Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-09-01 / 35. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1889. szeptember 1 35. sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB. Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bérmentetlen levélek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Séziratoi nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérben minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) EIBDETÉOI DU : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter ntán 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIVATALOS RÉSZ. T. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága kebeléből az aszály által sújtottak fölsegélyezésére ki küldött szükebbkörü bizottság 1889. évi augusztus hó 26-ik napján tartott tanácskozásából. 12,729. sz. A vármegye törvényhatósági bizottsága a mai napon tartott rendkívüli közgyűlésben 402. sz. a. hozott határozatával a vármegye aszálylyal sújtott vidékei lakosságának felsegelését célzó teendőkkel főispán elnöklete alatt a fenti tagokból álló*) küldöttséget bízván meg, az beható tanácskozás után az előleges intézkedések megtétele iránt a következőleg határozott: 1. A küldöttség megbízatásáról a vármegye nagy közönsége a járási föszolgabirák és a „Zent- plén“ utján azzal értesittetik, hogy a kegyadományok és segélyezések iránt az elő'eges lépések megtétetvén, az egyes Ínségesek segélyezése kilátásba helyeztetik ugyan, s ez iránt kérvényeiket a járási föszolgabirák utján Főispán Öméltóságához, mint a küldöttség elnökéhez, be is mutathatják, de amennyiben a segélyezés mérve még ez idő szerint meg nem állapítható, figyelmeztetnek mindazok, kik vetőmag elnyeréséért tolyamodnak, hogy addig is, mig a vetőmag tekintetében való segélyezés megtörténhet, saját erejök szerint és más források felhasználásával vessenek annál is inkább, mert a segélyezés személyenként a 3 mmázsa vetőmagot előreláthatólag meg nem haladhatja, 2. A benyújtott kérvények tárgyalására határnapokul a minden hónapban tartatni szokott közigazgatási bizottsági ülés napjának délután 2 órája tűzetvén ki; az minden alkalommal nyilvánosan fog megtartatni, s az egyes vármegyei bizottsági tagoknak a tanácskozásoknál esetleges megjelenése és szükség esetén felvilágositó felszólalások szívesen vétetnek. Ugyancsak a tanácskozásokhoz egyszermindenkorra meghivatik a helyhelybeli magyar kir. pénzügyigazgató is vagy helyettese. 3. Végül átiratilag kerestetik meg a ,Jó *) L. vármegyei ügyek c. rovatunkat! Szerk. T A S C A, Utazási levelek. V. — A .Zemplén* eredeti tárcája. — Amsterdam. Meglepő változást talál az Amsterdamba siető utas a vidékben, szemben a magasabban fekvő Geldern és Utrecht tartományokkal. A dünák áldatlan homokjára ültetett fenyő- erdőknek, dombostul együtt se hire se hamva; az eddig elég ritkán előforduló csatornák keresztül kasul szelik a vékony földnyelveket. Hollandia alföldjén a poldereken vagyunk. A merre csak szem eltekint az ezüst homályu lapályon, szélmalmok serege tűnik szembe, mintha egy csapat óriás bolond jó kedvében tótágast állana. A szélmalmok Hollandiában nem kizárólagosan az élet őrölésére vannak építve. Ezen szárnyas alkotmányok tartják mozgásban az ország ereit a keskenyebb csatornákat, mivel a főhálózat víztömegét két gépezet hajtja, az egyik Rotterdam, a másik Haaga melett. Ezen két hajtó gép elegendő, az óriási víztömegek lassú, állandó hajtására. A legtöbb szélmalommal a kis Zaandam város bir. Nem kevesebb mint négyszáz vitorla kar áll itt az őrlés és vizhajtás szolgálatában. E helyen még a leányok hozományát is szélmalmok szerint ítélik meg. Unalmasan hosszú gáton, körülvéve árboc és gyárkémény erdő által, viszen az út az észak Velencéjébe, mely ezen elnevezést méltán megérsziv« egylet, minden alkalommal tapasztalt jótékonyságának gyakorlása iránt. Kelt mint fent. Molnár István főispán, mint a vármegye törvényhatósági bizottság kebeléből kiküldött segélyező-bizottság elnöke. 13,360/89 sz. Zemplénvármegye alispánjától. A vármegye közönségónekVármegyénk területén a szarvasmarha állományban mindinkább terjedő ragadós száj- és körömfájás járvány széthurczolási okának legfőbb tényezőjéül az állatvásárok tekintethetvén, annak megakadályozása végett, hogy ezen járványtól legalább a vármegye némely vidéke megmentessék, szükségesnek mutatkozott a szarvasmarhák közvet len érintkezésére szolgáló állatvásárok betiltása. Miért is a m. kir- kerületi állami állatorvos véleménye alapján elrendelem, hogy a vármegye terű létén lovak kivételével a szarvasmarha-, juh- kecske- és sertésvásarok, további intézkedésemig, vagyis a járvány megszűntéig, meg nem tarthatók. Felhívom ehez képest t. főszolgabíró urat, hogy ezen intézkedésemet járása vásártartó községeiben azonnal tegye közhírré, s értesítse a vásártartásra jogosultakat, hogy a lóvásárokat megtarthatják ugyan, azonban a fent megjelölt állatfajok a vásárra bebocsáttatni nem fognak. A t. főszolgabíró urnák teszem kö telességévé továbbá, miszerint intézkedjék arról, hogy a vásárokra a kitiltott állatok be ne bocsáttassanak, az esetleg tartott lóvásár után pedig a térek azonnal kitisztittassanak, a széna- és szalmamaradványok elégettessenek. S. a.-Ujhely, 1889. augusztus hó 22-én. Matolay Etele, alispán. 13,202/89. sz. Zemplénvármegye alispánjától. A vármegye közönségének. Közhírré tétel végett tudatom, hogy a vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjai név jegyzékének a jövő 1890. évre leendő kiigazítása céljából szükséges s az egyes adóhivatalok által beküldött kimutatások az 1886. évi XXI. t. c. 25. §. harmadik bekezdésének rendelkezéséhez képest demli nem annyira épületeinek szépsége mint építkezésének rokon merészsége és szokatlan alakja által. Amsterdamra értette Erasmus hires mondását, hogy itt az emberek, mint a madarak fákon laknak. Ha nem is a madarakhoz hasonlítom e kis föld népét, elnevezhetném őket az emberiség hódjainak, kik örökös harcban a természettel, roppant fáradság és áldozat árán békót vetettek Neptun romboló szolgáinak kezére. Érdekes összehasonlítást tehet, ki nem sajnálja a fáradságot, összehasonlítani Hollandia jelenlegi alakját a térképen, ugyanezen ország ötszáz év előtti határaival. Hol akkoron a tenger zajgott, most vidéki városok emelkednek, és sajnos sok helyen megfordítva. A Louvreban volt alkalmam látni az 1840-es időkből kirakott asztalt, mely Európa térképét ábrázolja. Megkell vallanom, Hollandiára alig bírtam ráakadni, oly nagy a különbség akkori képe és a mostani közt. Amsterdamnak központja, hogy ugymondjam szive, honnan minden lüktetés kiindul, a Dam, azaz gát. Díszes épületektől körülvett tér ez, honnan a gőzhajók, és lóvonatok percenkint elinduló csoportja, bármely kívánt pontra szállítja az utast. E téren épült a díszes tőzsde palota, melyben ottlétem alatt szünet lévén, a számitó komoly alakokat a helyiségből ez idő alatt kiszorítják a játszadozó gyermekek, kik hangos trombitaszóvai és énekkel űzik mulatságaikat. Ez különben privilégiuma a kicsinyeknek, kik hasonlóan a kapito- liumi ludakhoz játékaik zaja által ijjesztették volna el a várost meglepni szándékozó spanyolokat. A királyi palota (hét paleis) monumentális -épülete, szemben a tőzsdével képezi a tér födi - szét. Építői eredetileg városházának szánták a 30 millióba került palotát, mely tizenháromezer cölöbetekinthetés s a netalán szükséges felszólamlások megtehetése végett, a mai alólirott 'naptól kezdve, f. évi szeptember hó 5-ig, illetőleg az ig. vál. ülés határnapjáig a vármegye irattárában közszemlére kitétetnek. Közhírré teendő egyben, hogy az ig. választmány üléseit f évi szept. hó 5., 6. és 7-ik napjain tartja, mely időn túl a felvétel iránti kérvények és felszólamlások el nem fogadtatnak. S.-a.-Ujhely, 1889. augusztus 27. Matolai Etele, alispán, 12,896. szám. Zemplénvármegye alispánjától. Hirdetmény. Az V-ik kér. m. kir. Culturmérnöki hivata- által 414/88. szám alatt beterjesztett, a s.-a.-ujhe- lyi határban a Ronyva folyón épült Baksi-gát felépítésére vonatkozó műszaki terv, leirás és költségvetés, továbbá a Pap-, Baksi-, Martai-, barátszeresl és városi malmokra vonatkozó vizhasználati bejelentések felszerelései, az összes malmok és Ronvva- meder rendezését tárgyazó egységes tervek és a ha vatal szakértői észrevételei ezen ügyekre vonatkozó összes mellékiratokkal, valamint a vármegye tiszti főügyésze által a Baksi-gát tulajdon kérdésére 3610. szám alatt bemutatott jogi véleménye a vármegye levéltárában f. évi augusztus 31-ikétÖI szeptember hó 30-ig 30 napi közszemlére kitétetnek és egyidejűleg ezen összefüggő vizi ügyek tárgyalás sával Horváth József tb főjegyzőt bízván meg, a tárgyalás határidejéül f. évi október hó 3-ik és esetleg kővetkező napjainak d. e. 9 óráját S -a.-tljhely város házához tűzöm ki. \ Miről az összes érdeklettek, u. m.: a Zem- plénvármegyei kir. allamépitészeti hivatal, a M. É. K. Vasúttársaság, a Bécsi Unióbank, Herczeg Windischgrátz Lajos, mint Herczeg Bretzenheim Carola jogutóda, a s.-a.-újhelyi közbirtokosság elnöke, Hosszuláz és Széphalom községek, S.-a.-Ujhely város elöljárósága, a III ik kér. m. kir. honvédparancsnokság, valamint a Ronyva és Fehérpatak mellett fekvő területek birtokosai, a s.-a.-újhelyi főszolgabíró utján a vízjogi törvény 163. és ált. rend. 10. §. értelmében oly felhívással értesit- tetnek, miszerint a tervezetek és munkálatok tekintetében netáni ellenvetéseiket a közszemlére kipön épült. Napoleon Lajos (az egyedüli Napoleo- nida, kit népe igazán megsiratott) királyi palotának választotta, s azóta ezen célnak szolgál. A termek falait elsőrangú festők és szobrászok müvei díszítik, de különös díszt adnak a termeknek az empire és directoire korbeli bútorzatok, melyek a nagy császár korának fejlett Ízléséről és pazarló tehetségéről tanúskodnak. A trónterem (állítólag a legnagyobb ezen minőségben a világon) sima márványfalaira az erkélyekről tépett harci lobogók csüggnek alá. A tépett zászlók tömegében az elfoglalt spanyol és angol jelvények közt ott pihen az antwerpeni citadella öles hosszú zászlójának selyem foszlánya, mely meg nem hajlott az ostromló spanyol előtt. Jótékonyan tarkítják a komor gyűjteményt, az indiai archipelagus népeinek elfoglalt harci jelvényei. A vicsorgó sárkányok és más szörnyek képei borzalmasak lehettek valamikoron, de mostanság arra valók, hogy jó mulatságot szerezzenek a nézőnek. Amsterdam utcáin már kellőleg alkalmam volt megismerkedni a közmondásossá vált hollandiai tisztasággal. Kivéve a kereskedő negyedet, egyéb helyeken hol az üzletek hiányával a közlekedés is csökken, található a holland nép ezen dicséretes tulajdonság» teljes valódiságában. A holland, hasonlóan az angolhoz az elkülönített lakásnak ád előnyt a kaszárnya systéma felett. Minden valamire való polgár, családjával egyedül lakja a házát, s igy a tisztaságot kedve szerint kiviheti. Ez a kulcsa a dicséretes tisztaságnak. A Heeien Gracht avagy Singel nevű utcákon nincs oly pillanatja a napnak, hogy valamelyik házon a kilincs, vagy cimtábla csiszolásával, vagy a lépcsők és járdák súrolásával elfoglalt cselédeket ne pillantana meg az ember. Különösen élénk ezen kép a kora reggeli Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
