Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-01-19 / 3. szám
Melléklet a „Zemplén“ 3-ik számához Pfeiffer Gyula, Polányi Gyula, Sebeők Kati, IV. A jó parthie. (Élőkép.) Élőadják: Ambrózy Nándorné, Répássy Olga, Rác?. Ernő, Polányi Gyula, Thu ránszky Lászlóné, Thuránszky László,Wünsch Albtn. V. Egy szellemeim hölgy. Vígjáték i felv. Irta: Bérezik Árpád. Szereplők: Jenő Reviczky Pál, Bella Csuka Jolán, Szőllősy Ilma Major Ilona VI. Uzsonna után. (Élőkép a rococo időből.) Előadják: Bydes- kuthy Sarolta, Chyzer Margit, Dókus Róza, Major Ilona, Pilissy Nándor, ifj. Rát?. Ernő, Vályi Ella. Helyárak: Alsó- és középpáholy 8 ft, oldalpáholy 6 ft, támlásszék i ft, 20 kr., körszék 80 kr., emeleti támlásszék 50 kr., állóhely 40 kr., karzat 20 kr. Jegyek előreválthatok Szentgyörgyi Vilmos kereskedésében s előadás estéjén a pénztárnál. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete 7 órakor pontban. Az erősen fütött színház, reméljük erősen tömve is lesz ! (A ma esti műkedvelői előadáson) városunk legszebbjei, legelőkelőbbjei vesznek részt. Tekintve, hogy a rendezők fáradtságot nem kiméivé mindent elkövettek, hogy szépet s újat mutassanak be; tekintve, hogy a jegyek igen keresettek ; hisszük, hogy az élvezetes műkedvelői est, nem csak a jótékony célra lesz jövedelmező hanem kellemes emlékeket is hagy maga után. Csak azt sajnáljuk, hogy a városunkba is ellátogatott influenza többeket fog megfosztani az élvezettől. Azokat, kik a színházba talán a rósz fűtés, vagy meghűléstől való félelem miatt nem mernének eljönni, bátoríthatjuk a kellemes hírrel, hogy a színházi helyiség már most is igen jól be van fűtve, s a nagy bundát meg lábzsákot bátorságosan otthon hagyhatja még a gyöngébb nem is. (Az influenza.) Vármegyénknek több pontjáról jelentik, hogy az influenza terjed. Kétségbe vonhatatlan, hogj' már Ujhelyben is felütötte fejét. Vannak családok, ahol mindenkit ágyban fekvő beteggé tett. Az iskolák népsége még tartja magát bár az is bizonyos hogy az egyes osztályokban a növendékek sora napról-napra ritkul. Lapunk nyomatása közben értesültünk, hogy a M. É. K. V. gyártelepén alkalmazottak közül 83 munkás, az Ujhelyben fekvő huszárok közül 48 közvitéz szenved influenzéban. A k. r. gimnáziumnak 31 betege van; a tanárok sorából egyet szintén ágyba döntött a muszkahordta influenza. A hivatalos részben ide vonatkozólag közölt belügyministeri rendeletre felhívjuk olvasóink figyelmét. (Lapunk legutóbbi számában) jelezve volt, hogy a városunkbeli ágostai^ hitvallásuak önálló gyülekezetté alakultak. Ide vonatkozólag protestáns körökből a következő sorokat vettük: sAz önálló egyház alakítása oly csendben történt meg, hogy arról az ev. ref. egyház mai napig sem lett értesítve. Miután pedig az ágostaiak és reformátusok itt unióban éltek, az anyakönyvek a ref. lelkész által együttesen vezettettek, az egyházi adóhoz hozzájárultak : magyar emberhez illő módon szándékokról és elhatározásukról értesíthették volna előzetesen is azt az egyházat, mely anyaként fogadta az ágostaiakat kebelére, s ez a jó anya megérdemelt volna legalább egy istenhoz- zádot. Mivel pedig a különválásnak törvényes formái is vannak s az be nem tartatott: a ref. egyház prezsbitériuma a hallásból megtudott különválást püspökéhez bejelentette. Különben legyen áldás az újonnan alakult egyházon !« (A bodrogközi tiszaszabályozó társulat) igazgató-választmányának f. hó 16-án tartott üléséről tudósítónk következőket jelentik A választmányi A pattanásra a bárókisasszony megijedt,, kezéből elejtette a drága gombokat s az lekerült a kocsi alá, a porba. Mikor meglátta a nagyot ugrott Jábest, oly jóizüt nevetett furcsa ugrásán, hogy a pitykegombokat észre sem vette. Mikor már jó távol voltak, akkor meg az jutott eszébe, hogy milyen szép fiú volt az az ugró. A gombok oda voltak, a kisasszony el is felejtkezett róluk, a két gróffiu meg szégyelte kérni. Jábes sokáig nézett a hintó után, azt gondolta amint nézett, hogy milyen jó urnák lenni. Mikor eltűnt szemei elől a hintó, ismét feltért az ut közepére és folytatta útját, de alig tett 8—10 lépést, valami csillogó szemébe tűnt és felvette. Nézte, nézte az apró sárga gombokat, meg a gombok csúcsán azt a csillogó-billogó meg villogó valamiket s azt gondolta, hogy jók lesznek azok a gombok neki, úgy is hiányzik már egy-kettő ruhájáról. Nem is gondolkozott sokáig, hanem mindjárt leült az árokpartra és a hiányzó gombok helyére felvarrt az aprókból. A hintóba ezalatt beszélgetnek, beszélgetnek, mig az egyik gróffiu a bárókisasszony keztyüjét gombolgatta, de mert a gróffiu is mentül tovább szerette volna gombolgatni, meg mert a bárókisasszony sem bánta ha sokáig gombolgatja is, — az lett a vége a gombolgatásnak, hogy az aranygombnak a teteje levált a füléről. A gróffiu a zsebébe csúsztatta, vagy csak akarta csúsztatni a gomb tetejét, mert mellé csusz- szant biz’ az, le potytyant az is az útra. Jábes mikor felvarrt vagy két gombot a kis ülés, mely ez évben az első volt: Mailáth József gf. elnök, Sennyey Miklós br. alelnök, Szokolay Emil folyamszabályozási kir. főmérnök, Diószeghy János igazgató, Révy Géza Viktor tár. főmérnök, Argalács Márk, Dókus Gyula, Kossuth Lajos, Kun Frigyes, Láczay Elek, Meczner Gyula, Sze- kerák Kálmán, Szerviczky Ödön, Ullrich Vilmos választmányi tagok, továbbá Csuka Ödön jegyző, Szeghy Ágoston és Bodnár Péter társulati hivatalnokok jelenlétében úgyszólván vita nélkül folyt le. Elnök az újonnan alakult választmányt meleghangú szavakban üdvözölvén, visszapillantást vetett a múlt évben teljesített munkásságra ; azután ösmertette a tárgyalandó ügyek lényegét, kifejezést adván a legújabban szokatlanul rohamosan érkezett ministeri intézvények fölötti aggodalmának is. Az igazgatói és főmérnöki jelentések után, melyek tudomásul vétett, a földmivelési minister- nek három nevezetesebb intézménye került tárgyalás alá. Az első a latorczai védvonal megállapítása; a második az 1890. évi költségvetés helybenhagyása alkalmából a védtöltéseknek a 1888. évi árvizmagasságon felül egy méterrel emelését, úgyszintén az ekként keletkező kiadási többlet fedezetéről való gondoskodást, a harmadik Fráter Sándor fellebezése folytán egy főmérnöknek a panasz megvizsgálása végett leendő kiküldetését jelezve a társulat képviseltetése iránti intézkedést teszi a társulat kötelességévé. Az első és második helyen említett intézmény tárgyában a ministerium- hoz felirat határoztatok ; még pedig oly értelemben, hogy miután a felső vizek határa még nem ismeretes, de meg a meder elfajulásokat a társulat önerejéből nem képes megakadályozni s átvágások lesznek szükségesek, mig tehát mindezek a kérdések megoldva nem lesznek, a latorczai védvonalat biztosan kijelölni sem lehet. A védmüvek- nek egy méterrel való emelését a társulat készségesen teljesítené, de miután kint lévő követelése 27000 ft körül jár, kölcsönt pedig, minthogy az eddiginél súlyosabb terhet elviselni már alig lenne képes az érdekeltség, mert ja_ társulat a maximális- ter terheltetés mértékét már elérte, —kérnie kell a ministert, hogy vagy tekintsen el az egy méteres töltésemeléstől, vagy ha azt múlhatatlanul létesítendőnek tarja, gondoskodjék a hozzávaló eszközök előteremtéséről. Felkérettek továbbá a földmivelési és pénzügyi ministerek, hogy a tetemes összegre emelkedett hátrálékok sürgős és erélyes behajtása iránt intézkedni méltóztassanak. A Fráter Sándor panasza tárgyában kelt intézvény tudomásul vétetett s a kiküldendő főmérnök által meghatározandó határidőben a társulat képviselésével Sennyey Miklós br. alelnök, Diószeghy János igazgató, Kun Frigyes igazgatósági tag és Révy Géza Victor bízattak meg. (Az izraelita nőegyesület) által S.