Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-06-08 / 23. szám
Melléklet a „Zemplén*' 23-ik számához. épületére. Ekkor már a kirendelt huszárság és honvédség is teljes erőfeszítéssel igyekezett a tűz terjedésének gátat vetni, de hasztalan, mert a tüzet fogott Bajusz József ügyvéd istálója és kocsiszíne, sőt lakóházának födele is égni kezdett. Ezt ugyan óriás erőfeszítéssel sikerült eloltani; de még itt sem bírták a tüzet lokalizálni. Lángra gyűlt a Klein Móric udvarában lévő London Róza által lakott udvari épület és szomszédja Bo- hos Józsefnékeresztépületének a födele is. Bohosné déli szomszédja, Klein fakereskedőnek Szilassy huszárkapitány által lakott háza volt végtére a hely, hol a tüzáradatnak gátat vetettek. Emberfeletti erőt fejtettek ki a huszárok tisztjeikkel élükön, hogy a tűznek néző Klein-féleépület födelét idejekorán leverjék. Nekik köszönhető, hogy a veszedelem még nagyobb és kiszámíthatatlan arányokat nem öltött. Különben általában a rohamosan terjedő tűznél eszeveszett fejetlenség és kapkodás uralkodott; zűrzavar, vízhiány, orditozás, a károsultak jajveszékelése tette rémessé a szerencsétlenség színhelyét. Elismerést és dicséretet érdemel a honvédség és csendőrség, továbbá a városi rendőrség buzgó fáradozásáért, illetőleg kötelességük pontos, lelkiismeretes teljesítéséért. Az egyik károsult előttünk Gyuriszta rendőrtizedest, Fuksz tűzoltó’’, Reclmitzer Gyulát és Pollacsek vendéglőst említette föl olyanokul, kik nemes önfeláldozást tanúsítottak a bősz elemmel való sikeres viaskodásban. A kár mintegy 8000 ftra tehető. Az épületek különben biztosítva voltak. (Művész-vendégek Ujhelyben.) Hirét vevén szerkesztőségünk annak, hogy a budapesti nem zeti színháznak ifjabb tagjai, nevezetesen pedig Lánczy Ilka, Györgyné, Lubinszkyné, György Ilonka, úgyszintén a színi képzőintézetnek egy-két tehetségesebb hölgy tagja, nemkülönben Abonyl Gyula, Sántha, Mátrai, fíátonyl, Tapolczai, Péchy és mások Horváth Zoltán vezetése alatt művészi kirándulást terveznek s céljuk a vidék jobb nevű városaiban 3—4 estére terjedő előadást tartani: lépéseket tettünk müpártoló közönségünk nevében s érdekében, hogy a színművészeinek ez érdemes kis családját városunkba édesgessük. Fáradozásunk nem volt sikertelen. Örömmel fogadták hívásunkat és ígéretüket bírjuk, hogy Miskolczról, esetleg Debreczenböl jőve városunkat még e hó folyamán útba ejtik, ha t. i. S,-a.-Ujhely és müpártoló szép vidékének is úgy tetszik. Lapunk felelős szerkesztője, aki a közbenjárást a »kedves vendégek« és a nagyérdemű közönséggel szemben magára vállalta, előjegyzéseket mától kezdve szívesen teljesít. Alapos reményünk van hozzá, hogy az igazi művészet melegkeblü pártfogásáról ismert városunk és vidékének színházlátogatói seregestül fognak föliratkozni s ekként bebizonyítják azt is, hogy a nemzeti színház művészeit érdemükhöz illő anyagi pártfogásban tudják és akarják részesíteni. Még csak azt kívánjuk itten megemlíteni, hogy a színházi jegyek szétosztásánál a jelenkezés sorrendjére szigorú tekintettel fogunk lenni. » (Mezőgazdasági kilátások.) Lapunk múlt számában tájékoztattuk t. olvasóinkat a vármegye felső járásaiból érkezett tudósítások alapján az ottani mezőgazdasági viszonyokról, ugyanebben a tárgyban pótlólag még a következőket jelenthetjük : Az újhelyi járásban igen kedvező időjárás mellett a növényzet fejlődésében szép előrehaladás üveget. Grávent, a mennyiben annyi mindent nagy kedvvel tanulmányozott, szaktudósnak távolról sem nevezhetjük ; de az nem tagadható, hogy a kor műveltségének színvonalán állt s folyton ha ladt a tudomány újabb vívmányainak, a történelmi újabb