Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-02-23 / 8. szám
Sátorai]a-Ujliely, 1BSO február 23 8. sa. Huszonegyedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bérmeutotlen leveiek csak iRmért kezektől fogadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egy es szám ára 20 kr. A nyílttérien mindeD gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) EISDETÉ5I DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden ÍJ centiméter után 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. 'wumammmaan Andrássy Gyula gf. i MAGYAR állam épületének egy hatalmas oszlopa roskadt össze, a birodalom tetőzetének egy mester-gerendája pattant ketté — Andrássy Gyula gróf meghalt! Az osztrák Riviera földén, a Ouarnero-öböl partján, a babérbokros koszorúval ékeskedő Voloscában, hová gyógyulni vitték övéi s hol szépen üdülve visszatérő egészsége után reménykedett : a hazáért, az összbirodalomért, a müveit világ jólétéért munkálkodó nemes életének fonala kettészakadt. Hosszas és kinos haldoklás után reggeli 3 kor, f. hó 18-án, ütött végső órája. Amilyen országraszóló volt a lelkesedés, mikor huszonhárom évvel ezelőtt, ugyancsak február 18-án, a szebb jövő közeledését hirdető Andrássy-minist ér ium megalakult : oly világraszóló most a fájdalom, mely végig nyilait a hazán, a mo- narhiában, mindenütt, hol a világbéke áldását élvező népek laknak a kerek földön. Melyikünk bírná még ma, fájdalomtól megbénult állapotunkban felfogni, mérle- legelni az óriási csapásnak egész súlyát ? A világtörténelem, melynek eseményei az ő nevével 187 i-töl össze vannak szőve, egy Talleyrand, Palmersion, Cavour, Bismarck, szóval a jelen századnak legnagyobb diplomatái sorában jelöl ki számára méltó helyet. — De ki birná felfogni azt a mérhetetlen nagy veszteséget, ami nemzetünket az ő halálával érte ? Hiszen egyes egyedül csak neki köszönjük, hogy a megszakadt szál, mely a király és nemzet szivét egyesíti, eltéphetetlenül újra fonódott; hogy Magyar- országon a jog és törvényességnek alkotmányos uralma minden idők számára helyreállott ; hogy a nemzeti rémlátás — a nagyszerű temetkezés — üres baljóslatnak bizonyult; hogy Magyarország a nemzetek életében és áldására ismét sorsintéző szerepet nyert ! Az Andrássy tündöklő szellemének köszönjük, hogy hazánkra szebb napok viradtak; hogy hatalmas lelkének érintéseitől tespedö nemzeti erőnk államalkotó munkára serkent; hogy a magyar társadalom ónsulyó álmából önérzetre ébredt. Neki »a gondviselés által küldött férfiúnak* köszönjük jelenünket, jövőnket, melybe ő, mint Áron Mózes népét, bevezette a magyar nemzetet. Ezért nemzetünk géniusza helyet jelöl számára a pantheonban a korszakalkotó státusférfiak társaságában. Klió felírja nevét a megdicsőült nagyok érdemsorozatába. A nemzet, melyet nagygyá tett és dicsővé emelt, ércszobrot szentel emlékének, melyet hidegen hagy az idők láza, kapzsisága, idegessége, — a mely előtt kalaplevéve áll meg a magyar s áldólag mondja ki az Andrássy Gyula nevét, ki a romokból uj, hatalmas magyar államot épített. Kisirt szerm.r 1, fájdalomtól vonagló ajakkal állja körül k< sorukkal elfödött koporsóját nemzete Vigasztalan gyászszal szivében, bánattól elborult lélekkel ott áll Zemplén vármegye is a zokogók sorában. Mert, haj, a római költővel ő is felpanaszolhatja a sorsnak hogy: multis ille flebilis occidit — nulli flebilior, quam mihi /“ Nincs ott fájdalom, mely az ö fájdalmával volna összemérhető! A nevelő-fiára büszke vármegye, ki legközelebb állott ahhoz a meleg szeretethez, melynek forrása most a szivben örökre kihűlt, nemcsak a pótolhatatlan veszteséget siratja, hanem aggódó sejtéssel érzi, hogy közelebb is jött az idő, mikor élő nagyságának könyve végkép becsukódik . . . dicsőségének napja leál- dozik . . . Vájjon Andrássy Gyulával nem-e az Andrássyakat szülő vármegye hírét, nagyságát is temetik? Váljon, Tőke-Terebes lesz-é még valaha azzá, ami volt — a magyar Varzin ? Ha istenünk is úgy akarja, mint mi óhajtjuk, nem fog felettünk leáldozni a nagyság es dicsőség napja! Az apák vére foly a fiuk ereiben. A sasfészekből sasok repülnek ki. A fiuk apjuk örökébe lépnek s észszel, karral szolgálják a honszerelmet. Leszáll a nap a hegyek mögé — felvirad a hegyek ormán. A gyászlobogókat a trikolorok fogják követni, — a fájdalom éjjelét az öröm verő fényes napja. Tőke-Terebesből lesz, lesz még magyar Varzin! Ez a hit, ez a tudat legyen vigasztalód, a csapásban áldásod, a remegésben erőd, az eltántorodásban támaszod, a tanácstalanságban tanácsod, fájdalmadban enyhülésed, aggodalmadban reményed, veszteségedben kárpótlásod, békességed, — megnyugvásod — gyászbaborult én jó vármegyém ! A gyászjelentés A család a kővetkező gyászjelentést adta ki; Özv. Gróf Andrássy Gyuláné, született Ken- deffy Katalin grófnő, úgy saját, mint gyermekei : gróf Andrássy Tivadar, gróf Andrássy Gyula és Andrássy Ilona grófnő férj. gróf Battyány Lajosné, továbbá menye: gróf Andrássy Tivadarné szül Zichy Ella grófnő és veje : Battyányi Lajos gróf, végre unokái: Andrássy Ilona, Borbála, Battyány Ella grófnők és Battyány Gyula gróf nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti forrón szeretett és felejthetetlen férjének nagyméltóságu csikszent- királyt és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula urnák, va óságos belső titkos tanácsosnak, cs. és kir. lovassági tábornoknak, az arangyapjas rend lovagjának, a szent-István rend nagykeresztesének, spa- nyol grandnak, a porosz fekete sasrend, az orosz szent András rend és több császári orosz rendek, az olasz Annunziata-rend, a bajor Hubertus-rend, a szász rutakorona-rend, a Württemberg]' koronarend, a francia becsületrend, a belga Lipót-rend, a görög Megváltó-rend, a portugál torony és kardrend, a brilliánsokkal díszített török Osmanie-rend, a badeni »hűség« rend, a németalföldi oroszlánrend nagykeresztesének, a szolív éráin Johannitta- rend bailliájának és nagykeresztesének, a svéd Szerafin rend lovagjának, a siami koronarend és a perzsa sah brilliánsokba foglalt arcképe tulajdonosának stb. a magyar országgyűlés főrendiháza örökös és a Magyar Tudományos Akadémia igazgató és tiszteleti tagjának, folyó hó 18 án reggeli félhárom órakor, életének 67-ik évében Voloscában történt gyászos elhunytét. A drága halott földi maradványai folyó 21-én délután 3 órakor, Budapesten, az Akadémia palotájában, fognak a róm, kath. hitvallás szertartása szerint beszenteltetni és Tőke Terebesre szállíttatván, az ottani családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozatok hétfőn, f évi február hó 24-én fognak az összes kegyúri templomokban a Mindenhatónak bemuttattatni. Budapesten, 1890. február hó 18 án. — Béke poraival ! A király részvéte. Őfelsége legkegyelmesebb levelét, melyben a gyászbaborult családhoz részvétét intézte, külön futár vitte Voloscába. A legfelsőbb kézirat igy szól: »Kedves grófné! Mélyen megilletődve intézem önhöz e sorokat, hogy felejthetetlen férjének elhunyta fölött legbensöbb részvétemet kifejezzem. Érzem egész nagyságát a gyászos veszteségnek, mely bennünket ért; mert a boldogultban, kiben ön szeretett férjét, a haza pedig legnagyobb és legjobb fiának egyikét siratja, én is mély bánattal gyászolom kedvelt hívemet, ki lovagias jellemmel párosul fenkölt szellemével évek során át legjobb tanácsadóm volt s kinek valódi hazafias és államférfiul nagy érdemei az egész monarhi- ában maradandó elismerésre számíthatnak. Enyhítse a mindenható önnek és családjának méltó fájdalmát, melyben a dicsőültnek emlékét hálás érzelemmel megőrizve, ős untén osztozom.« Budapest, 1890. ftbr. 18-án. Ferencz József s. k. A királyasszony részvéttávirata: »Megszomorodva küldöm a grófiénak legmelegebb részvétem kifejezését, Családja sokat vesztett de épp annyit veszítettek a király és a haza; én pedig leghívebb barátomat veszítettem benne.* Erzsébet. A gróf Andrássy-család. Csik-szentkirályi és krasznahorkai Andrássyék régi magyar főrendi nemzetség. Eredetét Andorás- tól, az Ázsiából kijött ősmagyar vezérek vérétől származtatja. Ez az Andorás viadalra kelt egy hires, a magyarokat gucsmoló külországi lovaggal, kinek sisakos fejét és vállát egy csapással ketté szegte. Ennek a szerencsés viaskodásnak emlékezetére vétetett föl családi cimerükbe a kardos férfiú képe s a koronáját tartó kettős oroszlán. A család tagjai többnyire mint katonák jelennek meg a magyar vitézek sorában s a nemzeti történelem évkönyveiben ; igy Simon II. Endre király oldalánál a szentfoldön, .Zsigmond temesi helyettes bán a nápolyi hadjáratban nagy Lajos király oldala mellett vitézkedett. Hunyady Jáno; hős csatáiban Bertalan Szent-Imrénél 1442-ben avval tüntette ki magát, hogy Mézét béget levágta. Hat évvel később a Rigómezőn vívott csatában esett el. Boldizsár s ennek fia Imre Szilagyi Mihály fegyverhordozója volt. Lázár és Tamás Mátyás király keze alatt tűntek ki; Márton Szapolyai János nem zeti királynak volt hive, kivel együtt harcolt Temesvár alatt 1514-ben a paraszt lázadók ellen. Péter Rudolf királytól Kraszna Horkát kapta adományul. István Rákóczy zászlaja alatt Lőcse várát védelmezte 1710-ben'. Dávid cs. kir. tábornok a török és fráncia háborúkban tűnt ki s a drezdai csatában (1813) esett el. III Károly a csaladot két ágra osztotta. Az idősebb ághoz tartozott Károly gf. (szül. 1792-ben, meghalt 1845-ben) neje Ssapáry Etelka grófnő. Ebből a házasságból született Manó (1821-ben) Gyula (1823-ban) és Aladár (1827-ben.) Andrássy Gyula gf. életrajza. Andrássy Gyula gróf 1823. márc. 8 án született Oláhpatakán Gömör vármegyében. Gimnáziumi és jogi tanulmányainak befejezte után jó ideig nagy előszeretettel foglalkozott a modern Jfrgfr-" M?ai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva»
