Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-09-22 / 38. szám

(A szüretet) Tokaj-Hegyalján, ha az idő­járás engedni fogja, ma holnap teljes erővel meg­kezdik. Szőlőskén, Andrássy Gyula gf. nagyterje- delmü széleiben a sacellát már leszüretelték. Tar- czalon a király szőlőiben okt. io-re van kitűzve a szüret kezdete. (Az esős, hideg időjárás,) mely vidékünkön már vagy tiz nap óta otthonosan érzi magát, nagy aggodalomba ejtette a szőlősgazdákat. Az esőtől felduzzadt szőlőszem kireped, a barátságtalan, di­dergő hideg az aszuképződést megakasztja. Óhaj tott dolog, hogy még jó ideig száraz, napsütős időjárásunk legyen. (Költöző Hegyalja.) A végzetes szőlőpusztu­lás miatt a tolcsvai és vidéki módosabb zsidó- szőlőbirtokosok az alfóldön vásároltak birtokokat s közülők szüret után már többen elhagyni készül­nek a régi fészket, hogy a szölőmivelést a föld- miveléssel cseréljék föl. (A sztropkaiak öröme). Sztropkóról irja rendes levelezőnk: F. hó 12. és 13-án Sztropkó városá­nak és az egész járásnak örömünnepe volt, mert Molnár István, szeretve tisztelt főispánunk Ömél­tósága, körünkben időzött. Fogadtatása nagyszerű volt. A lelkesedés tüzét a jól megeredt eső sem oltotta el. Mindenki, öreg, ifjú, kor, vallás és nem­beli különbség nélkül kitartott. A fogadtatás már szept. 12-én délután 3 óra tájban a kelesei hídnál kezdődött, hol főispán Öméltóságát Barthos főszol­gabíró vezetése alatt a sztropkai járásbeli intelli­gencia a községi birákkal és bandériummal várta. Az odaérkezett főispánt dörgő éljenzés fogadta, minek lecsillapultával a járás határán Barthos főszolgabíró üdvözölte Öméltóságát, ki a váratlanul jött s szives fogadtatást kegyesen megköszönvén, a küldöttség minden egyes tagját magának bemu- tattatta, velük barátságosan kezetfogott és pár szót váltott. Azután kocsijára szállt Öméltósága és 20 fogattól kisérve, a járás székhelye felé indult. A banderisták, kik szép fehér vászon ünnepi ruhá­jukban, fehér piroscsikós kendőikkel, piros pánt­likás kalapjukkal igen jól festettek, elől lovagoltak s megérkezéskor a Sztropkó város által felállított impozáns diadalkapu előtt két oldalról sorfalat képeztek. Óméltóságának Sztropkóra érkezését mozsár lövések és szűnni nem akaró éljen-kiáltások tudatták. A város hódolatát vivő küldöttség nevé­ben Sztavinszky Sándor körjegyző mondott rövid, de szép üdvözlő beszédet. Öméltósága láthatólag jóleső örömmel fogadta a tisztelgést s a kitüntető figyelmet szívből megköszönvén, a jelenvolt höl­gyeket meghajtással üdvözölte, a férfiakkal pedig barátságasan kezetszoritott. Ezután gyalog vonult be az ünnepi diszbe öltözött iskolás gyermekek sorfala között vármegyénknek sztropkai házába a kapu előtt felállított diadalív alatt s as összesereg- lett lakosságtól folytonosan éljeneztetve. Rövid pihenés után a tisztelgő küldöttségeket fogadta, egyszersmind a szolgabirói hivatal ügykezelésének vizsgálatát ejtette meg. Másnap reggel az állami iskolát tisztelte meg Öméltósága látogatásával. Sorra megvizsgálta mind a négy tantermet, hol is a nö­vendékek által szép magyar nyelven üdvözöltetvén, a meglepő haladás felett teljes megelégedésének adott kifejezést, buzdító szavakat intézvén a tanítói kar­hoz és, a