 tagból álló munkás- karaván érkezett O -Liszkára, többnyire fiatal pa­rasztok, cséppel ellátva, mintha munkát mentek vo'- na keresni. A társaság gyanúsnak tűnt fel az ottani éber csendőrség előtt, s mig a községen átvonult a karaván, őr-szemmel követte. Kis vártatva meg­érkeztek az ügynökök által hozott szekerek, hogy felszedjék a gyalogos népet. Ekkor a csendőrség rajtuk ütött, de nagy részük a setéiben kereket oldott és csak három csépest sikerült elcsípni. Ezek azután kivallottak, hogy ők Galíciából valók s Amerikába igyekeznek. Ügynökök fedezik utazási költségeiket, ügynökök szerezték be részükre a külön­féle munkakönyveket is. A szekeresek pedig azt val­lották, hogy velük az ügynökök arra alkudtak, hogy nekik az éjjel a Nográd vármegyei „szent kúthoz* bucsujárókat kell tovább szállitaniok s megjelölendő helyen majd más szekereseknek átad­niok. Említésre méltó, hogy a lengyel parasztszüf ala't iparos öltözetet találtak a letartóztatott egyé­neken. Az ügynökök közül evvel az alkalommal egyet sem sikerült elfogni. (Talált tárgy.) Egy lószőrrel bélelt, barna­veres csikós madrác, melyet a város végén a Patak felé vezető országúton találtak, gazdátlanul őriz­tetik a rendőrkapitányi hivatalban. (Végtárgyalások.) A jövő héten, október ij-án, következő bűnügyek kerülnek végtárgyalásra a kir. törvényszéknél: gyermekkitétel bűntettével vádolt Vaszily Andrehó Zsuzsanna bűnügye, lopás bűn­tettével vádolt Spiegelman Mór bűnügye, orgaz­dasággal vádolt Ujhelyszki Emma bűnügye. Egyesületi és társas élet. Nyilvános számadás. — Hatodik közlemény. — A vármegyei tüzkárosultak javára S.-a.-Uj- helyben f. hó 4-én rendezett Folonyi-féle hangver­senyről a következő számadást adjuk; Bevétel: .......................................196 ft 50 kr, Kiadás: .......................................92 ft 71 kr. Tiszta, jövedelem ............................103 ft 79 kr. Felülfizettek: özv. Malártsik Györgyné 3 ft. Pollacsek Ignác 2 ft, özv. Liszy Edéné 2 ft, Man- del Ignác 8 ft 50 kr.. Halasi Mór 3 ft 5okr., Dókus Gyula 40 kr., B. E. 40 kr., dr. Ligety József 1 ft, N. N 5 ft, Kincsessy Péter 2 ft, Szánky Nán­dor 3 ft, Grosse Gyula 50 kr. A 103 ft 79 kr. tiszta jövedelem a Zemplén-vármegyei tüzkáro­sultak részére a vár .tegye alispánjának adatott át. A bevételek és kiadások részletei a szerkesz­tőségnél letett számadásban megtekinthetők. A rendezőség. A vármegyei tüzkárosultak részére az alis- páni hivatalhoz e hét folytán érkezett : 1. Legenye, Ladmócz, és N. Káz­mér községektől: ..... 36 ft 50 kr. 2. A leleszi körjegyzőségtől: . . 24 it 42 — 3. A bodrogközi j. főszolgabirájától: 61 ft 02 — 4 A sztropkai j. » 52 ft 50 — 5. Az agárdi körjegyzőségtől : . . 15 ft 60 — I 6. Fiume varos polgármesterétől: . 101 ft 26 ­összesen: 291 ft jo kr. T A N Ü G Y. A kegyes tanitórendiek Zemplénvár- megyében. X XXII. Hiúdra János k. r. tanártól. Az intézet tovább fejlesztésének érdekében 1890. ápr. ii-én a végrehajtó bizottság u'ést tar­tott, mely alkalommal elhatároztatott, hogy május hó első napjaiban Matolay Etele alispán vezetése alatt Majláth József gf., Szmrecsányi János, Szu nyoghy Dezső, Prámer Alajos Chyzer Kornél dr., Viczmándy Ödön, Ambrózy Nándor, Sziegmeth Ká­roly, Schon Vilmos dr , Szállási Arthúr, Jelenek Adám, Hornyay Béla dr , Pataky Miklós és a vár- megyei orszgy. képviselőkből álló küldöttséget me- 1 neszt a kultuszminisztériumhoz. Ezen kü'döttség egyúttal a kegyes tanitórend kormányával szem­ben föná lo kérdések tisztába hozatalával is meg- bizatott, A választmány máj 3 án végezte küldeté­sét. Tisztelgett Csáky Albin gf. vallás- és közokt. miniszter őexiájánál, nemkülönben nagys. és fdő Kalmár Endre úrnál, a kegyes tanitórend kormány­zójánál. Mindkét helyen szive en fogadtatva, azt a biztos Ígéretet nyerték, hogy mivel kívánsá­guknak semmi fontos akadály nem áll útjában, azon lesznek, hogy törekvéseiket a kellő siker koronázza. (Itt minden esetre a'attomban kell ér­teni, hogy az eddig létesített mozgalmat ápoljá­tok tovább, s ha a város és vármegye meghozza a kellő áldozatot, jogosan számíthattok úgy az állam, mint a kegyes tanitórend támogatására Az iutézet lábraál itása tehát e három tényezőtől függ, melynek ketteje az anyagi részről, a rend pedig tisztán c-iak szellemi tekintetben van vagy lehet érdekelve. A mint tudom a legújabb időben ép­pen ily értelmű irat érkezett a vármegyéhez a kul­tuszminisztertől.) Mint az üdvös mozgalomnak egyik életerős hajtását kell kiemelnem azon fényes majálist, mely junius 4 én a Magashegy tövében, a Torzsás nevű mulató helyen tartatott meg. Mintha mindenki érette volna, hogy itt a puszta mulatság és élve­zetes szárakozás csak másodrendű kérdés, a ne­mes cél iránt való buzgalom oly nagyszámú és fényes társaságot hozott egybe, a minőt az újhe­lyiek együtt még sohasem láttak. A sikerült ma­jális részint a kitünően kedvező időnek, részint a rendezők: Friml Aladár dr. és Fekete Fidél gimn. tanárok tapintatos rendezésének vala köszönhető. De a kivitel és a siker oroszlánrésze mégis a Verhovay Gyula fáradhatatlan tevékenységének tudható be, ki heteken keresztül mint gyűjtő, majd mint fő-intéző valóságos élő smobile perpetuum“ gyanánt szerepelt. Az ünnepség 200 ft tiszta hasz­not hozott a gimnáziumnak ! A gimnázium kiegészítésének kérdése — mint látjuk — a szintéren mozog. Remélhető, hogy ez

Next

/
Thumbnails
Contents