Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-09-22 / 38. szám

Melléklet a „Zemplén“ 38-ik számához. Száj- és körömfájás miatt a gácsországi hely- tartóság a szarvasmarháknak, juhoknak, kecskék­nek és sertéseknek Magyarországból Gácsországba történő vitelét eltiltotta. Hírek a nagyvilágból. Stefánia, özvegy trónörökösné, a májerlingi katasztrófa óta először most van királyi szüleinél, belga hazája földjén. Ideje legnagyobb részét avval tölti, hogy a laekeni park árnyas fasorai között, hol jegyesével, Rudolf trónörökössel, annyi boldog órát töltött, — sétálgat. A cár látogatását Berlinben f. hó 27-ére várják. Natália, szerb anyakirályné, fiának Sándor királynak viszontlátására Belgrádba érkezik. Milán király Belgrádból külföldre utazott. Felső-Ausztriában az elmúlt héten erős ha­vazások voltak, Linzben pedig jég is esett. Ro-. mániából szintén szokatlanul hideg időjárást, sőt havazást jelentettek. Az olasz kormány feje, Crispi minister-elnök ellenében egy Caporali nevezetű rajongó Nápolyban merényletet követett el. Éles és hegyes kődarabot vágott a sétakocsizó elnök fejéhez. Crispi elnök szenvedett sérülését nagyjából már kiheverte. Hírek az országból. Őfelsége a király Kis Béren (Komárom vm.) hová a hadgyakorlatok megszemlélése végett uta­zott, a főispán üdvözletére adott válaszában főiem hitette, hogy a közigazgatásnak rendezése legkö­zelebb napirendre kerül. Pestvármegye első virilistája az 1890-re egy- beállitott névsorban Haynald Lajos dr., kalocsai biboros-érsek 70,125 frt 60 krnyi adóval. Magyar dinamit, vagy mint nevezik ekrazit a neve annak az uj és hatásaiban a legborzasztóbb robbantószernek, melyet a pozsonyi dinamit-gyár mérnöke, Kubinyi, talált föl. A hadügyminister az ekrazitot szándékozik elfogadni a hadsereg szá­mára robbantó szerül. Tisza Kálmán, ministerelnök, Osztendéből, hol a tengeri fürdőt jó hatással használta, Buda­pestre érkezett. Ministerelnöki sürgős teendőinek elvégezése után meglátogatja n.-váradi választóit s nyilatkozni fog előttük a vármegyék államosi tása ügyében is. Öt magyar tudós, névszerint Vámbéry Ármin, Fraknói Vilmos, Thaly Kálmán, Csonlossy János és Ábel Jenó dr. a török szultán meghívására és a magyar tudományos akadémia képviseletében Kon­stantinápolyban utaztak, hogy magyar történelmi emlékek után kutassanak a császári könyvtárban. A király magán pénztárából 6000 ftnyi útiköltség­gel látta el a magyar tudósokat. Pozsonyban múlt vasárnapra viradólag erős földrengés volt. A megrémült lakosok házaikból az utcára menekültek. Különfélék. (Kun Bertalan) a tiszáninneni egyh. kér. püspöke tegnap délután érkezett Ujhelybe a bu­dapesti személyvonattal Miskolczról, hogy a gyö­látnám); egy egy keresztútnál megállóit s impro- visált egy magasabb stratégiai előadást, melynél a kötőtű is hol mint támadó, hol mint védő fegy­ver lett alkalmazva. Rendszerint minden ilyen harcászati előadás után előkerült egy kínált újabb fénykép vagy rajz egy kifogástalan mosoly kísé­retében. . . Maradt azonban Nicais kisasszony fényké­pein és mosolyán kivül más emlékem is Water­looról, néhány pipacsvirág, mely az ut mentén (nem természetes ezen virág a vér mezején ?) ütötte fel piros fejét a zöld vetés körül. Megrakodva vi­rágokkal mint valami mozgó herbarium értem ké­sőre Brüxellesbe vissza. Addig eldült a választás, s a liberális kortes nóták özöne elől siettem me­nekülni, tapasztalva, hogy itt is mint más he­lyen a választók védszentje Bacchus. Brüxellesből rövid három órán átrepiti az utast kitűnő futár vonat Ostendig. A gyönyörű nyári délelőtt dacára, a gáton az élet nem volt oly pezsgő mint azt várni lehetett volna. Az ajtókban ásitozó pincérek, nehány az előkúra mérsékelt áraira fa- nyarodott fürdövendég, s egy két bóbiskoló ren­dőr lézengett a gáton, melynek lakatlan palota­sora a beszegezett ablakokkal világosan arra mu­tattak, hogy ilyenkor Ostendeben fürdözni jó tár­saságbeli embernek határozott illetlenség. Ennek dacára lesétáltam a tengerpartra, hol nagy örömömre vagy 20 kocsi kabint működésben találtam. A váltott jegy feljogosít egy ilyen dö­cögő fürdőszoba elfoglalására, s mig a vendég toilettet csinál, a jármű elé fognak egy markos lovat, mely az egész alkotmányt beviszi a ten­gerbe 30—40 lépésnyire. A fürdő-kabin falait ost­romló hullámok oly hivogatólag suttognak az ember talpai alatt, hogy végül az ellenálhatlan kérésén renovált kálvinista-templom felavatását s ezt követöleg több végzett teológusnak pappá szenteltetését foganatosítsa. A vasúti pályaháznál zsibongó gyülekezetét, mely az érkező püspököt várta, nem az emberi kíváncsiság, hanem az a meleg ragaszkodás gyűjtötte egybe, amely vonza­lommal a nyáj szeretett lelki főpásztora iránt vi­seltetik. A perrónon elhelyezkedett nagyszámú és díszes közönség élén Bernáth Elemér kir. táblai tanácselnök, mint egyh. kér. vil. algondnok üd­vözölte püspök Öméltóságát, ki az éljenzés lecsen- desülésével szívből jövő szép szavakban mondott köszönetét a kitüntető fogadtatásért. Ujfalussy E. főbíró üdvözlő szavait is szívesen megköszönvén, mélt. Dókus J. fogatára szállt s hoszu kocsisortól követve, d. u. 4-kor érkezett a ref. lelkész-lakra, hol a piezbitérium élén s nevében Dókus József vil. gondnok fogadta és köszöntötte. D, u. 5-kor a tisztelgő küldöttségek sorát a vármegye bizottsági tagjai nyitották meg Matolay Etele al­ispán vezetése alatt. A küldöttség szónokának üdvözlő beszédére adott feleletében súlyt helyezett püspök Öméltósága azokra az érintkezési pontok ra, hol az egyház és állam, politikai és egyházi hatóság egymással kezet fogva és vállvetve a nagy polgári társaság jólétén sikeresen munkálhatnak. A kir. törvényszék küldöttségét Hamersberg Jenő elnök vezette, — ennek távoztával a kir. tanfel- ügyelöség tisztelgett, végül sorban következtek az egyházmegyék esperesei, kik a felszentelendő papnövendékek hódolatát mutatták be főpász­toruknak. A ref püspököt váró s vele együtt számos vendéget látó Ujhely valláskülönbség nél­kül ünnepi köntöst öltött magára. A középülete­ken s magánházakon nemzetiszinü zászlók leng­nek. Este a xiáros ki volt világítva s a kedvezőt­len idő dacára sokan gyönyörködtek a szép lát­ványban. A hazafias és egyházi erényekben gaz­dag főpapot mi is szívből köszöntjük. Isten hozta 1 (Személyi hírek.) V. Krüzselyi Bálint, s.-pa­taki jogtanár, a főiskola érdemes tanári karának egyik jeles tagja, egészségi okokból, beadta le­mondását s a tanári pályától megválva szülővár- megyéjébe, Máramarosba, készül visszatelepedni. Távozó tisztelt barátunk, aki a »Zemplén« dolgo­zótársai sorában is díszes helyet foglal el, lelje föl szép vármegyéjében, kedves családja és barátai­nak körében a legdrágább kincset: az üde és viruló jó egészséget! — Fő műnk at ár sunk hivatalos kikülde­tésében eljárván Tarczalról f. hó 17 én visszaér­kezett s a mai számmal ismét átvette a »Zemp lén« szerkesztését. — Csontoss Kálmán, közigaz­gatási napi d'jas, a szatmár-vármegyei kir. pénz­ügyigazgatósághoz N.-Károlyba állami végrehajtóvá neveztetett ki. (Az újhelyi reformátusok) mint már erről lapunk múlt számában részleteseben szóltunk, e mai napon emlékezetes ünnepet ülnek. Szépen re­novált templomuk nagyobb szabású ünnepségek mellett ma fog vlsszaadatni rendeltetésének. Ad. e. 10 kor kezdődő isteni tiszteleten Kun Bertalan püspök imát mond, az alkalmi prédikációt pedig Fejes István ref. lelkész tartja. A kantus, ez alka­lomra kiváló erőkkel megerősítve fogja a templom­nyitás méltóságát emelni D. u. 2 órakor a vár- megyeháza termében közebéd, este fényes bál lesz. (Meghívó.) A sátoralja-ujhelyi árvasegélyzö és jótékony egyesület rendkívüli közgyűlését f. évi szeptember hó 29-ének d. u. 3 órájára a vár­megyeház nagytermében tűztem ki. A miről a midőn a tisztelt tagtársat értesíteni szerencsém van, felkérem, hogy a közgyűlésen megjelenni szíveskedjék*). S.-a.-Ujhely, 1889 szeptember 12-én. Matolai Etele elnök. 'iM(Meghívó) a »Magyarországi Kárpátegyesület«- nek 1889. ®vi október 6-án. d. e. 10 órakor Pop- rádon a Huszparkban tartandó központi választ­mányi ülésére és az ugyanott, ugyanaz nap délutáni 2 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésére. Kelt Budapesten, 1889-ik évi szeptember hó 10 ikén. Gróf Csáky Albin, elnök. (Jegyváltás.) A »Kassai Szemlédből olvas­tuk, hogy Polinszky Emil, az északkeleti vasút mér­nöke, Ujhelyben jegyet váltott Kolos Manó m. é. k. v. főmérnök kedves leányával Anna kisasz- szonynyal. (Közös temető). Ujhely város elöljáróságának felterjesztésére utasította a földmivelési miniszter az V-ik kér. kir. kultúrmérnöki hivatalt, hogy az uj közös temetőül kiszemelt területek talaját vizs­gálja meg és véleményét terjeszsze elő. (Bubics püspök útja) Sárospataktól Tolcs- váig valóban impozáns volt. Tudósitónk, a hír­adással kissé megkésve írja: hogy Bubics püs­pököt Bodrog-Olaszinál, mint a tokaji járás ha­társzélén, Füzesséry Ödön főszolgabíró üdvözlő-be­széddel fogadta. B.-Zsadánynál Kárpáthi Péter, tanító vezetése alatt zászlós bandérium csatlako­zott az impozáns menethez s lekisérte V.-Újfaluig, hol Vinogróczki János tiszttartó szintén bandérium­mal várta az érkezőket. Innét százakra menő nép­tömeg lepte el az utszéleket Tolcsváig, hol »Isten hozta főpásztorunkat« feliratú és a város végén felállított. diadalkapu előtt Búza József városi jegyző üdvözölte a püspököt. Tolcsván a templom előtt szintén diadalkapu volt felállítva. Megérkezés­kor Mihályjfy László, ottani esperes-plébános, kenetteljes beszéddel köszöntötte az ünnepelt püspököt. A tisztelgő küldöttségeket, köztük a vidék görög katholikus papságáét is, püspök ő- méltósága a plébániai lakban fogadta. A görög kath papság nevében Mitrövics Elek, tolcsvai lelkész mondott ékes üdvözlő beszédet. Másnap a bérmálás szentségét osztotta ki a püspök s délben meglátogatta az iskolákat. Turián Károly nevelő leánykája szép alkalmi felköszöntőt mondott s virágcsokrot nyújtott át a püspöknek. (A »Zemplén«naptára) 1890-ik évfolyamának szerkesztése és nyomtatása már annyira előhaladt, hogy az eddigi évfolyamoknál jóval tartalmasab­ban készült naptár a jövő hó 15-ig könyvpiacra kerül s az előfizetőknek szétküldetik. Hirdetni szándékozók közlendőiket e hó végéig a naptár tulajdonosához, özv. Boruth Elemérnéhez bekül- hetik. A naptár ára : 40 kr. (Katonai hadgyakorlatok.) Az Abauj-Torna és Zemplén vármegye területén táborozó csapa­toknak záró ■ hadgyakorlatai Radvány, Mikóháza, Vily, Vitány, Bis/e és Kázmér határaiban f. hó 23., 24- és 25-én tartatnak Gräff altábornagy je­lenlétében, aki a csapatok kiképzésének vizsgálá- sánál József főherceget fogja helyettesíteni. A nagyon érdekes, s vidékünkön szokatlan hadgya­korlatoknak megszemlélésére Ujhelyből sokan ké­szülnek, *) Tárgy : az árvaház építése. Szerk. ösztöntől vezérelve egy ugrással bent termünk a sós hullámok közt. Alig tekint körül a fűrdőző kabinje száma után, már is jön egy lappangó hullám s úgy hátba légy inti a bámészkodót, hogy ez a nehéz­ség törvényeinél fogva orra bukik a vízbe. Egy két ily sósviz szippantás bölcscsé s furfangossá teszi az embert, s a tengeri fürdő mulatságá­nak quintessenciája: kijátszani a habokat. Hogy ezen mulatság nagy visítások között megy végbe az természetes, miután nők is része­sei. Maga az is mulatság elnézni, mint védik a fi atal asszonykákat s leányokat férjuraimék s a ku- zinok a haboktól. Nevetgélve kapaszkodnak a mo­dern Nereidák a mentő karokba, s mosolyogva nézik mint boritja fel a sodró hullám erős csa­pása a termetes mamát vagy nagynénit, kiknek közelében ilyen segítő , karok ritkán mutatkoznak. Azt hiszem, hogy a vizi gardedámeok belenyu­godtak már régen, hogy ez a természet és kor sorrendje. Felüdülve a sós viz külső s belső hatásától (értem az elnyelt mennyiséget) a tengerparton vesz­teglő mentökocsit tekintém meg, mint a mely spe­ciálisan érdekelt. Ez is ugyanazon alakban, csak nagyobb terjedelemben épített fürdökocsi, mely esetleges fürdési baleseteknél áll rendelkezésre, el­látva mindama szerekkel, melyeket az orvosi tu­domány ilyenkor tanácsosnak tart alkalmazni. Minden felebaráti szeretet dacára nem vitt reá a lelkiismeret, hogy az elő-saison estéinek unalmát megosszam a többiekkel, s igy a világ leglassubb vasutján átsétáltam Brüggébe, a Hansa városok egykori veszedelmes versenyvárosába. Mai napság Brügge látogatóinak nagyobb részét a szent János kórházban őrzött úgynevezett szekrény vonza, mely Memling által fára festve tartalmazza az angol királydeány és ír ezer vér­tanú társának legendáját. A legenda szerint szent Ursula Brittaniából útra kél tizenegyezer (mások szerint csak 11) szűz kíséretében Rómába, hogy ott szent Cyriák pápától felvegye az uj kereszt- séget. Ez utat örökíti meg Memling. A hajózás Köln mellett, a fogadás Rómában, visszatérés Baselbe, mindmegannyi epizód, kivive miniatűr • festményekben. A tizenegyezer szűz megölése j Kölnben Maximin császár katonái által, és szent Ur­sula apotheosisa, a fénypontja az egész ereklyének. Brügge lakói majdnem kizárólag a katholikus vallás hívei, s hogy egyszersmind buzgók, kitűnt a templomok zsúfoltságából, mely* máshelyen dél­utáni órákban bir rendszerint legkevesebb láto­gatóval. Ha jól emlékszem a Notre Dame tem­plomba tévedtem be, hol állítólag Michel Angelo Madonna szobra őriztetik. Láttam a szobrot, mely ha valóban a nagy mestertől ered, úgy e müvé­nél elismerjük, hogy Michel Angelo nagy festő volt. A templom szolgának Baedecker szerint 1 frankkal kell e helyen adózni, élkészitém ezen összeget, midőn beérve, azt vevém észre, hogy a szekrestyés rabja hivatásának. A jámbor híveket gyűjtötte egybe harangjellel a sekrestyés, s bú­san pislogott arra felé, hol én nélkülözve az ő ma­gyarázatait nézegettem a templom régiségeit. Na­gyokat rántott a jó ember a kötélen, de ott nem hagyhatta foglalkozását, s csak lesújtó pillantások­kal mérhetett végig. így maradtam Brüggében a harangozó adósa. Chyzer Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents