Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-02-16 / 7. szám

hét múlva, február i8án, a legnagyobb ünnepiességgel hozták haza a rendek a német fővárosból j Budára. A császár törvénytelen intézkedései hajó- i törést szenvedtek a nemzet egységes ellenállásán ! s ő maga is kimerültén szállt sírba pár nap múlva: ! február 20 án. Nagy idők, nagy emberek voltak azok és nagy munka volt az 1790-iki országgyűlés munkája. A nemzet és király kibékültek. Az uj király 1790. évi október 6-án tette le az esküt az alkotmányra és II. Lipót nevezet alatt jutott a magyar trónra. (Kt.)

(Egy jó karban levő zongora) eladó. Bővebb j tudósítás kapható e lap kiadóhivatalában.

A legnagyobb és leggazdagabb árjegyzék, melyet

magyar cég valaha kibocsátott, tagadhatatlanul Mauthner Ödön az ország határain túl is épen úgy mint idehaza tisztelt budapesti magkereskedőnek a napokban megjelent legújabb képes árjegyzéke. Ha csodák történnek s Ben Akiba véletlenül feltámadna, ugyancsak nagyot nézne, hogy az ő hires mondását, mely szerint »semmi sem uj az ég alatt« Mauthner Ödön milyen j »kézzelfogható« érvekkel cáfolja meg minden évben újra. De ksddélatos is, hogy mily kifogyatatlan forrásból meríti e cég azokat a kellemes meglepetéseket, melyekkel árjegyzékében a gazda- és kertészközönség iránt való figyelmét évről-évre újabb alakban tanúsítja. A mezőgazdasági és kerti újdonságokkal ismét tetemesen bővített legújabb árjegyzék is, melyet voltaképen illusztrált mezőgazdasági és kertészeti kézikönyvnek nevezhetnök, erről az elismerésre méltó figyelemről tanúskodik s azt mutatja, hogy kiadója mily éber tekintetben meg tudja válogatni mindazt, ami a gazda- és kertészközödnség érdekében jónak s mező- gazdaságunk és kertészetünk fejlesztésére üdvösnek mutatkozik, j amit különben »A növények magról való tenyésztése« cimti nagy áldozat árán az imént kiadott könyv is fényesen bebizonyított. Nem dicséretképen Írjuk ezeket — mert a nemes és elismerésre méltó törekvés maga magát dicséri, hanem azért mert hirlapirói kötelességet mulasztanánk, ha ezen a termelő közönség igényeit minden tekintetben kielégitő s bármely asztalnak is díszére való, s minden részében magyar kiállítású árjegyzéktől tudomást nem vennénk. Ismerve a cég előzékenységét, arról Is meg vagyunk győződve, hogy bárkinek ingyen és bérmentve megküldi, aki evégett levelező lapon hozzá fordul.

Lapunk mai számának rendkívüli mellékletét, Ferenczy Elek dr.-nak *A közigazgatás reformjai cimű emlékirata képezi. A municipálisták elveit és állításait éles kritikával, erős logikával s finom persiflage-zsal boncoló emlékiratra felhívjak t olvasóink figyelmét.

Irodalom.

»A Ilét« Kiss József hetilapjának legújabb, 5. száma egészen a lefolyt hét talajából nőtt és csaknem minden cikke az aktuálitás jellegével bit. Nagy nevek egész sorozata díszíti e számot és a szellemes ötletek egész raja tarkítja. A hol lapozzuk, mindenütt érdekes, a megszokottól elütő. A füzet borítékán ezúttal egy orosz szépség, a múlt hetet domináló orosz ' daltársulat primadonnája, Dimitriewna Nádja, pompás müvii I színes rajzban látható. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe e magas színvonalú lapot, mely a maga nemében páratlanul áll irodalmunkban. Előfizetési ára egész évre 10 ft, fél évre 5 ft, j negyed évre 2 ft 50 kr. Az előfizetések »A Hét« kiadóhivatalába Akadémia-utca 4.'jjsz. intézendők. (

Az utolsó szerelem, Ohnet György legújabb regénye, I mely Singer és Wolfner Egyetemes regénytárában mint az v. évfolyam 8. és 9. kötete, most jelent meg, a kitűnő francia szerző egyik legkiválóbb alkotása, ha ugyan egész határozottsággal nem mondjuk, hogy a legjelesebb. Ez a regény hatalmas dráma, az emberi szenvedélyek összeütközéseiből eredő nagy küzdelem, a mely első jelenetéből az utolsóig folyton érdeklődés, várakozás és izgalom között tart, mint egy előttünk lejátszódó tragédia. Lélektani mélység, az alakok eleven ki- domboritása, erő és baj az előadásban, az érdekesség mesteri fokozása, — ezek e mii kiváló tulajdonságai. Ohnet önmagát múlta felül benne. A vászonba kötött két kötet ára 1 frt.

Egyesületi és társas élet.

Szilmndátt

,az elszerencsétlenedett vasúti alkalmazottak segélyezésére alakult alapi gyarapítására — az 1890. február hó 1-én rendezett táncmulatságról.

Bevétel: belépő-jegyek után . 152 ft — kr.

felülfizetések után . . . 130 ft 60 kr.

összesen . 282 ft 60 kr.

Kiadás-. . ..................................128 ft 78 kr.

Tiszta jövedelem . . 153 ft 82 kr.,

mely kamatoztatás céljából a takarékpénztárba tétetett. Felülfizettek : Ambrózy Nándor 5 ft, Bartók Ágoston 2 ft, Bánóczy Kálmán 1 ft, Bartóky József 50 kr., Buday Zádor 1 ft, Bárczy Béla 1 ft, özv. Boruth Elemérné I ft, Diószeghy Jánosné 2 ft, Dobi Nándor 2 ft, Euerer Béla 1 ft, Évva Ödön I ft, Ericz Ernő 1 ft, Fenyvesi Soma 1 ft. Fedák István dr. 1 ft, Fodor Zsigmond 1 ft, Fleiszner S. 1 ít, Feldbauer Zzigmond 2 ft, Fehérvári István 3 ft, Friedrich Antal 2 ft, Groszé Gyula 1 ft, Glósz Nándor 1 ft, Gombos Endre 2 ft, gf. Hardenberg 5 ft, Hollós Jakab 2 ft, egy huszár had- nagy 1 ft, Hoitsy Gida 1 ft, Hoitsy Gidáné 2 ft, Jelenek Ádám 2 ft, Jilek Károly 2 ft, Kun Géza

1 ft; Kaiser Adolf 2 ft, Klein Zsigmond dr. 2 ft Kerekes József 2 ft Korinkó Janos 1 ft. Kincsesy Péter 3 ft, Kiss Ödön 1 ft, Löcherer Lőrincz dr. 5 ft, Löwe Ernő 1 ft, Medgyessi Árpád 1 ft, Nüsser Lajos 1 ft, Nagy Gábor 2 ft, Nemessányi Kálmán 2 ft, N. N. 1 ft, Oláh Béla 1 ft, Pramer Alajos 1 ft, Polinszky Emil 1 ft, Pollák Lajos 1 ft, Pohl Antal 1 ft, Pfeiffer Gyula 3 ft, Pick Ignác

2 ft, Pollacsek Ferenc 1 ft, Ráskai A. 1 ft, Szent györgyi Vilmos 4 ft, Siegmeth Károly 3 ft, Sul- kovszky József. 1 ft, Saitz Sándor 1 ft, Szil assy Ottó 1 ft, Schon Hugó dr 2 ft, Stuppacher Lajos 4 ft, Schwarcz Mór 3 ft, Schon Sándor 5 ft, Üli- rjoh Vilmosné 2 ft, Wünsch A. dr. 1 ft, Wihs

Keresztély 2 ft, X. Y. 1 ft, Zichy Béla gf. 10 ft, Zlinszky József 1 ft, Zinner Henrik 2 ft, a rendezőségtől 2 ft 19 kr., összesen 130 ft 60 kr. A nagylelkű adakozóknak hálás köszönetét fejezi ki a rendezőség nevében :

Siegmeth, fíátz Gyula Kostyál József,

elnök. jegyző. pénztáros.

