Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-06-22 / 25. szám

Sátoralj a-Uj hely, 1890. junius 22. 25. sz. Huszonegyedik évfolyam. ELŐFIZETÉS it. Egéflr évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen leveiek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Xézirato* nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. L nyílttérien mindeD gar- mondsor dijja 20 kr. Z E M P L É N. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) HIRDETÉSI DU : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden D centiméter után 8 kr sz&mittatik. Állandó hirdetéseknél ' kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ 1 nyomdába küldendők. Jelentés a magyarnyelvet s népnevelést Zemplénvármegyé- ben terjesztő egyesület 1889. évi működéséről. (Folytatás és vége.) Tisztelt Közgyűlés! Az ovodák létesítése után második eszköz volt egyesületünk kezében, célja: a magyaroso­dás, a magyar nemzeti kultúra terjesztésének, fej­lesztésének elérésében, a tanítóknak pénzjutalom­ban való részesítés által is buzdítása, az etéren való lelkes, odaadó működésre. Ily célból leendő szétosztás végett ez évben 300 ftot kért s nyert egyesületünk a vármegyei közművelődési pótadó­ból, melyből vármegyénk közszeretetben álló tan- felügyelője utján s ajánlatára Schmidt József n.- domásai, Fiala János kelesei, Veszperényi József őrmezői, Balázs Mihály szinnai, Hramecz János ez -bélai, Müller János udvai, Ragyák János sza- csuri, Kmetti Lenárd a.-körtvélyesi. Figula József vásárhelyi, Kolyvoska Józseí, n.-dobrai, Vargovics Mihály, zsalobinai, Dorcsák Alajos cz.-hosszume- zöi, Lukács János gálszécsi, Onderusz József n, ke- menczei, Kiin János ulics-krivai, Petrus János vá­sárhelyi, Csaszin Albert klenovai, Hornyák János dubrókai, Romzsa Sándor n.-polenai, Takács Pé­ter pcsolinai, Kopinecz Antal isztáncsi, Krafcsik András b.-újlaki, Hreskó istván n.-ruszkai, Hor­váth János l.-volyai, Nyitray József lasztoméri, Molnár István b.-ujlaki, hegyed István m.-izsépi, Loykó Imre pazdicsi, Turia Károly v.-hosszume- zői felekezeti és Marikovszky János egresi községi Iskolai tanítók 10—-10 fttal lettek jutalmazva. Lehetnek talán, kiknek kifogásuk van a ju­talmazásra fordított összegnek ily kis mennyisé­gekben történt szétosztása ellen ; azonban tekin­tetbe véve vármegyénk nagy kiterjedését s épen a magyarosodás terjesztésére legnagyobb tért szol­gáltató vidékek tanítóinak nagy számát s oly cse­kély javadalmazását, hogy ez összeg készpénzben nyert fizetésüknek sokszor negyedrészével, har­madával, sőt felével felér; tekintetbe véve, hogy jóravaló tanítónál nem annyira, sőt nem is a pénz, hanem az azzal járó elismerés, méltánylás az, mi uj erőt ad sokszor küzdelmes munkájához, felfris­síti a működése közben oly sokszer tapasztalt fél- reismertetés s méltánytalanság zsibbasztó hatása alatt lankadozó, csüggedezö munkakedvét: nem lehet, nem helyeselni ez eljárást, melyet különben is célszerűnek s a kívánt eredmény eléréséie jó­nak bizonyit lenni, a magyarnyelv tanítás terén tanítóink által a múlt évben is feltüntett eredmény, melyért fogadják egyesületünk elismerését s kö­szönetét e helyen azok is, kikhez a múlt évben, az e célra évenként fordítható összeg csekélysége miatt, nem volt alkalmunk ezt anyagi jutalom kí­séretében juttatni el. Tanszerekre ez évben a lasztóczi gk. iskola részére 39 ft 90 krt kért s nyert egyesületünk a km. pótadóból; mely összegen kívül saját pénz­tárából is 60 ftot adott ki e célra. Ennyi az szorosan véve, mit egyesületünk a lefolyt 1889. évben alapszabályainkban kifejezett céljainak »a magyarnyelv és népnevelésnek a né­poktatást közvetítő intézetek vagy iskolák, külö­nösen ovodák segélyezése vagy létesítése, jutalom­dijak kiosztása és ismeretterjesztés utján való elő­mozdítása fejlesztéséire tett.— Segélyeztünk óvo­dákat, igyekeztünk oda hatni, hogy minél több községben létesüljenek kisdedóvó intézetek ; — jutalmaztunk tanitókat, hogy a magyarnyelv ta­nítása s a magyarosodás terjesztése körüli seré­nyebb munkálkodásra némi ösztönt adjunk azok­nak, kiknek talán erre szükségük van, vagy min­dig jóleső elismerésben részesítsük a haza hű nap­számosait ! De mivel tudjuk azt, hogy mint minden té­ren, úgy a mi egyesületünk működési terén is igen nagy jelentőségű az anyag, a pénz ; s mivel azon tapasztalatra jutott egyesületünk, hogy a zugiskolák számainak örvendetes apadása folytán, egyesületünk e cimen bevett jövedelme évenként csökken, mig a segélyezett ovodák számának nö­vekedése következtében kiadásaink évről évre sza­porodnak : alaptőkénk növelése céljából augusztus havi kp. választmányi ülésünkben utasítottuk volt egyesületünk két tagját, hogy 50 db perselyt ren­deljenek meg, s azoknak elhelyezését is eszkö­zöljék. — Hogy mily összeggel növeltük ez intéz­kedésünk által egyesületünk alaptőkéjét: ma még nem tudjuk. — Reméljük azonban, hogy várme­gyénk lelkes honleányai, kikre ez intézkedésünk sikerének előmozdításánál különösen számítottunk, mindent megtesznek arra nézve, hogy bizonyára előttük is szép és nemes működésünk legfőbb esz­közének megszerzésére irányuló amaz intézkedé­sünknek kívánt eredménye el ne maradjon ! Másik jövedelmi forrása volt egyesületünk­nek még a múlt évben is a zugiskola-birság. Ezen forrásból azonban ez évben a fentebb jelzett kö­rülménynél fogva tetemesen kevesebb összeg (csak 732 ft) folyt be egyesületünk pénztárába, T Á fc 0 A, Hegy alj áról-hegy tetőkre. Zsigé Endre kedves bátyámnak, szives üdvözlettel, Szalacson)- — A „Zemplén* eredeti tárcája — (Folytatás.) Julius 8-án reggel fél órakor útnak indult három tagból álló seregünk; utravalóul pompás kávé, sziverösitőül Zsigó bátyám maga égette szilvapálinkaja szolgált. A menedékház tornácán hófehér térítővel fedett asztalnál elköltött reggeli mellett olvastuk a fiira ragasztott ezer névjegy között, hogy már egy hónap előtt megfürdött az előttünk levő ..hosszutóban* két zempléni turista — kalapja. Megvigasztalódtunk, hogy csak ennyi­ben előztek meg és mentünk előre a cél felé. A Gerlachfalvi és nagyszalöki csúcsok képezte íelkai, völgyben haladtunk előre. A nap ép akkor jött fel a hegyormok mögül. A völgy két oldalát képező kopasz sziklafalakon visszaverődik a haj­nali nap rózsaszínű aranyos fénye ; a sárga, szürke és fekete mohhal födött bércek simának látszanak a távol ködében, a nap sugár kévéi olyanná teszik a sziklafalat, mintha óriás szövetek volnának redőbe szedve rajtuk, csudás szürkés-zöld, rózsaszín és aranyba játszó szinvegyiilékben, és ott hol a szikla bemélyed fehér volantok látszanak a tündéreknek való szövetben. Sokat foglalkoztam női ruhákkal, de ilyen szépet nem láttam még soha. Különben szép itt minden, előttünk terül a ».felkai tón smaragd szinü napsugártól ezüst csil­lámmal fedett tüköré, 20—22 ölnyi magasból öm­lik belé a hosszú tó vize, mely a virágos kerten keresztül kanyarogva, részben az utunk fölött ki­nyíló magas szikla falról permetezik, mint az » öt okos esőn Hát még a svirágos kert*, milyen bájoló hatású e kopár szikla között. A tenger színe fölött 1793 méter magasságban egy nagy kerek tért lát szemünk, üde zöld virágos pázsitos rét, ott bujál- kodik rajta a legszebb égszínkék nefelejts, a ranun­culus sárga és a saxifraga (kötör) apró fehér vi­rága, vegyítve a sisak virág (aconitum) kék csen- getyüivel. A hajnali szellő végig suhan a virágos réten, széthordja illatát. Az ür.nepies csendet, mely körülfog, nem zavarja más, mint a távolban felhangzó pásztorkürt méla hangja, mely mint édes-bus harangszó zeng át felénk a magasból ; mind ennek összhatása Istent imádni készt a ter­mészet e magasztos templomában. Négy öt perc múlva vastag hóréte^en haladtunk már, aztán az összébb szorult réten sziklatómkelegek között bukdácsolva. A 'Hunfalvi menedékháztól számított 3j4 óra alatt érjük a hosszú tó (1931 mj partjait, mely­ben a gerlahfalvi csúcs ormai fürösztik lábukat, a tóig nyúlik le egy széles törmelék vonal, ezen csúszott le 1888-ban egy lengyel turista, ki veze­tőjével megtévedt a csúcson. A vezető Machler . János szörnyet halt, Jan Brandist fentartotta esé­sében egy útjában álló szikla; de lábát törve, órákig kellett feküdni holt társa mellett, mig vé mint az 1888-ik évben, a mikor az e cimen be­gyült összeg meghaladta az 1400 ftot. Tagsági dijakból, alapítványi tőkék kamata­iból is csak 150 ft jött be a múlt évben egyesü­leti pénztárnokunk kezeihez*). A nagyméltóságu vallás- s közoktatásügyi m. kir. minisztériumtól nyert összegen s a fentebb jelzett, egyes ovodák fentartására adományozott s fordított összegeken kivül, egyesületünk alap­tőkéje gyarapítására a „Zemlénvármegyei ipar­bank* az 1889. évben is 20 forintot volt szives adományozni. De hadd álljon itt egyesületünk vagyoni állapotának feltüntetésére s kezelésére vonatkozó­lag az egyesületi I.alelnökelnöklete alatt Dongó Gy. Géza és Kecskés Antal egyesületi számvizsgálók által megejtett pénztárvizsgálatról, nevezett egye­sületi tagok áltai f. évi közgyűlésünk elé terjesz­tett jelentés kivonatos másolata a kővetkezőkben : »Bydeskuthy Sándor egyesületi pénztárnoknak az 1890. évi junius ho 8-ig terjedő számadását kellő részletességgel megvizsgálván, ez időszaki napló számadást végeredményében 4563 ft 50 krnyi bevétellel, 953 ft 65 krnyi kiadással helyesnek találtuk s a vizsgálati napon jelentkező pénzma radványt 3609 ft 88 krban állapítottak meg. — Ezután a pénzmaradvány fedezetét képező tizen­egyrendbeli betétikönyvecskét felszámlálván, ta­láltunk fedezetül szabályos módon kezelve 3609ft 88 krt. Mely összegből 987 ft 20 kr. a gálszécsi takarékpénztárban, a többi pénzkészlet pedig a sátoralja újhelyi pénzintézetekben kezeltetik. Az 1889. évi számadás mérlegét a követke­zőkben van szerencsénk felmutatni: I. Bevétel: 1. Pénztári maradvány .... 3244 ft 88 kr. 2. Tagsági dijakból befolyt . . 115 ft — kr. 3. A közművelődési alapból . 1230 ft 41 kr. 4. Bírságpénzekből .... 722 ft — kr, 5. Kamatokból................... 34 ft 26 kr. 6. Adományokból ........... 20 ft — kr. Összesen : 5366 ft 55 kr. II. Kiadás: 1. Ovodák segélyezésére . . . 1225 ft — kr. 2. Tanszerekre ................... 60 ft — kr. *) Lehetséges, hogy a járásköri elnököknél is van e cimen bizonyos, a központba még be nem szolgáltatott összeg. De ha van is künn valami : ez összeg semmi esetre sem leend olyan, mely igazolatlanná tenné f. évi közgyűlésünknek a tag­sági dijak rendetlen, vagy épen nem fizetése feletti közmeg­botránkozását, s feleslegessé az ezen állapot megszüntetésére nézve megkezdett intézkedéseket! I I letlenül arra vetődő turisták meg nem szabadítot­ták kínos helyzetéből. Könnyen érthető, hogy sok ember csudálkozik azon az élvezeten, hogy van­nak emberek, a kik nagy gyönyörűséget találnak abban, ha nagy fáradsággal felmásznak egy hegyre azért, hogy onnan aztán lenézhessenek, vagy lees­hessenek. Innen 3/4 óra alatt jutunk fel a lengyel nye­regre. Mintha a hullámzó tenger kővé vált volna o'yan szikla hullámokon lépkedünk félóráig, alat­tunk zug. csattog, szükebb helyeken csak kor- tyog a még meg nem kövült viz, vagy talán a sziklák alatt egy a hosszutóba siető forrás. A lengyel nyereg gerincéig szédületes keskeny ösvény próbálja meg az embert, de 3 nyeregre érve kár­pótolt az első havasi szegfű parányi rózsaszínű virága a melyet a 2196 m. magasban találtam. Hogy illendőn megbecsüljem, emlékül a feleségem • nek adtam. Éjszaknak a jeges ló terül előttünk; most 1889. és julius 8-án, midőn otthon S.-a.-Ujhelyben 20—25°R. melegben sínylődik az emberiség, itt egy 16 hectár kiterjedésű tó befagyva teljesen. Valódi holdbéli tájkép, minden kőből. Egy nagy völgy teleszórva sziklával, középen a zöldes fehér jeges tó. Néma csönd, nem hallik ide madárének, egy kietlen vigasztalan kopár hegyoldal a kép l háttere roppant sziklákkal beszórva. Erről a hely- i ről dobatja le Jókai a »jövő század regényében« ! Szásszá asszony által a bécsi bank pénzéből ön- I tött 8 arany és 8 ezüst ágyút. Ha feltudja ide ! hozni, nincs is mit tenni vele, mint ebbe a jég Wertheimba betenni, mert innen el nem viszi re­jpfcjjT >1 ui Hzániiuiklioz egy ív melléklet van csatolva.*^

Next

/
Thumbnails
Contents