Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-07-07 / 27. szám
Melléklet a „Zemplén“ 27-ik számához. Az elmúlt évben Zemplénvármegyében ovoda ; volt Golopon, Homonnán, N.-Mihályon, S.-Patakon, Tállyan, T.-Terebesen, S. a -Ujhelyben (2), Kele- csenyben, Varannón, N.-Ruszkán és Parnón. A kelecsenyi óvodának az elmúlt évben volt 27 növendéke, kik Csepka Amália állami iskolai tanítónő gondos vezetése alatt allanak. Az ovoda évi fen- tartási költségé 230 ft; ehhez az egyesület 100 fttal járul. T.-terebesi ovoda növendékeinek száma: 114. Ezek Jancsó Anna óvónő vezetése alatt állanak, ki a magyarnyelv terjesztése tekintetében kiváló eredménnyel működik. Ez ovoda fentartási költségei 710 ttot tettek, mely összegől az egyesület 100 ftot fedezett. Az intézetet gf. Andrássy Gyű láné öexcja évi 100 fttal segélyezi. A varannai ovoda növendékeinek száma 98, kiket Fiedler Vilma óvónő elismerésre méltó buzgósággal ápol, oktat s nevel. Múlt évi fentartási költsége 1030 ftot meghaladta Ez összeg nagysága onnan ered, hogy az óvoda belső berendezésére 200 ft lett folyósítva. A nagy ruszkai óvoncok száma 36 volt. Ezeket Erdei Malvin óvónő, előbb parnói dada, gondozza. Működésének eredménye dicséretes. A tót- I ajkú kisdedek nemzetünk zengzetes nyelvét meg- j ható örömmel beszélik. A parnói ovodát 12I nö- ! vendék látogatta. Ez intézetünknél az elmúlt év- | ben változás állott be, amennyiben Kovács Ilona | óvónő a diós győri állami óvodához neveztetvén ki, helyét Bella Emma oki. óvónővel töltöttük be. ki szinte kiváló eredménynyel működik. Az ovoda múlt évi fentartási költségei 430 ftot tesznek, melyhez méltóságos Andrássy Géza gróf családja 230 fttal járul. Egyletünk múlt évi segélye 65 ftot tett. Megyénkben fentartott óvodákban összesen 1051 növendék részesült ovodai ápolásban Miután egyletünk kiválóan ovodák felállítása által óhajt s remél nemzeti ügyünknek szolgálatot ■ tenni, minden törekvését oda irányítja, hogy óvoda 1 minél több községben létesüljön. Ezen nemes | célja keresztülvitelére vmegyénk közönsége öröm- j mel felajánlá kegyes támogatását, amennyiben ; 1888 évi május hó 24-én 278/8304. sz a. hozott i határozatában megjelölte azon községeket, melyek j elég anyagi s erkölcsi erővel bírnak óvodai intézet létesítésére s oda utasította az illető járási föszol- | gabirákat. hogy a megjelölt községek képviselő ! testületéivel értessék meg az ovoda felállításának szükségességét s bírják őket e nemes intézmény iránti áldozathozatalra, melynek gyümölcse : a magyarosodás s nemzeti erősbödés el ' nem marad, i Ezen alapon, s később minden szépért s nemesért | élénken érdeklődó s gyermekbaráti tulajdonságáról ismert lelkes főispánunk intézkedése alapján buzgó társainkul nyertük meg járási derék főszol- gabiráinkat, kiknek jelentései már fényesen tanúskodnak arról, hogy az egyes községek közönsége ég a vágytól mielőbb megteremthetni azon intézetet, mely gyermekeik fizikai megóvásán s fejlesztésén kívül a szellemerkölcsi növelés módját is biztosítja. Megígérte vármegyénk több községe, hogy szívesen meghozza az áldozatot. Ily közsé gek: N.-Kemencze, Cz. Hosszumező, Sztropkó, A.-Körtvélyes, Gálszécs s Monok. Ezekben az intézet felállításának alapja már le van rakva s az ovodák legrövidebb idő alatt létesülni fognak. Nem mulaszthatjuk el, hogy e helyen őszinte köszönetét ne szavazzunk Szentkirályi Albert cz.-hosszú- mezei nagybirtokos uruak, ki az ottani ovoda belső berendezéséhez szükséges faanyagot, nemkülönben az ovoda s óvónő részére tűzi fát felajánlani kegyes vala. Ugyancsak hálás köszönettel megemlékezünk Moskovics Géza körtvélyesi birtokos úrról s nejéről, nemkülönben Marczinek József ottani rk. lelkész úrról, továbbá Grosz Antal monoki nagybérlő úrról, kik Körtvélyesen, illetőleg Monokon felállítandó ovoda érdekében jelentékeny áldozathozatalára késznek bizonyultak. Ezeken kívül még több község részéről tétetett csekélyebb ajánlat. Az ovodák felállításának legnagyobb akadálya a kellő helyiség hiánya. Ilyenek átadására felkértük az illető birtokos urakat, kiknek nemeslelkü s hazafias áldozathozatalára tekintettel ez ügy szentségére, méltán számíthatunk, (Vége köv.) Hírek a nagyvilágból. Oroszország fészkelődése. A Párisi Értesítő berlini távirat alapján jelenti, hogy Nikita, monte- negró fejedelme és az orosz kormány közös katonai egyezményt Írtak alá. Az egyezmény értelmében Oroszország tengernagyi hivatala az antivárii ki kötőben orosz hadihajóállomást fo^- felállittatnj. Ez annyit tesz, hogy Oroszország az Adriai ten- geren, a mi hátunk mögött hadikikötőt akar építeni. Németek és oroszok. Károly, würtenbergi király jubileomára Németország s Oroszország is küldöttek katonai deputációkat Stuttgartba. A würtenbergi gránátos tisztek lakomáján, mikor a német birodalom jólétére poharat emeltek, az orosz tisztek tüntetőleg ülve maradtak Ebből szóváltás támadt, mire az orosz tisztek avval feleltek, hogy ott hagyták a termet. Obrenovics Sándor-t, a gyermek-királyt, f. hó 2-án a zsicsai ősi klastrom templomában Szerbia királyává kente föl Mihály metropolita. A kis király letévén esküjét a szerb nemzet alkotmányára, átadta magát a felkenetés cerimóniájának. Mikor a metropolita Sándor király fejére ráöntötte a szent olajat, a klastrom völgyében 101 ágyu- lövés hirdette a felkenetési aktus befejezését. Ezután következtek a szerencsekivánatok és a hódoló katonai és polgári küldöttségek. Szerencsét kívánt Milán, az atyakirály, Konstantinápolyból, üdvözlő táviratot küldött Ferenc József magyar király és az orosz cár. Risztics társkormányzó, ki betegség miatt nem lehetett jelen a felkenésen, Belgrádiból hódoló iratot intézett a királyhoz. A lelkesedés egész Szerbiában nagy A fölkenetést követő lakomán Sándor király poharat emelt szeretett keresztapjára III. Sándor orosz cárra. Daniló, montenegrói trónörökös f. hó 2-án nagykorusittatván, a hódolati esküt atyja, Miklós fejedelem, előtt ünnepiesen letette. Hírek az országból. Kossuth Lajos, hazánk nagy fiát Magyarországnak ez ideig 33 városa választotta diszpo'gá- rává. E városok betűrendben a következek : Arad, Béla, Beregszász, Böszörmény, Deés, Eger, Győr, Gyula, Hódmező-Vásárhely, Karczag, Kézsmárk, Kis-Kun-Félegyháza, Kis Ujszállás, Kun-Szent-Már- ton, Léva, Losoncz, Makó, M -Sziget, Maros-Vá sárhely, Mező Túr, Miskolcz, Munkács, N.-Bánya, Nagy-Rőcze, Nagy Szalonta, Nyitra, Pápa, Szentes, Székes-Fehérvár, Székely-Udvarhely, Szilágy- Somlyó, Szolnok és Zenta. A kincstári dohányjővedelem í 1889. évre 24 600,000 ftban van előirányozva. A pénzügymi- nister erősen bizik abban, hogy a remélt összeg bizonyosan befoly ez év végéig az államkincstárba; mert a hivatalos kimutatás szerint naponkint elfogy egy millió cigaretta és két millió szivar. A dohány fogyasztás pedig annyira fokozódott, hogy a gyári munkaidőt naponta 2 órával kellett meghos/.abbi- tani és a munkások számát sok százzal szaporítani Czorda Bódog igazságügyministeri államtitkárrá neveztetett ki. Az uj igazságügyministeri államtitkárt kiforrott jogászkarakternek ösmerik s a beavatottak meg vannak győződve arról, hogy Czorda belépése a ministériumba küzdelmet és diadalt jelent a behozandó uj rendszer mellett a régi, az elavult bürokratizmussal szemben. Különfélék. (Személyi hírek ) Matolai Etele alispán családjával együtt hoszabb tartózkodásra a bártfai fürdőbe utazott. —- Buday Zádor, s.