Kimutatás.

Az önkéntes tűzoltó egyesület javára folyó évi február hó 8-án rendezett »batyu-bál« pénzbeli bevételeiről s kiadásairól.

Bevétel-. Belépő-dijakból . . , 125 ft — kr.

Felülfizetésekből . - 114 ft — krÖsszesen . 239 ft — kr.

Kiadás: A pénztári számadás

szerint . . . . . 183 ft 60 kr.

Maradt tiszta jövedelem . . . 55 ít 40 kr.

Felülfizettek : Gróf Wallis Gyuláné 20 ft, gr. Zichy Béla 10 ft, Nyeviczkey József 6 ft, Bydes- kuthy Sándor 5 ft, Csernyiczky Mihály 5 ft, Zom- bory János 4 ft, Bokor József 3 ft, Halász József 3 ft, Háber Gyula 3 ft, Mendik János 3 ft, Stich Lajos 3 ft. Abonyi D. Mór 2 ft. Abrahamovics Mór 2 ft, Erben Alajos 2 ft, Frisch Herman 2 ft, Korinkó János 2 ft, Nagy Jenő 2 fl, N, N. 2 ft, Francziska N. 2 ft, dr. Rosenberg B. 2 ft, Szánky Nándor 2 ft, Vinyiczay György 2 ft, W’ihs Keresztély 2 ft, Bajkor Béla 1 ft, Boruth Elemérné 1 ft, Bérezik Nándor I ft, Cziganek Ferenc 1 ft, Déri István 1 ft, Dókus Gyula 1 ft, Dubay Ferenc 1 ft, Dubay István 1 ft, Friedrich Antal 1 forint, Fuksz János 1 ft, Hercz Ármin 1 ft, Kraftsik Ferenc 1 ft, Nagy Kálmán 1 ft, Romancsák András 1 ft, Rooz Adolf 1 ft, Schwarczman Gusztáv 1 ft, Schön Áron 1 ft, Símig Sándor x ft, Székely Imre 1 ft, Székely László I ft, Szojka István 1 ft, Szőllössy József 1 ft, Thuránszky László 1 forint, Vágó Gyula 1 ft, Vályi Samu 1 ít,

Fogadják úgy a felü'fizetők, mint az összes megjelentek szives támogatásukért a tűzoltó-egyesület hálás köszönetét.

S.-a Ujhely, 1890. feb hó 14.

Lángh Nándor, Stich LaJos,

egyl. segédtiszt. egyl. pénztáros.

Jótékonyság. A f. hó 9 én Szinnán tartott táncest alkalmából a Szinnán felállítandó kisded óvó javára felülfizettek : gróf Eberhard zur Lippe 8 ft, Pröckl János 5 ft, Horny Guszti 1, Petrasso- vits Elek i, Weschner Bernáth 1, Madarassy Béla

1, Durcsinszky László i, Lábos Elek 1, Gojdics János I, Kula István 1, Kovács József 1, Gerza- nics István 1 ft, Mull r Rezső 1 it 50 kr., China Viktor i ft, Sosztek János 1, Klein Józsa 1. Grund József i, Gay János 1, Bandt Gyula 1, Dercsényi Kálmán 1, Hrabovszky Géza 1, Petrassovits Miklós 2, Zelnek Gyula 1, Skirpán Ambrus 1, Mit- rák Sándor 2, Viravecz József I, Hajdinger Ottó I forint. A bál tiszta jövedelme 36 ft, mely ösz- szeg a kisdedóvó javára pósta-takarékpénztárba helyeztetett. Fogadják a nemeskeblü adakozók

illetve felülfizetők a rendezőség hálás köszönetét. *

T ANÜG Y.

