Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-05-18 / 20. szám

A pénzügyőrök, szemlészek, vasúti pá­lyaőrök, törvényhatósági és községi hajdúk, a fegyházak, állami fogházak, börtönök és fogházak óiéi, az erdővédek és mező­rendőrök. Testi vagy lelki fogyatkozásban szen­vedők. Közsegélyre, alamizsnára szorulók. Az országban tartózkodó idegenek, de csak azon évben, melyben az országba köl­töztek. Azon szegődött szolgák (cselédek) sze­mélyeiket illetőleg, kik szolgálataikat más­nak adván rendelkezés alá, azokra nézve szabadon nem rendelkezhetnek. A napszámosok a kézi napszám leszol- gálása vagy váltságárának lefizetésé alól nincsenek fölmentve Az ily módon fölszerelt községi ás egyéni kivetési lajstromok és kimutatások alapján a törvényhatóság, számvevősége ál­tal, a végleg megállapított utadószázalék, valamint az útadó fejében fizetendő mini­mumok alkalmazásával kiszámíttatja és ösz- szeállittatja a fizetendő útadók összegéről szóló egyénenkénti és községenkénti útadó- kivetési lajstromokat. Az összeirási munkálat a főszolgabirák ellenőrzése alá tartozik s ha azok a kitű­zött határidőben meg nem indíttatnak vagy be nem fejeztetnek, bebizonyult hanyagság esetében a mulasztó községi közegek eset­ről esetre 5—25 ftig terjedhető pénzbírság­gal — fölebbezéssel a közigazgatási bizott­sághoz — sujtatnak. A kivetési lajstromok a község házá­nál 15 napon át közszemlére tétetnek ki. A kivetés ellen a közigazgatási bizott­ságnál lehet fölszólalni. Az útadót a vármegyékben egyénen­ként a községi jegyzők, községenként és az egész törvényhatóságra nézve a főpénz­tári és főszámvevöi hivatal könyveli és tarja nyilván. Az útadó a többi adókönyvektől elkü­lönített, egészen önálló adófőkönyvben köny­velendő és nyilvántartandó. Az utadófőkönyv alapján a községi jegyzők az egyénenkénti tartozásokról ut- adókönyvecskéket állítanak ki és azokat kézbesítik. Ez alkalommal az adókönyvért 2 krajcár, az adókönyvecskét kiállító közeg számára egy krajcár fizetendő. Az útadó fizetésére az összes kötele­zettek tartoznak, a kitűzött határidőben, adókönyvecskéik megszerzése vagy kiegé­szítése végett, a községeknél jelentkezni. Igazolatlan mulasztás esetén fi—5 ftig ter­jedhető pénzbírság terhe alatt a község­ben szokásos módon, adókönyveik bemu­tatására tölhivandók. Az adózó által az útadóra befizetett összegek, azon esetben, ha hátralékban van, maradjanak az ősi erény mellett, a tüzisten a falu legerősebb kozákjai által levegőbe emeltetett; de mivel az éppen ott settenkedő két komisz disznó a Herkulesek lábai közé furakodott, a ka- pitányvizbe szépségesen bele is ejtetett, a miből aztán nagy nehezen — mint Neptun — kiemelke­dett, nem háromágú villával ugyan, hanem csak két kecskebékával a vállakon. Ez a furcsa felavatás kizökkenté ugyan ez alkotmányos aktust a maga ünnepiességéből, azonban nem annyira, hogy a fináléjáról: a lakomá­ról lemondottak volna. Nem hasították föl ereiket, mint őseink Árpád fejedelemmé választásakor, nem is ittak vért, hanem annál több bort. Ily pityókós fővel a tüzisten amaz indítványa, hogy másnap próba, illetőleg diszoltás legyen: nagy lelkesedés között el is fogadtatott. A tüz- istennek erre vonatkozó parancsa mindjárt ott helyben és írásban imigy adá tudtára a tüzimá dóknak tervét: Napi parancs : Holnap a hajnali órákban a falu végén lévő boglya ki fog gyűlni. Erre a kürt megharsan. Harsogására minden legény tartozik rögtön díszbe öltözni és a hely szinére sietni. Pofás János s. k., főparancsnok. Az első parancs is megérdemel valamit, azért erre is ittak, még pedig nem vizet, de bort. Reggel még lülemile szólás előtt kezdve érre és a késedelmi ka/natra és behajtási illetékekre könyvelendő, s csak a hátralék teljes törlesztése után fönmaradó résá for- ditható a folyó tartozásra, kivéve, ha fize­tési halasztás engedélyeztetett. A túlfizetések a következő évre veze- tendők át. A könyvelés és nyilvántartásnál elkö­vetett mulasztásokért az illető közeg fele­lős ; az okozott kárt vagy költséget meg­téríteni köteles s azonfölül a károsított fe­lek javára 5 — 100 ftig terjedhető pénzbír­ságban elmarasztalható. Azontúl, a mennyiben a községi jegy­zők a könyvelés és nyilvántartás körül való teendőket nem a közadók kezelésére nézve kijelölt módon teljesítenék, bebizonyult ha­nyagságuk esetében a főszolgabíró által annyiszor, a mennyiszer 5—25 ftig ter­jedhető pénzbírságban marasztalandók. E birság egyharmada a törvényhatósági sze­gényalap, egyharmada a betegápolási alap és egyharmada a községi tiszti nyugdíjalap javára esik. Halasztást nem szenvedhető esetekben a főszolgabíró a jegyző mellé elégséges munkaerőt rendel. Ennek költségeit, ha a mulasztás az ő hibájából történt a jegyző, ha tárgyhalmaz miatt történik, a község viseli. Ha valamely községben a községi jegyző mulasztása miatt szükségessé válik az adózók tartozásának egyénenkénti le­számolása, ennek kölcségeit a község tar­tozik viselni, fenmaradván visszkereseti joga a mulasztó ellen. Az útadó, illetve annak természetben le nem róható része, négy egyenlő rész­ben, minden évnegyed első napján, az év­negyed közepéig befizetendő. Addig, mig az adókivetés eredménye az adózó útadó könyvecskéjébe bejegyezve nincsen, az évnegyedi részletek a megelőző évi kirovás szerint fizetendők. Részletfizetések föltétlenül elfogadan­dok. Az útadóba semmi más természetű követelés be nem számítható. A házalók útadója egyszerre esedékes. Az 1. oszt. kereseti adó után fizetett útadó két egyenlő félévi részletben, április és október hava első napján esedékes. Azon adózó, a ki a reá kivetett I. oszt. kereseti adó, illetve útadó esedékességének lejárta előtt azon községből, hol adóval megrova­tott, végleg el akar költözni, tartozik emlí­tett adóját egyszerre lefizetni. Az útadó elengedésére, a fizetési halasztások engedélyezésére, a behajtásra és biztosításra vonatkozó intézkedések tel­jesen azonosok a közadók behajtására vonat­kozó rendlkezésekkel. »Községi Közlöny. * tarjagos szint ölteni a falu horizonja, tudtul adván a falu lakóinak, hogy az ünnepség kezdetét vette. A kürt, mely évi két forintért a csordástól vétetett bérbe — megharsant. A hangra a még kácsingós fővel és kattzenjammeres gyomorral lévő tüzimá- dók dörzsölték kivörösödött szemeiket; de a teg­napi parancsra mámoros fővel refleksziójukat nem tehetvén meg, sőt inkább azt vélék hinni, hogy a bocskoros csordás fújja a szelet: ahelyett, hogy a vész helyére mentek volna, a marhákat bocsá­tók ki az ólakból. És ezt jól is tevék, mert a reggeli szellő lassacskán erősödött és az égő bog­lyáról vakmerőén kezdé hordani a tüzes perjét a falu felé; utóbb oly erős offenzivát öltve, hogy az időközben oda érkezett tüzimádók minden eről­ködése dacára bevevé a falut, hamuvá és a föld­del egyenlővé tévén minden éghető objektumot, a mi útjába akadt Ily nagyszerű kivilágítás mellett még nem kezdődött meg eddig elé semmiféle institúció, azt mindenki mondta, melylyel a. tűz imádók meg lehettek elégedve. De hát a mint a becsipésre a kijózanodás: úgy a fényre is árny szokott következni. Mindennapi példa erre a nappalnak az éjjel való váltakozása. A fény már fellángolt a tüzimádóknak, most következett rájok a sötétség: a megyei orkusz, hova egyetemlegesen bevándorlónak. így kezdődött Hlubinán a tűzoltói mester­ség A ki nem hiszi, kérdezze meg : menjen oda I Sabau. Hírek a nagyvilágból* A Panicza pörre vonatkozó vádinditvány immár ösrneretes. Nyilván kitűnik abból, hogy Pánicza őrnagy és cinkos társainak kiszámított terve volt Ferdinand bolgár fejedelmet és a minis-, tereket elfogni s őket abban az esetben, ha ellent- állást tanúsítanának, megölni. A vádinditvány mel­lékleteiből az is nyilvánvaló, hogy az össze­esküvőknek tanácscsal, pénzzel