Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-07-07 / 27. szám

egyes iparágakkal egybefüggő rajzok kiállítását szemlélve, az erkölcsi hatás mérlegelésében készséggel adhatunk helyet a biztató meggyőződésnek, hogy a jelen kiállításban feltetsző eredmény városunk fejlődő iparára határozott haladást jelez, egyszersmind megnyugvással fogadható el a jövő zálogául. A kiállítást d. u. 3 órakor az ipariskolai bizottság alelnöke, Ujfalussy Endre nyitotta meg Zemplénvármegye kir. tanfelügyelője, Dókus Gyula, jár. főszolgabíró és nagyszámú közönség jelenlétében. Esti 6 órakor a bíráló bizottság fáradhatatlan elnöke, Láng Nándor felolvasta a díjjal kitüntetett tanulók neveit. Kilencven kiállító várta nagy türelmetlenséggel nevének fölemlitését. Ezek közül azonban csak 41 részesülhetett kitüntetésben. A dijak következőkép osztattak meg: 1. dijat, azaz 4—4 frtot nyertek : Nadzon Gusztáv, Löwe Lajos, Krisztek Leó, Szedlák Mihály, Szojka Lajos, Csákó József. 11. dijat, azaz 3—3 frtot nyertek: Jakub Mihály, Barilla János, Fedák Pál, Melko Gyula, Ungár Lajos, Poloneczky Viktor, Szernyák János. 111. dijat, azaz 2—2 frtot nyertek: Tremeczky Pál, Gottwald József, Babies István, Fánya Ferenc, Juhász József, Tóth József, Bájer János, Vurm Miklós, Kovács József. IV. dijat, azaz I—I frtot nyertek: Borsos János, Gönczi Mihály, Juhász Pál, Kopasz József, Koreny János, Regéczy István, Sztaripán János, Tertinszky Pál, Regőczy Sándor, Petruska Béla, Pilisy János, Szokolovics József, Eperváry István, Fedák Pál, Lichtman Menyhért, Mátyás Mihály, Leskó János, Miklósy János, Pro- kovics Kázmér és Szombaty Béla. Kiosztatott tehát 82 ft, mely összeghez a kassai ipar - és kereskedelmi kamara 40 ittál, a helybeli »Polgári takarékpénztár« 10 fttal járult. A dijak kiosztása után az iparhatóság képviseletében Dókus Gyula emelt szót; beszédében a kiállítás jelentőségét méltatván, megemlékezett a tanitói karról is, mely a jelen kiállítás létrehozásában oly sikerrel fáradó zott. Végre Vágó Gyula, iparisk. igazgató mon dott köszönetét mindazoknak, kik a kiállítás eszméjét párfogásukba véve, annak megtestesítésében közremunkáltak. A kezdeten, ami pedig minden vállalatnál a legnehezebb, szerencsésen túl vagyunk. A kezdet nehezen indult, de végre is az ipariskola derék tanítóinak unszolása, az értelmesebb iparosok kapacitálása után megmozdult a kiállítás ügye és sikerhez jutott. Szolgáljon ez a tapasztalat termékenyítő, élesztő és buzdító hatással a jövőre. Óhajtandó, hogy városunk iparának fejlése és emelése érdekében a kiállítás évről-évre menve, necsak ismétlődjék, hanem az iparos gazdák és segédek munkakiállitásával állandó kapcsolatba hozassék. A kiállításon nyert jutalomdij és elismerés öntsön a megjutalmazott tanulókba nemes ambicót, hogy nemsokára mint önálló magyar iparosok az idegen földről importált alkotásokkal is sikeres versenyre keljenek l

(Eljegyzés) Rácz Kálmán újhelyi törvény- széki jegyző a múlt hó 23-án váltott jegyet Karsa Bertalan kedves és müveit leányával Emmával.

(Vivó-előadás.) A jövő hét folyamán Ujhely- ben Kónyái Kyss Albert kassai vivómester és Ha- lácsy Antal kassai főreáliskolai tornatanár és vivómester a kard- és vitör-vivásban nagy előadást tartanak.

(Névmagyarosítás.) A beliigyminister Fischhof Salamon újhelyi lakos vezetéknevének «Fenyvesi«-xe. kért átváltoztatást megengedte.

(Szép tett.) Moskovitz Gézáné szül. Hatvani Deutsch Hermina az emberszeretet által indíttatva élte fogytáig évenkint fizetendő 20 forintot bocsájtott a n.-mihályi közkórházi válaszmány rendelkezésére. A jószivü adakozót sokáig éltesse az isten !

