Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-08-25 / 34. szám
vármegye területén nagy mérvben fellépett s dacára a szigorú óvintézkedéseknek — folyton terjedőben van, ugyanazért Kocourek Ferenc kir. állami állatorvosnak mai napon tett előterjesztése folytan a vmegye valamennyi vásártartó községeiben, névszerint: Ungvár, Szerednye, Csap, Nagy- Kapos, Szobráncz, Ubrezs és N.-Bereznán az állatvásárokat, ide értve az Ungvári minden szerdán tartatni szokott sertésvásárokat is, a lóvásárok kivételével — további rendeletig betiltottam. Erről a tek. alispán urat szives közhírré tétel végett értesítem, Ungvári, 1889. aug. 12. Alispán helyett: Tabódy Jenő sk., főjegyző. 1358. SZ./89. k. i. sz. Zemplénvármegye t. gazdasági választmányától. Árlejtési hirdetmény. A t. vármegye szolgálatában álló huszárok, őr- és tisztihajduk, úgyszintén a szolgabirósági hivatalszolgák használatára a jövő 1890. évben meg- kivántató egyenruházati cikkek (szabó-, cipész- és sapkásmunkák); továbbá a vármégye székházánál lévő hivatalok szükségletéül a jóvö évre beszerzendő irodai szerek és petroleomkészlet szállításának biztositása végett f. évi szept. hó 15-én, d. e. 10 órakor, a vármegye kistermében s az alispán ur elnöklete alatt nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, mely alkalomra írásbeli zárt ajánlotok is elfogadtatnak. Az Írásbeli zárt ajánlatok szabályos módon kiállítva s az ajánlati összeg 5°/0 jével, készpénzben, vagy ovadékképes értékpapírban kiegészítve, szept. hó 14-ének d. u. 5 órájáig a vármegyei számvevőségnél nyújtandók be. Későbben érkezett vagy szabályszerűen fel nem szerelt és a kellő óvadékkal el nem látott zárt ajánlatok e versenytárgyaláson figyelembevétetni nem fognak. Szóbeli árlejtésre is csak azok bocsáttatnak, a kik a kikiáltási árnak megfelelő i>°/0-nyi bánompénzt az alispán ur kezéhez átszolgáltatják. Zemplénvármegye t. gazdasági választmánya fentartván magának a jogot arra nézve, hogy a pályázaton elért eredmények fölött saját ügykörében határozzon ; az árlejtési tárgyalás végleges megállapodásai a t. gazdasági választmány üléséből fognak a vállalkozók tudomására adatni. Vállalkozni kívánó iparosok, illetve kereskedők e szállítások minden nemére vonatkozólag részletesen kidolgozott feltételeket a számvevői hivatalban bármikor megtudhatják. S.-a.-Ujhelyt, Zemplénvármegye t. gazdasági választmányának 1889. évi julius hó 31-ik napján tartott gyűléséből s megbízásából: Dongó Gy. Géza. i«»2 főszámvevő. 11,668/89. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Tudomás és alkalmazkodás végett kiadatik, alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 34,4.6ollHl8, szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. törv. czikk és az ennek végrehajtására kibocsátott rendelet a vasúton vagy hajón való szállítás közben egyes állatszállítmányokban előforduló elhullások esetén követendő eljárást nem szabályozván, erre nézve, egy felmerült kérdés alkalmából, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrral egyetértőig, a következőket rendelem. Vasúton vagy hajon szállított állatok közt szállítás közben előforduló elhullás folytán a szállítmány fel nem tartóztatandó, hanem az rendeltetési helyéig továbbítandó, hol azután az idézett törvénycikkben és végrehajtási rendeletben előirt óvintézkedések foga- natositandók. Ha valamely vasúti (hajó) állomáson az állatszállítmányban hullát találnak, az állomáson a hullát a szállítmányból kiveszik és ha nem szakértő által is, felismerhetöleg az elhullás erőmüvi befolyásnak tulajdonítható, a szállítmányhoz tartozó marhalevélen, az állomás pecsétjével és aláírásával ellátott záradékban igazoltatik az, hogy a szállítmányból erőmüvi befolyás következtében egy vagy több darab elhullván, azok kivétettek. Ennek megtörténte után az állatszállítmány rendeltetési helyére továbbítandó. Oly esetben, amikor ezen eljárás a vonat rendes tartózkodási ideje alatt előreláthatólag el nem végezhető, az- illető kocsi a vonatból visszahagyandó és a hullának kirakása után a kocsi a fenmaradt élő állatokkal együtt a legközelebbi alkalmas vonattal rendeltetési helyére továbbítandó. Az ilyen hullákat az állomás az illetékes községi elöljáróságnak adja át, mely azok egyes testrésze netáni értékesítésének megenged- hetése iránt határozván, azoknak kellő eltakarításáról gondoskodni köteles. Az olyan állatszállítmány, melyben szállítás közben csupán erőmüvi befolyás következtében elhullott állatok vétettek ki, rendeltetési helyén, semminemű korlátozásnak nem vettetik alá, hanem tulajdonosának szabad rendelkezésére bocsáttatik. Ha azonban az állomáson az állatszállítmányban oly hullát találnak, mely nem erőmüvi befolyásnak következménye, az állomás a hullát a szállítmányból szintén kiveszi, a marha-levelen a kivételt igazolja, de egyszersmind a rendeltetési hely állomását az esetről távirati utón értesiti. A kivett hullát az állomás az illetékes községi elöljáróságnak átadja, mely azt az általa értesítendő I. fokú hatóság megérkeztéig őrizteti, az utóbbi pedig az elhullás okát szakkö zege által megállapittatja és a törvényben előirt intézkedéseket foganatosítja. Az elhullás okának megállapításáról az I. fokú hatóság a rendeltetési hely községi elöljáróságát távirati utón értesiti. A rendeltetési hely állomása az ilyen állatszállítmányt az illetékes községi elöljáróságnak adván át, ez utóbbi az I. fokú Jiatóságot az esetről azonnal értesíti, az I. fokú hatóság pedig a fennebb említett értesítés alapján, a szállitmánynyal a törvényben előirt módon jár el Megjegyzem, hogy levágásra szánt állatszállítmányok, még azon esetben is, ha azokban útközben, nem erőmüvi befolyás következtében beállott elhullások történtek, a rendeltetési helyen azonnal szakszemle alá vonatnak és ha levágásuk ellen sem állat-, sem közegészség- ügyi tekintetből aggály föl nem merül, az érdekeltek kívánságára, minden további hatósági elbánás vagy kesedelem nélkül, közfogyasztásra bocsáthatók. A most leirt esetekből kifolyó eljárásokról a szállítmányok tulajdonosait csak az állatok tartásából* és gondozásából felmerülő költségek terhelik. Erről a közönséget tudomásvétel és alattas közegeinek utasítása végett értesítem. Budapesten, 1889. julius hó 16-án. Gróf Szapáry. Városok csatornázása. — Öt cikk. — IV. Irta: Dauscher Miklós, kultúrmérnök. Ez újabb hátrányokat mérlegelve oda jutunk, hogy legjobb lenne, a kihordás nehézkességeinek venni, s gyorsan végezni a város nevezetességeivel. A domot, mely sz. Márton nevét is viseli, tartja hü Baedeckerem első látnivalónak. Igaza is van. Eltekintve a nemes építkezéstől, már a jelen légi különös viszony a torony és a templom hajója közt is elég ok a megtekintésre. Az a különös az egészben, hogy a most meglehetős tágas tér által a templomtól elválasztott torony eredetileg együvé tartoztak, s csak egy nagy földrengés, mely alatt a templom hajója összeomlott, különítette el a tornyot a templom hátrészétől. Hollandia egyik sajátosságából, a harangjátékból egy nap is elegendő volt, hogy kivegyem a magam részét. Minden negyedórában, késő éjfélig fülembe csengett a harangjátékok csengőbongó zenéje, melynek zűrzavarából hegyezett fülem itt-ott kiböngészett egy vagy más opera áriát. Az utrechti árva-torony repertoárján e napon a kintornák által régen agyoncsépelt ária *Die letzte Rose4 volt soron. Szegény Flotow! dalmű ved az aranyos termekből az utcára szorult, hangnélküli kintornák és énekesek itt is lehetetlenné tettek, s most egyedüli menedéked a harangjáték I A kiváncsiság felvitt a toronyba a harangjátékhoz. Negyvenkét harang képezi a klaviatúrát, melyek közül a legkisebb beillik bárhol elnöki csengetyűnek, a legnagyobb ellenben mély hangjával s mázsás súlyával megfelel temetéseken is hivatásának. A szerkezet óriási arányait eltekintve, ugyanaz minőt/ régi órákban és albumokban máig is találhatunk. Óriás vashenger, melyből különböző sorozatú vasszegek állanak ki, minden vasszeg midőn a sor reá kerül leszorít egy vashuzalt, mely kalapácsával megadja a kivánt hangot. A gépész- toronyőr nehány centime borravalóért beavat a gépezetbe s megmutatja az óriási óramüvet mely az egészet hajtja. Honfitársaim nagy sajnálatára ki kell jelentenem, hogy itt külön megrendelésre nam muzsikálnak. Az élelmes toronyőr, háromszáz láb magasban egészen rendes vendéglőt tart s hollandus papramorgója nem is mondható rosznak. A csonka-torony közvetlen szomszédságában van elrejtve Hollandia egyik legrégibb egyeteme. Vonzott e tisztes alma mater emléke, hol oly sok hires tudós hintette a tudomány és szabadság eszméit a fogékony hallgatóságban, melyek közt sok magyar is megfordult. Ezen egyetemnek volt dísze Donders a világhírű szemész, kinek sírján ott létem alkalmával a koszorúk még nem fonnyadtak el. Kérésemre, hogy az egyetemet szeretném látni, hozzám szegődött egy egyetemi szolga, ki végig kisért a szőnyegekkel vont folyoson a tanári termekbe és auditóriumba, hol az utrechti egyetem fakó zászlaja körül véve fegyverektől a hollandok hires szabadságharcának nem egy jelenetét meséli el. Keresztül haladva az egyik előadási termen, melyben már a hallgatóság gyülekezni kezdett, kísérőm megkérdő nem hallgatom e végig az előadást. Természetes, hogy igent mondtam. Lassankint beszállingodzott a hallgatók serege, összesen vagy húszán. Hátra vonultam az utolsó padokba, mely még az én hosszú lábaimnak is túlságos magasnak bizonyult. A hallgatók egyike a tanár asztalára elhelyezett egy rózsabimbót, melyet a profeszor előadása alatt bugón szagolgatott. A szóözönből, mely az élénk professzor előelejét veendő, a mindennapi kiürítést szivattyúzással végezni. Hollandiában tényleg ily berendezés van használatban. Minden háznak az utcára szolgáló fala alatt egy kazánmódra készített vas gyűjtő szekrény van elhelyezve, melynek teteje a gyalogjáró síkjával színei. Ezen szekrény, mely csupán egy napi ürülék befogadására képes, közvetetlen összeköttetésben áll egy főgyűjtő cső segítségével a ház klozetjeivel. A kiürítés éjnek idején történik szivattyúval, miután a szivattyú tömlője a szekrény födelén hagyott nyíláson át lebocsátta tott. A kiszivattyúzott anyagok hordókba össze gyüjtetvén — elszállittatnak. Beláthatjuk, hogy ezzel a berendezéssel nemcsak sokkal gyorsabb, de tökéletesebb munkát is végezhetünk mint a vedres rendszerrel s a fennmaradt hátrány csak a szivattyú- és hordóknak házról-házra vitelében és a tömlők lerakásával járó munkavesztességben fog állani. Egy lépés még a centralizáció felé és elértünk a jövő rendszeréhez, melyet Liernur, hollandiai mérnök, talált fel, s mely nem más, mint a mindennapi kihordás középpontositása. A berendezés igen egyszerű. Van egy állandó szivattyú-telep, mely áll egy gőzgépből, egy általa hajtott légszivattyúból és egy nagy medencéből vagy vaskazánból, mely az illető város egy napi ürülékét képes befogadni. A vasmedencébe nyílnak az egyes városrészekből jövő s külön-külön csappal elzárható főcsövek; ez utóbbiakhoz csatlakoznak az utcai, ezekhez pedig a házakból kivezető u. n. eresztő csövek, melyek ismét a klozetek vastölcséreivel vízzáró siíonok közvetítésével függnek össze. Utcák keresztezésénél, hol több utcai cső találkozik egymással, egy kisebb medence van a föld alatt elhelyezve, a melyből azután egy cső a középponti szivattyú-állomáshoz vezet. Az ürítés foganatosításánál első sorban a nagy medence levegőjét ritkítják meg, midőn már annakelőtte minden a medencébe torkolló főcsövet elzártak volt. Ha ez megtörtént megnyitják az első főcső csapját. A szivattyú tovább működvén az utcai kis medence levegője is meg fog ritkulni; ennek megtörténtével, elzárván a medencéből a szivattyú állomáshoz vezető főcső csapját, a medencébe nyíló csövek csapjait nyitjuk ki, mire a külső légnyomás a házakból az eresztő csövekbe került tartalmat ebbe a medencébe fogja átszoritani. Hasonló módon szállíttatnak az anyagok innen a fömeden- cébe. E rendszer, mely eddigelé Hollandiának nagyobb városaiban, nevezetesen Amsterdam, Dortrecht- és Leydenben került kivitelre, kivétel nélkül osztatlan tetszést és megelégedést aratott mindenütt. Az a kifogástalan tisztaság, a házak illető helyeinek teljesen szagtalan volta, a szabatos működés, még e rendszer ellenségeit is megnyerte teljesen. A komplikáltnak látszó berendezés avval a sok csappal csak oly kezelést és bánásmódot igényel, melyet egy közönséges munkástól elvárhatunk, sőt újabb tervekben a csapok önmü- ködőleg vannak szerkesztve, úgyhogy kézi erővel csak a fűtést végzik. Nem különb szerkezet ez, mint akár egy viz — vagy gázvezetéké, csakhogy mig ezeknél az egyes csövek a vizet vagy gázt a középpontból kifelé viszik az egyes pontokhoz: addig Liernur rendszerénél megfordítva az egyes pontokból, a adásátképezte, vajmi édes keveset érthettem meg. Némi kis fogalmat nyertem az előadás tárgyáról, midőn Wieland nevét Oberonnal kapcsolatban az ismeretlen szavak tengeréből kihalásztam, A publikum néhol tapsolt, más helyen hangosan nevetett s a figyelmet lekötő előadás befejezését csak akkor vettem észre, midőn a nagy íoliánsok becsapódtak s a tanár ezekkel hóna alatt kedélyes diskurzusba elegyedve hallgatóival, elhagy á a termet. A széledő hallgatósággal én is ott hagytam a tisztes falakat, hogy a Maliebaannak vegyem utamat. A régi Rajna medertől nyúlik a két kilometer hosszú sétatér hat sorjába ültetett terebélyes hásfák által képezve. XIV. Lajosnak itt elvonuló katonái külön parancs folytán kímélték e páratlan fasort. Itt létem alatt nagy néptömeg nézte gyönyörködve az árnyas fasorok közt az ügető versenyt. Nem sokáig lehettem nézője ez érdekes látványnak, folytatnom kellett utamat Amsterdam felé. Két hónapi utazásom alatt itt esett meg velem először, hogy a vonatnál elkéstem. Ez is úgy történt, hogy a helyett, hogy a Rijn Spoorweg Matschappij indóházaba mentem volna, a Hol- tandsche Spoorweg Matsehappij állomására sétáltam volt, honnan pedig jegyem nem volt érvényes. Ezen kis tévedésem a kocsi költségén kívül három órai vesztességembe került. Hogy három órai vesztesség, mily kemény csapás az utón, azt csak az érzi, ki már tapasztalta, hogy utón három óra, felér három nappal a civil életben. Chyzer Béla. Folytatás a mellékleten
