Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-08-18 / 33. szám

Sátor alj a-Uj hely, 1889. augusztus 18. 33. sz.

Huszadik évfolyam.

ELÖflZETÉS ín Égés* évre 6 írt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr

Bérmentetlen leveiek osak ismert kezektől fogadtatnak el.

Kéziratot nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 20 kr.

A nyllttérben minden gar- mondsor dijja 20 kr.

Zemplén.

Társadalmi és irodalmi lap.

ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE

(Megjelenik minden vasárnap.)

HIEDETÉSI EU : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr.

Azonfelül bélyeg 80 kr.

Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter után 8 kr számittatik.

Állandó hirdetéseknél j kedvezmény nynjtatik.

Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők.

HIV4TALOS KÉSZ.

632 föisp, sz. Zemplénvármegye főispánjától.

Elnöki körlevél.

Az idei rósz termés következtében szükséges intézkedések megállapítása czél- jából rendkívüli vármegyei közgyűlés lévén tartandó, annak határidejéül az 1886. évi XX. törv. czikk 46. §-a alapján folyó augusztus hó 26-ik napjának délelőtti 10 óráját tűzöm ki, s a t. bizottsági tagokat tisztelettel felkérem, miszerint tekintettel az ügy nagy fontosságára, azon minél számosabban megjelenni szíveskedjenek.

Kelt S.-a.-Ujhely, 1889. augusztus 15.

Molnár István,

főispán.

12,861/89 sz. Zemplénvármegye alispánjától.

A vármegye közönségének.

Közhírré tétel végett tudatom, hogy tekintettel a megyénk szinnai és homonnai járásai községeiben a szarvasmarhák között fellépett ragadós száj- és körömfájás betegségre — a ragály elhurcolásának megakadályozása szempontjából a Va- rannón folyó évi augusztus 21. (huszonegyedik) napjára eső országos vásárt betiltottam.

S.-a. Ujhely, 1889. augusztus 13-án.

Matolal Etele, alispán.

12,316/sz. Zemplénvármegye alispánjától.

Rörözvónj'.

Közhírré tétel végett tudatom, hogy a folyó évi julius hó 24 én Gálszécsben tartott ozszágos vásár alkalmával Dörner Károly nagy-azari római kath. lelkész gulyájába egy sárgás szőrű fenálló szarvú, körülbelül 10 éves tehén tévedett.

S. a.-Ujhely, 1889. augusztus 7-én.

Matolai Etele, alispán.

40/89. érd, sz. Zemplénvm. közig. érd. bízott.-tói.

Olvastatott a nagyméltóságu földmivelési minisztérium f. évi 18,261. sz. a. kelt intézvénye, melylyel az erdősítési jutalmakra vonatkozó pályázati hirdetmányt közhírré tétel végett leküldi.

A pályázati hirdetmény a közönség tudomása

T A n e A,

A fenyvesek közt.

ív.

Gloriette.

— A .Zemplén* eredeti tárcája. —

Csodálatos 1 hát senki sincsen itt,

A zöld halomnak e kies helyén ? Fenáll magában a szép Gloriette,

S lombkoszoruja integet felém.

Elfoglalom magamnak, rajta most!

Úgy sem találtam még üres helyet,

A hol a dics sugára fenragyog,

S a koszorú csábítva integet.

Tolong a népség bármi fény után,

Ki csöndben élhet, boldogabb tehát, Ha kis körében, házi tűzhelyén,

Őrizni tudja szive sugarát.

Dicsőség fénye, drága fény igen,

S mint szikla ormán ég a napsugár, Feléje törsz, vér serked izmodon,

S mig megfogod, felhő borítja már.

De föl! Ma könnyen s olcsón érem el E napsugárban játszó dicshelyet;

mpT iVIíii t

végett a »Zemplén« hivatalos közlönybe közzé tétetni rendeltetett.

Zemplénvármegye közig. érd. bizottságának S -a.-Ujhelyben, 1889. május ix-én tartott ülésében.

Primer Alajos,

biz. elnök.

Másolat. 18,261. sz. Pályázat erdősítési jutalmakra. A földmivelés,- ipar , és kereskedelemügyi m. kir. ministerium az országos erdei alapból a magasabb hegységek fennsíkjainak, tetőinek és gerinczeinek, vagy meredek oldalainak s illetve a közgazdasági érdekből erdészetileg mivelendő oly területeknek beerdősitésére, melyeken hegyomlások, hó-, vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvészek és viharok rombolásának, valamint a futóhomok tovább terjedésének meggátlása végett az 1879. évi XXXI. törvénycikk 165-ik §-ában megjelölt erdősítés közgazdasági szempontból szükséges, s a melyeken létrejövő erdők véderdőkül fognak szolgálni, a folyó 1889. évre 3 nagyjutalmat és 3 elismerő jutalmat tűz ki Az i-só nagyjutalom 1000, a 2. 800, a 3. 500 franc aranyban. Az r-sö elismerőjutalom 400, a 2. 200, a 3, 100 franc aranyban. Ezen jutalmakra versenyezhetnek mindazon erdősítések, a melyek a folyó 1889 ik évben nem állami költségen foganatosíttattak; még- ped g a nagyjutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) kát. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy tagban 10 (fiz) kát. holdra terjednek. Ehhez képest versenyző lehet minden erdő birtokos, vagy birtokos testület is, illetve polgári, egyházi, vagy úrbéres község. A kiadandó jutalmakban azon erdőbirtokosok, s illetve azon erdő- tisztek részesülnek, kiknek költségén s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés teljesittetett, feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok a jutalmazott uj erdőnek még birtokában vannak, illetve azt erdötiszti minőségben kezelik s az erdősített területet, a beerdősités biztos sikerének elősegítése végett, a folyó évtől, vagy az első munkálatoktól kezdve, a jutalom odaítélésének idejéig, állandóan gondozták s a versenyző területen netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési munkálatokat is évenként eszközölték s a létrejövő erdőnek, véderdőként való kezelése iránt intézkedtek. A jutalmak az 1894. évben szolgáltatnak ki, s azok kétharmadrésze az erdősítés költségeit viselő erdőtulajdonost, egyharmadrésze pedig az erdősítést teljesítő erdőtisztet illeti. A jutalmakat a földmivelés , ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. minisztérium által az országos főerdőmester, vagy helyettesének elnöklete alatt, erdőtisztekből alakított öttagú bizottság ítéli oda, mégpedig a

Belé ülök hát, szálljon rám a fény,

S hadd töltse lánggal szomju lelkemet!

Hah! de mi bűz ez ? vissza, gyorsan el I Valami hulla ! . . . ám, igaz, igaz,

Eszembe jut: az olcsó dics helyén Gyakorta lappang hitvány, léha gaz 1

____ Fejes István.

Egy öreg táblabiró eszméi,

a jelenleg divatos »közigazgatási reform« kérdése felett.

— A német kutyája füle'). —

Boldogult Kazinczy Gábornak, a Kossuth által is megbámult páratlan népszónoknak**), volt egy

*) Mutatvány Mezősy Lászlónak lapunk számára beküldött és a vármegyei autonómia mellett irt, sajtó alá készülő röpiratából. Előfizetési ára 30 kr., öt példányra egy ráadatik. Előfizetést elfogad a ^Zemplén* szerkesztője és a szerző, postája Or03 (Szabolcs vármegye). A tiszta haszon a zempléni köz- mivelődési egyesületé lesz. Szerk.

**) 1840 őszén S.-a.-Ujhelyben a Siskovits főispán tartotta tisztválasztáson Kossuth is odahaza volt. A kortestanyán elfogyott az itóka, elküldtem két szekeret a város végén levő pincékbe nehány hordó borért, mig megérkezett, bele telt egy jó óra; hogy a nép el ne széledjen, Kazinczyt kértem fel, hogy a bor megjöttéig tartsa szóval a nemes atyafiakat. Felállt egy üres hordó fenekére Kazinczy és beszélt két óra hosszat úgy, hogy a bor már régen megérkezett, de a nép tovább szájtátva hallgatta Gábort. Ekkor szólt hozzám Kossuth : ,No Laci, én igy nem tudok ! Ilyet csak O'Connel tehet, az irlandi népszónok*. Ha kimegy valaki Turinba, kérdezze meg Kossuthot, emlékezni fog rá. M.

unkhoz fél ív melléklet van

beerdősülés, s illetve a szükséges általalakulás biztosításának megtörtént igazolása alapján, a telje sitett erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minősége szerint. A biráló-bizottság Ítéletének alapjául szolgálnak az illetékes közigazgatási erdészeti bizottságnak s illetve a kir. adófelügyelőnek, a versenyző erdősítések felett adott javaslatai és a bíráló bizottság részéről esetleg teljesítendő helyi szemlék. Felhivatnak tehát mindazon erdőbirtokosok, kik a folyó 1889 ik év tavaszi vagy őszi erdősítési ideje alatt, a kezdetben megjelölt minősítéssel biró erdősítést teljesítenek s a kitűzött jutalmakra pályázni kívánnak, hogy a lolyó évi tavaszon történő erdősítést illetőleg legkésőbb folyó évi julius hó végéig, a folyó év őszén történő erdősítést illetőleg pedig legkésőbb folyó 188p. évi december 25-ig az erdősítés helyének, telekkönyvi számának, a terület nagyságának (kát. holdakban), az erdősítésre használt fanemnek, illetve fanemeknek, s utóbbi esetben azok elegyarányának pontos megjelölése mellett, annál bizonyosabban jelentsék be — a földmivelésiigyi m. kir. minisztériumnál, mert a pályázati feltételeknek bármely legkis- sebb részben való meg nem tartása esetében a versenyben részt nem vehetnek Budapesten, 1889. év április hó 16-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. minisztérium.

Városok csatornázása.

— Öt cikk. —

III.

Irta: Dauscher Miklós, kultúrmérnök.

b) Az elkülönítő rendszer.

E rendszer van jelenleg leginkább elterjedve kontinensünkön ; e csatornák csupán a csapadék és házi vizek elvezetésére szorítkoznak, a kizárt ürülékek pedig pöcegödrökben vagy vedrekben gyüjtetnek, a honnan időközönkint a szükséghez mérten eltávolíttatnak.

Ha visszagondolunk az öblitési rendszer tárgyalásánál mondottakra, azon okokra, melyeket ellene bűnei gyanánt felhoztunk, csakhamar be fogjuk látni, hogy ha uj esetünkben a pöcegödrök lelkiismeretes és pontos kezelésére és gondozására súlyt nem fektetünk, a rendszer-változtatással Cseberből vederbe estünk ; mert az előbbeni hoszu csatornavonalat csupán elemeire bontottuk s térfogatát számos kisebb térfogatú helyre osztottuk szét. A pöcegödrök falai csak oly átbocsátók, mint a csatornáké, bármint kívánják is az építési rendszabályok azok vizállóságát, sőt a szivárgás

kedvenc adomája, mikor a német, sajnálván kutyája fülét egyszerre levágni, többszörös fájdalmat okozott a szegény kutyának, apró darabokban vagdalván le azt.

A magyar haza alkotmányát századokon keresztül egyedül őrzött becsületes öreg vármegyéinket is a német kutyája sorsára juttatták, lassan- lassan nyirbálva le jogait, az eddigi és mostani parlamentárisnak csúfolt kormányaink.

A 48-iki szabadságharcunk kitörése előtt, úgy ezen évi junius, julius hónapokban, mikor a könnyen hivő, könnyen elbolonditható, s a történet tanúságán soha, akkor sem, ma sem okuló magyar torokszakadtából azt kiabálta: * KOI ön istene van a magyarnak, vér és forradalom nélkül nyertük vissza mind azon jogainkat, melyektől három század alatt megúsztatott I* De a fontolni tudó, s a történet lapjaiból okuló ember mindjárt észre vette a sötét pontokat, melyek az elmaradhatatlan zivatar közeledtét s kitörését előre jelezték. Ezen határt nem ismerő örömmámorába nemzetünknek vágták le a megyei autonómia legjelentékenyebb jogát is, mely nélkül a megye olyan lett, mint a festett tűz, mely nem melegít; még csak törvényt se hozott rá az országgyűlés, az utasítás adási jogról magok mondtak le a megyék, gyik törvényhatóság egy, másik más időben és körülmények közt. Hogy az ország legintelligensebb megyéjében (akkor, de nem most 1), Zemplénben, mely Kossuthot, Vay Miklóst, Kazinczyt, Andrássy Gyulát, Sennyey Pált, stb. nevelt zöld asztala mellett, mikép törcsatolva.