(Zoltán Gyula színtársulata.) Varannón f. hó i-én tartotta utolsó előadását. Onnan e napokban Gálszécsre költözött.

(Szörnyű halál.) Péter-Pál napja nagy szerencsétlenséget hozott egy Ondik nevezetű hen- czóczi gazdára. Hajadon leánya az utcán ültében megfoghatatlan módon tüzet fogott s minden segítség dacára úgy összeégett, hogy pár nap múlva kiszenvedett.

(Vaddisznó helyett embert lőtt.) Sikora György agyidóczi urasági erdész, e napokban a közeli erdőségben disznóra lesett. Hosszú várako zás után, közel standja előtt, a sötét sűrűségben zörgést hallva, a várt vadat képzelve maga elé, oda lőtt. Jól talált, de vad helyett velötrázó sikoltással rogyott össze Koromház György az erdőből hazafelé ballagó agyidóczi föld míves és pár perc múlva meghalt. Sikora erdész másnap személyesen jelentette be tettét a bíróságnál.

(Nagy tüzek.) Egres község lakosságát múlt hó 25-én nagy rémület fogta el, a délutáni órákban tűz ütvén ki, melynek nehány rövid perc alatt 23 lakóház, több melléképület, takarmány és gazdasági eszközök estek martalékul. A községnek, mely 71 házból áll, '/, része égett le. Bár a szomszéd Cselej községnek derék lakosai is tevékenyen működtek a tűznél s Pelejtéről Boronkay László is elküldte tüzfecskendŐjét: a hosszantartó szárazságtól különben is nagyon átszáradt szalmafedeles épületek mentésére gondolni sem lehetett. Amint kigyuladt egy ház, az nyomban lángba volt egészen ; s hogy a tűz végig nem ment a falun, csak annak a szerencsés

körülménynek tudható be, hogy az utolsó leégett ház és a még fenálló következő ház között nagy térség volt, hol a tűz tovább terjedése megakadt. Az elpusztult házak közül 11 egészen földig égett s lakóik teljesen hajlék nélkül, sokan betevő falat nélkül maradtak. A veszedelem gyújtásból eredt. Egy Kása Istvánná nevezetű paraszt asszony, ki második férjével örökös háborúságban élt, bosszúját töltendő férjére rágyújtotta a házat. Nevezett tettes kiderítésében az érdem Misley György terebesi őrsparancsnokot illeti. Mikor az ördöggel cimbo- ráló gonosz asszonyt a csendőrök útnak indították a biró háza előtt összecsoportosult falunépe átkot szórt a község megrontója után. Ha e szerencsétlenség mellett elgondoljuk a gyenge aratást: sírva nézünk a ránk várakozó nyomorúság elé. r. I.

— Sárospatakon jun 28-án ismét nagy tűz pusztított. Ismeretlen okból kigyuladt a nagy vendéglő állása, ettől lángba borult a gyönyörű gót-stilü r. k. templom és torony s ennek egész környékét tűzeső borította el Leégett Windisch Graetz hg. tisztartójának a lakása és a vele sifimszédos régi trinitárius templom, melyet most ‘magtárul használnak. Az erősen fúvó északi szél átcsapdosta a szikrát a minap felerészben leégett Hustácz városrészre is, ottan négy házat, ezek között a gk paróhiát is felgyújtotta, de ezeket sikerült megoltalmazni. Az oltásnál polgárság, tűzoltóság és huszárság vállvetve derék munkát végzett. Ennek köszönhető, hogy a r. k. templom belsejét, a paróhiát, leány s fiúiskolákat és több magánházat sikerült megmenteni. Kitűnt lélekjelenlétével Szekerák Kálmán plébános és a vész színhelyén termett Dókus Gyula járási főszolgabíró. Az ö intézkedéseiknek sokat köszönhet a városnegyed. A kár azonban igy is igen nagy s 50 60 ezer forintra tehető.

A leégett vagy elpusztult épületek legnagyobb részben az első magyar általános társaságnál voltak biztosítva. Ez a társaság már a múltkori tűzvész alkalmával 18,000 ft kárösszeget fizetett ki.

— B.-Olasziból írják, hogy ottan a múlt heti nagy tűz alkalmából legnagyobb kára van a körjegyzőnek, mert minden ingóságát, ezek között az összes hivatalos iratokat is a tűz elemésztette.

(Hamvaiból feltámadt tűzoltóság) Gálszécs- ről Írják, hogy az ottani tűzoltó egyesület, mely elnökének Bitner Eleknek elhunytával számban és erőben megfogyatkozott, a múlt hónap 20 ik napján tartott közgyűlésén Molnár Béla dr.-t volt szerencsés megnyerni elnökül. E tisztiujitó közgyűlésen az egyesület iránt oly nagy volt az érdeklődés, oly nagy számmal jelent meg a polgárság s a pártfogásra hivatott intelligencia, hogy maga ez a tény már örvendetes biztosítéka egy szebb és jobb jövőnek, egyszersmind élénk kifejezője a humános cél iránt való nemes buzgalomnak. Az alakulás megtörténte után az elnök lel kesitő beszédben üdvözölte a hamvaiból újjászületett egyesületet, összetartásra, kitartó és hü munkálkodásra buzditá az egyesületi tagokat s a maga részéről is lankadatlan támogatást ígért. Esteli 9 órakor az egyesület fáklyásmenetet rendezett az elnök tiszteletére. A város lakosságának impozáns számban való résztvétele mellett a városházától indult el a menet, élén zenekarral, nemzeti zászlókkal, 54 fáklya lobogó finye mellett s a megünnepelt elnök lakása előtti terrasz szón félkörben sorakozott. Tűzoltói tisztelgés után dr. Schwarz Ignác, egyesületi orvos, mondott üdvözlő beszédet, kiemelvén, hogy az elnök választás reánk nézve kétszeres örömmel bir, mert elnökünktől, mint e város szülöttjétől, ki velünk együtt él és érez, méltán várhatjuk, hogy mindent el fog követni polgártársai javának előmozdítására ; és azért is, mert mi vagyunk az elsők, kik sze rencsések lehettünk a szép hivatásu életpályája kezdetén az első fáklyákat nyújtani tiszteletére, mely világítani s hevíteni fogja ifjú lelkét szép tettekre, melyek a haza boldogitására és a mi büszkeségünkre fognak szolgálni. Szűnni nem akaró éljenzés követte a beszédnek e lelkesen hangsúlyozott részét. Molnár Béla dr. meghatva mondott köszönetét a nem várt megtiszteltetésért. Vajha e szép remények közt alakult egyesület humánus tövekvését siker koronázná, hogy nemcsak városunk, hanem vidéke is nyerhetne föle segítséget a vész kétségbeejtő perceiben. r. /.

(Tanoncul felvétetik) két jó házból való 13 —14 éves keresztény fiú, egyik a »Zemplén“ könyvnyomdájában, másik a könyvkötészetben. Bővebben e lapok kiadóhivatalában.

(Révész Imre) tánciskoláját tegnap nyitotta meg a »Diána« termében. E tanfolyamhoz beiratkozásokat még mindig szívesen fogad. A tanítás d. u. '/s6 órakor kezdődik.

(Uj-Tátrafüreden) múlt hónap 28 áig 800 vendég fordult meg.

Egyesületi élet

Kimutatás

a s.-a.-ujhelyi 'árvasegélyző és jótékony-egyesület

pénztári állásáról, 1889. julius hó i-én.

1 Az 1888. év végéig esedékes követelésekre befolyt, a kiadások levonása után

..................................8541 ft 87 kr.

2. Az 1889-ben már kimutatott (s a 12 ft 32 krnyi kiadás után megmaradt) ............................................175 ft 08 krnyi jövedelmeken kívül befolyt az I-ső félévi kamatok fejében . . . 191 ft 29 kr.

Összes bevétel és pénztári állás az I-ső félév végével ..... 8908 ft 24 kr.

S a.-Ujhely, 1889, julius hó 3-án.

Chyzer Kornél,

egyesületi pénztárnok.

TANÜGYI ROVAT.

Iskolai értesítők.

I.

A kegyes-tanitórendiek vezetése alatt álló s.-a.-ujhelyi r. k. nagy-gimnáziumértesitöjeaz 1888(89 tanévről. Közzéteszi: Dr. Ormándy Miklós igazgató. A bevezető értekezés H. J. tanártól az újhelyi gimnázium néhai nagyhírű igazgatója, Sivulszky József emlékének van szentelve, Sivulszky József a gimnázium megnyitásakor, az 1789190 iskolai évben foglalta el igazgatói székét s évek hoszu során át az intézetnekéltetö szelleme volt. »O maga annyit alkotott, mennyit az utódok sok évtizedre kiható munkálkodásai sem voltak képesek egész a mai napig felmutatni.« Az ö fáradhatatlan buzgólkodásának köszönhető, hogy a jelenlegi gimnázium építését 1817-ben megkezdették. Sivulszky már ekkor nem volt az élők sorában ; 1813 jan. 20-án jobb létre szenderült, korának 56 ik, szerzetesi életének 40-ik, újhelyi igazgatóságának 23 ik évében. .Müvei, alkotásai hirdetni fogják nagyságát és a hálás utókor mindig kegyelettel fogja emlegetni nevét legjobbjaink sorában." A gimnáziumi rendtartásra vonatkozófensőbb régi rendeletek sorából kijegyzünk kettőt. Az egyik 1789. évi dec. hó 10 én kelt királyi dekrétum, mely a piaristákat az újhelyi gimnázium vezetésében megerősíti. A másik 1792. ápr. 13-án kelt s a tanároknak kötelességévé teszi, hogy a tanulók minden lépését éber figyelemmel kisérjék. „Ne gondolják« u. m. »hogy csak a tanítás a hivatásuk; a nevelésre is kiváló gondot fordítsanak: mert a tanítványok iIdoma, erkölcse, sőt egész lénye gondjaikra van bízva Mindezek együttesen képezik a helyes nevelést.« — Az 18889 tanév folyamán a tanári kar az igazgatóval együtt 10 tagot számlált. Minden tanulmányból jeles volt a VI. osztályban 20 tanuló között: Kolos Elemér, a IV. osztályban 24 pályatárs között Papp Győző és Spilenberg Barna, a III. osztályban 34 tanuló között: Schuller János, a II. osztályban 41 növendék közül négyen tűntek ki, u. m. Barna Bertalan, Bogda János, Guttmann József és Lőve Károly; az I. osztályban öo tanuló között: Szentmihályl Lajos. A tanulók száma az év végén volt 177, és pedig róm. kath. 89, gór. kath. 9, ágostai hitv. 9, helvét hitv. 28, mózses vall. 42 — Származási helyükre nézve Zemplénvármegye területéről való 143. — A jövő 188990 iskolai évié a nyilvános tanulók fölvétele és beiratása aug. hó 29., 30. és 31 -ik napján történik. A gimnázium első osz.tályába csak oly tanuló léphet, aki 9 ik évét aug 31-én betölt', vagy ugyanakkor 12 évnél még nem idősebb. Beiratáskora tanuló legközelebb végzett osztályról szóló bizonyitványnyal, továbbá himlőoltási, illetőleg ujraoltási bizonyitványnyal ellátva a szülők vagy gyám kíséretében tartozik megjelenni. Az egész évi tandíj 24 ft, fölvételi dij minden tanulótól 2 ft. Az értesítő külső csin tekintetéből a .Zemplén« könyvnyomtató müintézetének jó Ízléséről tanúskodik.

II.

As -a. újhelyi három osztályú r. k. elemi népiskola értesítője szerint az 1888/9 tanévben a nyilvános tanulók száma volt ■ 168, ezek közül g. kath. 8 ; helv hitv. 7, ágostai vall. 4 Előmenetel szerint jeles osztályzatott nyert 33 növendék. A tanító testület lllésházy János k. tanitórendi áldozópap igazgatósága alatt három tagból á'lott. Az 1889/90 tanévi beiratások f. évi aug. hó 29, 30 es 31 napjain teljesittetnek. Az iskolapénz helybeli r. k. szülők gyermekeitől 3 ft 30 kr, helybeli más vallásu vagy bármely val ásu vidéki szülők részéről egy- egy növendék után 6 ft 30 kr.

Tanügyi hírek.

Szinyér községből írják: hogy az ottani állami iskolában múlt hónap 21-én volt a záróvizsgálat, szép számú és díszes közönség jelenlétében. A vizsgálaton részt vett vendégek számosjkér- désére a növendékek értelmesen feleltek. Gyönyörűség volt hallania szép szavalatokat is. A felmutatott szép erkölcsi siker Litavecz János tanitónak lankadatlan buzgóságáról tanúskodik.

A czigándi tanitói kör rendes szokás szerint ez évben is Czigándon és pedig jun. 20 án*) tartotta értekezletét a két tanítóval biró ev. ref. egyház iskolájában. A kör fáradhatatlan tagjai, a nemzet napszámosai, tanítók és lelkészek, a mondott nap reggelén igen szép számban gyűltek össze Czigándon. Az értekezletet nt. Buda János karádi ev. ref. lelkész imával nyitotta meg. Ekkor SÖ- rögl Márton Czigándnak az egész Bodrogközön hires tanítója lépett elő, hogy a tanitói kör által feladott didaktikai kérdést: »vezetessék át a mondatéi Múlt számunkból térszüke miatt kiszorult. Stark.