Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-06-22 / 25. szám
Sátoralj a-Uj hely, 1890. junius 22. 25. sz. Huszonegyedik évfolyam. ELŐFIZETÉS it. Egéflr évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen leveiek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Xézirato* nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. L nyílttérien mindeD gar- mondsor dijja 20 kr. Z E M P L É N. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) HIRDETÉSI DU : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden D centiméter után 8 kr sz&mittatik. Állandó hirdetéseknél ' kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ 1 nyomdába küldendők. Jelentés a magyarnyelvet s népnevelést Zemplénvármegyé- ben terjesztő egyesület 1889. évi működéséről. (Folytatás és vége.) Tisztelt Közgyűlés! Az ovodák létesítése után második eszköz volt egyesületünk kezében, célja: a magyarosodás, a magyar nemzeti kultúra terjesztésének, fejlesztésének elérésében, a tanítóknak pénzjutalomban való részesítés által is buzdítása, az etéren való lelkes, odaadó működésre. Ily célból leendő szétosztás végett ez évben 300 ftot kért s nyert egyesületünk a vármegyei közművelődési pótadóból, melyből vármegyénk közszeretetben álló tan- felügyelője utján s ajánlatára Schmidt József n.- domásai, Fiala János kelesei, Veszperényi József őrmezői, Balázs Mihály szinnai, Hramecz János ez -bélai, Müller János udvai, Ragyák János sza- csuri, Kmetti Lenárd a.-körtvélyesi. Figula József vásárhelyi, Kolyvoska Józseí, n.-dobrai, Vargovics Mihály, zsalobinai, Dorcsák Alajos cz.-hosszume- zöi, Lukács János gálszécsi, Onderusz József n, ke- menczei, Kiin János ulics-krivai, Petrus János vásárhelyi, Csaszin Albert klenovai, Hornyák János dubrókai, Romzsa Sándor n.-polenai, Takács Péter pcsolinai, Kopinecz Antal isztáncsi, Krafcsik András b.-újlaki, Hreskó istván n.-ruszkai, Horváth János l.-volyai, Nyitray József lasztoméri, Molnár István b.-ujlaki, hegyed István m.-izsépi, Loykó Imre pazdicsi, Turia Károly v.-hosszume- zői felekezeti és Marikovszky János egresi községi Iskolai tanítók 10—-10 fttal lettek jutalmazva. Lehetnek talán, kiknek kifogásuk van a jutalmazásra fordított összegnek ily kis mennyiségekben történt szétosztása ellen ; azonban tekintetbe véve vármegyénk nagy kiterjedését s épen a magyarosodás terjesztésére legnagyobb tért szolgáltató vidékek tanítóinak nagy számát s oly csekély javadalmazását, hogy ez összeg készpénzben nyert fizetésüknek sokszor negyedrészével, harmadával, sőt felével felér; tekintetbe véve, hogy jóravaló tanítónál nem annyira, sőt nem is a pénz, hanem az azzal járó elismerés, méltánylás az, mi uj erőt ad sokszor küzdelmes munkájához, felfrissíti a működése közben oly sokszer tapasztalt fél- reismertetés s méltánytalanság zsibbasztó hatása alatt lankadozó, csüggedezö munkakedvét: nem lehet, nem helyeselni ez eljárást, melyet különben is célszerűnek s a kívánt eredmény eléréséie jónak bizonyit lenni, a magyarnyelv tanítás terén tanítóink által a múlt évben is feltüntett eredmény, melyért fogadják egyesületünk elismerését s köszönetét e helyen azok is, kikhez a múlt évben, az e célra évenként fordítható összeg csekélysége miatt, nem volt alkalmunk ezt anyagi jutalom kíséretében juttatni el. Tanszerekre ez évben a lasztóczi gk. iskola részére 39 ft 90 krt kért s nyert egyesületünk a km. pótadóból; mely összegen kívül saját pénztárából is 60 ftot adott ki e célra. Ennyi az szorosan véve, mit egyesületünk a lefolyt 1889. évben alapszabályainkban kifejezett céljainak »a magyarnyelv és népnevelésnek a népoktatást közvetítő intézetek vagy iskolák, különösen ovodák segélyezése vagy létesítése, jutalomdijak kiosztása és ismeretterjesztés utján való előmozdítása fejlesztéséire tett.— Segélyeztünk óvodákat, igyekeztünk oda hatni, hogy minél több községben létesüljenek kisdedóvó intézetek ; — jutalmaztunk tanitókat, hogy a magyarnyelv tanítása s a magyarosodás terjesztése körüli serényebb munkálkodásra némi ösztönt adjunk azoknak, kiknek talán erre szükségük van, vagy mindig jóleső elismerésben részesítsük a haza hű napszámosait ! De mivel tudjuk azt, hogy mint minden téren, úgy a mi egyesületünk működési terén is igen nagy jelentőségű az anyag, a pénz ; s mivel azon tapasztalatra jutott egyesületünk, hogy a zugiskolák számainak örvendetes apadása folytán, egyesületünk e cimen bevett jövedelme évenként csökken, mig a segélyezett ovodák számának növekedése következtében kiadásaink évről évre szaporodnak : alaptőkénk növelése céljából augusztus havi kp. választmányi ülésünkben utasítottuk volt egyesületünk két tagját, hogy 50 db perselyt rendeljenek meg, s azoknak elhelyezését is eszközöljék. — Hogy mily összeggel növeltük ez intézkedésünk által egyesületünk alaptőkéjét: ma még nem tudjuk. — Reméljük azonban, hogy vármegyénk lelkes honleányai, kikre ez intézkedésünk sikerének előmozdításánál különösen számítottunk, mindent megtesznek arra nézve, hogy bizonyára előttük is szép és nemes működésünk legfőbb eszközének megszerzésére irányuló amaz intézkedésünknek kívánt eredménye el ne maradjon ! Másik jövedelmi forrása volt egyesületünknek még a múlt évben is a zugiskola-birság. Ezen forrásból azonban ez évben a fentebb jelzett körülménynél fogva tetemesen kevesebb összeg (csak 732 ft) folyt be egyesületünk pénztárába, T Á fc 0 A, Hegy alj áról-hegy tetőkre. Zsigé Endre kedves bátyámnak, szives üdvözlettel, Szalacson)- — A „Zemplén* eredeti tárcája — (Folytatás.) Julius 8-án reggel fél órakor útnak indult három tagból álló seregünk; utravalóul pompás kávé, sziverösitőül Zsigó bátyám maga égette szilvapálinkaja szolgált. A menedékház tornácán hófehér térítővel fedett asztalnál elköltött reggeli mellett olvastuk a fiira ragasztott ezer névjegy között, hogy már egy hónap előtt megfürdött az előttünk levő ..hosszutóban* két zempléni turista — kalapja. Megvigasztalódtunk, hogy csak ennyiben előztek meg és mentünk előre a cél felé. A Gerlachfalvi és nagyszalöki csúcsok képezte íelkai, völgyben haladtunk előre. A nap ép akkor jött fel a hegyormok mögül. A völgy két oldalát képező kopasz sziklafalakon visszaverődik a hajnali nap rózsaszínű aranyos fénye ; a sárga, szürke és fekete mohhal födött bércek simának látszanak a távol ködében, a nap sugár kévéi olyanná teszik a sziklafalat, mintha óriás szövetek volnának redőbe szedve rajtuk, csudás szürkés-zöld, rózsaszín és aranyba játszó szinvegyiilékben, és ott hol a szikla bemélyed fehér volantok látszanak a tündéreknek való szövetben. Sokat foglalkoztam női ruhákkal, de ilyen szépet nem láttam még soha. Különben szép itt minden, előttünk terül a ».felkai tón smaragd szinü napsugártól ezüst csillámmal fedett tüköré, 20—22 ölnyi magasból ömlik belé a hosszú tó vize, mely a virágos kerten keresztül kanyarogva, részben az utunk fölött kinyíló magas szikla falról permetezik, mint az » öt okos esőn Hát még a svirágos kert*, milyen bájoló hatású e kopár szikla között. A tenger színe fölött 1793 méter magasságban egy nagy kerek tért lát szemünk, üde zöld virágos pázsitos rét, ott bujál- kodik rajta a legszebb égszínkék nefelejts, a ranunculus sárga és a saxifraga (kötör) apró fehér virága, vegyítve a sisak virág (aconitum) kék csen- getyüivel. A hajnali szellő végig suhan a virágos réten, széthordja illatát. Az ür.nepies csendet, mely körülfog, nem zavarja más, mint a távolban felhangzó pásztorkürt méla hangja, mely mint édes-bus harangszó zeng át felénk a magasból ; mind ennek összhatása Istent imádni készt a természet e magasztos templomában. Négy öt perc múlva vastag hóréte^en haladtunk már, aztán az összébb szorult réten sziklatómkelegek között bukdácsolva. A 'Hunfalvi menedékháztól számított 3j4 óra alatt érjük a hosszú tó (1931 mj partjait, melyben a gerlahfalvi csúcs ormai fürösztik lábukat, a tóig nyúlik le egy széles törmelék vonal, ezen csúszott le 1888-ban egy lengyel turista, ki vezetőjével megtévedt a csúcson. A vezető Machler . János szörnyet halt, Jan Brandist fentartotta esésében egy útjában álló szikla; de lábát törve, órákig kellett feküdni holt társa mellett, mig vé mint az 1888-ik évben, a mikor az e cimen begyült összeg meghaladta az 1400 ftot. Tagsági dijakból, alapítványi tőkék kamataiból is csak 150 ft jött be a múlt évben egyesületi pénztárnokunk kezeihez*). A nagyméltóságu vallás- s közoktatásügyi m. kir. minisztériumtól nyert összegen s a fentebb jelzett, egyes ovodák fentartására adományozott s fordított összegeken kivül, egyesületünk alaptőkéje gyarapítására a „Zemlénvármegyei iparbank* az 1889. évben is 20 forintot volt szives adományozni. De hadd álljon itt egyesületünk vagyoni állapotának feltüntetésére s kezelésére vonatkozólag az egyesületi I.alelnökelnöklete alatt Dongó Gy. Géza és Kecskés Antal egyesületi számvizsgálók által megejtett pénztárvizsgálatról, nevezett egyesületi tagok áltai f. évi közgyűlésünk elé terjesztett jelentés kivonatos másolata a kővetkezőkben : »Bydeskuthy Sándor egyesületi pénztárnoknak az 1890. évi junius ho 8-ig terjedő számadását kellő részletességgel megvizsgálván, ez időszaki napló számadást végeredményében 4563 ft 50 krnyi bevétellel, 953 ft 65 krnyi kiadással helyesnek találtuk s a vizsgálati napon jelentkező pénzma radványt 3609 ft 88 krban állapítottak meg. — Ezután a pénzmaradvány fedezetét képező tizenegyrendbeli betétikönyvecskét felszámlálván, találtunk fedezetül szabályos módon kezelve 3609ft 88 krt. Mely összegből 987 ft 20 kr. a gálszécsi takarékpénztárban, a többi pénzkészlet pedig a sátoralja újhelyi pénzintézetekben kezeltetik. Az 1889. évi számadás mérlegét a következőkben van szerencsénk felmutatni: I. Bevétel: 1. Pénztári maradvány .... 3244 ft 88 kr. 2. Tagsági dijakból befolyt . . 115 ft — kr. 3. A közművelődési alapból . 1230 ft 41 kr. 4. Bírságpénzekből .... 722 ft — kr, 5. Kamatokból................... 34 ft 26 kr. 6. Adományokból ........... 20 ft — kr. Összesen : 5366 ft 55 kr. II. Kiadás: 1. Ovodák segélyezésére . . . 1225 ft — kr. 2. Tanszerekre ................... 60 ft — kr. *) Lehetséges, hogy a járásköri elnököknél is van e cimen bizonyos, a központba még be nem szolgáltatott összeg. De ha van is künn valami : ez összeg semmi esetre sem leend olyan, mely igazolatlanná tenné f. évi közgyűlésünknek a tagsági dijak rendetlen, vagy épen nem fizetése feletti közmegbotránkozását, s feleslegessé az ezen állapot megszüntetésére nézve megkezdett intézkedéseket! I I letlenül arra vetődő turisták meg nem szabadították kínos helyzetéből. Könnyen érthető, hogy sok ember csudálkozik azon az élvezeten, hogy vannak emberek, a kik nagy gyönyörűséget találnak abban, ha nagy fáradsággal felmásznak egy hegyre azért, hogy onnan aztán lenézhessenek, vagy leeshessenek. Innen 3/4 óra alatt jutunk fel a lengyel nyeregre. Mintha a hullámzó tenger kővé vált volna o'yan szikla hullámokon lépkedünk félóráig, alattunk zug. csattog, szükebb helyeken csak kor- tyog a még meg nem kövült viz, vagy talán a sziklák alatt egy a hosszutóba siető forrás. A lengyel nyereg gerincéig szédületes keskeny ösvény próbálja meg az embert, de 3 nyeregre érve kárpótolt az első havasi szegfű parányi rózsaszínű virága a melyet a 2196 m. magasban találtam. Hogy illendőn megbecsüljem, emlékül a feleségem • nek adtam. Éjszaknak a jeges ló terül előttünk; most 1889. és julius 8-án, midőn otthon S.-a.-Ujhelyben 20—25°R. melegben sínylődik az emberiség, itt egy 16 hectár kiterjedésű tó befagyva teljesen. Valódi holdbéli tájkép, minden kőből. Egy nagy völgy teleszórva sziklával, középen a zöldes fehér jeges tó. Néma csönd, nem hallik ide madárének, egy kietlen vigasztalan kopár hegyoldal a kép l háttere roppant sziklákkal beszórva. Erről a hely- i ről dobatja le Jókai a »jövő század regényében« ! Szásszá asszony által a bécsi bank pénzéből ön- I tött 8 arany és 8 ezüst ágyút. Ha feltudja ide ! hozni, nincs is mit tenni vele, mint ebbe a jég Wertheimba betenni, mert innen el nem viszi rejpfcjjT >1 ui Hzániiuiklioz egy ív melléklet van csatolva.*^