Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-02 / 9. szám

sen átérczze. Meglátszik ezen a kor szelleme, midón a legnagyobb lelkesültségge! tanácsolja a nyelv- ; nek nemcsak megértését, hanem nyelvben és irás- j ban való teljes elsajátítását, hogy a tanulónak az életben fenakadása ne legyen. A római pogány klasszikusokon kívül ajánlja a latin sz. atyákat is, mint a kiknek irataiból a klasszikus szépségek mellett szent vallásunk is legerősebb támpontot nyer.

A tizenöt és tizenhatodik pont a földrajz és történelem fontosságát s tanítási módját fejtegeti.

E tárgyakra eddig kevés súly volt fektetve s csak kis kopendiumokat használtak. A történelmi előadásoknál az igazság keresendő. Törvények, szokások, erkölcsök, egyházi és világi szertartások, kereskedelem és politika, tudomány és művészet, hadügy és katonai fegyelem, a nemzetek karaktere és géniusza stb. nagy figyelemben részesüljenek. Fürkészni kell a események keletkezésének okait és okozatait; a hadviselések, a nyert vagy vesztett csaták befolyását az államéletre. Nagy gondot kell fordítani előadásunkban a hires férfiak erényeire, érdemeire ; ne mulasszuk el hasznos intézkedéseik befolyását ismertetni; különösen azokat, melyek a vallásra vonatkoznak. Ha mindezek élénk világításba helyeztetnek: a tanítványok nemcsak érdekkel olvassák a történelmet, hanem emlékezetökben állandóan megtartják.

A tizenhetedik pont hasznos utasításokat ad arra nézve, hogy az emlékezetet túlságosan meg ne terheljük; az észt ki ne fárasszuk. Fődo'og, hogy csak fontos tárgyakkal foglalkozzunk s olyat tanuljunk, melynek kihatása az életre hasznosnak mutatkozik (ut eorum, quae didicimus, usum ha- beamus).

A tizennyolcadik pont: nagyon dicsérőnek mondja azt a szokást, melynél fogva a tanulók különféle módon ártatlan versenyre ösztönöztet- nek ; ilyenül ajánlja, havonként valamely témának a kidolgozását. A kidolgozás értéke szerint történhetnék azután az elhelyezés az iskolában ; de egyúttal ez irányadó is lenne az évvégi klaszifi- kációnál.

A tizenkilencedik pont szerint: minden harmadban minden tantárgyból az ifjakat nyilvános vizsgálat alá kell vetni, hogy megmutassák, mily előmenetelt tettek a lefolyt idő alatt. Az év végén tartatik az általános és ünnepies vizsgálat.

A huszadik pont ismételve buzdít a latinnyelv alapos elsajátítására; emellett a magyarnyelvnek helyes nyelvt. és irodalmi kezelésére. A latinnyelvre megjegyzi ,ut jam in syntaxi latiné apte et eleganter loqui cogantur1.

Ezek azok a pontok, melyek eléggé illusztrálják a kegyes tanitórend tanügyi politikáját s működése irányát Látnivaló, hogy a latinnyelv domináló szerepet visz, nemcsak mint nyelv az iskola tantárgyai között, de különösen mint előadási nyelv. A többi tantárgyak ennek kegyelméből s a latinnyelv gyámsága alatt élnek. A piaristák megtették a lehetőt s alkalmazkodtak a haladó kor magasabb igényeihez, midőn tantervűkben elég széles és tág teret engednek a reáliák nak. S emellett, mert szivök legszentebb érzése is úgy diktálá, pártfogásukba vették az elhanyagolt hazai nyelvet, mely minden esetre nem volt más, mint a magyar.

A tantárgy felosztás a következő :

I. osztály (In cJasse minimorum)

A betűk elsajátítása után az olvasásban kellőleg begyakoroltatván, a >conjugatio*-k, »decli- natkri-k, »comparatio«, szóval a nyelvnek elemi része adatott elő. Itt tanulták a kis Katekizmust, amit könyvnélkül jól kellett tudniok.

