Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-19 / 3. szám

Midlo János és Porvazsnyik János barkói lakoso kát, mint bűnsegédeket, egyenként hat-hat havi börtönre, — Bangó János, Fantos János, Csűr- lej Mihály, Hiskanyin Jurkov János, Janoskó Já­nos és Minarcsik Rada Pál hegedüsfalvai lakoso­kat pedig közrend ellen való kihágás miatt egyen- kint nyolc-nyolc napi elzárásra Ítélte. (Halálozás.) Parnói Molnár János, magánzó, e hó 16-án Kassán életének 71-ik évében hosszas szenvedés után meghalt. Tegnap délután fél 4 óra kor temették el a mészáros-utcai gyászházból. A megboldogultat, kit testi gyöngeség éveken át a beteg szobához láncolt, hitvesén és két gyermekén kivül nagyszámú rokonság, ezek között fivére Molnár István vármegyénk főispánja is gyászolja. Béke legyen a sokat szenvedett agg tetemén ! (A tolcsvai izr. nőegyesület) alaptőkéje ja­vára f. hó 8-án sikerült táncmulatságot rendezett. Falülfizettek : Ecsedi Béla 5 ft, Mandel Imre 3 ft, Schönfeld Ede 3 ft, Róth Aladár 2 ft, König Ig­nác 2 ft, Woyt N. 2 ftot. (A mádi önk. tüzoltó-egyesület) f. hó 12-én tartotta zászló felavatási ünnepségét. Az egyesü­let özv. Saxlehner Andrásné úrnőt (Budapest) nyerte meg zászlóanyául, ki azonban a közbejött családi gyász miatt meg nem jelenhetvén, a zász lóanyai tisztségben őt Molnár Dóbiás Berta úrnő helyettesiteite. Az ünnepség esti 6 órakor kezdő­dött, mikor a helyettes zászlóanya hat fehérbe öltözött koszorús leány kíséretében az ünnepség színhelyén megjelent és Somogyi József plébános, mint az egyesület elnöke által meleghangú és csinos beszéddel üdvözöltetett. A szokásos szalag- felkötés, szögbeverés, megkoszorúzás s egyéb for- maiságok után a fölavatott egyesületi zászlót fák­lyásmenetben, zeneszó kiséret mellett a város ut­cáin végig hordozta a tűzoltóság. A zászlószente­lést reggelig tartó sikerült táncmulatság követte, melyen a Mádról és vidékéről jelenvolt vendégsereg 272 ft 70 krnyi felülfizetéssel gyarapitotta az egyesület vagyonát.*) (Páczinból Írják:) »Sok olyan asszony kellé- nék minden községbe, mint Szabó Andrásné, a mi községünk birónéja. Olyan derék magyar me­nyecske ez, aki utast, szegényt, özvegyet, árvát, akár éjjel, akár nappal szívesen lát házánál, — megosztja velük meleg szobáját, az éhezőnek eledelt, a szomjazónak italt nyújt, a rongyba burkolt szegény árvagyermekeket pedig fölruházva bocsátja el magától.* Sokáig éljen! (Farkasok garázdálkodása.) Szinnáról Írják, hogy a sztarinai erdőségekben nagyon elszaporodtak a farkasok. Nemcsak a juh-falkákból veszik ki prédájukat, hanem éhségtől űzötten ellátogatnak a falvakba is, hol ellenükben már az emberek élete sincs biztosságban. Sztarina község a garázda farkasok ellen hivatalos vadászat elrendelését kérte. (Hasznos tudnivalók.) Olajt varrógépek, lő­fegyverek stb. számára készíthetünk következő mó­don : tiszta üvegbe egy ujjnyira nagyon apró se­rétet teszünk s ráöntünk táblaolajat, vagy köröm- zsirt, s tegyük olyan helyre, a hova a nap süt s ! hagyjuk 3—4 hétig állni, aztán leszűrjük a tiszta ! olajat mis üvegbe Ezen olaj most mindennemű ' finomabb gépek számára jó, ha táblaolajból van j készítve, órás is használhatja. Minthogy a gép- J olajnak magas ára van, e szerint a gondos házi­asszonyok ügyeimébe ajánljuk a gépolajnak ezen egyszerű, olcsó készitésmódját. Irodalom. A .Vasárnapi Újság* jan. 5-iki száma következő ér­dekes tartalommal jelent meg : Szabadságharcunk emlékeiből. I. (Damjanich János tábornoknak őzvegye birtokában levő, eddig ismeretlen arcképével.) — Újév napjára. 1890. Költe­mény. Rudnyántzky Gyulától. (Képpel.) — Novemberben. Költemény. Apostol Bertalantól. — Jáhel. Elbeszélés. Irta : Baksay Sándor. (Roskovics I. rajzával. — Magyar emlékek Izmidben. (Nikodemia. Thököly számiizetési helye rajzával.) Kunoss Ignáctól. — Magyar levél Mexikóból. Bánó Jenitől. — Világfelfordulás. Verne Gyula regénye. (2 képpel.) — Gf. Károlyi Alajos. (Arcképpel.) — A német színház égése. (Bi- ezó Géza két rajzával.) — Terézia brazíliai császárné. (Arc­képpel — Csevegés a divatról. (Két képpel.) — Orosz tör­ténetek : Mi kell a színház igazgatósághoz ? — Irodalom és Művészet. —Közintézetek és egyletek. — Mi újság? — Ha­lálozások.— Szerkesztői mondanivaló. —Képtalány. — Sakk­talány. — Heti naptár. A .Vasárnapi Újság* (előfizetési ára negyedévre 2 ft, a .Politikai Ujdonságok*-kal együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-uteza 4- sz.) megrendelhető a .Képes Néplap* leg­olcsóbb ujsá3 a magyar nép számára, félévre 1 frt. Rendkívüli irodalmi sikereket arat a »Magyar Szemle« ezen Budapesten megjelenő kitűnő szépirodalmi hetilap. A közönség tetszése kiséri \e lap reformált működését: nemrég kitűzött pályázataira pedig ötvennél több pályamű érkezett, melyek közt több igen becses munka van. Ajánljuk e derék szépiodalmi s kritikai heti lapot olvasóink becses figyelmébe. A »Magyar Szemle« kiadóhivatala (Budapest, uj-utca 14.) kívánatra szívesen küld ingyen és bérmentve mutatványszámokat. ,A Képes Családi Lapok* szépirodalmi és ismeret- terjesztő képes hetilap már tizenegy év óta küzd hazafias lelkesedéssel és kitartással nemzeti irodalomunk bástyáján, már tizenegy év óta lobogtatja a nemzeti művelődésnek s Ízlés nemesítésnek a zászlaját, s most is, a midőn Brankovics György jeles szerkesztése mellett már tizenkettedik évfolyamába lép legelőkelőbb, a legkitűnőbb Írók és Írónők müveivel indul — a nemzetiségünket még mindig fenyegető s hazánkkat sáska raj­ként elözönlő német szépirodalmi lapok elleni hadjáratra. A, Képes Családi Lapok* munkatársai: Jókai Mór, Tolnai Lajoss Mikszáth Kálmán, Dalmady Győző, Temérdek (Jeszemzley *) A ielülfizetők díszes névsorát jövő számunkban fogjuk kiadni ! Szerk. Dániel), Lauka Gusztáv, Brankovics György, Rudnyánszky Gyula, Pósa Lajos, Prém József, Dr. Sziklay János, Palágyi Lajos, Inczédy László, Muray Károly, Méry Károly, Petry Mór. Dr. Roditzky Jenő, Benitky Bajza Lenke, Büthner Lina, Na gyvárady Mira, Kuliffay Benitzky Irma, Hevesiné Síkor Margit, Fanghné Gyújtó Izabella, Gaál Karolin, Karlovszky Ida, Harmath Lujza, stb. stb. Vájjon ki cserélné fel ez előkelő szellemű kamatok termékeit a külföld müveivel! Magyar ember bizonyára nem ! S a magyar nő még kevésbbé. — A. Képes Családi Lapok* az összes szépirodalmi lapok között legélénkebb s legváltozatosabb. Tartalma az irodalom minden válfaját felöleli; képei a leghíresebb festők müveit mutatják be ; * Hölgyek Lapja" cimü divat melléklete a legújabb divatképeket hozza s a növelés az egészség, a gazdaság a kertészet s a konyha téren nincs oly kérdés a melyet ne tárgyalna . Regény mel­léklete« három négy eredeti regénynyel ajándékozza meg éven- kint előfizetőit. .Zóldboritéka* telve van mulatattó apró­ságokkal s talányokkal, melynek megfejtői értékes jutalmakat kapnak : s a .Képes Családi Lapok* dacára e sokoldalúságnak, mégis bátran kezébe adhatók a család minden rendű és korú tagjának, dacára gazda tartalmának mégis a legolcsóbb szépiro­dalmi képes hetilap Előfizetési ára .Hölgyek Lapjával* s a .Regénymelléklettel* együtt egész évre 6 ft félévre 3 ft negyd- évre 1 frt 50 kr o. é. s a kiadó hivatal (Budapesten, nagy­korona utca 23 sz.) melyhez az előfizetések legcélszerüaben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. 5—6 EŐZGrAZDASÁGr. Figyelmeztetnek mindazon tenyésztők, a kiknek eladó bikáik vannak, hogy azokat a születési évöknek, leszármazásuknak és áruknak megjelölésével a gazdasági egylet elnöségéhez az 1890. évi január hó végéig jelentsék be. Azok megvizsgálása és el­helyezése iránt az intézkedések február havá­ban fognak megtörténni. Felhívom egyszersmind a közönséget, hogy a melyek bikaszükségletöket a vár- megyei gazd. egylet utján akarják besze­rezni, ebbeli kérelmüket a f. évi februárét, i°-ig a gazdasági egylethez adják be. hó K vényükben lehetőleg jelöljék ki a tenyészd? j a melyből akarják bikáikat beszerezni. S.-a.-Ujhely, 1890 évi január hó 7-én. Viczmándy Ödön, gazd. e. h. elnök. Az njév első napjával dúsan felszerelt konyhakerti és virág-mag raktárt nyitott meg Budapesten az Arany János- utca 11. szám alatt Szávoszt Alphons az »Országos magyar gazdasági egyesület« pártfogása alatt álló termény és bizományi üzlet tulajdonosa. Midó'n Szávoszt urnák, ki üzletét példás rendszerességgel és igazi magyar kereskedői szellemben vezeti, cégének 16 éves fennállásához őszintén szerencsét kívánunk, örömmel üdvözöljük vállalatának a konyhakerti és virág-magvak külön osztálya hozzácsatolása által történt kiterjesztését, teszsziik ezt annál inkább, mert nevezett céget ezen — nem kevés költ- séggel járó — intézmény létesítésében vezérelte ama törekvés, hogy nagyszámú megbízói érdekeit magszükségletük beszer­zésénél, úgy kényelem —- mint pontos és lelkiismeretes kiszol­gálás tekintetében elősegítse. A cég soliditása gazdaközönségünk előtt eléggé ismert, s igy vállalatának ezen uj ágát bízvást ajánl­hatjuk a gazda és kertészkedő közönség figyelmébe. A díszes árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. GONDOLATOK. A harminc év korul járó nö érzi, hogy az élet fordulóutján áll. Szelleme kifejlett, megérett s ő szép, minő még nem volt soha és nem is lesz többé. Pár év van előtte csak, azután, ha még oly lassan is, de lefelé halad, s e tudat megre­megteti. Még választhat, még lebilincselhet. S ő választ és lebilincsel. A leány rajong, a kifejlett asszony úgy élvezi a szerelmet, mint egy valósá­gos »gourmand*. Boldog az, akit szeret. A ho­mályt fény, melegség s dicső költészet ara­nyozza meg. A hűség — a szív becsülete. Tűrt szenvedéseket csak szerető lelkek képe­sek megbocsátani és elfeledni. Az örök szeretet annyi, mint örök bocsánat. Milyen a rósz asszony ? A rósz asszony férjének hajótörése; szélkakasa a háznak; egy guttapercha esőköpönyeg, melybe a szelíd intés esője nem hatol be ; férje erszényének huzótapasza ; egy foly­tonosan zümmögő darázsfészek; a szidalmazás és bántalom élő szótára ; végül mindaz, mit az ember eléggé le nem irhát, hanem csak forrón imádkoz hat, hogy: Uram, ments meg a gonosztól! Ha látjuk, minő az istenalkotta élet, nem te­hetünk jobbat, mint megköszönni, hogy megal­kotta a halált. (Dumas S.) HUMOR. A haragos főherceg. Dunakeszin történt ez a furcsa eset, mit a »Kecskemét* következőleg ad elő : A lefolyt őszi zárógyakorlatoknak egy rend­kívüli mulatságos epizódja nem került bele a la­pokba. Érthető dolog, mert a generális ur szörnyű büntetés terhe alatt tiltotta meg az eset tovább­adását. De mert nekem a generális ur nem pa­rancsol, én bizony elmondom amint történt, a publikum gyönyörűségére. A Fóth-környéki had­gyakorlatok első napján Albrecht főherceg kocsin érkezett meg a gyakorlatok kiindulási pontjához Ott már várt reá a mellé beosztott ezredes és két közlegény, a főhercegnek pompásan fölnyergeit paripájával. A főherceg szokatlanul haragos és komor arculatú volt, mikor az ezredes jelentését átvette. A ráncok homlokán megduplázódtak, szemöldöke idegesen mozgott s kardja meg-meg- zörrert. De azért a jelentést meghallgatta s elő­vezették a paripát, melyre fel kellett volna szállnia. De a főherceg nem szállt föl. Kétszer, háromszor körüljárta a lovat s aztán rákiáltott az ezredesre : — Ki nyergelte fel ezt a lovat? — Az ezredes megijedt . . . — Bocsánat fenség 1 Én nem értem rá, de az őrnagynak adtam utasitást. — Hívja ide az őrnagyot 1 Nehány perc múlva megjelent az őrnagy s az ezredes mellé állva, szalutált a főhercegnek. — Kinyergelte fel ezt a lovat ? — kérdé a főherceg. — Jelentem alássan, felség, én későn kaptam a parancsot és . . . — Feleljen a kérdésemre 1 — A kapitányt bíztam meg a nyergeléssek — Hol van a kapitány ? Jött a kapitány is és sorba állt az ezredes és az őrnagy mellé. — Ki nyergelte ezt a lovat ? — rivallt rá a főherceg. — Bocsánat, fenséges uram ! A szakaszom el­késett a kivonulással s igy M. hadnagynak adtam utasitást. — Jöjjön ide a hadnagy is ! — szól a fő­herceg. A hadnagy remegve állt a sorba, mikor meglátta, hogy a folebbvaiói mind ott állnak »hapták* ban, ijedt arccal. Az ezredes sziszegett, az őrnagy fogait csikorgatta, a kapitány arca vér­vörös volt ... Ez vészt jelent . . . — ön nyergelte meg a lovamat ? — szólt a főherceg — Én ... fenség ... Nem !. Az őrmester ... — Küldje ide rögtön . . . Az őrmester látta a hadnagy ökölbe szorí­tott kezét s kényelmetlenül érezte magát, mikor megállt a főherceg előtt. — Te nyergelted föl ezt a lovat? — Nem én, fenség ! — Hát ki ? — tört elő a főherceg ajakárol a fölhaborodás hangja. Az ezredes, az őrnagy, a kapitány, a had nagy tűkön álltak. Az őrmester szalutált és igy felelt: — Jelentem aláSson, nekem a szakaszt kel­lett öltöztetni. A hadnagy ur »kutyamosójára« bíztam a nyergelést. A főherceg elmosolyodott. — Mi az a »kutyamosó?« — Jelentem alássan, magyarul annyit tesz, hogy »priva’diner.« — Hozzátok ide hát a kutyamosót 1 Megjelent a privatdiner s feszesen szalutált a főherceg előtt. — Kinyergelte föl a lovamat ? — Én, fenség! — Hogy hivnak? — Kánya Jánosnak, fenség 1 — Jól van fiam 1 Lépj'közelébb ! Nesze egy arany. Régen nem ültem ilyen kitünően fölnyer - gélt lóra. Ezzel a főherceg kengyelbe hágott, felült a nyeregbe s elvágtatott a remegő tisztek elő'. Mivel kezdődik az influenza ? A minap ilyen párbeszédet hallottunk : Nos, túl esett rajta ? — Min ? — Az uj betegségen. — Hála istennek már végig szenvedtem. — Gratulálok. — Köszönöm. — Aztán mivel kezdődött? — Heves főfájással. — Oh, hiszen akkor nem volt influenzája — De kérem, csak tudom . . . Heves főfájás, láz ... — Influenza mással kezdődik. — Ugyan hát mivel ? Hát bizony I betűvel. Mit kivász születésnapodra — kérdi az apa kis fiától. — Influenzát, apácska, felel rövid gondolko­zás után a kis nebuló. — Bolond vagy te, fiam, — aztán minek az neked ? — Hát mert akkor nem kell iskolába menni. Kacagó Thétnis. A s.-a.-ujhelyi kir. törvény­szék folyó hó 17 én tárgyalta súlyos testi sértéssel vádolt Horváth János és társainak bűnügyét, A védőbeszéd után tárgyalást vezető biró a Fáraó nemzetségbeli vádlottakhoz ezt a kérdést intézte: ,van-e még valami, amit védelmetekre felhozni tudnátok?* A négy dade összenézett s a kérdést nyilván úgy értelmezvén, hogy a guba alatt valami malacot vagy hízott libát nem hoztak e be argu­mentumképen, közülök a legokosabb igy válaszolt: »Bizsony, császári nagyságos törvényséki urak, csókoljuk a kezseit, lábait, nem hozstunk mi be semmitse védelmünkre. De azért — alázatosan lünk kegyelmet.«

Next

/
Thumbnails
Contents