Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-05 / 1. szám

Sítoralja-Ujhely, 1890. január 7 0 •O 1. S2. Huszonegyedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ki Égős* évre 6 frt. Félévre S „ Negyedévre 1 frt 50 kr Hérmentetlen levelek oBfck ismert kezektől fo­gadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. L njrilttérben mindeD gar- mondsor dijja 20 kr. E M P L É N. á < -a .ni és irodalmi lap. ZEMP ^VARMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE leleuik minden vasárnap.) HIEDETÉSI Dl] : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. • Kiemelt diszbetük s kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden □ centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Olvasóinkhoz. Hori Midőn a távozó szerkesztő, József tisztelt barátom helyére , Zemplén * szerkesztéséért mától :• z iv. : felelősséget ezennel magamra vál om : tó jékozásul kijelentem, hogy a szer! mélyében történt változás lapunknak eddig-’ irányát, szellemét nem érinti. A rmplcv.* prográmját, melyet a lap alap :ó;a- . Boruth Elemér elhunyta után, ez :uit S v vei, az 1886. évi szeptember hó 5-én megaki kul szerkesztőség adott s hive: icövetett: elfogadom, aláírom és magamé á vesz n:. Tisztelt főmunkatársam és műnk; társain közreműködésével remélem, h( vasóközönségnek nagyrabecsült okonsz és pártfogása a ,Zemplén* ir j«Vv :i sem fog változást szenvedni. Nem egyéni hiúság, nem Írói viszket ■- nem szereplési vágy vezérelt eliiatáro laso? ban, mikor a lap szerkesztésév« ’ iáró '<’< séget magamra vállaltam Tisz' gyelettel hajoltam meg a kötele szava előtt, mely néhai Bori klem* r barátai sorából most engem >lit<. t szerkesztőségbe szolgálattétel A lap szellemi vezetését fnal adom át továbbra is tis lt kk.n.ni.a társamnak ; mert meggyőződ a baráti kegyelet serkenti m -k-íj..-.o. s igy az ő kezéből kikerült ■ rt !C nyugodt öntudattal vállalóm e> .1 felelős- séget. Tisztelt munkatársain u ;> művén, a > ,Zemplénben, legyen tov Ara ' Éten ál- j dása! S.-a.-Ujhely, 1890. évi januáí,hó 5-én PÓKUS Cyvla, a MZtinp'‘-n" fele,-, szerkesztőié TAB A hóhér Irta: Mészáros ; '»«!«r — A .Zemplén* . > J^ENT a Vértes ormár Sólyom „ : Benki vitéz iszik egy heti . : < ■ Hét napja van annak, . ivá­Elhagyta s megint cs ismét l te. TI5s Báldi vitézzel volt éré? Setét Bakony mélyéi holdas éj.- -ába’. Nem szerette jobbár hfí fiú a an it A miként szerette ez a cet h is e :yi — Mégis harcra mente-; egymás elie.>éc»o S a vészes tusának halál let‘ \ v ige Mint a naptól égA pusztáknak homokja, 1 Ha felhős egeknek .ápoia tatja.; Ugyan iszik Benk sak ket szócskát szólva, Ha üres kupája; — Tolt,etek kupámba 1 Villogó szemében harag, bú vegyülve, Homlokán ránco- közt mintha egy árny ülne. Ha iszik vas ma ka a kupát horp.is , Nem öröm az, bánat, a mi az; alkotja. Hetedik nap re :1, hogy az ivást kezd* Ilyen szókat suga hős Benkineh leik" — Szabadítsd meg szive ' Menj vadra vadáig , h, 'yd E gondolat után ik S az eldobot' ci,| ai iV > — Hej 1 Kin -mén . Szivem mély óén ■ , Újév oktávája. .Az njév oly fixpont, nemcsak a kalen- >. o a in, de az ember szellemi világában ol -memento móri«, mutatófája az enyé- és feltámadásnak : hogy az elme, ú sz:v, emlékezet, a képzelet, a hit, a re­mény lég mindig ünnepiesen lüktetnek — : L • ja körül is. 1 ,s méltán. bába mondja a prózai ember, hogy csak oly hétköznapok. Nincs ember, \ . lapokon kisebb vagy nagyobb mér- “ki-en le nem számolna önmagával, múltjá­val. emlékével, reményeivel. linden embernek van múltja. De van-e n;b aki elmonhatja, hogy múltját — ha . <ezdhetné ismét úgy irányozná ? Kevés tán egy ember sincs ilyen, miként pite z is kevés van, aki kész építményén avi nivalót ne látna? De épen ez önelégületlenség a helyes. Ebben gyökerezik az emberiség élet­té ja ; a tökéletesbülés. S az újév épen alkalmas arra, hogy • kérjük magunktól a számlát múltúnkról. De ezt kiegyeeliteni is kell! — Mivel! lássál. A múltból levonható következ­het ssel. Boldog Janus az, kinek hátranéző arca n« n kénytelen bánatos, bűnbánó képet • gni. És szerencsés Janus az, kinek előre zö arca vidám, reményteljes képet bir festeni jövőjére. De nemcsak az egyes embernek, ha- iem a nemzetnek, a hazának is van múlt­ja, jövője. Ki vizsgálja ezeket? Minden jó hazafi. .Megbünhődte már e nép a múltat s jövendőt.* Mondja a néphimnusz, vagyis hogy meg­•olat gom r — Ki innen, k’ i, nen, te Ha nem né ém nő vagy, Hűs Ba’ ;ak mélyén c: Oda menj, ne hozzám. Ha torz ( Ha mbolyog .■len megkapja gyott a gvengc I Halált adc tőr áll — Uram Berki ne ölj ! I A ki valamikor Benkit k unithoz fél ív Fel, hitvány szolganép, lebzseltél eleget, Fussátok ma össze a sziklás bérceket. Egy barátom vala s én szavának hivék, Mint hittem jót — rosszat — áldja s veri az ég. Rá bíztam kincsemet, óh többet, éltemet, Mert több volt lelkemnek, a nő, kit őrizett. S meglopta mennyemet. Pokolra, pokolra 1 Setét halált neked ördög szülött fia. Fegyvert kezembe, hé 1 Lovat alám lovász 1 Tekints pokol s te ég, Benki miként vadás" Felpattan ajtója a tágas teremnek, Magas deli hölgy az, ki rajta beF Halovány orcája mély bánatok ,^re Tisztán látszik rajta: könv -or ö\’ Jobb keze ott babrál ö*' A fény megcsillamlik bünhődtük múltban már a jövót is. Tehát jobb jövóre van igényünk!... Ha igényünk jogos, akkor beváltja azt a gondviselés. De hogy igényünk jogos lehessen, azt magunk csinálhatjuk azzá. Ezer éves jubileumunk küszöbén állunk. Kevés állam öregebb nálunknál Európában. Van múltúnk, és múltúnknak históriája ! . . . Felkérődzük-e azt a sok harcot, hábo­rút, kiontott vért, hullatott könyeket, török­tatár igát, visszavonást, párttusát, testvér- gyilkot, ósdi indolenciát! Fel!.. . Egy pillanatra — : okulásra. Hát a közbe -közbe felcsillogó fényt, hirt, dicsőséget, honfierényt, martir-glóriát ? Ezeket is a buzdító példa végett. Sütkérezhetünk is jócskán őseink dics­fényében ! Európa színpadán mi is szerepeltünk hajdanán! Volt szerepünk; van missiónk. A világ- egyetem uj epohához közéig! Közéig a XX-ik század. Még csak io év — s lejár a hires XlX-ik század — ez a felvilágosultság, szabad gondolkozás, forradalmak, gépek, demokrácia és proletáriátus, socializmus, ni­hilizmus, a nyomor és fény, a gyors haladás, ifjan vénülés, anyagi önzésnek, mammon- gyüjtésnek lázas, miazmás korszaka is meg fog halni nemsokára, mert már tulhajtásban teng. Minő kilátás van az uj századra ? Nagy átalakulás! Mert minden kornak van szelleme, vezércsillaga, divatja, jelszava! Káint és Ábelt mozgatta tán az állati ösztön, a szájba vethető falatért. A követkevő korok embereit a~ lyezkedés, a népvándorlás a terül' A későbbieket (boldogok • yéK Ne ölj, az égre ne; óh ‘ Inkább legyen, inkáb’ nód üdözött. — Jó, életbe^marad I Haljon kinosb halált. Legyen HHen a seb, mit hóhér bárdja vág. Hé! hó*-er, e fejnek ma porba hullni kell, VegV T Tiltó Mi t ni LrfáSSO Halljo r hi tv; zódért indtam por a csalónak vérivel, íny cseléd, ha máskor szó! a dii — bárd vagy bitófa hallod-é? Hóhér í Előre 1 lágot a rozsdaette bárd. a nó ki hütele' vény es ez az >gy, ké*­ha galmat, kegyeF ött te egyko megszáná'­hall-ey<

Next

/
Thumbnails
Contents