II. oszt. (In classibus parvistarum et pricipistarum.)

A név- és igetan ; kisebb mondatok szerkesztése. Ezen alapok kellő elsajátításáról a könnyebb megértés céljából a hazai nyelvet kell használni. De a fő előadási nyelv mégis a latin marad. Beszédünk egyszerű és világos legyen; óvakodni kell a frázisoktól vagy terjengő körmondatoktól. Itt már Ciceró nak kisebb leveleit olvasgatják. Hittanból a kis Katekizmus és az ó-testamentom bibliája szerepel.

III. oszt. (In classibus gramm, et syntaxistarum)

Olvastatnak Phaedrus meséi és Cornelius Ne- pos. Ösztönöztetnek a tanulók a levélírásra mind latin, mind hazai nyelven, mely nemben Ciceróból némely válogatott részletek szolgálnak mintául. Itt már szerepel a geográfia és hisztéria.

IV. oszt. (In classe poetarum)

Ovidius, Livius, Horátius, Cicero beszédei,

Virgilius. Az ókori népek története, különösen a görögök. Törekedni kell arra, nehogy a pogány szellem a keresztény vallás rovására essék.

V. oszt. (In classe rhetorum.)

Cicerónak válogatott beszédei, Salustius. Virgilius, Horatius. A római államviszonyok, kultúra, szokások stb . szóval a római történelemre nagy figyelem volt fordítva. Tanulták a római régiség tant is.

Iskolai rendtartás.

A vakáció szept. és okt. hónapok. A napi teendők beosztása a következő volt. Nov. 6-tól — marc. i-ig első csengetés 3/47-kor, a második l/t8 kor, a harmadik Ya^'kor Márc. i-től szept. 13 ig az első csengetés ya7-kor, a második 7-kor,

a harmadik Y48-kor. Délután nov. 6 tói — szept. 13-ig első esei’getés 1 órakor, a második '|g2-kor, j a harmadik 3|42 kor. Ha oratóriumot tartottak, akkor az első csengetés *48 kor, a második 348-kor volt; azután olvasták a névsort ; ennek befejezésével megkezdődött az oratórium Ha délután sz. beszéd vagy >catechesis«-t tartottak, akkor első csengetés 1j42-kor a második 3j42 kor volt; azután olvasták a névsort, melynek végeztével következett a »catechesis«, mely után templomba mentek. És ha nem volt sz. beszéd p. o. ünnepnapokon, akkor délután első csengetés 1|43-kor, a má sodik 343-kor volt; azután olvasták a névsort s végül litánia. Ünnepnapokon délelőtt, midőn nem volt oratórium, első csengetés í/ig-kor, a második 349-kor, azután névsor olvasás s szent mise. Délután szünet. Ünnep és vasárnapokon kívül szünetelt az előadás csütörtökön; ha pedig valamely ünnep péntekre esett, akkor a heti szünet áttétetett szerdára ; ha pedig szerdára esett, akkor a heti szünet csak félnap volt t. i. csütörtök délután ; ha pedig több ünnep esett egy hétre, akkor a rendes szünet elmaradt. Arra mindig figyelemmel voltak, hogy egy héten át több mint 3 egymásután következő napon folytonos előadás ne legyen.*)

...... ;--------------------rr,-.-„„'^-T-----^ KÖZGAZDASÁG.

A volt úrbéresek

legelő-, erdő- és nádas-illetőségének telek- könyvezése.

(P.) Vármegyénk több községének úrbéres közönsége lévén a tagosítás vagy úrbéri rendezés alkalmával a közösen kiadott legelő-, erdő- és nádas-illetőségek iránt érdekelve, hasznos dolgot vélünk cselekedni, ha ezen illetőségek mikénti telekkönyvezéséről megemlékezünk.

