Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-01-26 / 4. szám
Sátoralja-Ujhely, 1890 január 26 4- S2. Huszonegyedik évfolyam. ELőnziTÉa Ás Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentotlen levelek osak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérten minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó nt&n 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter ntán 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatlk. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Gimnáziumunk kiegészítéséről. ( i Akkor, amikor naponként olvassuk a lapokban, hogy egyes városok, mint pl. j Kassa, Pozsony, Temesvár stb. a kir. tábla decentralizációjának minél elébb való foga- j natositása céljából ingyen helyiségeket aján- ' lanak fel, sót kikötött időre Themisnek palotát emelni magukat kötelezik: csak a legnagyobb dicsérettel és elismeréssel kell adóznunk S.-a.-Ujhely város és Zemplénvár- ; megye minden szépért és jóért lelkesülő közönségének azért, hogy az általános kul- turhivatás terén a szellemek oly teljesség- ; gél riadtak tettre, hogy a kitűzött cél gyors elérésére nézve a legszebb kilátás nyilhatik. Udv az úttörő szellemeknek s kisérje áldás munkásságukat! A hétfőn megtartott értekezleten a s.-a.-ujhelyi gimnáziumnak 8 osztályúvá leendő kiegészítése tárgyában történt aláírások, értesülésünk szerint, már is 6000 ftot múlnak felül. E szép kezdet a legszebb eredménynyel kecsegtető. Pedig azt is tudjuk, hogy olyanok is akadnak, akik kicsinyes, sőt mondhatnám ellenséges okokból távol maradnak egy a vmegye középpontján felállítandó és nagy kulturmissióra hivatott intézet létesítésétől; meg aztán vannak olyanok is, akik habozva, ingadozva, aggódva nézik az egész ügyet s mintha ajkukon rebegne folyvást a kérdés: , de hát hogy is lesz az aztán ?* stb., zárt erszénynyel állnak meg »gondolkodni. * Hát különösen ez utóbbiak számára szántam e pár sort. Jogosultnak vélem az aggódó körültekintést s az alábbiakban a megoldás módozatairól reális képet adok. S.-a.-Ujhelytt, amint tudjuk, 6 osztályú gimnázium van. Ebből fentart az állam 2 és a k. tanitórend 4 osztályt. Hogy az állam kiadása mi és mennyi, a következő csopor- tositás mutatja : i. Két rendes tanár fizetése <4 0 0 0 CD d] tanszerátalány . . 800 ft 2. Egy helyettes tanáré . «4^ 0 0 e) házi átalány . . 400 ft 3. Rajztanár tiszteletdija . 500 ft. j) tornatanáré . . 500 ft 4. Gimn. szolga fizetése . 250 ft. Összesen . qqoo ft 5. Tanszerátalány .... 600 ft. Miből a fentit levonva marad 2100 f 6. Házi átalány........................ 4—J O O cO mint olyan összeg, mely az államra nehe Összesen 5350 ft. Ezzel szemben áll 170 tandijfizető növendék után per 24 ft: 4080 ft, mit a fenti összegből levonva, marad 1270 ft. Ennyi tehát az az összeg, melylyel az állam éven- kint a gimn. fentartásához járul. Igaz, hogy fentebbi számadásunkban a tornatanitó honoráriuma nincs benn, ami 600 fttal szerepelne, de ez nem az intézet budgetjét terheli, miután ezen összeg a helybeli »tornaegylet«-nek fizettetik s a tornatanitót a torna-egylet díjazza, mégpedig értesülésünk szerint nem is 600 fttal. (Amiből, inter pa- renthesim, az is látszik, hogy e tekintetben rendezésre van szükség!) Lássuk már most azt az összeget, mely a kiegészítés első évében terhelné az államot. Az első évben csakis két h. tanárra lesz szükség, amennyiben először csak a 7-ik osztály nyílik meg. E két tanár fizetése 1400 ft. Ezzel szemben, minden nagyítás nélkül tehető a növendékek szaporulata 40-re, ami 960 ft többletet idéz elő a tandíjban, s igy az államkasszát csak 440 fttal fogná többel terhelni, mint jelenleg, vagyis összesen 1710 ftjába lenne a 7 osztály. Ha végül teljesen kiegészíttetnék az intézet, úgy formaliter 300 tanulót véve fel, a követke ző kalkulus áll elő. Bevétel: a) 300 tanuló tandija . 7200 ft b) felvételi dijakból . . 600 ft Összesen . 7800 ft Kiadás : a) 4 rendes tanár fizetése 5800 ft b) 3 helyettesé , . . 2100 ft c) pedellus .... 300 ft zedik. De mondjuk, — mert lehetséges, hogy számításunk nem egészen pontos, hogy kerek 4000 ftjába lesz évenkint az államnak e gimnázium. Akkor is oly elenyésző csekély összegnek látom ezt az állam által fenntartott más intézetek évi kiadásaihoz képest, hogy egy közoktatási kormánytól sem tehető fel Magyar- országon ily csekélység megtagadása. Mindez azonban (és nunc venio ad for- tissimam rém!) csak is úgy lehetséges, ha a jelenlegi állapot marad fenn, azaz, ha 4 osztály ezentúl is a kitűnő kegyesrend kezében marad, s 4 osztályt az állam lát el. A kiegészítésnek csakis ez az egyedül való lehetséges módja. Elmondom miért ? Tegyük fel ugyanis elsőbben, hogy tisztán a rend látná el a gimnáziumot. Mi szükséges ehez ? Szükséges először is, hogy a még hiányzó 7 tanerő számára megfelelő alapítvány tétessék, mert a rend amúgy is igen túl van terhelve, s közgazdasági viszonyaink jelen állapota mellett nem képes fundációk nélkül többé gimnáziumokat átvenni, de sőt elegendő tanerőkkel sem rendelkezik, úgy hogy jelenleg is 20-nál több emberét világiakkal kénytelen pótolni. Ahhoz pedig, hogy 7 kegyesrendi tanár számára fundáció tétessék, oly összeg kellene, ami az adakozó közönség áldozat- készségét csakugyan felülmúlná. Lássuk azonban a megoldás másik esetét, hogyha t. i. az állam venné át az egész intézetet. Az intézet ezelőtti igazgatója, Halmi László, négy évvel ezelőtt, mikor szintén napirenden volt a kiegészítés ügye, az akT Á 5_C A, A múlt heti művészetről. , — Műkedvelői tárcacikk a műkedvelőkről. — E napokban került a kezembe Dr. Kompolti Ábrahám tudós munkája: »A föld teremtése«. Ebben a könyvben a tudós ur megírja szépen és ; bölcsen, hogy: »legelőször is volt 2300 millió mértföld átmérőjű — semmi I* »Ez a semmi saját központja körül addig forgott, mig légtömbbé, majd sürü köddé változott; ebből a ködből egyes részek elszakadtak és folytonosan forogva lett belőlük, csillag, hold, nap és föld!« »A föld aztán folytatta tovább motóla szerepét. A forgásból porsze- j mek képződtek a cseppfolyó tömbben, ebből hegy- . láncok lettek. Több millió év múlva moha, páfrány, cserje, erdő, mezők képződtek, ezen mező- j kön 35 méter hosszú hüllők cammognak, majd I több millió év múlva lovak, bivaly, teve pláne | ökör legelnek. Csak ezután millió évek múlva jön elő egy | már beszémitudó utáncs (a Gyula fiam azt mondja, hogy annak az igazi neve a legújabb természet- ! rajz szerint: .raguju karnyu*). Egy darab idő múlva jön egy utáncsnö (Imre fiam az állítja, hogy ez meg a »selymes ingadui volt) Az utáncsok j neveÁdám és Éva. A fold forog tovább a majmokkal, mig ezekből ember lesz, a földből pedig kinő az a sok szép ország, világ, váltakozó ligetek, berkek, völgyek; — benn a földben só, szén» réz, ezüst, arany, rubin, smaragd és gyémánt 1 Magyar vagyok, nem tehetek róla, benn van a véremben: »ne higyj a németnek« ; már pedig a ki Kompolti is. Abrahám is, meg »doktor* is, és ilyen könyvet ir: az nem lehet más mint német. No, ha nem hittem a német könyvének, szemmelláthatólag, kézzelfoghatólag meggyőzött két magyar arról a teóriáról: hogyha az ember elővesz egy nagy semmit és azt sokáig forgatja, lesz belőle: minden. Már vagy két hete vettem észre, hogy dr. Hornyay Béla barátom Reviczky Pál öcsémmel folyton sürögnek-forognak, hol Budapesre, hol Kassára zónáznak, itthon meg pláne: mindenütt vannak. És az eredménye ennek a forgásnak egy valóban szép kis világot mutatott a folyó hó 19 én produkált élőképekben és műkedvelői előadásban ; ott láthatta mindenki a mi »semmi« színházunkban a földet, annak aranyát ezüstjét, az eget (a ragyogó női szemek tüzében) szóval: .mindent a mi vagyon*. Nem millió évek, de szép rövid egymásutánban következtek pedig eképen : I. ,A festő műtermében* élőkép. Egy pazar diszszel ékített terem két sarkában óriás aranykeretekben tündököltek Csuka Margit és Rácz Margit kisasszonyok, velük, Kun Géza és dr. Kál- niczky Géza urak fényes rokoko öltözékben, — középen Hermann és Dorotheát ábrázoló fehér márvány szoboralakban: Chyzer Etelka és Évva Ödön; — az előtérben a földön ülve egy szép narancsárusnő, Valyi Ella, mintául szolgált Hornyay Bélának, aki ha akarja doktor, ha úgy tetszik piktor, és mindkét szerepében tökéletes mester. Már ezt a tablót nem lehetett tökéletesebben kigondolni és előállítani. Hallottam is mikor egy valaki azt kérdezte, hogy: hát Chyzer Etelka miért nem vesz részt e képen ? Nehezen lehetett elhitetni az illetővel, hogy az a gyönyörű szobor volt a keresett szép leány. Ös sze voltak itt halmozva művészi képek, fegyverek, japáni vázák, virágok, perzsa szőnyegek, drága prémekben és egyéb műtárgyakban mindaz, amit egy müértő és hozzá jóizlésü ember egy helyen összerakhat. Gratulálunk a helybeli ipariskolának, hogy ilyen elnöke van, aki a müipar ennyi remekét mondhatja magáénak ; az ilyen müértő azon a téren is nagy eredményeket lesz képes felmutatni. Gratulálunk dr. Hornyay Bélának 1 II. A ,tchasse croissé« cimü vigjáték is méltó folytatás volt Dókus Gyuláné és Keresztessy Irén olyan pompásul mutattak és oly kellemesen adták szerepüket, hogy nem volt csoda, hogy Danglars ur (Pólányi Gyula) fiával Pállal (Rácz Ernő) alig tudtak köztük választani, pedig színházi nyelven szólva mindketten »otthon voltak«. Az utólsó férjcserélő jelenetért a két hölgy valóban megérdemelte a kapott remek két élővirágcsokrot. III. A »tanító (Vágó Gyula) nevenapja« tabló is valóban kedves kép volt, a résztvevő ifjú, ifjabb és legifjabb nemzedék: Ambrózy Viktor, Hönsch Ilonkával az élén, Pfeiffer Gyula, Sebeök Katinka, jUSgf* Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
