Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-10-06 / 40. szám

maradhat. Megerősít bennünket ellenkező feltevésünkben a legilletékesebb fórum : a magyar király, aki csak a múlt napokban jelentette ki a Kisbéren nála tisztelgő komárom- vármegyei küldöttségnek, hogy a közigazgatási reform már legközelebb napirenden lesz.

Tehát akik akár a maguk, akár a mások érdekében már jó előre buzgólkodnak, nagyon jól tudják, hogy ez a tisztujitás minő kiható fontossággal bir, s épen e körülmény indokolja, hogy miért nem volt az alkotmányos éra alatt ily kiterjedt mozgalom a vármegyék életében, s miért lobban föl épen akkor ez érdeklődés iránta, midőn napjai már megszámlálvák.

Úgy lehetne legjobban jellemezni e mozgalmakat, ha azt mondanók: »küzdelem a létért* ; mert bizony a kit most megválasztanak, az valószínűleg életlogytig tartó állami hivatalra kandidáltatta magát, mi életfogytig tartó kenyeret s életfogytig tartó rangot biztosit az illetőnek.

A harc tehát körömszakadtáig fog menni az ellenfelek közt, s éppen azért sok helyütt, ha nem is épen elkeseredett választási kampányra, de legalább zajos közgyűlésre lehetnek elkészülve.

A választási harc személyes érdekei ellen szólalt föl a király, midőn óvja a lakosságot, nehogy választások alatt az önző, a személyes vagy pártérdekeket szolgálja, hanem kizárólagosan a közjó érdekeit tartsa szem előtt.

Bizonyos tehát a felség ezen szavaiból is, hogy a mostani választásokból kikerülő tisztikarnak az államszolgálatba való átvétele immár elhatározott dolog; ami különben égé szén rendén való is, mert azt a személyzetet fogják átvenni, mely a lakosság jelöltjeiből, választottaiból áll; de hogy a reform életbeléptetése nincs messze: ez a kormány-elnöknek n.-váradi választóihoz intézett s várva- várt világos enunciációból folyólag egészen bizonyos.

A mi vármegyénkben nem igen lesz mozgalom. Marad minden, mint volt, a régi kerékvágásban. És merjük Ígérni, hogy a mi vármegyénknek konszolidált tisztikara a jövőben is olyan lesz, amilyenre a vármegye közönsége büszkeséggel szeret tekinteni; és merjük ígérni, hogy az aj tisztikarnak minde- nik tagja méltó is lesz a. vármegye " majdan az állam-kormány b.'Záimára.

Vármegyei ügyek.

Száj- és körömfájás, e ragadós állati betegség immáron csaknem egész Felsö-Magyorországon elterjedt, a mely körülmény a gazdaközönség nagy károsodásával azon óvó-intézkedéseket vonta maga után, hogy a marhavásárok vármegye, illetőleg városszerte betiltatnak. Közelébb Beregpa ! Csak trafik és filokszéra. Hogy ütne közéje a hétágu istennyila I

Hát, mondom, finom boraim voltak. Aszúim olyanok, mint a csepegtetett szinméz; részegitők, mint az olimpusi istenek nektárja. Misem természetesebb, hogy akadtak vevőim bőven, a kik nem rongygyal fizettek, mint mostan, hanem csengő aranynyal, valóságos körmöcivel, édes öcsém. Mai napság talán a miniszter sem lát aranyat, haneha a feleségének az ujjain.

Abból a jó, boldog időből maradt még húsz darab körmöcim. Őriztem, mint a szemem világát. Betettem a zacskómba s mindig magamnál hordtam, hogy valamiképen lába ne keljen. A sok fog- dosástól persze a zsacskó zsíros lett. Ez a zsírosság hozta meg rám a kérlelhetetlen fátumot.

Volt ugyanis egykutyám: Fordíts; kitűnő vadászeb, minővel csak Diána járhatott szarvasra szimatolni. Azt tudnod kell, hogy az elhízott kopó sohasem hajt oly hévvel és tűzzel, mint a melyik deák-koszton tengődik. Az én kopóm is ezalatt a az étrendi szisztéma alatt nyögvén, azért volt oly jó. Mivel keveset kapott a földi javakból, mindig éhes volt s örökké azt leste, hogy hol kaphasson valami nyelnivalót. A mint egy ízben kiveszem a kincses zacskót a zsebemből, az valami utón módon leesett. Fordíts-nak — a ki épen mellettem hasalt — zsíros zsacskóm láttára lecseppent szájáról az éhség nedűje, utána kapott és nagy delici- ával lenyelte.

Erre a pokoli nyelésre eldőlt bennem a borjú. Rögtön beszaladtam a flintáért, hogy

vármegye alispánja értesité a vm. törvényhatóságát, hogy a beregszászi, munkácsi, szolyvai, vereczkei és volóczi marhavásárokat betiltotta. Jász-Nagykon-Szolnok vármegye területén marhavásárok tartása szintén megtiltatott. Megemlítjük még, hogy a földmivelési miniszter kivételesen megengedte, hogy a száj- és körömfájás tartama alatt a hatósági állatorvosok helyett a járvány- táblákat a községi elöljárók szerkeszthessék.

Hivatal vizsgálás. Főispán Öméltósága titkára kíséretében az újhelyi középponti szolgabirói hivatal ügykezelését f. hó i-én vette vizsgálat alá. A különféle ágazatu nyilvántartási könyvek, pénznaplók stb , valamint egyéb ügyek is teljes rendben vezetve és intézve, hátralék nélkül találtattak ; ezért főispán őmga elösmerésének teljes megelégedéssel adott kifejezést.

Zugtanitó ügye. A vallás és közokt. miniszter tudatta a vármegyével, hogy Goldstein Dávid, hírhedt zugtanitó, Ujhelyből történt kiutasításának megszüntetése és az újhelyi izr, szefárd hitközség anyakönyvvezetői állásra visszahelyez- tetése iránt benyújtott felség-folyamodás figyelembe nem vétethetett.

Regále kártalanítási ügy. Az italmérési jog kártalanítása körüli munkálatok végzésével vármegyénk területén a pénzügyminister Becske Bálint p. ü. igazgatót és Zeitler Károly p ü. titkárt bízta meg.

Varannai pótvásár Varannó község részére okt. 22. és 23 ra kért pótvásár ügyében a keresk. minister a 34 kilometer területen belől eső vásártartó községeknek a vásár megtarthatása iránti nyilatkozatának beszerzését és felterjesztését elrendelte.

Hírek a nagyvilágból.

Natália, Milán szerb királynak elvált neje, múlt hónap 29-én érkezett meg Belgrádba, fia:

I. Sándor gyermek-király látogatására. Visszatérése a szerbek fővárosába valóságos diadalmenet volt, habár hivatalosan nem fogadták, sőt a királyi palotának még az ablakai is le voltak zárva. Az ország kormányzói Natália elé a következő feltételeket szabták : 1. hogy Kecsko asszony név alatt kihallgatást kér fiától; 2. hogy kötelezi magát Belgrádot négy hét alatt elhagyni. Natália mind a két feltételt kereken visszautasította.

A muszka cár utolsó határnapul berlini látogatására f. hó 8-ikát jelentette be.

Milán, szerb király, Karlsbadból Svájcba utazott. Onnan üdülés végett Parisba készül.

Jutalomkiosztás a párisi kiállításon. Az 1889-iki világkiállité« j-'arisban a vége felé köze- A »Palais de 1’ Jndustrie«-ben múlt hó 28-án történt meg a kiállítási érmek szétosztása. Az ünnepségen a föld kerekén élő legtöbb nagy és nemzet képviselve volt. Európa nemzetei közül csak Németország maradt távol. Carnot, köz- társasági elnök, a békeszerető Fránciaország nevében üdvözölte a népeket, mondván : a kiállítás sikere jelenti az emberiség békéjét.

Hírek az országból.

Őfelsége a király Bécsből Stájerországba utazott vadászatra.

agyonlövöm a kutyát, még mielőtt felváltaná apróra aranyaimat. Azonban midőn kijöttem, megsajnáltam a gézengúz állatot és kezem a puskával együtt lehanyatlott. De hogyan egzek- váljam ki belőle a kincset ? Ez volt a fő mottó. Legalább egy adóvégrehajtó lett volna a faluban, a ki tanácsot adhatott volna. Csakugyan nincs más ekszpédiens, mint agyonlőni a gaz kopót.

Ekkor hirtelen egy eszme villant meg agyamban. Nem eresztem ki a ragadozót. Rög tön be is csuktam a kutyaólba. Vonitott a szegény pára, de saját érdekem parancsolta, hogy fogva tartsam.

Ez estve történt. Nyugodt kebellel mentem aludni. Egész éjjel kincsekről álmodoztam. Többi közt Krözus mesés javairól is. Sok kincse mind enyém volt, de boldogtalansága sem maradt el. Hogy hogy nem, mint a szerencsétlen lidiai király, én is máglyára kerültem. Már meggyujtották alattam a farakást. Látására kiütött a hideg veríték homlokomon. Patvarban ! csak nem fogom pecsenyének süttetni magamat. Határoztam : egy merész ugrással lekerültem a veszedelmes pontról. Az ágyam mellett levő fürdőkádban találtam magamat, mivelhogy ez az objektum még estéről nyugvó helyem mellett maradt. Csak a hideg fürdő téritett észre, hogy én tulajdonképen a Hegyalján pap vagyok.

Tüstént felöltöztem, s drága foglyom után néztem. Nagy csodálkozásomra a mester már nem volt az ólban. Egy addig előttem ismeretlen lyukon elmenekült. Felkapom a puskám s keresésre

Az országgyűlés mindkét háza f. hó 12-én tartja első ülését; amikor is a munka-sorrendet fogják megállapítani.

A X. magyar jogászgyűlés előestéjén, múlt hónap 29-én, Szilágyi igazságügyi minister a »poharak közt« felszólalt s a közigazgatási reformterveket kormány-elhatározás gyanánt jelentette be az

ország jogászainak.

Máramaros vármegyében erős havazás volt a múlt héten. Sziget közelében a hegyek ormait fehér lepel borította, melyet csak a beállott nagy esőzés mosott le. A Tisza rohamosan árad. Emiatt a szegedi bedőlt kópartnak bontási munkálatait is megszüntették.

Éhínség. Borsodvármegyében az idén oly silány volt a termés, hogy a lakosság egy részét ottan is éhínség fenyegeti.

A tatai grófi színházat, mely Eszterházy Miklós grófnak 150,000 írtjába került, f. hó 4-én nyitották meg »7« Gödöllő« c. német operettel.

A várva-várt nyilatkozat. Tisza Kálmán N.- Váradon f. hó 2-án, választói körében nyilatkozott a vármegyéknek tervbe vett államosítási kérdése fölött s kijelentette, hogy az eddigi tisztviselőválasztási rendszer reformáltatni fog ; mert: ezt a pályát, melyen az életfogytiglan való megmaradás nem biztos és a melyen a fokozatos és érdem szerinti előmenetel lehetősége kockázattól függ, a hosszabb ideig tartó tanulmányokra utalt fiatalabb nemzedék kerüli. Az államosítás azonban nem jelenti azt, hogy a vármegyék eddigi hatáskörükben és alkotmányvédő hivatásukban csorbát szenvedjenek. A kérdés megoldása lehetőségig gyors de nem elhamarkodott tempókban fog bekövetkezni. Törvényjavaslat előterjesztése előtt az ország legkülönbözőbb részeiből összehívott gyakorlati férfiakkal fog a kormány e reformkérdés fölött tanácskozni. A pohár köszöntő formájában tett nyilatkozat végén Tisza éltette a párthoz tartozó magyar nemzet óriási többségét s

N.-Várad összes lakosait.

Különfélék.

(Október 4-én) őfelsége a király névünnepén Prámer Alajos prépost-plébános d. e 10 kor nagy misét mondott. A díszes templomi közönség soraiban képviselv' volt a nemes vármegye, a kir. járásbíróság, kir. ügyészség, kir. pénzügyigazgatóság, a kir. közjegyzői-, úgyszintén a kir. posta- és távírói hivatal személyzete. Ott látjuk továbbá a honvéd tisztikart telj< >o< o a niszár-század

tisztikarának képviselőit. A mindkét nembeli r. k. vallásu kisebb növendékek tanítóik, a gimnáziumi tanuló ifjúság canaraik vezc^e -dsfr jelentek meg áz istgníTiszteleten. Mise 1 att repertóriumtól korr- munióig, a gimn. énekka*- ré hírneveié érdemesen énekelt. Különösen megragadta és lebilincselte a templomi .......ö Tokár U.

4-ed éves gimnazistának lágyan csengő s andalítóan szép magán-éneke, melyet Fekete Fidél látott el fiszharmonika-kísérettel. Mise végén a »sit nőmén Domini benedjetum« elhangzása után rázendítette a gimn- énekkar a »Hazádnak rendületlenül*- t. A hazafias éneknek lelkesítő akkordjait mély meg- illetődéssel s állva hallgatta végig a templomi közönség.

| Október 6-ika~| — a tizenhárom aradi vértanú kimúlásának gyászos évforduló napja. Kiss Ernő, Aulich Lajos, Damjanics János, Nagy Sándor, Vécsey Károly, Török Ignác g/., Láhner György,

indultam. Egész nap jártam, de nem találtam rá. Ugyan hol a pokolban lehet az a kutya 1 ? A mint lehorgasztott fővel hazafelé ballagok, egy ordast pillantok meg. Megállj kutyafajzat, legalább rajtad töltöm ki a boszumat. Felemeltem flintámat és egy jól irányozott lövéssel úgy oda gyújtottam a véknyába, hogy azt se nyikkanthatta: pinty.

Szép állat volt. Néztem a lövést, hogy hol találhattam meg. Nem láttam a bőrén két lyukat, a golyónak tehát, gondoltam, okvetetlen benne kell lenni. Kiváncsi voltam rá, hogy hol akadhatott meg. Kivettem vadászkésem és ott aktu felboncoltam. A mint a gyomrát fejtem, hát képzeld csak öcsém, mi volt benne f

— A golyó — feleltem én együgyüséggel.

— No öcsém, már látom, hogy nem vagy rébuszfejtö.

— Miért kedves bátyám !

— Ezért né — feleié ő sugárzó arccal — ezzel egy összemarcangolt zsacskót mutatott aranynyal.

— Bolonddá tesz engem kedves bátyám ?

— Isten mentsen édes öcsém.

— Csak nem az aranyait találta meg ?

— No végre mégis van benned egy kis találékonyság. Megmondom neked a tények rendjét. A kutya eltemette a zsacskót, a kutyát a farkas, a farkast jó úri magam. Ebből láthatod édes öcsém, hogy a becsületesen szerzett jószág sohasem vész el.

Szabó KAlmón.

Folytatás a mellékleten