A volt úrbéreseknek a tagosítás vagy úrbéri rendezés alkalmával közösen kiadott ezen il(*A tokaji lláz. 1738-1789. 1738—1739. P. Deme. trius a S. Laurentio, Superior. P. Dionysius a S. Ladislao. P- Bernardus, mádi káplán. Fr. Urbánus, oper. 1740. Béla atya sup. Dénes atya. Benedek növ. p .magist. Christophor, rendtárs. 1741. Béla atya sup. Dénes atya. Christophor rendtárs 1742. Béla atya házfflnök. Miklós atya tanító. Christophor rendtárs. 1743. Edu- árd házf. Theodorius atya. Miklós atya tanító. Xavér atya tanító. 1744. Eduárd hf. Xavér atya. András tanító. Bernát, rendtárs. 1745. Máté atya hf. és igazgató. András tanító. Bernát, rendtárs. 1746. Máté hf. és ig. Dániel tanító. Bernát rendtárs. 1747. Máté atya hf. és ig. Dániel atya tanító. Bernát, rendtárs. 1748. Miklós atya hf. és ig. Zorvard atya tanító. Bernát, rendtárs. 1749. Miklós hf. és ig. Lőrinc hf. tanító. Bernát rendtárs. 1750. Miklós hf. és ig. Lőrinc hf. tanító. József rendtárs. 1751. Iustinián hf. és ig. Lőrinc hf. Janitó. József rendtárs. 1752. Iustinián algimn. hf. és ig. Lőrinc tanító. József rendtárs. 1753. Justin, hf. és ig. Simon tanító. József rendtárs. 1754. Raizinger Just. hf. Hájas Gáspár t. Kiss József rendtárs. 1755. Raizinger J. hf. és ig. Hájas Gáspár t. Kiss József rendtárs. 1756. Raizinger J. hf. és ig. Franyó Rajm. magy. hitszónok. Hájas P. t. Kiss J. rendt. 1757. Raizinger J. hf. és ig. Némethy Elek t. Kiss J. rendt. 1758. Raizinger J. hf. és ig. Balázsovics Piacid tanár. Borisics Máté tanár. Kiss József rendt. 1759. Raizinger J. hf. és ig. Balázsovics P. tanár. Szeles Bálint tanár. Szörny Lajos növ. p. tanár. 1760. Raizinger J. hf. és ig. Ruzsinszky Rudolf t. Letonis Ignác t. Szörny Lajos t. 1761. Raizinger J. hf. és ig. Ruzsinszky R tanár. Krstyenánszky Ödön t. Vlkányi Gáspár t. 1762. Raizinger J. hf. ig. Ruzsinszky R. tanár. Krstyenánszky Ödön t. Kovács Antal t. Urbanek Urbán rendtárs. 1763. Raizinger J. hf. és ig. Ruzsinszky R. t. Lankonics Fülöp t. Kuriss Ádám t. 1764. Raizinger J. hf. és ig. Ruzsinszky R. t. Kuriss Ádám t. Gabrity István növ. p. t. 1765. Raizinger J. hf. é3 ig. Ruzsinszky R. t. Kuriss Ádám t. Kovács László növ. p. t. 1766. Raizinger J. hf. és ig. Ruzsinszky R tanár. Hájas Gáspár t. Berents Keresztély növ. p. t. 1767. Raizinger J. hf. és ig. Ruzsinszky R. t. Szmity Elek t. Romiss Benedek növ. p t. 1768. Raizinger J. hf. és ig. Ruzsinszky R. tanár. Beraxa Miklós t. Romiss Ben. növ. p t. 1769. Ruzsinszky Rudolf hf. és ig. Tarr András t. Beraxa Miklós t. Daniss Gábor növ. p. t. 1770. Ruzsinszky R. hf. és ig. Tarr András t. Beraxa Miklós t. Daniss Gábor növ. p. tanár. 1771. Ruzsinszky Rúd. hf. és ig. Tarr András t. Demeter Lajos t. Rabenhueber Bernát növ. p. t. 1772 Ruzsinszky R. hf. és ig. Bukovai Vencel t. Demeter Lajos t. Rabenhueber Bernát, növ. p. t. 1773. Ruzsinszky R. hf. és ig. Bukovay Vencel t. Virág Hyacinth t. Rabenhuebet B. növ. p. t. 1774. Ruzsinszky R. hf. és ig. Bukovay Vencel t. Menydczky András t. Petykó András növ. p. t. 1775. Ruzsinszky R. hf. és ig. Bukovay Vencel t. Kováts Tamás t. Petykó András növ. p. t. 1776. Bukovay Vencel hf. és ig. Szalay Miklós t. Szivulszkv József növ. p. t. 1777. Bukovay Vencel hf. és ig. Horeczky Elek t. Homolay Tádé t. Si- vulszky József növ. p. t. 1778. Bukovay Vencel hf. Homolay Tádé igazgató. Horeczky Elek III. oszt. t. Halada Dénes növ. p. II. oszt. t. Biczó Ágost. növ. p. I. osst. t. 1779. Bukovay Vencel hf. Homolay Tádé ig. Subányi Gábor II. és III. oszt. t. Surány Antal növ. p. I. oszt. és elemi ig. 1780. Bukovay Vencel hf. Homolay Tádé ig. Fodor Antal III. oszt t. Erinszt Erneszt. II. és I. oszt. t. 1781. Bukovay V. hf. Homolay Tádé ig. Lencsey Alfonz III. oszt. t. Rogell Ignác növ. p. II. oszt. t. Hlavács Ágost. növ. p. I. oszt. t. 1782. Bukovay Vencel hf. Homolay Tádé ig. Lencsey Altonz III. oszt. t. Fridrikovszky József növ. p. II. oszt. t. Ujváry Alajos növ. p. I. oszt. t. 1783. Homolay Tádé hf. és ig. Bukovay Vencel lelkiatya. Lencsey Alfonz III. oszt. t. Fridrikovszky J. növ p. II. oszt. Ujváry Alajos növ. p. I. oszt. t. 1784. Csavkay Jakab hf. Gábrielt István ig. Lencsey Alfonz III. oszt. t. Fridrikovszky J. növ. p. II. oszt. t. Ujváry Alajos növ. p. I. oszt. t. 1785. Gabrich István hf. és ig. Kiűzi Márton theol. t. Egerben Fodor Antal II. oszt. tan. Lencsey Alfonz III. oszt. t. Fridrikovszky J. növ. p. I. oszt. t. 1786. Gabrich István hf. és ig. Kruzi Márton theol. t. Egerben. Fodor Antal II. oszt. t. Lencsey Alfonz III. oszt. t. 1787. Gabrich István hf. és ig. Fodor Antal I. oszt. t. Lencsey Alfonz II. oszt. t. Fridrikovszky József növ. III. oszt. t. 1788/9. Gabrich István hf. Rhahen- ' huber Bernát ig. és II. oszt t. Fridrikovszky József növ. p. III. oszt. t.

letőségek, a telekkönyveknek birtokszabályozás folytán szükségessé vált átalakítása, valamint a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával oly módon telekkönyvezendők, hogy a közös birtok számára és a mennyiben ezen illetőségek valamelyike elkülönítve adatott ki, a közös birtok mindenik fajának számára, községenkint egy-egy telekkönyv, illetőleg telekkönyvi betét nyitandó és az ily közös telekkönyv vagy betét birtokállási (A.) lapján mindenek előtt a közös birtok jogi természetének megjelölése, azután pedig ugyancsak a birtokállási lapon a közös birtok és amennyiben ez több birtokrészletből állana, ezen birtokrészletek min- denike külön sorszám alatt bevezetendő.

Ha azonban a közös úrbéri legelő a volt telkes jobbágyoknak külön és a volt zselléreknek szintén külön adatott volna ki, vagy utóbb ily módon az 1871, évi 53. t. c. 42. és 79. §-ai alapján elkülönittetett volna, az ily közös birtokok mindenikének számára külön telekkönyv, illetve betét nyitandó és ezeknek birtokállási lapján a a birtok ennek fajához és a tulajdonos-társak volt úrbéri minőségéhez képest jelölendő meg. Az egy telekjegyzőkönyvbe vagy betétbe tartozó, habár több részletből álló közös birtok egy telekkönyvi jószágtestként tekintendő és vezetendő be.

A közös legelő-, erdő- és nádas-illetőségeknek telekkönyvezésén felül az azokból járó osztatlan illetőség az egyes jogosítottak telekjegyzőkönyveibe, vagy betéteibe is bevezetendő oly módon, hogy a birtokállási lapon külön sorszám alatt, de a közös birtok helyrajzi számainak kitétele nélkül a harmadik rovatban az osztatlan illetőség hányada kitűnjék.

A jogosítottak telekjegyzőkönyveibe vagy betéteibe az előbbiek szerint nyitott telekjegyzőkönyvben vagy betétben foglalt közös birtokból járó osztatlan illetőség csak egy sorszám alatt és ha a közös birtokok több telekjegyzőkönyvben vagy betétben vétettek fel, azok mindenike csak egy egy sorszám alatt vezetendő be, még abban az esetben is, ha a közös legelő-, erdő- vagy nádas egyenkint több birtokrészletből áll.

Arra nézve, hogy kinek tulajdonául vétessék fel az osztatlan illetőség, a telekkönyvi általános rendelet s a telekkönyvi betétek szerkesztésére vonatkozó törvények az irányadók.

Az osztatlan illetőség rendszerint mint a volt úrbéres birtokból álló telekkönyvi jószágtest kiegészítő része jegyzendő be még akkor is, mikor többé nem ahhoz az úrbéri birtokhoz tartozik, mely után a birtokszabályozás alkalmával kiosztatott, hanem másnak, de oly személynek vált tulajdonává, ki egyéb volt úrbéres birtoknak a a tulajdonosa. Ha ehez a volt úrbéri birtokhoz is tartozik a második pont szerint ugyanazon te- lekjegyzőkönyvbe vagy betétbe bevezetett közös legelőből, erdőből vagy nádasból járó osztatlan illetőség, vagy ha a tulajdonos több úrbéri birtok ntán járó ily osztatlan illetőségeket külön szerzett meg: mindezek az illetőségek az arányt megállapító törtszámok számlálóinak összeadásával egy sorszám alatt veendők fel. Ezen szabály alól kivételként az osztatlan illetőségek mindegyike az előbbi szabályok megtartásával külön telekkönyvi jószágtestként vétetik fel:

a) mikor az osztatlan illetőség oly személynek tulajdona, kinek volt úrbéri természetű birtoka nincs ;

b) mikor a telekkönyv állása szerint vagy a volt úrbéri birtokot, vagy az osztatlan illetőséget tulajdonjogi előjegyzés általában, vagy mindkettőt különböző tulajdonjogi előjegyzés terheli;

c) mikor az úrbéri rendezés alkalmával valamely község határában más községbeli volt úrbéresek legelő-, erdő- vagy nádas-illetősége adatott ki;

d) mikor az osztatlan illetőségnek a volt úrbéri birtokkal, vagy több úrbéri birtok után osztatlan illetőségeknek egy telekkönyvi jószágtestté való egyesítését az alább felsorolandó körülményeknél fogva a tehertételek különbözősége gátolja.

A közös legelőből, erdőből vagy nádasból járó jutalékokra bejegyzett terhek a telekkönyv állása szerint bevezetett osztatlan illetőségre a bejegyzések sorrendjében és elsőbbségével átviendők.

Átvitel tárgyát képezik különösen :

1. azon terhek, melyek arra a volt úrbéres birtokra vannak bejegyezve, a mely után a legelő-, erdő- vagy nádas-illetőség kiadatott;

2. a telekkönyvi betétek szerkesztésekor, a mennyiben ezt a telekkönyvnek az úrbéri rendezéshez képest való átalakítása megelőzte:

a) a közös telekjegyzőkönyvben az egyes jutalékokra bejegyzett terhek.

b) az egyes jogosítottak külön telekjegyzőkönyveibe akár az egyes osztatlan illetőségekre önállóan, akár az úrbéres birtokokra bejegyzett tehertételek, melynek az osztatlan illetőség a bejegyzéskor tartozékát képezte.

Végül átviendők a tulajdoni lapon előforduló mindazon tulajdonjogi előjegyzések és telek- j könyvi feljegyzések, melyek a telekkönyv állása szerint az osztatlan illetőségre vonatkoznak.