-a.-Ujhelyben f. hó 12-én rendezett táncestén Behrmatin Li- pót rabbi elhalálozása miatt csak gyérszámu közönség vett részt; mert legtöbben, akik a mulatságra készültek, abban a hiszemben, hogy a táncest bizonyosan el fog napoltatni, otthon maradtak. így történt, hogy az egyesület pénztára most csak 9 ft 06 krnyi hasznot húzott a máskor fényes sikerű táncestéből. (A nyilvános számadás közlése jövő számunkra maradt. Szerk.) (Farsang). Az újhelyi polgári olvasókör batyubálját nem mint lapunk múlt számában jeleztük: febr. i-én, hanem azon hónap 15-ik napján rendezi a városi színházteremben. A mulatság iránt, melyet a febr. i-i vasúti bál és 8-iki tűzoltó piknik lajbijára, ismét útnak indult, betérve, tanyába, majorba, szolgálatot keresni. Amint betért egy nagy majorba, az uraság fiának feltűnt Jábes lajbigombja. — Mutasd azt a gombot 1 mondá az urfi. Nézi, nézi, majd oda hívta atyját is. Az persze mindjárt felismerte az apró gombban a kincset. — Eladó az a két gomb ? kérdé Jábest. — Az nem, de ezek igen. Ezzel Jábes előhúzta tarisznyájából a füzért. Apa, fiú majd hanyatt estek a kincs láttára. — Hogy adod ? kérdé az uraság. — Hát mit ád érte ? — Tudod mit? . . mondá az uraság fia. Tegnap kaptam atyámtól gyönyörű öltözet ruhát, ezüstsarkantyus csizmát meg ezüstfokost, kalapot drága darutollal — tested olyan mint enyém, ha kell, cseréljünk. Kapsz még ráadásul egy teli erszényt. — Hát csapjunk rá 1 mond Jábes. És parolát adtak egymásnak, hogy kész az alku. Jábes ott mindjárt felöltözött az urfi ruhájába, másik gúnyáját meg szépen összehajtogatta, bele tette tarisznyájába és uriasan felkészülve, tele erszénynyel útnak indult szolgálatot keresni. Hogy az országúton ment, horgasztott fejjel, földre szegzett tekintettel, ismét talált valami fényes füleden apró gombfélét, mi nem volt más, mint a bárókisasszony keztyüjének a gombja. Ezt is szépen eltette mellénye zsebébe. Uj kabátjáról ismét levásott egy gomb, hát miatt halasztottak farsang végére, városszerte nagy az érdeklődés s a közhangulat után ítélve, az intelligens elemek osztatlan részvétele biztosítja fényes sikerét. De valósággal és természetesen is igy kell annak lenni, mert Ujhely idei farsangi prog- rámlapja csaknem üres; már úgy értve ezt, hogy olyan mulatság, mely minden kényesség és fesz nélkül vonhatja egy kalap alá a város disztingvált polgár-családait, a prográmban e batyu bálon kívül más nincsen, és amennyire a rendezés helyesen és figyelmesen vezetett előmunkálatait ismerjük: végeredményében a legkedvesebb (és legolcsóbb 1) mulatság teljes sikerét látjuk biztosítottnak. (Az újhelyi polgári olvasókör) évi rendes közgyűlését f. hó 25-én, mához egy hétre, d. u. 2 órakor fogja saját helyiségében megtartani. (Batyubál). Az újhelyi önkéntes tüzoltó-egye- sület hagyományos és még hozzáteszszük: mindig kedves és látogatott batyubáljának határnapját febr. hó 8-ára tűzte ki. (A zemplénvármegyei kaszinó) február hó 9-én d. u 2 órakor évi rendes közgyűlést tart. (Áthelyezés). Mihelyi József, római kath. káplán, Ujhelyből Monokra helyeztetett át. (Kettős eljegyzés.) Szekeres3 József, mogyoróskai lakos, gazdatisztnek nagyobbik leányát, Erzsikét f. hó 2-án jegyezte el Chotvacs Mihály sókuti-, Ilonka nevű kisebbik leányát pedig ugyanakkor Loykó Imre pazdicsi ev. tanító, (A törvényszékről.) Messzeföldön nem volt párja T.-Volován a féllábu Stefunyák Jánosnak — a gyújtogatásban. Az egész falu rettegett tőle, ha falábával a házak körül bicegett, mert a kire megharagudott, azon vette magát észre egy meg sem álmodott napon, hogy ég az eresz a feje fölött. El is ítélte a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék gyújtogatás miatt két évre, — minthogy ezen ítélet jogerőssé nem vált, 1888. évi júniusban, Stefunyák Jánost a vizsgálati fogságból szabadon bocsátották. Alig volt otthon két hónapig, 1888. évi szeptember 12-én este újra kigyuladt a község, s 5 ház a melléképületekkel együtt hamuvá lett. A lakosság a tűz keletkezésének színhelyén felfedezte a féllábu Stefunyák falábnyomait, s igy a gyanú Stefunyákra esett. Megindították tehát ellenében a bűnvádi eljárást és ismét vizsgálati fogságba helyezték. Ebben az újabb bűnügyben hozott Ítéletet f. hó 9-én a kir. törvényszék, s minthogy a gyújtogatás vádját kétségtelenül beigazolva nem látta, a vádlottat felmentette. De Stefunyák felmentésének nem sokáig örülhetett, mert időközben leérkezett az öt terhelő másik gyújtogatásra vonatkozólag a m. kir. kúria Ítélete, mely büntetését hat évi fegyházra felemelte s igy a helyett hogy Tót-Volova hegyes vidéke felé vette volna útját, a kir. törvényszék fogházába kisérték, hogy ott elszenvedje méltó büntetését. — Topolovkán a múlt évi augusztus hó 15-én tartott búcsú alkalmával összeverekedtek a barkói legények a hegedűs-falvi és topolovkai legényekkel s a verekedés következése az lett, hogy Hudák János és Mihalkó Mihály topolovkai lakosok a kapott sebek következtében pár nap múlva elhaltak. Porvazsnyik János barkói lakos súlyos testi sértést, Hudák Jánosné topolovkai lako3 pedig könnyű testi sértést szenvedett. A kir. törvényszék f. hó 13-án tartott végtárgyalása alkalmával a verekedésben résztvevők közül id. Zsmilykó Stofej János barkói lakost halált okozott súlyos testi sértés miatt harmadfél évi börtönre, — ifj. Zsmilykó Stofej János, Zsmilykó Stofej Mihály, SzOták János, szépen levette ócska kabátjáról az egyik fényes gombot és a legelső csárdában felvarratta. A csárdásnénak meg, aki oly szívesen felvarrta azt a gombot, azt mondta, hogy most már szívességiért övé lehet az a viselt mándli. Elneveti magát a csárdásné, hogy ugyancsak minek kellene az neki ? Mit csinálna ő azzal ? Inkább adja neki azt a viselt kis lajbit, azzal az egy fényes gombbal. — Többet ér az ! mondá Jábes, fogadja csak azt el. És a csárdásné elfogadta avval a gondolattal, hogy majd jó lesz urának esőben, szélben. De mily nagy lett csudálkozása, midőn kutatta zseb- jeit a söntésben, mikor ott talált az egyik zseb- jében egy százas bankót igaz pénzben. Mindjárt is azt gondolta, hogy aligha nem valami hercegfi az a fiatal és most urizálásból utazik 3 azért igy, nehogy felismerjék. Más ember agyában hogy is születhetik olyan gondolat, hogy rósz kabátot ajándékozzon egy nőnek, melynek zsebében százas van ? Mindjárt is marasztotta, hogy legyen egy kis darab ideig még vendége és nézze meg a környéket, a lalu urának, a bárónak világhírű kastélyát, mely egy darab kőből van kifaragva; meg nézze meg a hires angolkertet, melyben egy narancsfa is van, meg nézze meg benne azt a kris- tályvizü tavat is, melyben arany, ezüst halak úszkálnak. Jábes örülvén a vendégmarasztásnak, csak ühm-getett, meg bóllongatott, hogy úgy lesz, megnéz mindent. (Folyt, köv.)