és fegyveres erővel Oroszország állott a hátuk mögött. A bukovinai ínségeseknek Őfelsége 10000 ftot adományozott magánpénztárából. Milán király Párisból Bécsbe érkezett. In­nen Belgrádba utazik, hogy fiát, /. Sándor királyt viszontlássa és személyes meggyőződést szerezzen fiának a tanulmányokban eddig tett előhaladásáról. Borzasztó forgószél pusztított Amerikának Ohio Akron városában. Több mint 100 ház dőlt össze, a legtöbb pedig erősen megrongálódott. A halottak száma nagy. A német hadügyminister Berlinben a biro­dalmi gyűlésen kijelentette, hogy a hadsereg szer­vezetét az egész emberi életre kiható terv alapján szándékozik fejleszteni s ez iránt törvényjavaslatot előterjeszteni. Bécsben í, hó 15-én nyílt meg a gazdasági kiállítás, melynek magyarországi osztályáról őfel­sége a király nagy elösmeréssel nyilatkozott. Hírek az országból. Őfelsége a delegációkat jun 4-ére hívta össsze Budapestre. Estei Ferenc Ferdinánd, a prezumptiv trón­örökös, mint a 9-ik huszárezred ezredese, uj állo­máshelyén Sopronban fog lakni. Szentesen (Csongrádvármegye) az E. M. K. E. fiókegyesülete ezer taggal f. 15-én megalakult. A nevezett közmivelődési egyesület eddig 122 köz­ségben felállított 150 intézet által terjeszti a ma­gyar szellemű kultúrát. Brankovics György karlóczai pátriárkát Kar- lóczán t. hó il-én igtatták be nagy lelkesedéssel s óriási közönség jelenlétében főpapi székébe. A minden körben teljes népszerűségnek örvendő pátriárkát Őfelsége valóságos belső titkos taná­csossá nevezte ki. Stoczek József dr. a budapesti műegyetem nek egyik legrégibb és legjelesebb professzora, a főrendiház tagja stb. Budapesten, f. évi május hó 11-én elhunyt. Halálhíre mindenfelé mély rész vétet keltett. Visegrádon, az úgynevezett várkertben, hol Mátyás király uralkodása alatt a főurak palotái állottak, érdekes középkori fal maradványokat födöz- tek föl. A magyar tud. akadémia Bpesten f. évi máj. hó 11 én saját palotájánakjjdiszes nagytermében tartotta meg ötvenedik évi közgyűlését. Az elnöki megnyitó beszéd és a főtitkári jelentésre Beöthy Zsolt ily cimü irodalomtörténeti essay-je: Horatius és Kazinczy—következett. Győr város törvényhatósága egyhmgu lel­kesedéssel elhatározta, hogy Andrássy Gyula gf. arcképét közgyűlési terme számára lefesteti. A magyarországi néptanítók IV. egyetemes gyűlésüket ez év aug. hó 20 án, Szent István nap­ján, fogják megtartani Budapesten. A magyar északkeleti vasút államosítása ügyében megtartott tárgyalások véget értek. Az átvételre s átadásra vonatkozó szerződéses ponto­satok kölcsönösen elfogadtattak a kereskedelmi minister és a vasúttársaság megbízottjai által. A vasuttársulati közgyűlést, mely a szerződés fölött véglegesen határoz, még e hó folyamán összehívják. Károly, román király, e nyáron Erdélybe jön üdülni és a fürdőévadot Borszéken tölti. Nagy jégverés volt e héten Szeged és a szomszédos községek határában. A jégvihar tönkre tette a vetéseket és szőlőket. Galambtojás nagysá­gú jéggolyók hulltak s a házaknak északnyugatra nyi'ó ablakait beverték. A sáska Szeged vidékén óriási nagy mérték­ben mutatkozik Az aggodalom emiatt annyira komoly, hogy a belügyminister két bizfost küldött oda a védelem, illetőleg az irtás vezetése végett. Vármegyei ügyek. A vármegyei utbiztosok a f. hó 15-én életbe lépett 1890. évi I. t. c. 17. $-ára való tekintettel főispán Öméltósága által újonnan fognak és pedig oly föltétel alatt kineveztetni, hogy kineveztetésük csak is az uj törvény alapján megkövetelendő szak- vizsgálatnak sikeres letétele esetén tekinthető vég­legesnek. Uj bizottsági tagok. A* trauczonfalusi kerület­ben f. hó 14-én Gaizler József br. és Brogli István vármegye-bizottsági tagokká választattak. A gyámpénztár 1889. évi zárómérlege, mely a f. hó 20-án kezdődő vármegyei közgyűlésen fog Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents