Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-06-15 / 24. szám

szőlővirágzásnak és felettébb kedvezőtlen körül­mény a sáskairtásra. Tegnap délig szépen sütött a nap, de délután erősen beborult. (Mezőgazdasági kilátások). A tokaji járá- községeiből vettük s eddig tudósításaink kiegé­szítéséül adjuk a következő jelentéseket: Tarczal község határában a növényzet kitűnően fejlődik, s ha elemi csapások nem következnek, bő ara­tásra lehet számítani. B.-Keresztur határában a növényzetnek eddigi állása általában középtermé- sünek mutatkozik. A kapás növények jól állanak. — Tokaj határban bő aratásra lehet kilátás. — Tolcsva határában a szőlők kivételével, melyek már egészben megsemmisültek, az esztendő bő ter­méssel kecsegtet. — E.-Bénye határában az egyes termények igen szépen mutatkoznak. Egy felfris­sítő jó eső nagyön elkelne. — O.-Liszka határá ban középszerű termésre számítanak. A rétségek silányul mutatnak. Gyümölcs nincsen. — V.-Új­falu határában jó aratást remélnek. — E. Horváti és vidéke határában a búzát, az úgynevezett ba­bod annyira elrontotta, hogy sok helyen lekaszál­ták. Az árpa és tavasziak a hideggel járt hosszas esőzések miatt elsárgultak. Aratásra való kilátások a gabonánál jó középnek, egyéb nemeknél általában rosznak mondható. A kapás növények még kelés­ben vannak. — B.-Olaszt és vidéke határában úgy a kaszás, mint kapás növények jól állanak. — B.-Kisfalud határában az aratás általában jó közép eredménynyel biztat, de félő, hogy eső hiányában erős csalódás fog bekövetkezni. (Városi ügyek) A f. hó 7 én tartott képvi­selőtestületi közgyűlésnek fontosabb tárgyai kö­vetkezők voltak: Az ipartanuló iskola tanítóinak kérvénye következtén megengedtetett, hogy a fo lyó tanévre járó fizetésük a tanév végével — ha a pénztári állapot engedendi — 150 frtban fizet­tessék ki. Olvastatott a város ügyészének abbeli jelentése, hogy Bydeskuthy Sándor uradalmi igaz­gató a veréb gödör felett lévő kőbánya, továbbá az epreskert és sétatér visszabocsátása iránti ok­mányokat be nem terjesztette; ezen jelentés foly­tán utasittatott a város elöljárósága, hogy a kér­déses ingatlanok visszabocsátása illetve kiadása tekintetében közvetlenül Wallis Gyuláné gf-néhoz forduljon. A közegészségügyi bizottság jelentése következtében a közös temető telepítése tárgyá­ban következő határozat hozatott: az V. kerületi kultúrmérnöki hivatal szakkjelentéséből és a köz­egészségügyi bizottság előterjesztéséből meggyő zödvén a képviselőtestület arról, hogy a közös temető közgazdasági és közegészségügyi tekinte tekből csakis a város tulajdonát képező »Borsii hát« dűlőben lévő 26 hold területen telepithető, ezek alapján a kérdéses terület temető telepítésére átengedtetett és e helyett a tagosítás folytán ki hasított temető földterületek a város törzsvagyo­nához csatolandók j ezzel a közös temető telepí­tése és annak kijelölése az 1886. évi XIV. t. c. 1 ró. §-a értelmében kimondatván, a bizottság je- jelentésében hangsúlyozott, de köztudomásúlag is ösmert azon ténykörülményre való tekintettel, hogy a jelenlegi felekezeti temetők túl vannak te­lítve, ezen sürgősségi oknál fogva tehát utasitta­tott az elöljáróság, hogy jelen határozatot a vár­megye közigazgatási bizottságához tudomásvétel végett mutassa be, hogy a közös temető felállí­tása és berendezése iránti előkészületek mielőbb megtehetők legyenek ; önként értetvén, hogy az e célra átengedett s e helyett átvett temető alaphoz tartozó földek csere-szerződése szabályszerűen kiállítandó és a törvény no. §-a értelmében letár­gyalandó lesz ;*) végül Bnday Zádor főmérnök és Dauscher Miklós kultúrmérnöknek szakértői véle­ményük beadásáért jegyzőkönyvi elismerés és kö szönet szavaztatott. Hell Adolf községi adó tör­lésbe hozatala iránti kérelmével elutasittatott. A város főbírája megbizatott, hogy a Dörzsiken és Palotás utcákban közkutakat ásattason. A Ber­csényi-utcai lakosok az utca rendbeszedésével járó költségeknek kivetése körül felmerült állítólagos sérelem orvoslása tárgyában beadott kérvényükkel — miután a hozzájárulás arányát megállapító ha­tározat jogerőre emelkedett, — elutasittattak. A színház épület megvizsgálására kiküldött bizott­ságnak jelentése, a hiányok mikénti pótlása iránt adandó véleményes előterjesztés tétele végett visz- szaadatott és a bizottság Székely Elek képv. test. taggal kiegészíttetett; a mi a színház melletti üres telek megszerzését illeti, miután azért 1500 ft vé­telár követeltetett, mely vételár egy mellékutcá­ban levő 779/io D öl területért tulmagasnak ta­láltatván, a képv. testület a nagy közönséggel szemben érzett felelősségénél fogva a vételtől el- állott s annak kisajátítás utján leendő megszer­zését elrendelte. Végül a gazdasgi bizottság meg kerestetett, hogy az uj piactérnek korlátokkal le endő ellátása iránt, az áttett terv és költségvetés alapján az árlejtést tartsa meg. Ezzel a közgyűlés 6‘4 órakor véget ért. (A honvédség körébőy. Az újhelyi honvéd­zászlóaljnak azon körülbelől százfőnyi legénysége, mely hosszabb időn át Kassán, a tanzászlóaljban nyert alapos kiképzést, tegnap délután Brach had­nagy vezénylete alatt hazaérkezett. *) A közös temető ügyében eddig elfoglalt álláspontunk­hoz ragaszkodunk s e tárgyra közelebb visszatérünk. Szer (Nyári-mulatság). Az újhelyi olvasó kör nyári mulatságát végleges megállapodás szerint, julius 6 án fogja megtartani. (Meghívó.) a s.-a.-újhelyi kereskedő ifjak egyesülete által 1890. évi junius hó 15-én S.-a,- Ujhelyben a >Torzsás“-on a könyvtáralap javára rendezendő zártkörű tavaszi-táncmulatságra. Kez­dete délután 2 órakor, a rendező bizottság nevé­ben: Schön Sándor egyesületi elnök.jjegyek kap­hatók ; Lővy Adolf és Weisz Zsigmondi kereskedé­sében és Reichard Armin egyesületi pénztárnoknál. Személyjegy 1 ft. Felüfizetéseket köszönettel foga­dunk és hirlapilag nyugtázunk. Cukrászdáról, éte­lekről és italokról gondoskodva lesz. Omnibusz közlekedik 1 Kedvezőtlen idő esetén a mulatság f. hó 22-én tartatik meg! (Hangversenyt rendeznek) e hó 19-én S.-a.- Ujhelyben a vármegye székházának nagytermében Füredi Eszter, budapesti opera énekesnő, a kölni operának volt tagja és Somogyi Mór elismert hirü fővárosi zongoraművész. Füredi Eszter, Füredi Ignác budapesti tanár leánya, S.-a.-Ujhely város szülöttje. Most, hogy hosszabb hangversenykör- utra indul a felvidéki fürdőkbe és városokba, szülővárosában kezdi meg működését, a hol bizo­nyára méltányolni fogják tömör alt hangjának iskolázottságát és a művésznőnek kiváló zenei képzettségét. A hangversenyre vonatkozólag a falragaszok fognak bővebb fölvilágositást adni. Itt csak azt említjük föl, hogy a hangversenyzók művészi képességeiről a Nemzet, az Egyetértés, Pesti Napló, Közérdek, Kölnische Nachrichten refe­rensei teljes mélíánylattal szólanak. (Halálozás) Verhovay Józsefné Ujhelyben f. hó 7 én hosszas szenvedés után meghalt. Teme­tése ma egy hete ment végbe nagy részvét mellett. Az elhunytban Verhovay Gyula édes anyját gyá­szolja. (Kiállítás). A s.-a. újhelyi ipariskolai bizottság elhatározta, hogy, mint a múlt évben tette, ez év­ben is kiállítást rendez az iparos-tanulók kézmű­veiből. Tapasztalván azonban, hogy a múlt évi kiállítás alkalmával egyes tanulók neve alatt oly munkák is tétettek ki közszemlére, melyeket idegen kezek készítettek: kimondotta a bizottság, hogy az idei kiállításra csak az olyan készitmények fo­gadtatnak el és bocsáttatnak bírálat alá, amelyek ről az illető tanulóknak mesterei írásbeli bizonyit- ványnyal tanúskodnak, hogy a munkát maga a kiál­lító tanuló, idegen segítség jelentékenyebb hozzá­járulása nélkül, tehát önállóan készítette, A fém-, fa- és vegyes ipar csoportjára osztott kiállítás megtekintése ingyenes lesz és a torna csarnokban f. hó 29 én d. u. 3-kor fogják megnyitni. Annak idején plakátok fognak a nagy közönségnek rész­letesebb tájékoztatással szolgálni. (A kir. törvényszékről). A múlt év tavaszán I a s.-a.-ujhelyi választókerületben lezajlott képviselő- ! választás még sokaknak élénk emlékezetében van; de senki előtt sem olyan emlékezetes, mint idb. Tóth Sándor, volt borsii, jelenleg balazséri tanító előtt. A múlt év május 21 én ugyanis a borsii la­kosok összejöttek egy kis kortes-bor irányából. Megerdt a szó a kortes-bortól s vidám mulatozás közben id. Tóth János dicsekedni kezdett, hogy milyen erős ember ő. Erre a korcsmában jelen volt választó-polgártársak, hogy erejét kipróbál­ják, választó szokás szerint id. Tóth Jánost fel­emelték, de úgy, hogy e fejebúbját a mestergeren­dába ütötte. Természetesen nem volt idb. Tóth Jánosnak Ínyére az ilyen kitüntetés s el is nevezte Istenes János borsii lakost, aki ugyancsak segített aTóth János felmagasztalásíban, íráski betyárnak.« De e szónak szomorú következései lettek. Istenes János haragra lobbant s a bortól nevéről is meg­feledkezve, idb. Tóth Jánost, midőn a korcsmából kiment, úgy elverte, hogy ez egy hónapig meg emlegette a kortes-mulatságot. A drámának utó­játéka folyó hó 11-én játszódott le a kir. törvény­szék előtt, ahol Istenes Jánost, az enyhítő körül­mények figyelembevételével, súlyos testi sértés miatt, három hónapi fogházra és öt forint pénz- büntetésre Ítélték. — Drága csizma. Bacsó János, abauj-szántói lakos, ez évi január 14 én a szerencsi cukorgyárból, ahol napszámoskodott, elbocsáttat­ván, hazafelé indult. Tremboizki Sándor, cukorgyári munkás, ajánlkozott, hogy elkíséri Bacsó Istvánt, ki is az ajánlatot elfogadta s aztán együtt mentek Abauj Szántó felé. Útközben, rendes szokás szerint, betértek a korcsmába és sziverősitőt jócskán vévén magukhoz, vidáman beszélgetve ballagtak egyideig az országúton, midőn Ond község közelében Trem­boizki Sándor Bacsó Istvánt hirtelen megrohanta, botjával elverte s a súlyos testi sértést szenvedett és a magát védeni nem tudó Bacsó István lábairól mind a két csizmát erőszakkal lehúzva, eltávozott. Emiatt állott e hó 12 én a kir. törvényszék előtt Tremboizki Sándor; s bár váltig erősitgette, hogy amikor a csizmát elvette, olyan részeg volt, hogy azt sem tudta, mit csinál: a bíróság a Tremboizki cselekményét rablásnak minősítette és őtet 5 évi fegyházra ítélte. A Bacsó Istvántól elvett csizma tehát Tremboizkinak ugyancsak drága volt. (Király-Helmeczről) irja tudósítónk: Ritka szerencse érte folyó hó 9 én városunkat: a Csa­nádi egyházmegye nagyérdemű püspöke; Des- k sewffy Sándor Öméltósága, a perbenyiki állomáson kiszállva, reggeli 9 órakor utazott keresztül Kir.- Helmeczen Leleszre, hova azon célból látogatott el, hogy ott magát nagyfontosságu, magasztos állásá­nak méltó megkezdésére s betöltésére kellően elő­készíthesse. Kíséretében voltak: a premontrei ka­nonok-rend leleszi házfőnöke, a pataki esperes-ple- bános s a leleszi jószág-kormányzó. Kir.-Helmecz alsó végén az érdemekben gazdag főpapot a járás főszolgabirája meleg szavakkal üdvözölve, erre Öméltósága a nem várt, kitüntető fogadtatástól kellemesen meglepetve válaszolt, különösen hang­súlyozva azt, hogy a legkedvesebb emlékekkel gondol mindenkor Zemp'.énvármegyére, melyben hosszabb ideig lakott és működöct. A tisztelgők közt voltak a kerület esperese, a helybeli plébá­nos, a királyi, állami s a városi hivatalnokok tel­jes számmal, a kerületi orvosok s általában a vá­ros értelmiségének legnagyobb része, kikhez még a köznép is tüntetőleg csatlakozott s a szépszámú közönség a derék főpapot többször lelkesen meg­éljenezte, s tovább utaztakor a városi elöljáróság a város határáig, a kerület főszolgabirája pedig Le- leszig elkísérte, — hol, mint halljuk, két hetet fog tölteni. A kitűnő műveltségű, megnyerő, nyájas modorú főlelkipásztor fogaddja Kir.-Helmecz kö zönségének előzékenységét, tisztelgését a személye iránti rokonszenv, tisztelet és becsülés őszinte nyit- vánulásának Magasztos pályáján szép múltja van ; még szebb jövőt vár tőle a haza 1 Az emberiség díszére boldogitására sokáig éljen ! (Agyon nyomta a sírkő) Hochvard Károly falusi földmives öt éves leánygyermekét. Ujhely- ből vitte szekerén hazafelé a sirkövet, útközben a szekér, hogy hogy nem földült s a sírkő oly szerencsétlenül esett a kis leányra hogy mire a követ a szekérre visszaemelték meghalt. (Szerelmi dráma). Hambor János, Szirmay György gf.-nak fiatal kertésze, Szerencsen f. hó 9-én szobát bérelt a Schwarz kávéházában, ahová vele együtt kegyeltje, S—i Sarolta, a z—i tanitó leánya is megérkezett. A vidám együttlét örömeinek élve­zése után, valószínűleg azért, mert a szülők mind­két részről ellenezték a házasságot, abban állapod­tak meg, hogy megválnak az élettől. F. hó 10-én, reggel háromkor, a jobb sorsra érdemes fiatal leány életét golyó oltotta ki; a férfi azután magábalőtt, hanem rosszul talált s most a lőtt seb kínjaiban gyöt­rődik lakásán. (Végtárgyalások). A jövő héten a következő bűnügyek kerülnek végtárgyalásra a s.-a.-újhelyi kir törvényszék előtt: Junius 16 án: Csalárd bu kással vádolt Grósz Mór és társai bűnügye. Hiva­tali sikkasztással vádolt Diószegi György bűnügye. Junius 18-án: Rablás bűntettével vádolt Zsukovics János és társai bűnügye. Szándékos emberöléssel vádolt Deák János és társai bűnügye. Junius iy én: Súlyos testi sértéssel és hatóság elleni erőszakkal vádolt Okruczki Ferenc bűnügye. (Emlékeztetjük) t. olvasóinkat a f. hó 17-én d. e. 9'/2 órakor történő napfogyatkozásra. T JL N t7 G- T. A kegyes tanitórendiek Zemplónvár- megyében. XVIII. Hudra János k. r. tanártól. Jul, 29 ike fényes lapja házunk történetének ; de fenyes lapja az Zemplén-vó.rmegyének is, mely a nevelés, a műveltség iránt való kitűnő érdeklő­désének, finom tapintatának éppen az által adta legfeltűnőbb tanúbizonyságát, hogy az ünnepséget kiemelve szerény mozgalmi köréből, univerzálissá tette ; megmozdult az egész vármegye s vallláskü- lönbség nélkül kivevé részét mindenki az ünnep­ségből A programm szerint kora reggel 5 és fel órakor volt az első szent mise ; innét kezdve min­den félórában egész 10-ig. Ekkor kezdődött az ünnepies sz. mise, mely fényes segédlettel és és mo­zsarak durrogása közepett tartatott meg. A misét Viczmándy Lajos, prépost és helybeli plébános vég?é. Az evangélium eléneklése után Molnár András, tolcsvai plébános és kerületi espereslépett a szószékre s az ünnepségnek megfelelő kitűnő magyar sz. beszédet mondott, mely utóbb nyom­tatásban is megjelent. Szól a nevelés becséről; az ész, értelem és a szabad akarat fenséges voltáról ös-zeliisonlitva az alantas állati ösztönnel ; kifejti, hogy csak az ember maga a világon az igazi ta- nu'ó lény, minthogy esze nemcsak tulajdon tapasz­talásai álfal, hanem az idegen tapasztalatoknak ösz- szeszerzése által is nevekedhetik ; az állat ellenben mindjárt kicsinységétől fogva tud mindent, a mi nemének fentartásához és céljaihoz tartozik. Görög és római dús példákkal illusztrálja a klasszikus mü/e!tségü férfiú a nevelés szükséges voltát; ki­mutatja, hogy az emberi társadalomnak a íleg­szükségesebb, a leggyönyörüségesebb és leghasznosabb« a tudomány. Magasztalja a tudomány minden ágát, melyekhez csak alapos mesterek vezetése utján le­het jutni; de itt megváltja, vakkor szeretem a tu­dományt, ha a jó erkölcs volt a dajkája s szeretet az építőmesterei-. Végül a tokaji ház alapításáról, az alapítók nemes intencióiról, a kegyes tanitórend magasztos hivatásáról s ennek egy század alatt e vármegyében gyűjtött kiváló érdemeiről szól. A jól felfogott és helyesen kidolgozott beszéd igazi szónoki ékesszólással, nemes páthoszszal előadva,

Next

/
Thumbnails
Contents