-a.-újhelyi lakos kultur-főmérnökké neveztetett ki. — A kereskedelmi minister Szendrey János újhelyi postahivatali főnököt végleges posta- és táviró főtisztté nevezte ki. (Jósziv.) A »Jószivi egyesület a pataki és józseffalvi tüzkárosultak felsegitésére, főispán Öméltósága előterjesztése következtében, iooo forintot adományozott. (Egy örvendetes hir.) Amint közvetlen forrásból értesülünk, Mathiász János gf. Andrássy Gyula borászati igazgatójának sikerült egy, a fil- lokszera pusztító rovarnak teljesen ellentálló dúsan termő európai alanyt felfedezni. A találmány bemutatása iránt a mozgalom legott megindult, miről a részletesebb adatok a szaktudósok véleményének megerősítésénél lesznek a nyilvánosságra bocsátandók. Annyi bizonyos, hogy ha a hir megvalósul, a szorgalmas búvárlat eredménye Hegyaljánk életében korszakot alkotó momentum lesz, és a felfedező neve a hegyaljai érdekeltség hálakönyvében örök emlékül fog az utókornak átadatni. (Az újhelyi országos vásár) f. hó i-én egyike volt a legnépesebbeknek. Különösen nagy élénkség uralkodott a baromvásáron. Kora reggeltől késő estig sürü ember- és árutömegek lepték el a* tágas vásártért. A vásártérre fel és levezető utcákon szekér szekérrel találkozott, ember ember hátán volt. Fájdalom a sürü forgalomnak emberélet is esett áldozatul. Egy 3—4 éves fiúcskát, aki az utcán settenkedett el- és agyongázolt egy ibrányi paraszt szekér Szabolcsból, A szerencsétlen szekeres kereket oldott, de a nyomában járó csendőrök S.-Patakon utólérték s letartóztatták.— Ho- monnáról Írják: hogy a f. hó 3—4-én ottan végbement országos vásár alkalmával a szarvasmarha olcsósága ijesztően utal a mostani szárazságra, melyben már a rétek is kezdenek egészen kiaszni.*) (Az E. M. K. E. lobogó javára) az egyesület lelkes fölhívása, járási föszolgabiráink bűz gólkodása utján, főleg pedig hölgyeink fáradozása és áldozatkészsége révén 141 ft 16 kr. gyűlt egybe, mely összeget a vm. alispánja már rendeltetési helyére jutatta. A begyült összegből az *) Bajdalom, ez így van most egész vármegyénkben. ! Szerk, újhelyi főszolgabíró gyűjtése 23 ft 10 kr., a tokajié 39 ft 75 kr., a bodrogközié 6 ft 40 kr., a gál- szécsié 43 ft 80 kr., a nagy-mihályié 8 ft 85 kr., a sztropkaié 5 ft 86 kr., a homonnaié 13 forint 40 krajcár. (Az újhelyi tűzoltóság) nyári mulatsága ma egy hete a ,Torzsás°-on régi jó hírnevéhez méltóan ezidén is sikerült. Nagy közönséget ugyan nem hozott össze az egyszer már elnapolt mulatság, de a jól mulatásnak és hangos kedvnek bizonysága, hogy csak az éjjeli órákban oszlott szét a társaság. , (Gyászhir.) Okruczky Anna, Okruczky Antal volt vármegyei "csendbiztos leánya, mint részvéttel értesülünk, Király-Helmeczen rövid két napi szenvedés után meghalt. Virágjában szakadt bár élete, mégis mit sorsa szűkén szabott: örömet, nyugalmat — sírjában meglelé. Béke hamvaira I (Városi ügyek). A folyó hó 3-án tartott városi képviselőtestületi közgyűlésnek legérdekesebb targya volt a színház melletti Évva-telek megvétele feletti vita, mely közel két óra hosszáig tartott, A vitában résztvettek: Hornyay Béla dr. Székely Elek, dr. Schön Vilmos, Szőllősi Arthur s többen. Székely Elek ellenezte a vételt, mert az csak kényelmi célokat tart szem előtt, s a város közönsége nincs abban a helyzetben, hogy kényelmi tekintetekre 1700 frtot kiadjon; de eltekintve az ügy anyagi oldalától, nem tudna olyan okot felhozni, mely a vétel mellett szólana s melynek alapján a törvényhatóság a vételt jóváhagyhatná, Dr. Hornyay Béla más nézetben volt, mert ismert dolog, hogy a színháznak hiányai vannak, a melyek egyidejüek az építkezéssel. Az ismert hiányokon segíteni kell s ez magának a képviselőtestületnek elengedhetetlen kötelessége. A város közönsége a viselt terhekért megérdemel annyit, hogy színháza, esetleg táncterme kényelmes legyen. De maga a tűzrendöri szempont is a telek megvétele mellett szól. Dr. Schön Vilmos helyeselte Hornyay nézetét, mert nagyon kívánatos, hogy a hiányokon segítve legyen, de nem tartja jogosultnak, hogy a telek megvételére fordítandó halladan mesés árral önmagunkat terheljük; ha azonban a vételár ősz- szege méltányosan lenne megállapítható, szívesen hozzájárul a vételhez. Székely Elek, Hornyay előadására reflektálva, elismeri, hogy sok országot bejárt s hogy sehol nem látott az újhelyihez fogható színházat (derültség), hanem felhozott argumentumaival kapacitálva nincs és fentartja kisebbségi véleményét. Dr. Hornyay Béla még az egészségügyi szempontokat hozta fel s e végből is a vétel mellett van. Szőllősi Arthur óvatosságra intette a képviselőtestületet s a vételt megfontolandónak tartja, miért is egy bizottságot kér kiküldetni arra nézve, hogy adjon véleményt: szükségese a kérdéses telek megvétele, s nem lehetne-e a létező bajokon e nélkül is segíteni? Székely Elek szavazást kér arra, hogy megveendő e a telek vagy sem? PatakyMiklós jegyző előadta, hogy az ügy érdemében a községi törvény no. §-a értelmében kell szavazni s minthogy a tárgyalás során közbenszóló indítvány is tétetett, legegyszerűbbnek tartja, hogy előbb a Szőllősi indítványa felett ejtessék meg a szavazás, s ha netalán a bizottság kiküldése elbuknék : bocsáttassék szavazás alá a Székely Elek indítványa is. A Szőllősi indítványa felett a szavazás elrendetvén, «igen>-nel 8, * nem® -mel 9 képviselő szavazott, ekként a bizottság kiküldése elej- tetett. A határozat ellen dr. Hornyay Béla feleb- bezést jelentvén be *), a másik indítvány felett a szavazás amiatt meg nem ejtetett. Meg kell még emlékeznünk a napi piac ügyéről is, mely tárgynál öt hat képviselő egyszerre beszélt, a főbíró az ügyet egész terjedelmében nem volt képes a közbeszólások miatt előadni, a sok beszéd ingerültté tette a képviselőtestületet és elhagyta a termet, anélkül, hogy a határozat meghozatott és kimondatott volna. Hogy használtak-e ezzel az illetők a város közérdekének, gondolkozzanak felette; mi több komolyságot és kevesebb személyeskedést várunk 1 Ámen. (A Turin-Párisba) f. hó 2-án Budapestről indult 850 főnyi társasághoz Ujhelyből hárman csatlakoztak és pedig Enyiczkey Gábor ügy védő, Hudra János és Bolla Lajos kegyesrendi tanárok. (Munkakiállitás.) A s -a.-ujhelyi torna-csarnokban, ma egy hete, meglepő és örvendetes ünnepiességnek voltunk tanúi. S.-a.-Ujhely városnak serdülő iparos nemzedéke; az inasok által készitett ipari cikkekből láttunk ottan gazdag és tartalmas kollekciót. Ünnep volt ez, főleg városunk iparára; ünneplő elismerése és megjutalma- zása az iparos pályára készülő tanulók tehetségének, szorgalmának, munkásságának és ambíciójának. Ez iparos tanulók, kiknek némelyike 1, 2, 3 év óta van alkalmazásban mesterénél, közülök so- kanjó igyekezettel hozzáláttak az iparuk körébe vágó tárgy megkészitéséhez, s a kiállított müvei kétségtelen tanúbizonyságát szolgáltatták egyéni képességeiknek, úgy szintén az élet-feladat komoly felfogásának. Valóban, a csinos kézműipar és az *) Meg vagyunk győződve róla, hogy a vármegyei törvényhatóság e nagy jelentőségű ügy elbírásánál nem engedi magát kicsinyes okok által Ítéletében befolyásoltatni. Szerk.
