Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-05-18 / 20. szám
Sátoralja-Ujhely, 1890. május 18 20. sz. Huszonegyedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÉS. Egész évre 6 fit. Félévre 3 ,, Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Xézirat0£ nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. EMPLÉN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIRDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél ; Minden egyes szó ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt diszbettik s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. assa A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-c. életbeléptetése. ii. A törvény alapelve az : hogy a törvényhatósági utak építési, kezelési és ion- tartási költségei részben az utadókötele- zettség természetben való lerovásából (a régi közmunka), részben az útalap címén kivetendő pótadóval fedeztesssenek. Mondottuk, hogy részben; mert a törvényhatóság köteles a mondott célra ne- taláni vámbevételéit, a községeknek az átkelési útszakaszokra vonatkozó hozzájárulásait, a netalán rendelkezésre álló egyéb alapok jövedelmeit s a kereskedelemügyi miniszter által esetleg kilátásba helyezett állami segélyösszeget fordítani. Az útadó, a költségvetést megelőző évben a törvényhatóság területén közigazgatásilag előirt állami földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adója, bányaadó, tókekamat- és járadékadó után (ide értve a földtehermentesitési járulékokat, az általános jövedelmi pótadónak azonban kizárásával) kivetendő százalék, mely azonban rendszerint tíznél magasabb nem lehet. Szándékosan huztuk alá e kifejezést „rendszerint“, mert azt következtetjük belőle, hogy az útadó rendkívüli esetben tiz százaléknál még magasabb is lehet, ha a törvényhatóság és a kormány úgy akarja. Törvényhatósági útadó fejében mindenkire, még ha az egyenes adója'után kivetett százalék szerint reá annyi nem is esnék, legalább is három kézi napszámnak azon törvényhatóságban való folyó ára vetendő ki, mely azonban sehol sem lehet nagyobb összezen i ft 50 krnál. Ez tehát az útadó minimuma, melyet a vármegye közgyűlése azokra nézve, a kik legalább két igavonó állattal birnak, egy igás napszám folyó ára erejéig, mely T A f? C A, Álom. J^_áborult az éjjel fekete leplével A zsibongó földre. Elnémult már a zaj, pajkos, csengő kacaj - Csönd lett faluszerte. A méhek zsongása, bogár koppanása Lelt altató zeném. Kerti kis lugasban, csöndben, elhagyottan Rólad álmodom én. Alakod megjelelt előttem hirtelen És integet felém . . . Ajkad mosolygásán szűm megittasodván Kínjaim feledém . . . . . . Az álmok eltűntek. Helyettük zord képek Zaklatják szivemet.. Mondjad: nincs igazuk. Mondjad; szavuk hazug 1 Ugy-ef enyém szived . . . ? ! Stradelló. azonban 3 ftnál nagyobb nem lehet, fölemelheti. A minimum alá esőkre előirt egyenes állami adók összege a törvényhatóság területén előirt egyenes állami adók összegéből levonandó és a megállapított útadó- százalék azok fönmaradó részére vetendő ki. Ha pedig egyfelől a minimumok, másfelől az utadószázaléknak az előző pont szerint fönmaradó adórészre számba vett ! kivetése következtében a költségvetési szükségletet fölülhaladó fedezet állana elő, jogában áll a törvényhatóságnak saját viszonyaihoz képest a többletet az eredeti utadószázaléknak vagy minimumoknak arány- lagos leszállítása után elenyésztetni, vagy pedig a többletet tartalékként elhelyezni, vagy azt rendkívüli úti szükségletének ellátására fordítani. Az útadó kivetése az alispán által, most kivételesen két évre egyszerre, tehát 1891. és 92. évre készített s a kereskedelemügyi miniszter által jóváhagyott költségvetés alapján történik. A költségelőirányzat a vármegye főpénztári, főszámvevői és mérnöki hivatala, illetve az illetékes m. kir. államépitészeti hivatal közreműködésével készül, a köz- igazgatási bizottság által tárgyaltatik s azután az alispán a közgyűlés elé terjesztetik, a hol legkésőbb ugyanazon év október végéig tárgyalandó és megállapítandó. A mint a költségelőirányzat miniszte- rileg jóváhagyatott, az alispán az útadó alapját képező adókimutatásokat a főszol- gabirák utján a községektől és városoktól bekivánja. Ezzel veszi kezdetét a községi jegyzők funkciója, közreműködése, az útadó kivetése körül. Az említett adókimutatásokra nézve a községek elöljárói utasittattnak, hogy a A hlubinai tűzoltóság. (Megtörtént, vagy meg fog történni.) — A ,Zemplén* eredeti tárcája. — „A falvakban gyakoriak lévén a tüzesetek, mi által a polgárok élete és vagyona örökös veszedelemnek van kitéve: ehezképest utasittatnak a falvak, hogy kétszer 60 nap alatt tüzoltótestületté szervezkedjenek, magukat tüzfecskendővel s más ezen intézménynyel kapcsolatos munícióval lássák el.5 Ily ékes stilusu rendelet érkezett a vármegyétől Hlubina érdemes kupaktanácsához is. A tanács az egyszer eltérve az ősi erénytől, menten összehívta a falu értelmes és értelmetlen polgárait, hogy a »modus vivendi« felett értekezve, az utasításnak életet adjanak. Sok és hosszas tanácskozás után, mi közben több spiritusz ment a főbe, mint onnan ki — határozattá emelték, hogy minden himnemü polgár '25 éves korától 35 éves koráig tartozik a véderőhoz, ettől kezdve 42 éves koráig a fölkelőkhöz csatlakozni. A szépnem — melynek esze úgy sem terjed tovább a haja végénél — vizhordásban marasztaltatott el. A kupaktanács eme bölcs határozata nagy eksztázist idézett elő a falu lakosai között. Rögtön meg is rendelték a tűzfecskendőt, melynek vontatására a falu kebelbeli négy cigányja bérel- tetett ki, oly kikötéssel, hogy a négy vontató dádé pcrcenkint tartozik kilométernyi sebes költségvetést megelőző évben, a • község I területén mind a községnél, mind a kir. adóhivatalnál fizető adózók terhére előirt , állami földadó, házadó, keresetadó stb. az évközben beállott szaporodások és törlések : figyelembevétele mellett, a községi egyénenkénti adófókönyv alapján az útadóra vonatkozó egyénenkénti kivetési lajstromba egy sommában jegyezzék be s ezeket az összes adónemek főösszegének a községek- 1 ben vezetett számfejtőkönyvvel leendő ösz- , szehasonlitása és hitelesítési záradékkal való j ellátása végett az illető kir. adóhivatalnak mutassák be. Ezután a lajstromok a főszolgabirák utján az alispánnak küldetnek be, következő kimutatásokkal : A 3 kézi és az egy igavonó napszám folyó árainak minimuma alá eső adózókról I s az általuk fizetendő összegekről szóló ki- ! mutatás. Az igás napszám-minimumok kivetésére vonatkozólag szükséges adatok. A törvény értelmében 18 évtől 60 éves korig utadótartozás fejében három kézi ' napszámnak’vagy természetben való leszol- gálására, vagy egyenértékű váltságösszeg lefizetésére kötelezett azon férfiakról szóló kimutatás, kik egyenes adót nem fizetnek. A törvényszerüleg utadómentesek kimutatása. Utadómentesek: A királyi uralkodó ház minden tagja és udvartartásuk, a kir. udvar, a külhatal- masságok követei, konzulátusai és ügyvivői. A fegyveres erőhöz és a csendőrség- j hez tartozó tényleges szolgálatban álló személyek s azok családjai ; a nyugállományba és rendelkezési állapotba helyezett tisztek és katonai hivatalnokok, azok családjai, továbbá a katonai ellátást élvező rokkantak Azon tanitók s azok családjai, kiknek fizetése 300 forintot meg nem halad, személyeiket illetőleg. mamBmrmrnmnarr^mmmKtmmaaaK i—mn mii 11 u*rxnvj séggel haladni. Bérük ezért a kengyelfutásért lesz, a már általuk eddig is birtokolt, egy, a falutól délre eső kis sziget, a funkcionális napon valamennyi füstölő szerszámból kikerült pipaalj, szemé- lyenkint két deci gabonapálinka, egy-egy liter disznókrumpli. Ellenben, ha lassúbb tempóban mozognak: a biró ur kegyes markától annyi és olyan nagy nyakleves, mint a hány és a minő nagyságúak a krumplik a literben. Teljes korrektséggel körül lévén írva imigy az igavonók és gazdák joga és kötelessége: a falu pennájának, a tanítónak ludtollából kikerült szerződés a felek által aláíratott, vagy hogy mi is teljes szabatossággal fejezzük ki magunkat — alávakartatott. Alparancsnoknak megválasztották a jegyzőt, hogy — mint a megokolás mondja — legalább ebben az állásában tegyen némi jót a faluval. A főparancsnoki hivatal betöltése már nehezebben ment, mivel két aspiráns volt rá. Az egyik a tanitó, a másik az ispány. A tanító mellett népszerűsége, az ispány mellett hatalma szólott. A tanitó a szavazásnál egy lófejjel mindig j előbb volt; ez az ispányt arra inditá, hogy fokozott akcióhoz lépjen. A mi nem állt sem többől, sem kevesebből, minthogy egyet kacsintott. De ez a szemhunyoritás poko'i volt, jelentvén azt, hogyha a még leszavazandó polgárok nem rá adják szavukat, akkor a kukurica földnek fucscs. Ez az alkotmányos aktus aztán meg is tette hatását: szűnni nem akaró éljenek közt főparancsnoknak kikiáltatott. Hogy pediglen következetesen megf*8§F" Mai SKáiminkhoz egy ív melléklet van csatolva.'^ü