fölfedezések ismeretében. Ennyi öröme volt az életben, midőn látszólagos jó sorsában árvának nevezte ma^át, — távol honától. Már nem árva többé. Szép hazánk földje fogadta be hült tetemét. A deregnyei temető gazdagabb lett egy, hunsze- retetre buzditó sirhanttal. Megérdemli, hogy kegyelettel emlékezzünk rá Szerette hazánkat, pár tolta irodalmát és pedig úgy, hogy példa lehet a tehetősebbek számára, kik ama szeretet lángjavai többet tehetnek Grávennál, a nemeskeblü lengyel menekültnél 1 Könyvtára, az iratokkal és levelekkel egyetemben, a nyári hónapokban jön rend:zés alá. A rendezéssel mlts. Lónyay Gábor úr már megbízott két egyént, a kik a könyytárat nagyjából addig is ismerték. Az egyik e sorok Írója, a másik Petro- vies Elek. Vajha a szorgalmas kutatás és rende'és kideríthetné valamit a bo'dogult múltjából 1 A könyvtár a Lónyay-féle gazdag könyvtárral fog egyesittetni; a lengyel könyveket a mostani tulajdonos valószínűleg a lengyel akadémiának küldi a lengyel kéziratokkal együtt. Végrendeletet nem leltek. Nemes élete, elvének tisztasága, a Lónyay- csa'ád iránt táplált barátságos jóakarata, a magyar haza szeretetének buzgó ápolása különben egy nyitott könyv, melynek sorai végrendeletként hangoztatják, hogy drága hazánkon szeretettel csüggjünk, mint ő tette egész életén át. Have pia ?nima 1 Paszlavszky Sándor. mutatkozik ; nevezetesen a szénatermés kedvező ; a nedves és meleg tavaszi időjárás a kalászos növényzet szárát erősen felhajtotta, a magot i gén jól kifejlesztette, sajnos, hogy előbb a cserebogár, később a rozsda, legújabban pedig az árpát és zabot egy csigaformáju bogár megtámadta és megrongálta ; mindennek dacára azonban az ősziek eléggé kedvező aratásra nyújtanak kilátást. A tavaszi kalászosok aratása is sokkal kedvezőbb lesz, mint volt a megelőző években. A takarmány növényzet általában szép és gazdag termést nyújt; úgyszintén a kapás vélemények is bő termésre nyújtanak kilátást. Igen örvendetes jelenség, hogy jégverés eddig nem pusztított. Hasonló értelemben szólnak a Bodrogközről, a tokaji és Szerencsi járásokból érkezett tudósítások is; úgy hogy, vármegyénknek egész területén s minden irányban bőséges aratást várhatunk. Fájdalom azonban, hogy a szüreti kilátások igen szomorúak. Szemmel fölmérve a Hegyalja területét, minden túlzás nélkül mondhatni, hogy e »tejjel mézzel fofyó Kánaánnak* máris két harmad részét semmivé tette a filokszera. Ha a pusztulás oly rohamosan terjed, mint terjedt az utóbbi két év lefolyása alatt, a Hegyalja életének évszámait az egyik kezünk uj- jain megszámlálhatjuk. Pár rövid év leforgása alatt veszendőbe ment Hegyaljánk a nemzeti jólét temetőhelyévé változik. (Városi ügyek.) A f, évi május 31-én tartott képviselőtestületi közgyűlés tárgysorozata következő volt: a gazdasági bizottság a kisdedóvó építésére vonatkozó árlejtés jegyzőkönyvét beterjesztvén, Lángh Nándor ajánlata elfogadtatott s a tárgyiratok a szerződés megkötése végett a város ügyészének kiadattak. A rendőrbiztosnak a rendőri szolgálatnál észlelt hiányok orvoslása tárgyában beadott jelentése véleményes előterjesztés tétele végett a gazdasági bizottságnak kiadatott és a város főbírája utasittatott. hogy a rendőrbiztossal együtt jelentést tegyen arról, hogy mi az oka annak, hogy a rendőrség tavaszi ruháját máig sem kapta meg? Városi mérnök a honvéd-laktanya raktárépületében szükségelt javításokra vonatkozó tervet és költségvetést bemutatván, az árlejtés megtartása végett a gazdasági bizottságnak kiadatott. — Olvastatott a harmadik honvédkerületi parancsnokságnak a laktanya kibővítése tárgyában kelt átirata és ezzel kapcsolatban a vegyes bizottság által felvett jegyzőköny; a laktanya kibővítése tárgyában történt vegyes bizottsági megállapodások jóváhagyólag tudomásul vétetvén, az építkezéshez szükségelt kölcsön felvételének elhatározására a harminc napos közgyűlés jul. 5-ik napjára tűzetett ki, és a város ügyésze utasittatott, hogy a gróf Wallis Gyuláné szomszédos telkéből átengedett területre nézve a szerződést és vázlatrajzot készítse el és terjeszsze be. — A Kassán székelő cs. és kir. mérnökkari igazgatóságnak átirata következtében a képviselőtestület részéről megengedtetett:, hogy általános mozgósítás esetén a betegház a jelenben lovassági gyakorlótérül szolgáló területen a katona kincstár által kiépíthető legyen. — Városi ügyész a Dókus Ernő által ajándékozott földterületre vonatkozó szerződés tervezetét bemutatván — elfogadtatott. — A jogügyi bizottság jelentése következtében a város ügyésze a fehér kőbánya, epreskert és sétatér tulajdonjogi kérdésének kinyomozása körül teljesített munkálatokért 30 ít remunerációban részesittetett. — Végül a mezőrendészetre vonatkozó közbirtokossági megállapo dás tudomásul vétetett. (Fényes esküvő) volt tegnap délelőtt Csörgőn. Csörgői és alsó-regmeczi özv. Héricz Mártonná szül. legenyei Pintér Malvin úrnő bájos leányát, Örzse kisasszonyt, vezette oltárhoz pilisi Pilisy István szabolcsvármegyei földbirtokos. Nyo- szolyó asszonyok voltak: Thuránszky Lászlóné és Fetrovay Jánosné úrnők, a násznagyi tisztet a menyasszony részéről Pintér Ferenc, a vőlegény részéről Erős György viselte. Mint nyoszolyó leányok Hericz Mariska és Etelka, Bydeskuthy Örzse, BydeskuthySaroX'a. és Viczmándi Mariskaurhölgyek; mint vőfélyek Pilisy László, Pintér István, Szikszay György, Pilisy Géza és Pintér Jenő szerepeltek. Az esketés szertartá-a után, melyet Szinyey Merse József, kassai kanonok, végezett, a násznép s a nagyszámú vendégsereg lukullusi lakomára gyűlt egybe, melynek elköltése után a fiatal párt a boldog férj díszes négyes fogat 1 röpítette otthonukba: a szabolcsvármegyebeli F.perjeskrre. (Nyári mulatság). Az újhelyi polgári olvasókör nyári mulatságát /. hó 15-én (kedvezőtlen időjárás esetében pedig 22 én) fogja a »Torzsáson« megtartani. (Eljegyzés). Kun József, miskolezi k. törvény- széki jegyző, közelébb jegyezte el Ujhelyben Kossuth Hona kisasszonyt, özvegy Kossuth Gusztávnénak kedve« és szép leányát. 1 (Eljegyzés). Hriczó János, upori g. k. tanító, eljegyezte Szuchy Mihály kántor-tanitó kedves leányát, Emíliát, Hosztoviczán. (Gyászhir.) Ihnatkó Ágoston, végzett joghallgató, Ihnatkó Emil gálszécsi g. k. lelkész öcscse május 29 én, 24 éves korában Gálszécsen elhunyt. — A boldogult ifjú egyik legjelesebb hallgatója volt a tudományos egyetemnek s mint III. éves jogász elnöke a zempléni egyetemi ifjak egyesületének. — Ritka szép tehetsége, megnyerő kedves modora, férfias és feddhetetlen jelleme, érett gondolkodása a legszebb reményekre jogosította hozzátartozóit, közbecsülést biztosított számára az ös- merösök körében. — Temetése nagyszámú tisztelőinek igaz részvéte közt május hó 30-án volt Gálszécsen, — Áldás emlékére! (A kir. törvényszékről). A nyomor, mely annyi bűnnek volt már szülője, vitte rá Rostási Károlyné, szül. Novakovszki Antónia upori postamesternőt, hogy a kezelésére bízott hivatalos pénzekből nagyobb összeget elsikkaszszon. Az Amerikába kivándorlottak által családtagjaik részére hazaküldött pénzes leveleket fosztotta ki tartalmuktól és igy az államkincstárt 1600 ít erejéig megkárosította. —Asikkasztást mégjó ideig űzhette volna, ha az Amerikából hazaérkezett Vágás György a múlt évi augusztusban tudomására nem jön, hogy az általa Amerikából még májusban nejének küldött 1025 ft rendeltetési helyére meg nem érkezett. Feljelentést tévén, a megindított nyomozás kiderítette, hogy a levél az upori postahivatalban veszett el, s ekkor jöttek nyomára a többi sikkasztásoknak is. — A folyó hó 6-án tartott végtárgyaláskor Rostási Károlyné a sikkasztások nagyobb részének elkövetését maga is beismerte, de az 1025 ftos levél elsikkasztását tagadta, sőt teljesen ártat lan egyéneket akart a sikkasztás gyanújába keverni; azonban a bíróság Képes Gyula kir. tvszéki biró elnöklete alatt, beigazolva látta Rostásiné ellen ezt a sikkasztást is és Biringer Artur kir. alügyésznek vádbeszéde s a károsult postakincstárt képviselő Siket Traján postafelügyelő előterjesztése után Rostásinét hat rendbeli sikkasztás büntette miatt öt évi fegyházra Ítélte, dacára annak, hogy a védelem részéről Reviczky Pál ügyv. jelölt ügyes védbeszé- dében minden módon iparkodott a vád argumentumait meggyengiteni. (Rehabilitálás.) Lapunknak ez évi 17-ik számában közölve volt, hogy Dobozi István, s.-a.-újhelyi gyártelepi munkás, korcsmái verekedés közben egyik cimboráját késsel megszurta, s hogy tettest emiatt a rendőrség feljelentette. Tartozunk a nyilvánosság előtt köztudomásra hozni, hogy Dó- bozi, a s.-a.-újhelyi j. szolgabirói hivatala által, bizonyítékok elégtelensége miatt, az ellene emelt vád súlya alól felmentetett. (Pótvásár.) A keresk. minister megengedte, hogy Lelesz községben a f. évi ápril hó 28-ára esett, de elmaradt országos vásár helyett f. hó 30 án pótvásár tartassák. (Szeszélyes villám.) Erdő-Bényén a tokaji takarékpénztár tulajdonát képező egyik házba f. hó 6-án d. e. 11 órakor villám csapott be. A villám a ház kéményét keresztben ketté vágva, onnan egy követ kicsapott s az ez által támadt résen kivillanva négy helyen gyújtotta meg a házat. Bent a konyhában egy kis gyermek állott. Szegényke a nagy csattanástól elájult s a szétrombolt kémény hulladékai elbontották. Szerencsére azonban az ijedtségen és egy gyenge horzsoláson kívül nagyobb baja nem érte. Ä lángolni kezdő házfedelet is hamarosan eloltották. (A diák majálisról) szóló tudósítást lapunk Csarnok rovatában találják t. olvasóink. T A N Ü G Y. A kegyes-tanitórendiek Zemplénvár- megyében. JLVII. Hudra János k. r. tanártól. Ugyanazon évben Sz. Alapitónk ünnepét is a szokásos fénynyel tárták meg. Nem hiányzottak akkor sem a magyarnyelven előadott pásztorjátékok, a melyeknek díszes közönségét ugyancsak a megyei intelligencia képezte, kik nem győzték köszönetüket és hálájukat eléggé tolmácsolni az intézet igazgatóságának. A mű szerzője Kiss Ignác, tanár. Ily előadások későbben sem szűnnek meg egészen; p. o. 1819-ben drámai előadást tartanak a második félévi vizsgálatok alkalmával; 1840 ben Vindiss tanár által készített pásztorjátékot adnak elő Grosser tartományi rendfőnök tiszteletére. 1810. aug. 10-én Rajner fg.. Ferenc császár és apóst. kir. testvérének látogatása nevezetes. Tanulmányi útjában betért S -a. Ujhelybe, s miután a vármegyeházán megtekintő az archívumot, egyenesen a kollégiumba jött. Az igazgató a kollégium előtti cinteremben, nagy sokaság jelenlétében, hazafias beszéddel üdvözölte, mit a fhg szívesen fogadván, kis pihenőre az igazgató lakására tért. Rövid félórai társalgás után megszemlélte a második emeleten levő iskolákat, a házi könyvtárt ; megdicsérte a ház tisztaságát, az iskolának helyes berendezését, a könyvtár gazdagságát s a könyvek ügyes elhelyezésében nyilvánuló gondosságot stb, Látogatásának befejezésével az igazgatót ebédre hivta a vármegyeházához, melynek végeztével 2 és fél órakor Tokajba távozott. Ezen felhozott példákból is szembetűnő, hogy