növendékekhez. Jól esett látnunk, hogy főispán Öméltósága körünkben otthonosan érezte magát, mert mindenkihez volt egy-egy nyájas, buzdító és szives szava; mindenkit, a ki hozzáfor­dult, szívesen fogadott s biztosította szives jóin­dulatáról. Felemlítem még, hogy távozáskor, mikor kocsijába már felszállani készült, egy ügyes bajos nő kérelemmel fordult hozzá s tőle ügyének párt­fogását kérte. Öméltósága meghallgatta a kérelmet s a folyamodó hölgyet biztosította pártfogásáról. Azután a jelenvolt sztropkai intelligenciának zajos éljenei között indult ki városunkból, hova még hogy gyakran, jó egészségben és megelégedésben ellátogathasson, szivünkből kívánjuk. Kívánjuk egy­szersmind, hogy Óméltóságát, vármegyénknek sze­retett főispánját, a közügyek javára, Isten sokáig éltesse 1 (Bánóczról Írják) hogy f. hó 13-ikán reggel félhétkor tüzilárma riasztotta fel a falu lakosságát A község közepén, hihetőleg gyújtás következté­ben, egy csűr gyuladt ki. A kavargó szélben egy perc alatt lángbaborult az egész faalkotmány; a lángok átcsaptak a szomszéd telkekre s elham­vasztották egy úrbéres gazdának biztositatlan csű­rét, életnemüjét és takarmányát. Legtöbb kárt szenvedtek Lehoczky Berta és Gulácsy Valér, bánóczi birtokosok, kik közül az elsőnek 20 öl hosszú csűre, gazdasági eszközei, cséplőfélben levő s már kicsépelt életnemüje, sok takarmánya, az utóbbinak pedig összesen mintegy 150 kereszt csépeletlen s biztositatlan életnemüje hamvadt el Elégett még Földessi Ármin bérlő cséplőgépje s egy istáló is. Az összes kár mintegy 7000 forint. A szerencsétlenségben csak az volt a szerencse, hogy a szél oly irányban hordta az égő szikrákat, hol nem voltak közel épületek, mert különben a fél falu porrá ég. A tűz lokalizálásában egyébként nagy érdeme van a járási főszolgabírónak, ki midőn hirülvette a szerencsétlenséget, nyomban az induló vonatra ült s a helyszínén teremve, ide rendelte a szomszéd Vásárhely cúgjait és esteli 6 óráig fárad­hatatlan erélylyel vezette az oltás nehéz munkáját. Nem hagyhatom említés nélkül tüzrendőri roppant hiányainkat. A falunak egyetlenegy tüzfecskéndője sincs, a szalmás épületek egymás hátán feküsznek, a széna- és életboglyák zsúfolva vannak a szűk udvarokon ; s ha ilyen szeles időben, mint jelenleg is, tűzre kedvező szélirány mellett tűz támad, csak­nem lehetetlenséggel határos az oltás munkája; s ha hozzáveszszük a nép fejvesztettségét, mely ke­zeit tördelve, szalmát és kendert hurcol az utcára, azt könnyen lángralobbanó rőzse-sövényhez és pa­lánkhoz dobálja : igazán itt az ideje a szigorú és kérlelhetetlen hatósági közbelépésnek. Én ismerem a népet, az még most is kiskorú, azzal rendel kezni kell még saját jóléte érdekében is, mert ha elmúlt a veszedelem, ismét minden a régi meder­ben foly s csak ha újra baj van, akkor ébred. H—a. (Regécz-Huttáról írják) hogy ottan f. hó 16-án d. e. ix órakor tűz ütvén ki, Tarnóczi Péter háza, csűrje, istállója és a padokon lévő takar mánynemüek elhamvadtak. Az erős szél által gerjesztett tűz eloltásánál jó példával jártak elől: Goldstein üveggyár bérlő, kinek parancsára mun­kásai félbehagyva munkáikat, lélekszakadva si­ettek a vész színhelyére ; továbbá Herczog Gyula famesler, ki életének kockáztatásával mentette az égő házban lévő tárgyakat; végül Grossmann Izi­dor bérlő, Kovács Károly erdész és Tarnóczi 1 Miklós biró. Ezeknek köszönhető, hogy a szom­szédos házak és a közelben lévő szénaboglyák meg- oltalmaztattak. Azok, a kik másnap a község er­dejében jártak, beszélik, hogy a hegy tele volt pernyével. Ez mutatja, hogy mily borzasztó ereje volt a szélnek s mindennek dacára ezer szerencse, hogy csak egy ház égett le a hozzátartozó mellék- épületekkel. (Erdőégés.) A tolcsvai határban Zöldi An drás szőlőpásztor madarak ijesztésére tüzet rakott a szőlőben, ö maga pedig bement a városba. Mig odajárt nagy szél keletkezett s a tüzet a köze lében fekvő br. Waldboth tulajdonát képező erdőbe hordta, mely kigyult és belőle 37 □ holdnyi le­égett. Az égés tovaterjedését csak a lakosság közbejöttével lehetett meggátolni. (Szökött katona.) Nagy Varga István 65-ik gyalogezredbeli katona, f. évi augusztns 30-án, midőn Munkácsról Kassára menetelő ezrede Uj- helyben volt, ezredétől megszökött. Azóta Kom- lóskán és környékén csavargott, végre f. hó 13-án Komlóskán lakó szeretőjénél a csűrben az o. lisz- , kai csendőrség által elfogatott és a liszkai ka to nai parancsnokságnak átadatott. (Agyonlőtte a feleségét) Kenézlőn egy Kis- Hunyadi János nevezetű dinnyecsősz A féltékeny férj áldozatául esett szegény asszony még maga kaparta le a melléből patakzó megaludt vért, de az­után pár perc múlva meghalt. Tömlöcbe zárt férje gyilkos cselekedetét annyira a szivére vette, hogy öngyilkos szándékkal addig verte fejét a falhoz, mig egészen megnémult. (Utonállás). Közép-Hegyalja vidékét egy idő óta csavargó oláh-cigányok tartják rettegésben. A Sárospataktól B.-Kereszturig vezető állami útsza­kaszt valósággal sáskamódra megszállva tartják, s éjjelenkint néznek préda után. F. hó 16-án is Lisz- kához közel, éjnek idején, megállítottak egy por­celánnal házaló kovács-vágási parasztot s a tőle elrabolt edényeket másnap egy közeli faluban eladogatták, A liszkai csendörség másnap vagy harminc darab cigányt le is tartóztatott s átadta a büntető bíróságnak. (Szőlőre éhezett) egy jászó mindszentii ille­tőségű ismeretlen nevű, az erdő-horvátii erdők ben szénégetéssel foglalkozó 19 éves fiú s elment az ottani hegyre szőlőt lopni ; azonban Farkas József szőlőpásztor tetten érte. A fiú futásnak eredt, mire a pásztor puskájából utána lőtt. A töltés a fiúnak jobb combjába hatolt. Szülői ápo­lás alá vették. A vizsgálat megindittatott. (A fokos áldozata.) Fidrik György és Jelenik István tolcsvai legények az utcán megtámadták Szoráj Gyulát, szintén tolcsvai legényt, a miért ez rajtok egy elveszett forgopisztolyt követelt, és fokosokkal agyba főbe verték. Tetteseket a csend- dőrség átadta a tokaji kir. járásbíróságnak. (Kondás a járásbiró előtt.) A .........i járásbiró előtt, ki a zs .........i kondást e napok­ban tanúként maga elé idézte, a következő párbe­széd folyt le: — Mi a becsületes neve? — Apá­mat Jóskának hívták, én meg a János névre hall­gatok.— Mondja meg a vezetéknevét? —Engem még senkisem vezetett. — Milyen vallásu ? — Apám pápista templomba járt, anyám kálomistába, engem meg az orosz pap gyuvontatott. — Hány gyer­mek atyja ? — Kettő már meghalt, a harmadikat meg krumplikapálásra várjuk. — Hány éves ? — Az édes anyám mondta, hogy kukuricatöréskor születtem, a Kossuth világba hosszú ingbe jártam, számítsa ki az ur, ha akarja, én úgyse jártam uii oskolát. — Mi a foglalkozása ? — Kondás vagyok Zs .........ba. — Ha nem tud beszélni, minek jött ide? Elmeheti — Az öreg Isten de tudja, hogy minek hitt ide az ur. Ha nekem biró kell, van a mi falunkban akár különb is, mint az ur. Isten áldja megl (A községi elöljáróságok) figyelmét felhívjuk az italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t. c.-re, melyszerint 1890. évi január hó 1 -tői a szeszes italoknak nemcsak kimérése, hanem kis mértékben való elááisitása is a pénzügyi hatóság engedelme alapján történhetik. Ez engedelemért a f, évi okt. hó 1 ig kell folyamodni. Az idézett tör­vénynek 28. §-a az italmérési adó megváltása, úgyszintén az italmérési jog gyakorlása, vagyis a szeszes italok kimérésére nézve elsőbbséget és előnyöket biztosit s a községek akár az ital mérési adónak beszedési jogát, akár a kizárólagos italmérési jogot megszerezhetik s ezáltal tetemes anyagi hasz­not nyerhetnek Az italmérési adónak beszedési módjai: a megváltás (kiegyezés), bérbeadás, kincs­tári kezelés, A községek legjobban ismerik saját viszonyaikat, ők tudják legjobban, hogy jelenleg mily jövedelmet hajt az italmérés, s igy tiszta alapon kiszámíthatják azt a jövedelmet, mely a fenti jogok megszerzése által a község részére biz­tosítható. Ugyanazért figyelmeztetjük a közsé­gek előjároságát, képviselőtestületét, különösen pedig a körjegyzőket, hogy jóelőre intézkedjenek, miszerint a községek kedvezményes helyzetükben az érintett jogokat maguk részére megszerezzék, hogy azok ne váljanak magániizérek kezében hasz- • nothajtó jövedelemforrássá, hanem kizárólag a községnek jövedelmezzenek ; ez irányban őket nagy felelősség terheli, s mulasztás esetén a legszigo­rúbb felelőségre vonásnak lesz helye ellenükben. (Az utolsó világkiállítási kirándulás.) A m. á. v. városi menetjegy irodája tekintettel arra a rend­kívüli érdeklődésre, melylyel az eddigi három pá risi kirándulás találkozott s különösen arra, hogy kereskedőink, iparosaink, gyárosaink leginkább a bekövetkezett őszi évadot tartják magukra nézve a legalkalmasabbnak arra, hogy Párisba utazzanak, a jövő hónapban : október 10 én rendez még egy, s ezúttal utolsó kirándulást Párisba. E kirándulásra ép úgy, mint az előbbiekre, lehet jegyet váltani tel­jes ellátással 8 napra, vagy anélkül ; megjegyezvén, hogy az ellátás módja akként van szervezve, hogy a turista választhat Párisnak mintegy 20, külön­böző pontokon fekvő vendéglője között, s igy nem kell az étkezés miatt abba a fogadóba, ahol lakik visszatérnie. Több ilyen vendégő magán a kiállí­tás területén is van. A kirándulás jegyei 30 napra érvényesek. A résztvevős árai, valamint egyéb részletek felől készséggel nyújt felvilágosítást a menetjegy-iroda (Budapest, Hungária szálló) mely kívánatra bárkinek megküldi a kirándulásnak rész­letes prográmját is.( (Meghívó) a sátoralja-újhelyi kereskedő ifjú­ság alulirt bizottság részéről ez utón is tisztelettel felkéretik, hogy folyó hó 28-án esti 8 órakor a városi színházban egy értekezletre megjelenni szí­veskedjen. Az értekezlet tárgyát egy sátoralja­újhelyi kereskedö-ifjak egyesületének alapítása fogja képezni. A végrehajtó-bizottság. A Korona-utczában lévő 700. öi. sz. ház kerttel együtt, előnyös feltéte­lek mellett szabad kézből eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál a »Zemplén15 kiadó- hivatala. Irodalom. OHSZÁQ-V1LÁG Október—december. Szerkeszti: Benedek Elek. Az »Ország-Világ,* e legnagyobb és legszebb magyar képes és szépirodalmi lap, mely Benedek Elek gondos szer­kesztésében évröl-évre nagyobb kedveltségnek és elterjedésnek örvend ez évvel fenállásának tizedik évfolyamába lépett. Sokkal szebb múlt áll e lap mögött, semhogy hangzatos prog­ramúira volna szüksége. Az .Ország Világ* rendes tartalma : egy eredeti és egy fordított regény, több novella, tárca, isme­retterjesztő közlemények, élet- és jellemrajzok, közlemények s nők részére »Nők világa* címen egy gondosan szerkesz tett rovat, melyben számos divatkép, divatlevél, háztartási, ker­tészeti teendők s egyéb nőket érdeklő apróságok vannak közölve. Az »Ország-Világ* előfizetői évenkint 6 művészi becsű fény- és szinnyomatu műmellékletet kapnak s ezen kívül minden év­ben jelen meg külföldi képes lapok példájára egy rendkívüli ünnepi szám, melyet mig nem előfizetők csak 50 krért sze­rezhetnek meg, a következő évi uj előfizetők is ingyen kap­ják egész éven át. Ilyen volt 1888-ban a karácsonyi ajándé­kul szánt ünnepi szám, mely a képviselőház ötven iró tagjá­nak arcképét közli s ugyanazon nagyérdekü dolgozatait, név­aláírásuk hasonmásával. Megjegyezvén, hogy a nagyérdekü számhoz a benne levő művészi képeken kívül (Litzen-Mayer, Kaulbahtól stb.) 'egy nagy szabású szinnyomatu mümelléklet is volt csatolva (Thuman: ,A szerelem tavasza') azonkívül egy csinos népdal zóngorára, s hogy e számot úgy közvetlen a ki- adóhivalnál, mint bármely hazai könyvkereskedés utján meg le­het rendelni. Közöljük néhánynak nevét az e számban közle­ményeket adott képviselők közül. Nevezetesen Jókai, Cserná- tony, Mikszáth, Vadnai, Podmaniczky, Ábrányi, Kaas, Hege­dűs, Visi, Beksics, Láng, Falk, Grünwald, Apponyi, Szath- máry, László M., Asbóth, Berzeviczy, Weckerle, Helfy, Irányi, Illyés Bálint, Grecsák stb. f nagyérdekü számot az !8S9-ben be­lépő előfizetők Ingyen kapják. Az »Ország-Világ* munkatársai a régibb és újabb iró nemzedék legjelesebbjei. Ez idő szerint folyik P. Szathmáry Károly ,A szép pilspökné' cimü érdekfeszitő regénye s mellette egy rendkívül érdekes angol regényt. Taní­tók és tanítónők 10 frt helyett 8 fttal fizethetnek elő az »Ország-Világra*, melyet 8 ftért rendelhetnek meg az »Egyet­értés* és a »Budapesti Hírlap* előfizetői is. A szerkesztőség nagy gondotfordit a talány rovatra is s a talánymegfejtő előfizetői közt he enkint értékes könyveket, stb. sorsol ki. Az »Ország-Világ* könyvárusi utón is megrendelhető, két heti díszes boritéku fü­zetben. Az előfizetés bármikor kezdhető. Mutatványszámok kí­vánatra ingyen küldetnek. Előfizetési föltételek: Egész évre 10 ft, félévre $ ft, negyedévre 2 forint 50 krajcár., egy hóra 85 kr. egyes szám 20 kr, füzet (kettős szám) 40 kr. Az »Egye­tértéssel együtt rendelve: egész évre 28 ft, félévre 14 ft,

Next

/
Thumbnails
Contents