Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-08-18 / 33. szám

tetemesebb, mert az anyagok nyomás alatt álla­nak s igy a talaj a megfertőztetert talajvíz felszí­vása folytán csakhamar telítve lesz rothadási ter­mékekkel, melyek a talaj hajszáledényein keresz­tül közeli források, vagy kutakba vitetnek és igy ezeket is megfertőzik. A pöceanyagoknak összehalmozódása és vesz- teglése, azoknak mihamarábbi erjedését és rotha­dását vonja maga után s a vegyi folyamatok szülte gázok a felszíni folyadék elpárolgásával a levegőbe jutnak s ha mindjárt nem is okoznak betegséget, de legalább annak terjedését bízvást előmozdítják Hogy ezáltal első sorban a lakások levegője mérgeztetik meg, melyek úgyszólván a gödrök tőszomszédságában vannak, mondani sem kell, s az a házigazda, ki meggondolatlan fukarságával ily gödrök rendszerinti kiürítését elmulasztja, vagy halogatja, oly vétséget követ el, melyet a legszi­gorúbb büntetés sem képes kiengesztelni, mert megfosztotta lakóját az életfeltételek legfőbbjeitől, a levegő és viz élvezésétől. Tekintve a hátrányokat, a pöcegödrök fel­tétlen kiküszöbölésére kellene szavaznunk, habár a kiürítés tökélesitésével sokat javíthatunk a hely­zeten. A kiürítésnek a közillem szabályainak minden tekintetben figyelembe vételével és a közegészségre minden káros befolyást kizáró módon kell történnie. Ez a higiénia parancsa. A leggyakoribb és egyszersmind a legprimi­tívebb ürítési mód, kivált kisebb városokban az, mely kézi vederrel történik s mely igazi szégye­nére válik a felvilágosultság mai korszakának. Eltekintve az undorító és tökéletben mun­kától, melylyel ez jár, a hoszu időn át raktározott s már-már teljes felbomlásnak indult anyagok meg- bolygatása és felszínre hozatalával felszabadítjuk a bűzös gázok egész tömegét, hogy készakarva megmérgezzük levegőnket. Tökéletesebb már a szivattyúval történő ki­ürítés, de tekintve, hogy ez esetben is a gödrök­nek legalább részbeni felbontása válik szükségessé és a kiszivattyúzott mérges levegő ismét csak a külső légbe kerül, ezen mód sem kielégítő. A szivattyúval végezhető legtökéletesebb munkát végzi Talard fráncia vállalkozó gőzszivat- tyujával, melylyel a legnagyobb gödröket is ké­pes félórai munkával kiüríteni. A kiszívott mérges levegőt tűz alá vezetik és nyomban elégetik, úgy hogy az egész művelet teljesen szagtalan és dis- krét, legkevésbbé sem háborgatván a ház lakóit, sőt az utcai közönséget sem, amennyiben a lég­mentesen elzárt s csinos külsejű kazánok az utcai öntöző kocsikra emlékeztetnek. Ily berendezés mellett a kiürítés tökéletes­ségével már megelégedhetnénk, de a gödörrel magával, mely változatlanul megmaradt s hol az anyagok oly sokáig vannak veszteglésre kárhoz­tatva, a levegő és vízre gyakorolt mérgező hatá­sánál fogva még ki nem békülhetünk s e nyomós hátrányokat csak úgy fogjuk megszüntethetni, ha a keletkező ürülékeket rövid időközökben távo­lijuk el, még mielőtt az anyagok rothadása be­következett volna. Ily megoldást nyújt a vedres vagy tonna rendszer, mely abban áll, hogy az ürülékek, a pö­cegödrök teljes mellőzésével, közvetlenül vedrek ben gyüjtetnek, melyek azután mindennap a ház­ból kihordatnak és üresekkel felcseréltetnek. Kétségen kívül áll, hogy e rendszer egész­ségi tekintetben az eddig említettek között a leg­megfelelőbb, minthogy az anyagok gyors és ren­des eltávolításával megszűntek a betegséget okozó csiráknak fejlődési föltételei is. Nagy hátránya azon­ban a kihordás körülményessége, a szükséges óri- ási személyzet és az abban mindenkoron fenntar­tandó szigorú fegyelem, nehogy a kihordás foly­tonossága valahogy megszakadjon, E hátrányoknak tulajdonítandó azon kö­rülmény, hogy oly he'yeken sem tudott megho­nosodni és általánossá lenni, a hol e rendszer be­vezetését megkisérlették ; igy Leeds, Nottingham, Rochdale, Salford, Glasgow, Edinburgh, Lancaster stb. angol városokban, Párisban s Észak-Német- ország számos városában, az e tekintetben legelöre- haladottabb Heidelbergát sem véve ki. Vármegyei ügyek. A várni, közig, bizottság f. hó 12-én tartott ülésének lefolyásáról következőkben tájékoztatjuk olvasóinkat. A napirend megkezdése előtt Becske Bálint, kir. pénzügyigaz^ató, úgy a maga, mint személyesen jelenvolt helyettese, Dobokay Kálmán, nevében is üdvözölvén a’közig, bizottságot, rövid székfoglaló beszédet mondott s magát, valamint a vezetése alatt álló vármegyei kir. pénzügyigazga­tóságot a bizottságnak szives támogatásába aján­lotta. A pénzügyigazgató és helyettesének meg- éljenzése után főispán Öméltósága biztosította szólót s általa kartársait, hogy mint a múltban tapasz­talták, a jövőben is számot tarthatnak a közig, bi­zottság rokonszenves hajlamaira. Az alispáni jelentésből kiemeljük, hogy a sze­rencsi járás területén, aratómunkások körében, na- gyobbszerü zavargás fordult elő, melynek elnyomása végett katonaerö kirendelése vált szükségessé. Amerikába juüus hó folyamán kivándorolt 85, visszajött 57 egyén. Zugiskolák újabban föl nem fedeztettek. Feltűnő s örvendetes jelenség, hogy a homonnai járásba, honnan legerősebb volt a ki­vándorlás, most a legtöbben térnek vissza. M.-Zombor község bírája,’mint a községi la­kosság megbízottja, Ínséges kölcsönök kieszkózlé seért s az adóvégrehajtásoknak a jövő aratásig le­endő elodázásáért folyamodott. A folyamodás ér­demi tanácskozás tárgyává mostan nem tétetett: ha­nem intézkedés történt avégre, hogy mielőbb rend­kívüli közgyűlés hirdettessék egy állandó bizottság megalakítása végett. Úgy a szóban levő, mint a még beérkezhető ugyanoly tárgyú folyamodások­nak érdemi elbírálása az evégből alkotandó bizott­ságnak hatásköréhez fog tartozni. A M. É. K. V. igazgatósága arról értesítette a k, bizottságot, hogy Bpestről Ujhelyen át M.-La- borcz-felé átmeneti kocsit nem adhat. E tárgyban újabb felirat intéztetett a kereskedelemügyi minis- terhez, avval a megtoldással, hogy Budapestről a vidéki nagyobb állomásokig és viszont direkt-menet- jegyek kiadatása iránt is intézkedni kegyeskedjék. Blizmán Ferenc ellen megvesztegetés vádja miatt s még a kir. adófelügyelö előterjesztése alap­ján, mint annak idején mi is hírül adtuk volt, bűnvádi eljárás indíttatott. Most a kir. törvény­széknek felmentő ítélete tudomásul vétetett. Karsa Ferenc h. áivasz. elnök jelentése sze­rint jul. hónapban elintézést nyert 2070 ügydarab. Az árvaszék elnöke szabadságon van. Az épülés alatt álló n.-mihályi óvóiskolának az alapfalba elhelyezett emlékirat-másolata felol­vastatván, éljenzéssel fogadtatott s a »Zemplén« - nek közzététel végett kiadatni rendeltetett. (Jövő számunk hozni fogja — Szerki) Chyzer Kornél dr. főorvosnak julius hónapról szóló jelentése szerint a közegészségi állapot meg­nyugtató. A vérhas és szamárköhögés egy-két községben, a pokol-var több helyütt jelentkezett ugyan, de enyhe lefolyással. tént a lemondás, azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha ide följegyzem, hiszen meglehet, hogy az akkori viszonyok közt talán jegyzőkönyvbe se vétetett ez a nagyfontosságu esemény. Rohamosan mentek a dolgok a 48-iki pozso­nyi országgyűlésen. Távírók még nem voltak, vasutak csak Váczig és Szolnokig jártak ki Buda­pestről. Pozsonyt és Zemplén fővárosát, S.-a.-Uj- helyt, végtelen távolság választotta el egymástól. A megye gyűlésen, napját nem tudom megmon. dani, egy levele olvastatott fel Lónyay Gábor köve­tünknek, mely kivonatban igy szólt: sA rohamo­san haladó események, de leginkább a távolság, mely elválaszt küldőimtől, megfosztanak annak lehetőségétől, hogy minden felmerülő újabb és újabb kérdésben bölcs utasításaikat kikérhessem, s magamat követtársammal együtt ahoz tarthassam [A ndrássy Gyula fiatal gróf volt a követtárs), igy megyénk többször szavazat nélkül marad, egy bizonyos rövid időre tehát szabad kezet kérnék magamnak és követtársamnak tisztelt küldőimtől«. Én, ki Lónyay Gábort annyira szerettem, ifjú hévvel legelsőt és legnagyobbat kiáltottam : »Megadjuk a szabad kezet!*, s utánam az egész népes megyegyülés reázugta: t Megadjuk /« Csak egy idős, őszbe vegyült, alacsony, zömök testalkatú férfi emelkedett fel helyéről, komoly, hideg arccal, az eszes és derék szónok, idősbb Nyomárkay József földbirtokos, s igy szólt: , Kétlem, hogy lenne e teremben valaki, aki Lónyay Gábort nálam jobban szeretné s jobban bíznék benne, mint én, de ezt a jogot, mit ő magára kér ruháztatni, bár csak rövid időre, hogy követtársával egyetértve szabad kézzel működhessenek a törvényhozás terén, nincs ember a földön, kire ezen jogot csak egy napra is átruházzam. Ifjú barátim 1 gondoljátok meg. ez a megyei élet legféltettebb kincse, e nélkül a jog nélkül nincs a nemzeteknek befolyása a tör­vények hozatalára, s ez által önsorsa feletti ren­delkezésre. Ez a kérdés a megyei élet kérdése inkább maradjon Zemplén egypárszor szavazat nélkül az országgyűlésen, de én szabad kezet nem adok semmiféle ember fiának a törvényhozás terén !‘ A bölcs tanácsot lezugtuk, s mai napig nem adott több utasítást követeinek Zemplénvármegye. Fog-e még valaha adni ? — azt hiszem, vesztünkre, soha ! Ily nehezen adtunk s adtak az én ifjú korom­ban szabad kezet a vármegyék Lónyay Gábornak s gróf Andrássy Gyulának a törvények hozatalára csak egy napot is s most... (Itten az érdek feszítő mutatványból két pontot törölnünk kellett; és pedig azért, mert politikai lap nem vagyunk, s a tisztelt cikkíró a napi politikával és ráadásul annak személyi oldalává/ foglalkozik Elvervén a port a 25. %-on is, igy fojtatja : Szerk.) Ad vocem véderötörvény. Azon a zempléni gyűlésen, melyen az utasításadási jog­ról lemondtunk, történt még köztem s Kazinczy Gábor közt egy tréfás epizód, mit azon kor jellem­zéséül elmondok. Nem lesz érdektelen, ha a mos­tani és a később ivadék számára itt marad fel­jegyezve. Lónyay Gábor fent említett levelével a vár­Biringer Arthur h. kir. ügyész jelentéséből megtudtuk, hogy a kerületi börtönben 227 volt a foglyok száma, ebben elitéit: 163. Az élelmezés jó, haláleset száma julius hónapban egy. Dóbiás Ede, kir. mérnök havi jelentésében reméli, hogy az államutakra megkivántató fedő- anyag szállitása a szerződésileg kikötött időre be­fejeztetik. A kosaróczi postahivatalnak továbbra leendő fentartása iránt a szakministerhez felter­jesztés intéztetett. A vármegye területén épült és épülés alatt álló vagy legközelebb már kiépítés alá kerülő utakról szóló s az építészeti hivatal által nagy gonddal összeállított kimutatás — főis­pán Öméltósága indítványának elfogadásával — az utfentartási alap terhére ki fog nyomatni s a bi zottsági tagok közt szét fog osztatni. Nemes Lajos, kir. tanfelügyelő, jelentésében felemlítette, hogy a b.-zsadányi közs. iskolában megtartott évzáró vizsgálat kitűnő eredményt mu­tatott föl. A munkács egyházmegyei fötanfelügye- lőség a kántor-tanitók évi fizetésének 300 ftig le­endő kiegészíttetését szorgalmazván, kérte, hogy a hiánylat részben községi adóból, részben pedig az ál­lam által nyújtandó anyagi segítségből födöztessék. Minthogy az 1868. évi 38. t. c. 11. §-ában foglalt rendelkezés szerint a felekezeti tanítók évi java­dalmazásának megállapítása és szabályozása a hit- felekezetek jogköréhez tartozik s a rendszeresített javadalmazás fedezetéről való gondoskodás a fele­kezetek kötelességét képezi : e címen, a község lakosságát községi adóban újabb teherrel megróni törvénybe ütköző rendelkezés lenne s ezért ily utón és módon a kérelem erkölcsi támogatásban sem részesíthető; másrészről azonban, éspedig fontos állami érdekek szempontjából a kérelem a vallás- és közokt. ministériumnak pártfogásába és anyagi támogatásába ajánltatott. Főispán Öméltósága kérdést intézett a mar­hák között járványosán fellépett száj- és köröm • fájásnak mibenállása iránt és a tett óvóintézkedé­sek felől az alispánhoz. A nyert felvilágosításból megnyugtató tudomásul szolgált, hogy a jelzett állati betegség habár még terjedőben van, általá­ban enyhe lefolyásúnak tekinthető. Becske Bálint kir. pénzügyigazgató jelenté­séből kitetszöleg az állami egyenes adók forgalma, viszonyítva a múlt évi júliusi eredményhez, ked­vező — ellenben a hadmentességi dijak befizetése kedvezőtlen volt. Oroszy Miklós gálszécsi h. kör­jegyzőnek a reá kirótt pénzbírság ellen beadott fellebbezése elutasittatott. Végül fölemlitjük, hogy Jancsov István, Mol­nár János, Tussay Károly, Mihalov János, Csiz- marik György, Peli Ferenc, Andrejkó Mihály, Perzsely János, Tankó János, Kondás János, Kauf­mann Herman, Braun János, Nagy István, Tóth Lajos, Zsebesy György, Somogyi Gyula, Untener Mihály, Frankó József, Viaszács József, Kulcsár József, Jeskó Pál, Mitró Jakab, Koczán Mihály, Andrejcsik András, Bacsa János, Gulyács Mihály és Mátyás Györgynek katona-ügyben benyújtott folyamodásaik kedvező elintézést nyertek. Vásárok betiltása. Ungvármegye alispánja értesítette a vármegye közönségét, hogy a folyton terjedő ragadós száj- és körömfájás miatt áz Ung- váron, Szerednyén, Csapon, N.-Kaposon, Szobrán- czon, Ubrezsen és N.-Bereznán az állatvásárok tar­tását, ideértve az Ungvárt minden hét szerdáján tartatni szokott sertésvásárokat is, a lóvásárok kivételével megtiltotta. Hidak és átereszek helyreállítása. A vár­megye alispánja a kir. államépitészeti hivatal elő­terjesztése alapján a leányvár—k.-helmecz-, abara megyének egy pár fris megszentesitett törvényt együtt küldött meg, többek közt az országos nemzetőrség felállítását, s a tisztjei megválaszthatá- sát elrendelő törvényt is. Én a törvény felolva­sása után azonnal indítványoztam a gyűlésben, hogy a vármegyeház valamelyik zugában elfeledve, rozsdásan heverő 1809 iki inzurgensek kardjai, puskái javíttassanak ki, s osztassanak szét felelős ség mellett a nemzetőröknek, s a gazdagabb ne mesi és mágnási családok kéressenek fel, hogy a felesleges s nem is igen értékes fegyvereiket adják át a nép használatára; de ha más nincs, ki kell egyenesittetni a Tokaj-Hegyalján divó kétágú he­gyes vaskapákat s nyélbe ütve rögtön felfegyve­rezni a népet Kazinczy Gábor mosolygó arccal hallgatta indítványomat, s igy válaszolt: »Az én fegyverre szólító indítványt tevő barátom, úgy látszik szavaiból, hogy ezen uj intézményét hazánk nak, melyet úgy hívnak: nemzetőrség, nem ismeri; céljáról, rendeltetéséről fogalma sincs, ez a szó, édes barátom: nemzetőr, annyit tesz magyarul, hogy bakter, ezeknek pedig elég a kezökbe egy kis éjjeli sip és a bunkósbot.« A gyűlés kacagva telte félre indítványomat; hanem három hónap múlva komoly arccal mondá nekem a debreczeni országgyűlésen Kazinczy: »Neked volt igazad pajtás az újhelyi gyűlésben, nem nekem.* I<1. Mezősy László. Folytatás a mellékleten

Next

/
Thumbnails
Contents