Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-10-06 / 40. szám

Sátoralja-Ujhely, 1889. október 6. 40- sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIBÍBTÉSI DÍJ; hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt disebetük s kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden O centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIVATALOS KKSSR. I25|eln. Zemplénvármegye alispánjától. Elnöki körlevél. A folyó 1889. évi október hó 15-én és következő napjain d. e. 9 órakor a vármegyeháza nagytermében rendes negyed­éves közgyűlés tartatik, a melyre a vár­megye bizottsága tagjait tisztelettel meg­hívom. Főispán Öméltósága megbízásából tuda­tom, hogy az állandó választmány azon hó 14-én d. e. 9 órakor a kisteremben tar- tandja ülését. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: 1. Az 1890. évi költségvetés tekinteté­ből kelt állandó választmányi előterjesztés. 2. A beszállásolási 1/i %-tóli ; a köz­művelődési 1 °/0-tóli; a betegápolási 2°/0-tóli pótadók megszavazásának ügye. Hazafiul' tisztelettel Sátoralja-Ujhely, 1889. évi okt hó 1. Matolai Etele, alispán. 128/eln. sz. T. Zemplénvármegye alispánjától. Síyilt rende' Mindazon községek, rr yc lén‘ hivatalos \atr árával toly 1 egy- vagy épen több éve -ol i vannak, ezennel felhivatr. 'bor­sukat még a f. október utolsójáig tatlanul közvetlenül a nevezett lap tulajdo­nosának küldjék be; mert különben ellenök a jövő hónapban a végrehajtási eljárást el­rendelem. S.-a.-Ujhely, I889. okt. hó 4-én. Matolai Etele, alispán. 12,911./89. sz Zemplénvármegye alispánjától 10 főszolgabírónak. Ezen miniszteri intézményt tájékozás és al­kalmazkodás céljából főszolgabíró urnák kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. szept. 30. Matolai Etele, alispán. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 39,884. szám. V| 15. Valamennyi törvényhatóságnak. A volt közm. és közi. m. kir. miniszter urnák f. évi március 26-ikán 13,131. sz. a. kelt rendelete kapcsán értesítem a törvényhatóságot, miszerint az árvizek elleni védekezéshez szükséges védanya- gok szállítását a mátrai, maros ludas-beszterczei, vinkoveze-breskai és bihari helyi érdekű vasutak a fentidézett rendeletben a), b) és c) pont alatt foglalt díjtételek mellett fogják teljesíteni ; ellen ben a munkáscsapatokra a mátrai helyi érdekű vasúton a rendes díj, a megnevezett többi helyi érdekű vasutakon pedig azon kedvezmény fog al­kalmaztatni, mely mezei munkások tekintetében érvényben van, és abban áll, hogy legalább 10-et tevő számban együtt utazó munkások féljegyekkel utazhatnak. Végül a szállítási dijak hitelezését il­letőleg a fentidézett rendeletben közlöttek pótlá- sakép tudatom a törvényhatósággal, hogy ezen kedvezmény úgy a főpályákon, mint a m. kir. államvasutak kezelése alatt álló helyi érdekű vasu­takon rendszerint igénybe lesz vehető s csupán az osztrák-magyar államvasuttársaság részéről van azon feltételhez kötve, hogy a hitelezett illetéke­kért valamely törvényhatóság, állami hivatal vagv vizszab. és árm. társulat szavatoljon. Budapesten, 1889. évi augusztus hó 8-án. A miniszter helyett: Fejér. vre_ és -lókban, j artozá­11 * muiha- ' 2881. sz. 4 Zemple, vármegy ' elemi lanfeliigyelőjétől. s polgári Iskolai elöl­A nagyn " -állás es közokt. m. Kir/'rSÍ- nisterium !. évi szeptember bó 15-én 39963. sz a. kelt reauci' r>K u ... atfratrtt'füdofnásul vétel é alkalmazkodás végett kozío.:,. _ S.-a.-Ujhely, 1889. szeptember ho j-.. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfeliigyelC [Másolat.) A vallás és közoktatási m. kir. ministertöl 39963. sz, Zemplénvármegye kir. tanfelügyelősé gének. Tapasztaitatott, hogy az izraelita vallási tanuló ifjúság az iskolai értesítőkben, mint »héber vagy tmózes< vallásu van feltüntetve, mely eine T Á * C A, Letépni jöttem . . . ETÉPNI jöttem én a koszorút, Mi átövedzi homlokod ; Letépni jöttem én a sok babért. Mit enkezem neked fonott. A sárba tiprom : ott lesz jó helyen; Beh’ kár is volna bűnös fejeden ! Mit ér a fény, ha árnya oly sötét, Hogy benn’ csak rémek rajzanak ; S a mély titoknak titkos éjjinél Sötétebb minden torz-alak 1 ? Arasznyi fénynek ölnyi árnya van S a bűn az árnyban mindig bűnt fogan 1 A fényt, a lángot láttam én