A kegyes-tanitórendiek Zemplónvár- megyében.

IV. Hudra János k. r. tanártól.

(Öt közlemény.)

De talán nem lesz egészen érdektelen, ha a piaristák múlt századi tantervét egy kissé bemutatom ; annál inkább, mert Molnár Aladár tA közoktatás története a XVIIJ. századbam cimü müvében erősen panaszkodik, hogy minden utánjárása dacára sem juthatott hozzá.

A trivium és quadrivium9) letűnésével, mely ezer éven át kalauzolta közoktatásügyünk szellemvilágát : elsők voltak a jezsuiták, kik megvetették az alapot a máig is fővonalaiban fenálló középiskolai rendszernek. Ez az öt osztályú rendszer volt; 3 gramm, és 2 hum. osztálylyal, mely 2 századon át érvényben maradt, mig 1806 ban a »második Ratio educationisi 6 t. sz. 4 gramm, és

2. hum. osztályt nem állapit meg. Az 5 osztályú rendszert úgy a katolikusok, mint a protestánsok elfogadták; csak a tananyag beosztásában történt itt ott, a helyi viszonyokhoz alkalmazott változ tatás. A piaristák is elfogadták; de a jezsuiták tanrenszerének nem voltak vak követői; hanem azt az időviszonyokhoz mérték s nagy figyelemmel voltak az előhaladott kor kívánalmai iránt, mint azt már fennebb említettem. A többek közt tanrenszerükben elég tág teret engedtek a reáltantárgyaknak, ami a 18-ik században újság ingerével birt s ez által megfelelni iparkodtak a nemzet közóhajának.

A tanterv bevezetése üdvös oktatásokat nyújt annak bebizonyítására, hogy csak a helyes irányban vezetett nevelés felel meg úgy az egyház, mint az állam legfőbb kívánalmainak. A vallásos nevelés által megtanulja az ifjúság, hogy

9) Gram loquitur, Dia vera docet, Rhe verba colorat, Mus canit, Ar numerát, Geo ponderat, As colit astra.

mindennek alapja az Ur félelme; megtanulja úgy az egyházi, mint a világi elöljáróságot becsülni, tisztelni s a törvényeknek engedelmeskedni; csak igy lehet szeretni szüleinket, polgártársainkat s mindenek felett hazánkat. Végül a tudományok szükségességét hangsúlyozza; ezt pedig csak helyes módszer által érhetjük el.

Az egész metódus 20 pontot foglal magában. Záradékul a tananyag beosztás s az iskolai rendtartás következik.

Az első pont: a vallási ügyekkel foglalkozik. Naponként hallgattak szent misét; vasár- és ünnepnapokon oratatóriumokat tartottak. Volt kis és nagy oratórium. A kisebb oratórium alkalmával valamely szent könyvet olvasgattak és olvasót imádkoztak az alsóbb osztályokban ; a felsőbb osztályokban voltak a nagyobb oratóriumok, mely alkalommal az *officinm B. M. F.»-t olvasták vagy énekelték, vagy »catachesis* tartatott a szentségekről, azok méltó felvételéről, a bűnök kerüléséről és az erények gyakorlásáról. A hallottakról mindenki nyomban számotadni tartozott. Délután létánia. Minden hónapban egyszer sz. gyónás.

A második pont szerint', a pogányok és nem keresztény Íróknak műveit10) a bennök foglalt tudományos anyag, a stilus szépség és eleganciája végett olvastatni szabad »metuendum tarnen est cum divo Augustino, ex fis in subinde ab ebriis doctoribus vinum erroris incautis adolescentibus popinetur«. Tehát a mézet ki kell belőle szedni; de a darázstól óvakodni kell, nehogy lelkünk vallja kárát. A magiszternek szemesnek és okosnak kell lenni. Nehogy tehát a szellemi előnyökkel a pogány világnézetek is erősebb gyökeret verjenek az ifjúság fogékony lelkében, ennek ellensúlyozására minden szombaton magyarázni kellett az alsóbb osztályokban, a grammatikáig bezárólag, a katekizmusnak valamely részét; a felsőbbekben pedig a következő vasárnapra szóló evangéliumot. Ezenkívül textust a szent Írásból, különösen az uj szövetségből. Ezt meg is tanulták és a lecke kezdetén recitálták.

Ezekből látható, hogy a vallásügyre nagy gondot fordítottak s épen nem volt közönyös előttük, hogy az ifjú szive, lelke és egész valója romlatlanul adassék át a családnak s igy a hazának.

A harmadik pont-, kiválóan ajánlja a tisztaságot úgy a ruházatban, mint az ifjú egész lényében ; továbbá a szerénységet és az erkölcsi jámborságot.

A negyedik pont szerint: a nagyon rongyos, piszkos, fekélyes vagy szellemi tekintetben lelkileg kifogás alá eső, erkölcsileg romlott, javíthatatlan vagy végső hanyagságban sinlődő ifjak az intézetből kizárattak ; nemkülönben eltávolíttattak, kik mások gyalázatára, tanulótársaik romlására valamely közborányt idéztek elő.

Az ötödik pont szerint: minden osztályban, különösen az alsóbbakban rajta legyen a tanár, hogy a mit előad, azt a tanulók jól megértsék. Ne rohanjon, ne trádáljon addig magasabb dolgot, mig a tanulók az alsóbbrendüekkel tisztában nincsenek.

A hat, hét és nyolcadik pont szerint: bár a latinnyelv alapos tudása képezi fő célját az iskolának, mindamellett illetlen, sőt gyalázatos dolog volna a hazai nyelvnek elhanyagolása, mely annyira szükséges úgy a nyilvános, mint a magánéletben. Arra kell törekednünk, hogy a magyarnyelvet úgy előszóval, mint írásban teljesen használhassuk. Ép ezen oknál fogva, a legalsó osztályoktól kezdve a rhetorikáig bezárólag, a hazai nyelv a latinnyelvvel párhuzamosan tanitassék, úgy azonban, hogy nyelvünk géniusza és természeti szépsége csorbát ne szenvedjen. Ezen cél elérésére a tervezet szükségesnek tartja a nyelvi tisztaságot, kerülve min den póriasságot, dialektust vagy egyéb rendellenességeket. Mindezekre, valamint az ortográfiára, Írásjelekre s az egész grammatikára a tanár az Írásbeliek kijavításánál nagy gondot fordítson. Végül ismét a magyarnyelvet helyezi előtérbe s hívja fel reá a figyelmet. »Usum itaque tamquam tuti- orem regulám ortographiae in lingua praesertim patria sequi oportet.«

A kilencedik pont: az arithmetikát »tantum pro capacitate discentium« ajánlja. E pontban figyelmeztet a latin és magyarirás és szerkesztés mellett a németre is ; de erre nem látszik valami kiváló súlyt helyezni.

A tizedik pont rendeli, hogy a példák és gyakorlatok az életből legyenek merítve. Nagy férfiak, kitűnő történeti alakok szolgáljanak például, hogy azok erkölcsein vagy erényein a fiatalabb nemzedék lelkesülhessen.

A tizenegyedik pont: a görögnyelv dicsőségét zengedezi, minthogy a görög nemzet a tudományok minden nemében exceliált. Felhozza, hogy maga Cicero is Athénbe ment a szónoklatot és bölcsészetet tanulni. Már az alsóbb osztályokban elsajátítatni kívánja a nyelvtant; a szerkesztést any- nyira, hogy az ifjak a rhetorikában már görög- nyelvű verselésben is kitűnjenek.

10) Itt nem pusztán a görög :és római klasszikusokat kell érteni, hanem minden, már későbbi, a keresztény érzülettel nem egészen harmonikus Írók müveit is.