csupán : Beléveszett tekintetem . .. Egy ismeretlen érzelem űzött Tovább, tovább a kezdeten. És lepkeként rohantam én neki A lángnak, mely az embert égeti. Följajdulék, és megfagyott a vér . . . Hol itt, hol ott a láng oszolt . . . A rózsa fedte arcon a sátánt S bűnével láttam a pokolt. Hogy mit takar a fényes glória : lm’, enszememnek kellett látnial Ne félj, hogy átkot szór reád ez ajk, Amely imádott tégedet ; Ne hidd : megirigyelte vón' Tetőled hitvány életed. A kocka dűlt: a nyertes én valék, Bár rád pazar’ltam ifjúságom rég. Csak élj minél tovább a bűn között, Hisz’ néked üdvöt csak ez ád! Csak élj ... de szived legyen koporsód ; Halotti-fátyol : éjpillád ; A szemfedőd : selyem puha hajad ; Szemed a mécs : ami világot ad I Letépni jöttem én a koszorút, Mi átövedzi homlokod ; Letépni jöttem én a sok babért, Mit enkezem neked fonott. A sárba tiprom: ott lesz jó helyen ; Beh’ kár is volna bűnös fejeden ! Kapás. vezések valószínűleg az iskolai bizonyitványokban is használtatnak. Nehogy ezen különböző, de min­dig ugyanazon hitfelekezetre vonatkozó elnevezé­sek félreértésekre s zavarokra adhassanak alkal­mat, tekintettel arra, hogy az 1867. évi XVII. te. az »izraeliták“ egyenjogúságáról intézkedik s azóta az állami költségvetésről szóló törvények minden évben az >izraelita vallásnaks egyháza számára állapítják meg a szokásos javadalmi összeget, ennél­fogva az ,izraelita vallásid elnevezés tekintendő a törvényhozás által elfogadottnak: felhivom a kir. tanfelügyelőséget, hogy a felügyelete alatt álló tanintézetekben az izraelita tanulók vallásának megjelölésénél kizárólag és egyedül az >izraelita« elnevezés használtassék. Budapest, 1889. szept, 16. Gróf Csáky s. k. Utolsó restauráció. (**♦) Hónapok óta van már a levegő­ben, a hírlapok székire parentálják, hogy az idei vármegyei tisztujitás utolsó lesz a hazá­ban, mert a közel jövőben törvény lesz hozva a vármegyei közigazgatás államosításáról. Nem csak azért, hogy utoljára választ a vármegye, sót inkább az okból, hogy a most megválasztottak fogják a szervezendő állami közigazgatás személyzetét képezni, (mert hát az államhatalom máshonnan nem igen vehet képzett szakembereket) a küzdelem ország­szerte nagyarányúnak Ígérkezik, mert hiszen a dolog kenyér-kérdéssé lett. Ebből aztán nagyon könnyen megma­gyarázható az az országszerte, kisebb-na- .~”''bb gőzzel megindult mozgalom is, mely december 'ban végbemenő vármegyei ^ tisztviselő választásikra vonatkozik. A Tlc£ve*és óta, mióta t. i. a várme­gyék megszűntek á;nöíy-h?, kis., királyságok I lenni, nem volt még egyszei sem oly "Szc eá mederben mozgo, országos áramlat, mint a mostam. A jelenlegi mümcrp&Ü. '•zervezet túl­élte magát, ép úgy, mint a régi, mely a ne­mesi előjogok kiterjesztése s a parlamentá­ris rendszer mellett nem tarthatta magát. És hiába mondja valaki, hogy ez a választás nem lesz az utolsó; a reform késhetik, vagy el is A megkerült sárgacsikók. (Egy öreg vadász elbeszélése,) — A .Zemplén* eredeti tárcája. — — Szükségtelen előtted mondanod), kedves öcsém, hogy hajdan nagy pipás voltam. Kiéi­ben csak a fogaimat kell megnézned, hogy meg­lásd, mikép nagy fogyasztója voltam a nikociáná- nak. Olyan volt nekem a pipa. mint a gyertyás szűrü tótnak a bagó, vagy a vutkis üveg — nem lehettem nála nélkül. Ha vadászatra ^mentem, a pipa számban volt; ha a karcos mellé kuporod­tunk le : a pipa ott füstölt orrom alatt; ha lefe­küdtem, az volt az utólsó földi tárgy, a mitől el­búcsúztam ; ha fölkeltem, legelőször ezt üdvözöl­tem. De mióta a trafik, ez az átkos indigena, lé­pett a szűz örökébe, azóta, bár keserű kebellel, lemondottam a dohányzásról, pipámat porrá tör­tem, s hamvait, mint hajdan a spártaiak Likur- guszét (nem a pipáját értem) vízbe szórtam, hogy még hamvai se kerüljenek valahogy ebbe a fatá­lis országba. Zsacskómban pedig mely kicsiségé­nél fogva épen alkalmas volt finánciális célokra — pénzt tartogattam. — Valaha jó borokat is termesztettem. Ezt te is tudod, mert minden szemrehányás nélkül legyen mondva, te is ittál belőle jó magammal együtt, még pedig sokat. Haj I hogy elmúltak azok az aranyos idők 1 Most már se bor, se pél­|^* Mai számunkhoz íél ív melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents